Tudományos Diákköri tevékenység (TDK)
A TDK során a hallgató/hallgatók egy tudományterület egy szűkebb részterületével rövidebb-hosszabb időn keresztül foglalkozik/foglalkoznak, amely során az oktatott tananyag rutinszerű gyakorlásán túlmutató, tudományos igényességű, vezetett munka készül. Az egyéni érdeklődés, képesség, a ráfordított idő és a konzulenssel való összhang határozza meg, hogy a kutatott téma kidolgozásában milyen messzire jut valaki.
A TDK munka eredményeinek bemutatására a BME Gépészmérnöki Kar minden évben - rendszerint november első felében - TDK Konferenciát rendez. A Konferencián való részvétel feltétele a végzett munkát összefoglaló dolgozat elkészítése, beadása és egy szóbeli előadás megtartása. A dolgozat beadását rendszerint fél-egy éves kutató munka előzi meg, de egy jól sikerült nyári gyakorlat, esetleg külföldi részképzésben végzett munka alapján is összeállhat olyan anyag, amiből dolgozat készülhet. A legsikeresebb dolgozatokkal a kétévente megrendezésre kerülő országos konferenciára (OTDK) is lehet nevezni. A konferenciára nevezhet mind BSc, mind MSc képzésben résztvevő hallgató.
Miért érdemes TDK dolgozatot írni?
A TDK dolgozat elkészítése plusz munkát jelent, de a befektetett energia később megtérül. Egy házi, esetleg országos TDK konferencián elért helyezés elsősorban erkölcsi, másodsorban anyagi előnyt biztosít. Plusz pontokat jelenthet a mesterképzésre, valamint a PhD képzésre való felvételi során, de pontot jelent a kari és a köztársasági ösztöndíjak elbírálásakor is. Egy jól sikerült TDK dolgozat gyakran a szakdolgozatban, vagy a diplomamunkában folytatódik, tehát az elkészítés során megszerzett tapasztalatokat, a bíráló véleményét hasznosítani lehet a végleges szakdolgozatban, diplomamunkában. Egy TDK konferencia jó lehetőséget ad továbbá a szóbeli előadás gyakorlására is.
A dolgozatot független szakmai bíráló minősíti adott szempontrendszer alapján. Az előadásokat a kari szervezésű szekciókban több fős szakmai bizottság előtt kell megtartani, akik az előadást és a szakmai munkát is pontozzák. A dolgozatra és az előadásra adott pontok összege alapján állapítja meg a bizottság a sorrendet és tesz javaslatot a kiadandó díjakra.
A TDK készítése során a szakdolgozatra/diplomatervre előírt tanszéki formai követelményeket kell kötelezően követni (formai követelmény | sablon).
| |
Laborrend önálló munkát végző hallgatók részére
| 1. | Anizotrop elektromos vezető nanokompozitok fejlesztése |
| | Konzulens: Csvila Péter, Dr. Czigány Tibor |
| Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak a multifunkcionális kompozitok, ugyanis általuk a kompozit alkatrészek kiváló fajlagos tulajdonságait tovább lehet javítani. Tervezésükkor a kompozitok meglévő kiváló mechanikai tulajdonságokait további extra/egyéb funkciókkal egészítik ki (például alakváltás, irányított hő- és elektromosáramvezetés, önellenőrzés). Továbbá ilyen megoldást jelenthet egy anizotrop vezetőképességű kompozit is, amelynél az anizotrop vezető tulajdonságai mellett még növelhető annak szilárdsága is.
Elvégzendő feladatok:
1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a kompozitiparban multifunkcionális kompozitok terén, különös tekintettel az anizotrop vezető tulajdonságú kompozitokra.
2. Az irodalomkutatás alapján készítsen szén nanocsövekkel előállított irányítottan elektromos vezető nanokompozitokat, és végezze el azok vezetőképességi és mechanikai vizsgálatát, továbbá minősítse azok orientációját.
3. Az elvégzett vizsgálatok alapján minősítse a nanokompozitok vezetőképeségét, mechanikai tulajdonságait az orientációjának függvényében. |
| 2. | Rövid szénszálak száraz rendezési technológiájának kifejlesztése |
| | Konzulens: Dr. Czél Gergely, Dr. Tamás-Bényei Péter |
| Az utóbbi időben nagy mennyiségben keletkezik újrahasznosítási céllal visszanyert szénszál amelynek hossza és rendezettsége véletlenszerű. A projekt célja, hogy a szálak újrarendezésével növeljük a visszanyert alapanyag értékét és lehetővé tegyük teherviselő kompozit alkatrészek gyártását a kefejlesztett rendezett szálas előgyártmányból.
3D tervezőprogramban való jártasság előny! |
| 3. | Elektronsugárzás segítségével kompatibilizált hulladék gumiőrlemény tartalmú termoplasztikus elasztomerek fejlesztése |
| | Konzulens: Kiss Lóránt, Dr. Mészáros László |
| Elektronsugárzás segítségével kompatibilizált hulladék gumiőrlemény tartalmú termoplasztikus elasztomerek fejlesztése |
| 4. | Eltérő környezeti körülmények között lebontható biopolimer habszerkezetek vizsgálata |
| | Konzulens: Kmetty Ákos, Tomin Márton |
| A kutatás célja a különböző biopolimerek habosíthatóságának a vizsgálata, továbbá az így keletkezett biopolimer mátrixú habok tulajdonságainak vizsgálata, különös tekintettel azok széleskörű környezeti körülmények közötti lebonthatóságának elemzésére. |
| 5. | Melegpréselési technológia fejlesztése mikrostrukturált polimer szerkezetek kialakításához |
| | Konzulens: Dr. Kovács Norbert Krisztián, Dr. Fürjes Péter |
| Az olcsó polimer alapú mikrofluidikai rendszerek alkalmazása kritikus fontosságú a modern Point-of-Care diagnosztikai eszközök, mikroreaktorok elterjedésében. Ezen eszközök tervezése, megvalósítása a kísérleti, laboratóriumi szakaszból átlépett az ipari fejlesztés területére. Megjelent az igény az olcsó, eldobható, nagy volumenben előállítható polimer mikrofluidikai rendszerek gyártására. Ennek kézenfekvő megoldása a fröccsöntési, melegpréselési technológiák fejlesztése a megfelelő felbontás elérése érdekében.
A jelölt feladata, hogy elemezze a termoplasztikus polimerek megmunkálási technológiáinak alkalmazhatóságát mikrométeres felbontású felületi morfológia kialakításához – különös tekintettel a melegpréselési eljárásra. Vizsgálja meg, hogy az alakadási technológiákban hogyan alkalmazhatók a mikrométeres felbontású mikromechanikai eljárásokkal előállítható szilícium szerszámok. Optimalizálja a megmunkálás során alkalmazott paraméterjellemzőket (pl. hőmérsékleti profil, nyomásprofil) a megfelelő laterális és vertikális felbontás elérése érdekében. Elemezze a kialakított szerkezetek morfológiáját pásztázó elektronmikroszkópiás és profilometriás módszerekkel.
|
| 6. | Elasztomer habok térhálósűrűség mérési módszerének fejlesztése |
| | Konzulens: Litauszki Katalin, Dr. Kmetty Ákos |
| A habszerkezetek jelentősége napjainkban egyre nő és az elasztomer habok sok szempontból igen érdekes és ígéretes megoldást jelentenek. Az elasztomerek habképzése során a térhálósodási folyamat kiemelt jelentőséggel bír, azonban az elasztomer habok térhálósűrűségnének mérésére még nincs kidolgozott módszertan. A TDK dolgozat keretében többféle térhálósűrűség mérési módszer alkalmazására és egy teljesen új megközelítés kidolgozására van lehetőség. |
| 7. | Vezetőképesség mérése elasztomereken |
| | Konzulens: Dr. Mészáros László, Sayfo Petra |
| Bár a vezetőképesség mérésére jól vezető szerkezeti anyagok esetében számos módszer rendelkezésre áll, a polimerek, azon belül is elasztomerek esetében az alapvetően szigetelő jelleg, illetve a minták kis erő hatására is könnyen bekövetkező deformálhatósága miatt ez nehézségekbe ütközik.
A hallgató feladata egy már rendelkezésre álló mérési módszer megismerése, és elasztomerek vizsgálatára alkalmassá tétele. |
| 8. | Mintaelőkészítési módszer kidolgozása latexből előállított elasztomer minták vizsgálatához |
| | Konzulens: Dr. Mészáros László, Sayfo Petra |
| A latextechnológiát az ipar elterjedten használja mártott termékek előállítására. A hallgató feladata egy olyan módszer kidolgozása, amellyel a gumiiparban elterjedt vizsgálati módszerekhez (pl. szakítóvizsgálat) megfelelő minták állíthatók elő. |
| 9. | Polimer kompozitok éghetőségének előrejelzése mesterséges neurális hálón alapuló algoritmus segítségével |
| | Konzulens: Dr. Pomázi Ákos, Dr. Török Dániel, Dr. Toldy Andrea |
| A kutatás célja egy olyan mesterséges neurális hálón alapuló algoritmus továbbfejlesztése, amely a polimer szerkezeti tulajdonságai és az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, száltartalom, valamint a kis léptékű vizsgálatok (termogravimetriai analízis, differenciális pásztázó kalorimetria, oxigénindex, UL-94 szabány szerinti vizsgálat, stb.) eredményei alapján képes megbecsülni a jelentősebb anyag- és költségigénnyel járó nagyobb léptékű éghetőségvizsgálatok eredményeit (begyulladáshoz szükséges idő, maximális hőkibocsátás, teljes hőkibocsátás, stb.). A módszer így alkalmazható lesz az égésgátolt polimer kompozitok előzetes szűrésére a fejlesztések során.
A kutatás további célja, hogy a feltételezett összefüggéseket a polimer szerkezeti tulajdonságai és az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, valamint a nagy léptékű éghetőségvizsgálatok eredményei között bizonyítsa.
A munka közvetlen előzménye egy szakdolgozat, amely az epoxigyanta mátrix éghetőségének előrejelzésével foglalkozott.
A kutatómunka optimális esetben gépész/vegyész/informatikus együttműködésben valósul meg.
Előnyt jelent a Matlab előzetes ismerete.
Feladatok szakdolgozat esetén:
Készítsen átfogó irodalomkutatást a polimerek és kompozitjaik bomlását és éghetőségét jellemző paraméterekről, illetve az azok közötti összefüggésekről, különös tekintettel a mesterséges intelligencia alkalmazására ezen paraméterek előrejelzésére.
Fejlesszen egy olyan mesterséges intelligencián alapuló alkalmazást, amely a polimer mátrix szerkezeti tulajdonságai, az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, száltartalom, valamint a kis léptékű vizsgálatok (TGA, LOI, UL-94) eredményei alapján képes megbecsülni a jelentősebb anyag- és költségigénnyel járó nagyobb léptékű éghetőségvizsgálatok eredményeit (begyulladáshoz szükséges idő, maximális hőkibocsátás, teljes hőkibocsátás, stb.).
Állítson elő referencia és égésgátolt epoxigyanta kompozitokat, végezzen rajtuk éghetőségi vizsgálatokat, majd hasonlítsa össze a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazással kapott éghetőségi paramétereket a minták valós kalorimetriai eredményeivel. |
| 10. | 5-tengelyes 3D nyomtatás alkalmazhatóságának vizsgálata és fejlesztése |
| | Konzulens: Szederkényi Bence |
| 1. Végezzen irodalomkutatást az 5-tengelyes 3D nyomtatás témakörében, kiemelten foglalkozva a jelenleg iparban elérhető technológiákkal hagyományos és szálerősített lehetőségek területén.
2. Vizsgálja a szabadon elérhető technológiákat és tárja fel ezek közül a legígéretesebb, leginkább megvalósíthatónak tűnő verziókat.
3. Vizsgálja a kiválasztott technológiához elérhető szoftverkörnyezetet és mérje fel a technológia megvalósításához szükséges anyagi és technológiai szükségleteket. Állítsa fel a szükséges gyártási és összeszerelési lépéseket, majd végezze el ezeket.
4. Végezzen próbagyártást az összeállított berendezésen és vonjon le következtetést a kapott eredményekkel kapcsolatban. Tegyen javaslatot a technológia javítására.
|
© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor
