Tudományos Diákköri tevékenység (TDK)
A TDK során a hallgató/hallgatók egy tudományterület egy szűkebb részterületével rövidebb-hosszabb időn keresztül foglalkozik/foglalkoznak, amely során az oktatott tananyag rutinszerű gyakorlásán túlmutató, tudományos igényességű, vezetett munka készül. Az egyéni érdeklődés, képesség, a ráfordított idő és a konzulenssel való összhang határozza meg, hogy a kutatott téma kidolgozásában milyen messzire jut valaki.
A TDK munka eredményeinek bemutatására a BME Gépészmérnöki Kar minden évben - rendszerint november első felében - TDK Konferenciát rendez. A Konferencián való részvétel feltétele a végzett munkát összefoglaló dolgozat elkészítése, beadása és egy szóbeli előadás megtartása. A dolgozat beadását rendszerint fél-egy éves kutató munka előzi meg, de egy jól sikerült nyári gyakorlat, esetleg külföldi részképzésben végzett munka alapján is összeállhat olyan anyag, amiből dolgozat készülhet. A legsikeresebb dolgozatokkal a kétévente megrendezésre kerülő országos konferenciára (OTDK) is lehet nevezni. A konferenciára nevezhet mind BSc, mind MSc képzésben résztvevő hallgató.
Miért érdemes TDK dolgozatot írni?
A TDK dolgozat elkészítése plusz munkát jelent, de a befektetett energia később megtérül. Egy házi, esetleg országos TDK konferencián elért helyezés elsősorban erkölcsi, másodsorban anyagi előnyt biztosít. Plusz pontokat jelenthet a mesterképzésre, valamint a PhD képzésre való felvételi során, de pontot jelent a kari és a köztársasági ösztöndíjak elbírálásakor is. Egy jól sikerült TDK dolgozat gyakran a szakdolgozatban, vagy a diplomamunkában folytatódik, tehát az elkészítés során megszerzett tapasztalatokat, a bíráló véleményét hasznosítani lehet a végleges szakdolgozatban, diplomamunkában. Egy TDK konferencia jó lehetőséget ad továbbá a szóbeli előadás gyakorlására is.
A dolgozatot független szakmai bíráló minősíti adott szempontrendszer alapján. Az előadásokat a kari szervezésű szekciókban több fős szakmai bizottság előtt kell megtartani, akik az előadást és a szakmai munkát is pontozzák. A dolgozatra és az előadásra adott pontok összege alapján állapítja meg a bizottság a sorrendet és tesz javaslatot a kiadandó díjakra.
A TDK készítése során a szakdolgozatra/diplomatervre előírt tanszéki formai követelményeket kell kötelezően követni (formai követelmény | sablon).
| |
Laborrend önálló munkát végző hallgatók részére
1. | Gumiabroncs-őrlet tartalmú termoplasztikus vulkanizátumok fejlesztése |
| Hallgató: Honti Szilárd |
| Konzulens: Dr. Bárány Tamás, Dr. Halász-Kutasi István, Görbe Ákos |
| Az elasztomerek olyan polimerek, amelyekre jellemző, hogy molekulaláncaik között keresztkötések találhatók, ezek miatt pedig nem vihetők ömledék állapotba, ezért az elasztomerek újrahasznosítása túlnyomóan energetikai jellegű. Egy ennél előremutatóbb újrahasznosítási módszer a devulkanizálás, mely során a keresztkötéseket felbontva primer kaucsukot megközelítő anyagot kapunk. Ez felhasználható termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok (TDV) gyártására. Ezek olyan blendek, amelyekben térhálós elasztomer szemcsék vannak hőre lágyuló polimer mátrixban eloszlatva úgy, hogy a gumiszemcsék vulkanizációja a keverés során megy végbe a polimer ömledékben. Ezen anyagok a jól eloszlatott gumiszemcsék révén rugalmasak, azonban a termoplasztikus mátrix biztosítja a megömleszthetőséget, így hagyományos technológiákkal feldolgozhatók és könnyen újrahasznosíthatók. A gumiabroncsok teszik ki a gumihulladékok legnagyobb részét, devulkanizálás után azonban TDV-ként könnyen újrahasználhatók. A dolgozat célja poliolefin-alapú TDV k előállítása devulkanizált gumiabroncs őrlet felhasználásával, illetve ezek minősítése. |
2. | Gumiabroncs-őrlet alkalmazásának vizsgálata préselt gumilapként |
| Hallgató: Edőcs Dániel |
| Konzulens: Dr. Bárány Tamás, Dr. Halász-Kutasi István, Görbe Ákos |
| Az elasztomerek olyan polimerek, amelyekre jellemző, hogy molekulaláncaik között keresztkötések találhatók, ezek miatt pedig nem vihetők ömledék állapotba, ezért az elasztomerek újrahasznosítása túlnyomóan energetikai jellegű. Ez az újrahasznosítási forma azonban nem képes hatékonyan kezelni a gumiabroncsok életútjának végén keletkező hulladékmennyiséget, ezért többféle, úgynevezett szekunder hulladékkezelési eljárás is elterjedt, mely során a cél egy olyan termék előállítása gumihulladékból, aminek nem szükséges az eredetivel megegyező tulajdonságokkal rendelkeznie. Az egyik ilyen technológia a préselés, amely során a gumiőrletet ragasztóanyaggal együtt lappá préselik , így kiváló energiaelnyelésű burkolati elemeket kapnak, amelyeken gyakran bevonatokat képeznek a jobb környezeti ellenállóképesség miatt. A gumihulladékok leginkább előremutató újrahasznosítási módja a devulkanizálás, mely során a keresztkötések felbomlanak. Az így keletkezett devulkanizátum gumilapban való alkalmazása újravulkanizálás után, illetve a gumiőrletből készült lapokkal való összevetés a gyártástechnológia optimálásának szempontjából lehet lényeges. |
3. | Rétegek közé helyezett hőre lágyuló fólia, mint szívósítási eljárás hatása nagy teljesítményű kompozit lemezek saját síkjára merőleges teherviselő képességére, károsodás tűrésére |
| Hallgató: Stocker Ádám |
| Konzulens: Dr. Czél Gergely |
| A vizsgálati minták prepregből autoklávban készülnének, és a tervek szerint statikus és dinamikus vizsgálatokat is végeznénk rajtuk. Szívesen veszem olyan hallgató jelentkezését, aki dolgozatát angol nyelven szeretné megírni. |
4. | Részvétel unidirekcionális szénszál/epoxi anyag húzó mechanikai tulajdonságainak pontos meghatározására alkalmas próbatesteken végzett nemzetközi körvizsgálatban |
| Hallgató: Vastag Zsolt |
| Konzulens: Dr. Czél Gergely |
5. | Farost-erősítésű kompozit előállítása vízből kiszűrt poliolefin mikroműanyag és fa hulladékból |
| Hallgató: Dremák Csenge |
| Konzulens: Dr. Czigány Tibor, Dr. Gere Dániel |
| 1. Végezzen irodalomkutatást a mikroműanyagok témakörében, kiemelt figyelmet fordítva a farost-erősítésű kompozitokban történő felhasználhatóságukra.
2. Ikercsigás extruder segítségével készítsen különböző összetételű farost-erősítésű kompozitokat reciklált anyagok felhasználásával. Fröccsöntéssel állítson elő szabványos próbatesteket az elkészült kompaundokból.
3. Végezzen statikus és dinamikus mechanikai vizsgálatokat az elkészült próbatesteken. Pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgálja meg a minták morfológiai szerkezetét!
4. Értékelje a kapott eredményeket, majd tegyen javaslatot a farost-erősítésű kompozitok gyakorlati hasznosítására, felhasználására!
|
6. | Fémhab és fröccsöntés kombinálása bipoláris lemezhez |
| Hallgató: Csepel Zsófia Luca |
| Konzulens: Dr. Kovács József Gábor, Dr. Orbulov Imre Norbert |
7. | Nanoszálakkal társított, 3D nyomtatott, porózus politejsav szerkezetek és vizsgálatuk |
| Hallgató: Lipkovics Kata |
| Konzulens: Dr. Molnár Kolos |
8. | Növelt szívósságú, politejsav mátrixú hibrid nanokompozitok mikroszerkezetének vizsgálata a mechanikai tulajdonságok tervezhetősége céljából |
| Hallgató: Bezerédi Ádám |
| Konzulens: Petrény Roland, Mészáros László |
| A biopolimerek, különösen a politejsav egyre népszerűbbé válnak csomagolástechnikai alapanyagként, azonban egyre inkább előtérbe kerül a kompozitok mátrixanyagaként történő alkalmazásuk is. Azonban ahhoz, hogy a politejsav a mátrixanyag funkciót be tudja tölteni, növelni kell a szívósságát, amelyre a különféle lágyítószerek adhatnak megoldást. Ezek közül az egyik alkalmas lágyítószer az oligomer tejsav. A lágyítószer mennyisége, és annak a mátrixanyag különböző fázisaira gyakorolt hatása nagymértékben befolyásolja a kompozit makroszkopikus mechanikai tulajdonságait. Ezért annak érdekében, hogy a szilárdsági jellemzők tudatosan tervezhetők legyenek, fontos feltárni a lágyítószernek a kompozit mikroszerkezetére gyakorolt hatását, és ennek alapján mechanikai viselkedésben gyakorolt szerepét azonosítani. |
9. | Tervezetten újrahasznosítható, égésgátolt vitrimer kompozitok fejlesztése |
| Hallgató: Devecser Boglárka |
| Konzulens: Dr. Pomázi Ákos, Dr. Toldy Andrea, Poór Dániel |
| Készítsen átfogó irodalomkutatást a tervezetten újrahasznosítható térhálós polimerekről, különös tekintettel a vitrimerekre és kompozitjaikra.
Dolgozzon ki gyártástechnológiát szénszálerősítésű vitrimer kompozitok előállítására.
Hasonlítsa össze a vitrimer kompozitok mechanikai tulajdonságait és éghetőségét a hagyományos epoxigyanta kompozitokéival, majd tegyen javaslatot a vitrimer kompozitok alkalmazási területeire. |
10. | Poliamidok és poliamid mátrixú kompozitok ultrahangos hegesztése |
| Hallgató: Győry Tamás |
| Konzulens: Dr. Suplicz András, Széplaki Péter |
11. | Polimer inzertek deformációs viselkedésének vizsgálata és modellezése |
| Hallgató: Enzsöl Ákos |
| Konzulens: Dr. Szabó Ferenc, Dr. Zink Béla |
12. | Nemnewtoni folyadék alapú lengéscsillapító vizsgálata |
| Hallgató: Balog Boglárka |
| Konzulens: Dr. Szabó Ferenc, Dr. Nagy-György Péter, Dr. Szilágyi András Ferenc |
13. | Szinterezési technológia fejlesztése orvostechnikai alkalmazású önerősített UHMWPE kompozitokhoz |
| Hallgató: Mikula Brigitta |
| Konzulens: Dr. Szebényi Gábor, Nemes-Károly István |
14. | Cellás szerkezetű implantátumok fejlesztése csontbenövés elősegítésére |
| Hallgató: Mertl Martin |
| Konzulens: Dr. Szebényi Gábor, Nemes-Károly István, Dr. Kocsis György |
15. | Szénszálerősítésű kompozitok károsodási módjainak meghatározása akusztikus emisszióval
|
| Hallgató: Bulman Vencel Pál |
| Konzulens: Dr. Szebényi Gábor, Dr. Romhány Gábor, Marton Gergő Zsolt |
16. | Kompozit ütközőstruktúra tervezése Formula Student versenyautóhoz |
| Hallgató: Bulman Vencel |
| Konzulens: Szederkényi Bence |
| Végezzen irodalomkutatást a kompozit energiaelnyelő struktúrák terén, különös hangsúlyt fektetve a motorsportban/ Formula Student versenysorozatban alkalmazott frontális ütközőstruktúrákra. Elemezze az alkalmazott geometria és a felhasznált anyagok hatását az energiaelnyelő képességre.
Készítsen egy követelménylistát a Formula Student versenyszabályzat alapján az adott alkatrészhez. A követelményekhez igazítva válasszon egy koncepciót az összehasonlítási szempontok meghatározásával, valamint az előnyök és hátrányok felsorolásával. A követelmények betartásával a kiválaszott koncepcióhoz határozzon meg geometriát és rétegrendet szimulációs módszerek alkalmazásával.
Tervezze meg az alkatrész gyártási folyamatát. Tervezze meg az alkatrész felfogatását a szabályzatnak megfelelően. |
17. | Solar hajó szárnyrendszer vezérlőegységének anyagfejlesztése |
| Hallgató: Batta Tamás Barnabás |
| Konzulens: Dr. Tamás-Bényei Péter, Sántha Péter |
| A fenntarthatóság a közlekedés minden szegmensében egyre nagyobb hangsúlyt kap, amelyek közül az egyik legdinamikusabban fejlődő a vízi közlekedés. Csakúgy, mint a szárazföldi közlekedés esetében a tömegcsökkentés itt is hatótávnövekedést eredményez, így a fejlesztések fókuszát jelenti. Ezen fejlesztéseket ösztönzi a műszaki tanulmányokat folytató hallgatók számára az Energyboat Challenge, ahol 2 osztályban tudják megmérettetni magukat a versenycsapatok, szem előtt tartva a fenttarthatóságot és az energiahatékonyságot. |
| Bővebb tájékoztató |
18. | Újrahasznosított szénszállal erősített hibrid szerkezetű kompozitok vizsgálata |
| Hallgató: Németh Dorottya |
| Konzulens: Dr. Tamás-Bényei Péter, Sántha Péter |
| A jelenleg rendelkezésre álló újrahasznosítási technológiák már lehetővé teszik az erősítőanyagok kompozit hulladékból történő valamilyen szintű visszanyerését, ezek felhasználásával pedig körkörössé tehető az anyagáram a kompozit iparban [1]. A reciklált szénszálak újrafelhasználásával az alapanyagárak csökkenthetők, így lehetőség nyílik az erősítőszálak alkalmazására új területeken. Rétegrend tervezésnél az újrahasznosított szénszál szövedék rétegek beépítésével a hibrid kompozitok szívóssága, csillapítóképessége és a tönkremenetel módja nagymértékben változtatható [2]. Az előbbi paraméterek meghatározók a kompozit szerkezetek hosszútávú viselkedésénél, ezáltal befolyásolják a termékek élettartamát.
1. Készítsen átfogó irodalomkutatást a kompozitok szívós viselkedésének, valamint fáradási tulajdonságainak témakörében, fordítson figyelmet a hibrid kompozitokkal foglalkozó szakirodalmi forrásokra. Tekintse át a szénszál újrahasznosítási és újrafeldolgozási technológiák jelenlegi állását.
2. Gyűjtse össze a kompozitok szívósságának definiálására és meghatározására vonatkozó szakirodalmakat és vizsgálati szabványokat. Irodalomkutatás alapján készítsen kísérlettervet a hibrid kompozitok mechanikai tulajdonságainak vizsgálatára.
3. Gyártson hibrid kompozit lemezeket unidirekcionális szénszövet és újrahasznosított szénszál paplanok felhasználásával.
4. Vizsgálja meg a hibrid kompozit minták repedésterjedési és fáradási tulajdonságait. Vesse össze a különböző rétegrendű minták tulajdonságait. Mikroszkópi módszerekkel vizsgálja meg a kompozitok belső szerkezetét.
5. Értékelje az eredményeket, tegyen javaslatot alkalmazási területekre és továbbfejlesztési irányokra. |
19. | Vitrimer alapú kompozitok újrahasznosítása |
| Hallgató: Vörzsönits Bence |
| Konzulens: Dr. Toldy Andrea, Dr. Pomázi Ákos, Poór Dániel |
| Készítsen átfogó irodalomkutatást a vitrimer gyanták és kompozitok újrahasznosításának lehetőségeiről, különös tekintettel a vitrimerek anyagában történő újrahasznosítására.
Állítson elő szénszálerősítésű vitrimer mátrixú kompozitokat nedves préseléssel.
Bontsa szét alkotóira (szálak + mátrix) az elkészített kompozit mintát oldószer felhasználásával, majd vizsgálja meg a visszanyert szénszálak mechanikai tulajdonságait az eredeti szénszállal összehasonlítva.
|
20. | 3D nyomtatott rövidszálas kompozitok rétegközi hegedése |
| Hallgató: Halász Lajos Tibor |
| Konzulens: Tóth Csenge, Dr. Kovács Norbert Krisztián |
21. | In-situ habképzéssel előállított biopolimer kompozitok additív gyártástechnológiája |
| Hallgató: Lukács Norbert László |
| Konzulens: Tóth Csenge, Dr. Kovács Norbert Krisztián |
22. | Növelt szálhosszú, 3D nyomtatott kompozitok tervezése és vizsgálata |
| Hallgató: Lukács Norbert László |
| Konzulens: Tóth Csenge, Dr. Kovács Norbert Krisztián |
© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor