Tudományos Diákköri tevékenység (TDK)
A TDK során a hallgató/hallgatók egy tudományterület egy szűkebb részterületével rövidebb-hosszabb időn keresztül foglalkozik/foglalkoznak, amely során az oktatott tananyag rutinszerű gyakorlásán túlmutató, tudományos igényességű, vezetett munka készül. Az egyéni érdeklődés, képesség, a ráfordított idő és a konzulenssel való összhang határozza meg, hogy a kutatott téma kidolgozásában milyen messzire jut valaki.
A TDK munka eredményeinek bemutatására a BME Gépészmérnöki Kar minden évben - rendszerint november első felében - TDK Konferenciát rendez. A Konferencián való részvétel feltétele a végzett munkát összefoglaló dolgozat elkészítése, beadása és egy szóbeli előadás megtartása. A dolgozat beadását rendszerint fél-egy éves kutató munka előzi meg, de egy jól sikerült nyári gyakorlat, esetleg külföldi részképzésben végzett munka alapján is összeállhat olyan anyag, amiből dolgozat készülhet. A legsikeresebb dolgozatokkal a kétévente megrendezésre kerülő országos konferenciára (OTDK) is lehet nevezni. A konferenciára nevezhet mind BSc, mind MSc képzésben résztvevő hallgató.
Miért érdemes TDK dolgozatot írni?
A TDK dolgozat elkészítése plusz munkát jelent, de a befektetett energia később megtérül. Egy házi, esetleg országos TDK konferencián elért helyezés elsősorban erkölcsi, másodsorban anyagi előnyt biztosít. Plusz pontokat jelenthet a mesterképzésre, valamint a PhD képzésre való felvételi során, de pontot jelent a kari és a köztársasági ösztöndíjak elbírálásakor is. Egy jól sikerült TDK dolgozat gyakran a szakdolgozatban, vagy a diplomamunkában folytatódik, tehát az elkészítés során megszerzett tapasztalatokat, a bíráló véleményét hasznosítani lehet a végleges szakdolgozatban, diplomamunkában. Egy TDK konferencia jó lehetőséget ad továbbá a szóbeli előadás gyakorlására is.
A dolgozatot független szakmai bíráló minősíti adott szempontrendszer alapján. Az előadásokat a kari szervezésű szekciókban több fős szakmai bizottság előtt kell megtartani, akik az előadást és a szakmai munkát is pontozzák. A dolgozatra és az előadásra adott pontok összege alapján állapítja meg a bizottság a sorrendet és tesz javaslatot a kiadandó díjakra.
A TDK készítése során a szakdolgozatra/diplomatervre előírt tanszéki formai követelményeket kell kötelezően követni (formai követelmény | sablon).
| |
Laborrend önálló munkát végző hallgatók részére
| 1. | Eltérő környezeti körülmények között lebontható biopolimer habszerkezetek vizsgálata |
| | Konzulens: Kmetty Ákos, Tomin Márton |
| A kutatás célja a különböző biopolimerek habosíthatóságának a vizsgálata, továbbá az így keletkezett biopolimer mátrixú habok tulajdonságainak vizsgálata, különös tekintettel azok széleskörű környezeti körülmények közötti lebonthatóságának elemzésére. |
| 2. | Hibrid anyagú bipoláris lemez fejlesztése |
| | Konzulens: Dr. Kovács József Gábor, Dr. Zink Béla , Hajagos Szabolcs |
| Napjainkban folyamatosan növekszik az egyes felhasználók által igényelt energia, amely igény kielégítése az összetett gazdasági helyzetben nehezen megoldható. Emiatt az újszerű energiaforrások kutatása kitüntetett szerepet kap az elkövetkezendő időszakban. Egyik ilyen korszerű energia ellőállítási technológia a tüzelőanyagcella, amely hétköznapi felhasználásba integrálása kiemelt fontosságú. Ezek az eszközök a folyamatosan adagolt tüzelőanyag oxidációjával állítanak elő elektromos áramot. A tüzelőanyagcellák specifikus csoportja a hidrogéncellák, amelyek előnye a többi típussal szemben, hogy hidrogén és oxigén redoxireakciója során víz keletkezik, nem pedig szén-dioxid. További előny, hogy a reakcióhoz felhasznált hidrogén előállítható környezetkímélő módon víz elektrolízisével. Hátrány a cellák nagy tömege, mivel ezek napjainkban grafitból vagy különböző fémötvözetekből kerülnek előállításra. Ezekre a problémákra adhatnak választ a könnyűszerkezetes polimer kompozitok alapanyagok, amelyek viszont a speciális igények
miatt, úgy, mint a növelt hő- és elektromos vezetőképesség, elektrokémiai korrózióállóság és megfelelő mechanikai tulajdonságok, fejlesztésre szorulnak. |
| 3. | Melegpréselési technológia fejlesztése mikrostrukturált polimer szerkezetek kialakításához |
| | Konzulens: Dr. Kovács Norbert Krisztián, Dr. Fürjes Péter |
| Az olcsó polimer alapú mikrofluidikai rendszerek alkalmazása kritikus fontosságú a modern Point-of-Care diagnosztikai eszközök, mikroreaktorok elterjedésében. Ezen eszközök tervezése, megvalósítása a kísérleti, laboratóriumi szakaszból átlépett az ipari fejlesztés területére. Megjelent az igény az olcsó, eldobható, nagy volumenben előállítható polimer mikrofluidikai rendszerek gyártására. Ennek kézenfekvő megoldása a fröccsöntési, melegpréselési technológiák fejlesztése a megfelelő felbontás elérése érdekében.
A jelölt feladata, hogy elemezze a termoplasztikus polimerek megmunkálási technológiáinak alkalmazhatóságát mikrométeres felbontású felületi morfológia kialakításához – különös tekintettel a melegpréselési eljárásra. Vizsgálja meg, hogy az alakadási technológiákban hogyan alkalmazhatók a mikrométeres felbontású mikromechanikai eljárásokkal előállítható szilícium szerszámok. Optimalizálja a megmunkálás során alkalmazott paraméterjellemzőket (pl. hőmérsékleti profil, nyomásprofil) a megfelelő laterális és vertikális felbontás elérése érdekében. Elemezze a kialakított szerkezetek morfológiáját pásztázó elektronmikroszkópiás és profilometriás módszerekkel.
|
| 4. | Prototípus szerszámbetétek üzem közbeni deformációinak szimulációs modellezése |
| | Konzulens: Krizsma Szabolcs, Suplicz András |
| A fröccsöntésben egyre nagyobb szerepet kapnak a prototípus szerszámbetétek, amelyek segítségével gyárthatósági ellenőrzést és kisszériás termékgyártást is lehet végezni. A fröccsöntés során a szerszámokat az ömledéknyomás, a záróerő és a forró polimer ömledék hője is terheli. Ezek a hatások a lágy és hőterhelésre érzékeny prototípus szerszámokat deformálják, amelynek nem kívánt következménye például a gyártott termék méretingadozása. A dolgozat célja egy olyan modellezési módszer kidolgozása, amellyel a prototípus szerszámbetétek fröccsöntés közbeni viselkedése megfelelően vizsgálható. |
| 5. | Elasztomer habok térhálósűrűség mérési módszerének fejlesztése |
| | Konzulens: Litauszki Katalin, Dr. Kmetty Ákos |
| A habszerkezetek jelentősége napjainkban egyre nő és az elasztomer habok sok szempontból igen érdekes és ígéretes megoldást jelentenek. Az elasztomerek habképzése során a térhálósodási folyamat kiemelt jelentőséggel bír, azonban az elasztomer habok térhálósűrűségnének mérésére még nincs kidolgozott módszertan. A TDK dolgozat keretében többféle térhálósűrűség mérési módszer alkalmazására és egy teljesen új megközelítés kidolgozására van lehetőség. |
| 6. | Vezetőképesség mérése elasztomereken |
| | Konzulens: Dr. Mészáros László, Sayfo Petra |
| Bár a vezetőképesség mérésére jól vezető szerkezeti anyagok esetében számos módszer rendelkezésre áll, a polimerek, azon belül is elasztomerek esetében az alapvetően szigetelő jelleg, illetve a minták kis erő hatására is könnyen bekövetkező deformálhatósága miatt ez nehézségekbe ütközik.
A hallgató feladata egy már rendelkezésre álló mérési módszer megismerése, és elasztomerek vizsgálatára alkalmassá tétele. |
| 7. | Mintaelőkészítési módszer kidolgozása latexből előállított elasztomer minták vizsgálatához |
| | Konzulens: Dr. Mészáros László, Sayfo Petra |
| A latextechnológiát az ipar elterjedten használja mártott termékek előállítására. A hallgató feladata egy olyan módszer kidolgozása, amellyel a gumiiparban elterjedt vizsgálati módszerekhez (pl. szakítóvizsgálat) megfelelő minták állíthatók elő. |
| 8. | Reciklált polipropilénből készült nagyorientáltságú szalagok fejlesztése és elemzése |
| | Konzulens: Varga László József, Dr. BÁrány Tamás |
| A polipropilén az egyik leggyakrabban használt tömegműanyag. Nyújtás hatására a polipropilén makromolekulái orientálódnak, amivel a nyújtási irányban a szilárdsági tulajdonságok jelentős mértékben megnövelhetők, és így nagy hozzáadott értékű nyújtott termékek (például műszaki szálak, pántoló szalagok) állíthatók elő polipropilénből.
A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés érdekében a törvényalkotók egyre több reciklált alapanyag felhasználására kötelezik a gyártókat. A polimerek azonban az újrafeldolgozás során termikus degradációt szenvednek, amelyek miatt tulajdonságaik megváltoznak, amely a belőlük készült termékekben tulajdonságromlást okozhat. A szakdolgozat célja a sorozatos újrafeldolgozási ciklusnak a polipropilén alapanyag tulajdonságaira gyakorolt hatásának feltárása, és a reciklált polipropilénből készült nyújtott szalagok tulajdonságainak elemzése.
1. Végezzen irodalomkutatást a nyújtott polipropilén szalagok és a reciklált polipropilén területén. Részletesen térjen ki az újrafeldolgozási ciklusoknak a polipropilén tulajdonságaira gyakorolt hatására!
2. A polipropilén alapanyagot vesse alá több újrafeldolgozás ciklusnak, és vizsgálja a feldolgozási ciklusoknak a polipropilén alapanyagra gyakorolt hatását!
3. Állítson elő erősen orientált PP szalagokat, majd kiterjedt morfológiai, valamint mechanikai vizsgálatokkal részletesen tárja fel az újrafeldolgozott alapanyagnak a nyújtott szalagok tulajdonságaira gyakorolt hatását! Vesse össze a kapott eredményeket az újrafeldolgozott alapanyag tulajdonságaival, és értékelje a kapott összefüggéseket!
|
© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor
