MTA-BME Kutatócsoport






A Tanszék története

A Polimertechnika Tanszék múltja, mint a Gépészmérnöki Karé is, 1871-re nyúlik vissza. A József Műegyetemen ekkor alakul meg a Gépészmérnöki Szakosztály és ezen belül a Mechanikai Technológiai Tanszék. A már egyetemi tanszék első tanszékvezető professzora Pilch Ágoston volt 1888-ig, majd őt követte REJTŐ SÁNDOR 1924-ig. Rejtő Sándor 1901 és 1902 között a Gépészmérnöki Kar Dékánja, majd 1920-tól 21-ig az egyetem rektora volt. 1912-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1923-ban rendes tagja lett. Fő tudományterülete az anyagvizsgálat volt. Elmélyedt kutatásokat folytatott a fém-, fa-, textil-, papír- és malomipar technológiáinak területén. Előadási jegyzetei alapján született a húszas években 4 kötetes főműve, az Elméleti mechanikai technológia alapelvei. A textiltechnológiáról írt könyve még sok évtizedig a textilipar mérnökeinek bibliája maradt. Őt követően a Mechanikai Technológia Tanszéket 1924-től 1945-ig Misángyi Vilmos, 1945-től 1947-ig Vajda Ödön vezette. A textiltechnológia oktatására 1948-ban alakult először önálló tanszék.

ZILAHI MÁRTON 1948-tól 1959-ig volt a Textiltechnológia (I.) Tanszék vezetője. Vezetésével a Mechanikai Technológia Tanszékből kiválva 1948-ban alakult meg a Textiltechnológia (I.) Tanszék. Oktatói pályafutása alatt 13 szakkönyvet és egyetemi jegyzetet írt a textilipari anyagvizsgálat és nyersanyagok, a fonáselmélet és fonástechnológia, valamint a szövéselmélet és szövéstechnológia területén. Elnöke volt a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesületnek, alapítója volt az MTA keretében megalakult Könnyűipari Főbizottságnak, majd annak utódszervezetének, a Szál- és Rosttechnológiai Bizottságnak. Tudományos eredményeiért Kossuth-díjat kapott.
 
 
VÉKÁSSY ALAJOS 1951-től 1974-ig volt tanszékvezető. Vezetésével alakult meg 1951-ben a Textiltechnológia (II.) Tanszék, amely 1955-ben a Kunos Kornél (fa, papír, bőr) által vezetett, 1951-ben alapított Könnyűipari Keret Tanszékkel egyesült Könnyűipari Tanszék néven. A Könnyűipari Tanszék 1959-ben Textiltechnológia és Könnyűipari Tanszék néven egyesült a Textiltechnológia (I.) Tanszékkel. Vékássy professzor a Nemfémes szerkezeti anyagok c. tárgyat, a kötő- és hurkolóipari, valamint a konfekcióipari technológiai és gépészeti tárgyakat tanította. 10 könyvet, számos egyetemi jegyzetet és szakcikket írt. Iskolateremtő és tudományos munkásságának elismeréséül Szent-Györgyi Albert-díjat kapott.
 
 
JEDERÁN MIKLÓS 1974-től 1992-ig volt a Textiltechnológia és Könnyűipari Tanszék vezetője. Tudományos eredményei a textiltechnológia és a textilgépészet területéhez kapcsolódtak. 13 bejelentett szabadalma volt, 23 könyve jelent meg. Kiemelkedő eredménye volt a szövetkialakulás elméletének kidolgozása. Nevéhez fűződik a Textilipari Kézikönyv megjelenése, amellyel hosszú évtizedekre alapvető fontosságú művet alkotott. Az MTA több bizottságának tagja ill. elnöke volt. Háromszor nyerte el a kiváló feltaláló cím arany fokozatát. A textilipar és a felsőoktatás fejlesztéséért Eötvös-díjat kapott.
 
 
CZVIKOVSZKY TIBOR 1992-től 2001-ig volt a Textiltechnológia és Könnyűipari Tanszék, illetve az 1992-es névváltoztatás után a Polimertechnika és Textiltechnológia Tanszék vezetője. 1992-ben Kanadából hazatérve a tanszék profilját kiszélesítette, és bevezette a polimerek és polimer kompozitok anyagtudományi és technológiai oktatását. A laboratóriumi oktatáshoz pályázatok útján nagyértékű műszereket és technológiai eszközöket szerzett be az évenként több mint 400 mérnökhallgató számára. Az MTA több bizottságának tagja. Az ENSZ két szakmai szervezetének, az IAEA mellett az UNIDO-nak is nemzetközi szakértője. Eredményes oktató, nevelő és tudományos munkájáért 2006-ban Szent-Györgyi Albert-díjat, 2013-ban pedig a Magyar Műanyagipari Szövetség Innovációs-díját kapta meg.
 
 
CZIGÁNY TIBOR 2001-től 2014-ig volt a Polimertechnika és Textiltechnológia Tanszék, illetve a 2004-es névváltoztatás után a Polimertechnika Tanszék vezetője. Nevéhez fűződik a tanszék teljes tantárgyreformja, továbbá a BSc és MSc képzési struktúra bevezetése. Irányításával a magyar felsőoktatásban elsőként vezették be az ISO 9001 Minőségirányítási Rendszert, továbbá a teljesen megújított laboratóriumot 2004-ben a NAT is akkreditálta és elnyerte a Stratégiai Kutatási Infrastruktúra minősítést is. Vezetése alatt a tanszék a kar legnagyobb pályázati és ipari megbízással rendelkező szervezeti egysége lett, amely a legtöbb szakirányos hallgatót vonzotta. Elsődleges feladatának tekintette a PhD képzés színvonalának és eredményességének növelését, amelynek következtében 35-en szereztek PhD fokozatot. 2012-ben a Gépészmérnöki Kar dékánjává, 2013-ban az MTA levelező tagjává választották.


© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor