Tudományos Diákköri tevékenység (TDK)
A TDK során a hallgató/hallgatók egy tudományterület egy szűkebb részterületével rövidebb-hosszabb időn keresztül foglalkozik/foglalkoznak, amely során az oktatott tananyag rutinszerű gyakorlásán túlmutató, tudományos igényességű, vezetett munka készül. Az egyéni érdeklődés, képesség, a ráfordított idő és a konzulenssel való összhang határozza meg, hogy a kutatott téma kidolgozásában milyen messzire jut valaki.
A TDK munka eredményeinek bemutatására a BME Gépészmérnöki Kar minden évben - rendszerint november első felében - TDK Konferenciát rendez. A Konferencián való részvétel feltétele a végzett munkát összefoglaló dolgozat elkészítése, beadása és egy szóbeli előadás megtartása. A dolgozat beadását rendszerint fél-egy éves kutató munka előzi meg, de egy jól sikerült nyári gyakorlat, esetleg külföldi részképzésben végzett munka alapján is összeállhat olyan anyag, amiből dolgozat készülhet. A legsikeresebb dolgozatokkal a kétévente megrendezésre kerülő országos konferenciára (OTDK) is lehet nevezni. A konferenciára nevezhet mind BSc, mind MSc képzésben résztvevő hallgató.
Miért érdemes TDK dolgozatot írni?
A TDK dolgozat elkészítése plusz munkát jelent, de a befektetett energia később megtérül. Egy házi, esetleg országos TDK konferencián elért helyezés elsősorban erkölcsi, másodsorban anyagi előnyt biztosít. Plusz pontokat jelenthet a mesterképzésre, valamint a PhD képzésre való felvételi során, de pontot jelent a kari és a köztársasági ösztöndíjak elbírálásakor is. Egy jól sikerült TDK dolgozat gyakran a szakdolgozatban, vagy a diplomamunkában folytatódik, tehát az elkészítés során megszerzett tapasztalatokat, a bíráló véleményét hasznosítani lehet a végleges szakdolgozatban, diplomamunkában. Egy TDK konferencia jó lehetőséget ad továbbá a szóbeli előadás gyakorlására is.
A dolgozatot független szakmai bíráló minősíti adott szempontrendszer alapján. Az előadásokat a kari szervezésű szekciókban több fős szakmai bizottság előtt kell megtartani, akik az előadást és a szakmai munkát is pontozzák. A dolgozatra és az előadásra adott pontok összege alapján állapítja meg a bizottság a sorrendet és tesz javaslatot a kiadandó díjakra.
A TDK készítése során a szakdolgozatra/diplomatervre előírt tanszéki formai követelményeket kell kötelezően követni (formai követelmény | sablon).
| |
Laborrend önálló munkát végző hallgatók részére
| 1. | Gumiabroncs-őrlet alkalmazásának vizsgálata préselt, poliurea-bevonatú gumilapként |
| | Konzulens: Dr. Bárány Tamás, Görbe Ákos, Dr. Halász-Kutasi István |
| Az elasztomerek olyan polimerek, amelyekre jellemző, hogy molekulaláncaik között keresztkötések találhatók, ezek miatt pedig nem vihetők ömledék állapotba, ezért az elasztomerek újrahasznosítása túlnyomóan energetikai jellegű. Ez az újrahasznosítási forma azonban nem képes hatékonyan kezelni a gumiabroncsok életútjának végén keletkező hulladékmennyiséget, ezért többféle, úgynevezett szekunder hulladékkezelési eljárás is elterjedt, mely során a cél egy olyan termék előállítása gumihulladékból, aminek nem szükséges az eredetivel megegyező tulajdonságokkal rendelkeznie. Az egyik ilyen technológia a préselés, amely során a gumiőrletet ragasztóanyaggal együtt lappá préselik , így kiváló energiaelnyelésű burkolati elemeket kapnak, amelyeken gyakran bevonatokat képeznek a jobb környezeti ellenállóképesség miatt. A gumihulladékok leginkább előremutató újrahasznosítási módja a devulkanizálás, mely során a keresztkötések felbomlanak. Az így keletkezett devulkanizátum gumilapban való alkalmazása újravulkanizálás után, illetve a gumiőrletből készült lapokkal való összevetés a gyártástechnológia optimálásának szempontjából lehet lényeges. A szakdolgozat célja gumiőrletből és devulkanizált gumiőrletből préselt lapok előállítása, valamint a poliureával való bevonatkészítés alkalmazásának vizsgálata. |
| 2. | Folyamatos és szakaszos kaucsukkeverék-készítési eljárások összehasonlítása |
| | Konzulens: Dr. Bárány Tamás, Görbe Ákos, Dr. Halász-Kutasi István |
| Az elasztomerek szobahőmérsékleten kis modulusú, nagy reverzibilis alakváltozásra képes polimerek, amelyekre jellemző, hogy molekulaláncaik között keresztkötések találhatók. A keresztkötések a vulkanizálás során alakulnak ki a kaucsukban eloszlatott vulkanizálórendszer hatására. Emellett a kaucsukkeverékek jellemzően nagy mennyiségű adalékanyagot is tartalmaznak (szilárdságnövelő- és töltőanyagokat), amelyeknek jó minőségű eloszlatottsága kulcskérdés az elasztomer különféle tulajdonságainak javítása érdekében. A megfelelő eloszlatottság érdekében ezeket a kaucsukkeverékeket belső keverővel állítják elő, amely szakaszos technológia, ellentétben a folyamatos ikercsigás extrúzióval. A szakdolgozat célja a két gyártástechnológiával előállított kaucsukkeverékek, illetve a keverékekből készült vulkanizátumok összehasonlítása. |
| 3. | Rétegközi szívósítási eljárások hatása nagy teljesítményű kompozit lemezek saját síkjára merőleges teherviselő képességére, károsodás tűrésére |
| | Konzulens: Dr. Czél Gergely |
| A vizsgálati minták prepregből autoklávban készülnének, és a tervek szerint statikus és dinamikus vizsgálatokat is végeznénk rajtuk. Szívesen veszem olyan hallgató jelentkezését, aki dolgozatát angol nyelven szeretné megírni. |
| 4. | Eltérő környezeti körülmények között lebontható biopolimer habszerkezetek vizsgálata |
| | Konzulens: Kmetty Ákos, Tomin Márton |
| A kutatás célja a különböző biopolimerek habosíthatóságának a vizsgálata, továbbá az így keletkezett biopolimer mátrixú habok tulajdonságainak vizsgálata, különös tekintettel azok széleskörű környezeti körülmények közötti lebonthatóságának elemzésére. |
| 5. | Head-Up Display rendszer irányszelektív fényszűrőjének tervezése és megvalósítása modern additív és szubsztraktív gyártástechnológiákkal |
| | Konzulens: Dr. Kovács Norbert Krisztián, Dr. Koppa Pál |
| A gépjárműkijelzők radikális fejlődésének vagyunk tanúi a hagyományos mechanikus műszeregységtől a műszerfalba integrált LCD kijelzőkön keresztül egészen a vezetéshez szükséges információt a szélvédőre vetítő Head-Up Display rendszerekig. Kis látószögű (~9°x 3°) Head-Up Display (HUD) rendszerek már ma is elérhetők néhány autógyártó kínálatában, de az igazán nagy felületű kijelzők megvalósítása még komoly koncepcionális és technológiai kihívásokat jelent a fejlesztők számára. Projekt célja egy széles látószögű (~40°x 12°) lapos képernyős HUD rendszer kifejlesztése, amely hagyományos járművekben kiterjesztett valóság (Augmented Reality) alapú vezetés-segítő, önvezető járművekben pedig multifunkciós „infotainment” kijelző szerepét tölti be.
A javasolt lapos képernyős konstrukció egyik kulcseleme egy irányszelektív fényszűrő, amely a zavaró környezeti fényeket blokkolja. A szűrő elképzelésünk szerint reluxa-szerű döntött fényelnyelő lamellák sokaságával vagy fényelnyelő anyagból kivágott döntött furatokkal/résekkel lenne megvalósítható, ideálisan 50-70 μm periódussal. Az első prototípus a technológiai lehetőségek függvényében nagyobb (300 μm - 1mm) mérettartományban készülne.
A TDK munka tárgya a szűrő tervezése, optimalizálása és egy prototípus elkészítése a legújabb additív vagy szubsztraktív gyártástechnológiák (pl. 3D nyomtatás, kétfotonos lézer-litográfia) használatával.
|
| 6. | Melegpréselési technológia fejlesztése mikrostrukturált polimer szerkezetek kialakításához |
| | Konzulens: Dr. Kovács Norbert Krisztián, Dr. Fürjes Péter |
| Az olcsó polimer alapú mikrofluidikai rendszerek alkalmazása kritikus fontosságú a modern Point-of-Care diagnosztikai eszközök, mikroreaktorok elterjedésében. Ezen eszközök tervezése, megvalósítása a kísérleti, laboratóriumi szakaszból átlépett az ipari fejlesztés területére. Megjelent az igény az olcsó, eldobható, nagy volumenben előállítható polimer mikrofluidikai rendszerek gyártására. Ennek kézenfekvő megoldása a fröccsöntési, melegpréselési technológiák fejlesztése a megfelelő felbontás elérése érdekében.
A jelölt feladata, hogy elemezze a termoplasztikus polimerek megmunkálási technológiáinak alkalmazhatóságát mikrométeres felbontású felületi morfológia kialakításához – különös tekintettel a melegpréselési eljárásra. Vizsgálja meg, hogy az alakadási technológiákban hogyan alkalmazhatók a mikrométeres felbontású mikromechanikai eljárásokkal előállítható szilícium szerszámok. Optimalizálja a megmunkálás során alkalmazott paraméterjellemzőket (pl. hőmérsékleti profil, nyomásprofil) a megfelelő laterális és vertikális felbontás elérése érdekében. Elemezze a kialakított szerkezetek morfológiáját pásztázó elektronmikroszkópiás és profilometriás módszerekkel.
|
| 7. | Prototípus szerszámbetétek üzem közbeni deformációinak szimulációs modellezése |
| | Konzulens: Krizsma Szabolcs, Suplicz András |
| A fröccsöntésben egyre nagyobb szerepet kapnak a prototípus szerszámbetétek, amelyek segítségével gyárthatósági ellenőrzést és kisszériás termékgyártást is lehet végezni. A fröccsöntés során a szerszámokat az ömledéknyomás, a záróerő és a forró polimer ömledék hője is terheli. Ezek a hatások a lágy és hőterhelésre érzékeny prototípus szerszámokat deformálják, amelynek nem kívánt következménye például a gyártott termék méretingadozása. A dolgozat célja egy olyan modellezési módszer kidolgozása, amellyel a prototípus szerszámbetétek fröccsöntés közbeni viselkedése megfelelően vizsgálható. |
| 8. | Elasztomer habok térhálósűrűség mérési módszerének fejlesztése |
| | Konzulens: Litauszki Katalin, Dr. Kmetty Ákos |
| A habszerkezetek jelentősége napjainkban egyre nő és az elasztomer habok sok szempontból igen érdekes és ígéretes megoldást jelentenek. Az elasztomerek habképzése során a térhálósodási folyamat kiemelt jelentőséggel bír, azonban az elasztomer habok térhálósűrűségnének mérésére még nincs kidolgozott módszertan. A TDK dolgozat keretében többféle térhálósűrűség mérési módszer alkalmazására és egy teljesen új megközelítés kidolgozására van lehetőség. |
| 9. | Végeselemes hálózási stratégiák vizsgálata és továbbfejlesztése fröccsöntésszimulációhoz |
| | Konzulens: Dr. Szabó Ferenc |
| Napjainkban a fröccsöntési szimulációt egyre elterjedtebben alkalmazzák az iparban. A szimulációk pontosságát az elkészített modell végeselemes hálója is befolyásolhatja, több esetben speciális módszerekkel készített háló alkalmazása is indokolt lehet. A feladat célja hálózási stratégiák vizsgálata és fejlesztése, illetve szimulációkra gyakorolt hatásának elemzése. |
| 10. | Vitrimer alapú kompozitok újrahasznosítása |
| | Konzulens: Dr. Toldy Andrea, Dr. Pomázi Ákos |
| Készítsen átfogó irodalomkutatást a vitrimer gyanták és kompozitok újrahasznosításának lehetőségeiről, különös tekintettel a vitrimerek anyagában történő újrahasznosítására.
Állítson elő szénszálerősítésű vitrimer mátrixú kompozitokat nedves préseléssel.
Bontsa szét alkotóira (szálak + mátrix) az elkészített kompozit mintát oldószer felhasználásával, majd vizsgálja meg a visszanyert szénszálak mechanikai tulajdonságait az eredeti szénszállal összehasonlítva.
|
© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor
