Növelt energiaelnyelő-képességű polimer habstruktúrák kifejlesztése
Pályázati azonosító:
K 132462
Támogató:
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)
Futamidő:
2019. december 1. - 2023. november 30.
Témavezető (BME):
Prof. Dr. Czigány Tibor
Dr. Kmetty Ákos
Résztvevő kutatók (BME):
Dr. Tomin Márton
Dr. Tamás-Bényei Péter
Dr. Litauszki Katalin
Dr. Gere Dániel
Pályázat összefoglalója
A kutatási projekt célja polimer habstruktúrák fejlesztése és energiaelnyelési mechanizmusának elemzése, különös tekintettel az egy és többrétegű habstruktúrák szerkezete-energiaelnyelő képessége közötti kapcsolatok feltárására, nem lebontható polimer habok és új típusú, biológiai úton lebontható polimer habok alkalmazásával. Ezen eredmények nélkülözhetetlenek a habosított polimer termékek műszaki célú alkalmazásakor úgy, mint járműipari burkolati elemek, háztartási gépek csomagolása, küzdősportok védő eszközei esetén. Kiemelt fontosságú mind a járműben, mind a járművön kívül a közlekedésben résztvevők biztonsága, egészsége, különösen az önvezető, autonóm járművek megjelenésével, valamint ugyancsak minden sportban kiemelten fontos a sportoló egészségének megőrzése és a maradandó sportsérülések elkerülése, ezért számos területen alkalmaznak különböző habstruktúrákat biztonsági célból, illetve a sporttevékenységet biztosító felületként. Mivel a többféle hőre lágyuló polimer rétegből felépülő habok újrahasznosítása jelenleg nehézségekbe ütközik, így kutatásunk során elemezni fogjuk a különböző rétegek együttes újrahasznosíthatóságának lehetőségét, továbbá az egyre szigorodó környezeti direktívák hatására e fejlesztett biopolimer hab egy jó alternatívát nyújthat a jelenleg alkalmazott habanyagok kiváltására.
Pályázat eredményei
1. munkaszakasz
2019. december 1. - 2020. november 30.
A pályázat első szakaszának keretében átfogó mechanikai, mikroszkópi és morfológiai vizsgálatokat végeztünk különböző sűrűségű és vastagságú polietilén, etilán-vinil-acetát (EVA), valamint poliuretán habokon. A maradandó összenyomódás vizsgálatára irányuló méréseink alapján kimutattuk a habok visszaalakulási képessége, a cellaszerkezet típusa, az átlagos cellaméret, valamint a cellafal vastagság közötti kapcsolatot. Rámutattunk továbbá a nyitott és zárt cellás habok nyomó igénybevételnél tapasztalható eltérő viselkedésére. Térhálósított polietilén (XPE) habok esetében megállapítottuk, hogy a habsűrűség és a mechanikai tulajdonságok (nyomószilárdság, energiaelnyelő-képesség, ütéscsillapítás, visszaalakulási képesség) közötti kapcsolat jól közelíthető a hatványtörvény segítségével. A nagyszámú, különböző paraméterekkel elvégzett (becsapódási energia, dárda geometria, becsapódási sebesség) ejtődárdás vizsgálatok alapján rámutattunk továbbá arra, hogy az ismétlődő ütésszerű igénybevétel hatására a habok dinamikus tulajdonságai habtípustól függően eltérő mértékben romlanak. A zárt cellás habok energiaelnyelő, míg a nyitott cellás habok ütéscsillapító képesség tekintetében ellenállóbbak. Elektronmikroszkópi felvételek alapján megállapítottuk, hogy a dinamikus mechanikai tulajdonságok romlása a mikrocellás szerkezetű EVA habok esetében a polimerek viszkoelasztikus, időfüggő tulajdonságaiból fakad és a késleltetett rugalmas deformációnak tudható be, ezzel szemben a makrocellás XPE habszerkezetek esetében maradó, irreverzibilis alakváltozások lépnek fel a cellaszerkezetben. Megkezdtük továbbá a bio alapú polimer habok fejlesztését. Különböző típusú politejsavat, valamint endo- és exoterm habképzőszereket felhasználva különböző cellaszerkezetű habokat gyártottunk, amelyeken vizsgáltuk a feldolgozási hőmérsékletnek, a habképzőszer típusának és mennyiségének habszerkezetre és sűrűségre gyakorolt hatását.
Ejtősúlyos vizsgálati eredmények: az elnyelt energia, maximális erő, maximális deformáció és ütközési idő habsűrűségtől való függése 30 mm vastag XPE habok esetében
2. munkaszakasz
2020. december 1. - 2021. november 30.
A második kutatási időszak fő célja növelt energiaelnyelésű szintaktikus habszerkezetek fejlesztése volt. Két különböző D-laktid tartalmú politejsavhoz poli(butilén adipát tereftalátot) (PBAT) és polibutilén szukcinátot (PBS) adtunk, és az így kapott keverékeket hőre expandálódó mikrogyöngyökkel (EMS) habosítottuk. A létrehozott ejtődárdás vizsgálatából megállapítottuk, hogy a PBAT hozzáadásával hatékonyan növelhető az eredendően rideg PLA energiaelnyelése, valamint azt is, hogy az 50-50%-os keverékek a legjobbak, mivel az így kialakított kettős folytonos fázis szinergikusan javítja a biopolimerek mechanikai tulajdonságait.
Emellett folytattuk a hagyományos polimer habok dinamikus mechanikai jellemzését is, hogy egy új anyagmodellt dolgozzunk ki, amely ütésszerű igénybevételek esetén is pontosan leírja az anyagválaszt. A térhálósított polietilén habok viszkoelasztikus viselkedésének nagy alakváltozási sebesség mellett történő ábrázolására az Ogden-Hill-féle összenyomható hiperelasztikus modellt kombináltuk a Rayleigh-féle csillapítási módszerrel. A szimulációk pontosságát esősúlyos vizsgálatokkal validáltuk.
Az újonnan beszerzett Triax ejtősúlyos berendezéssel elkezdtük a különböző sűrűségű, vastagságú, cellaszerkezetű és mátrixanyagú polimer habok ütéscsillapítási képességének vizsgálatát. Megállapítottuk, hogy az ejtési magasság növekedésével a fejsérülések súlyosságát leíró HIC érték egy másodfokú összefüggésnek megfelelően növekszik.
Végül előkísérleteket végeztünk 60-140 kg/m3 sűrűségtartományú etilén-vinil-acetát habok párnázási görbéinek meghatározására, amelyhez nagyszámú ejtősúlyos vizsgálatokat végeztünk fokozatosan növekvő becsapódási energiát alkalamzva. Megállapítottuk, hogy a maximális reakcióerő és a statikus terhelés közötti összefüggés jól közelíthető egy exponenciális görbével, amelyből később egy általánosítható, anyagtulajdonságoktól (pl. sűrűségtől) függő egyenletet kívánunk meghatározni a párnázási görbék matematikai leírása céljából.
Kettős-folytonos szerkezet atomerő-mikroszkópi képe
3. munkaszakasz
2021. december 1. - 2022. november 30.
A harmadik kutatási időszakban fő célunk a habosított polimer csomagolóanyagok párnázási görbéinek meghatározása, amihez egy újszerű megközelítést alkalmaztunk. Kísérleteink során különböző sűrűségű térhálósított polietilén és etilén-vinil-acetát habok ejtősúlyos vizsgálatát végeztük el különböző ejtési magasságokat alkalmazva. Eredményeink rámutattak arra, hogy a maximális erő és a statikus terhelés kapcsolata leírható egy általánosítható exponenciális összefüggéssel. Ezt követően elemeztük a habsűrűség és az ejtési magasság hatását az egyenletben szereplő konstansokra, és megállapítottuk, hogy azok elsősorban a hab cellaszerkezetétől függnek.
Megvizsgáltuk továbbá egy a párnázási görbék meghatározására szolgáló becslési módszer alkalmazhatósági korlátait a mérési folyamat egyszerűsítése érdekében. A számított és a mért adatok összehasonlítása azt mutatta, hogy a módszer csak alacsonyabb statikus terhelések esetén volt pontos, és alkalmazhatóságának felső korlátja a habsűrűségétől függ. A vizsgált habmintákról készített 3D-s felvételek alapján bebizonyítottuk, hogy a növekvő statikus terhelés és a növekvő ejtési magasság maradandó deformációt okoz a cellaszerkezetben, amit a becslésimódszer nem tud figyelembe venni.
Az általunk definiált általánosítható egyenletnek és a becslési módszernek a kombinálásával a görbék ejtősúlyos vizsgálatok nélkül is nagy pontossággal meghatározhatók abban a statikus terhelési tartományban, ahol nem következik be irreverzibilis deformáció. Ez nagymértékben csökkentheti a mérésekre fordított időt és egyszerűsítheti a görbék meghatározásának mérési folyamatát. Eredményeink értékes információval szolgálnak a habosított csomagolóanyagok ütésszerű igénybevétel során mutatott viselkedéséről, és hozzájárulhatnak a hatékonyabb csomagolási megoldások kidolgozásához. Az általunk alkalmazott kombinált megközelítés gyakorlati megoldást kínál a párnázási görbék meghatározásának egyszerűsítésére, miközben pontos eredményeket is biztosít.
3D szkennelt felvétel (a) 30 kg/m3 sűrűségű XPE és (b) 150 kg/m3 sűrűségű EVA habmintákról, amely az irreverzibilis deformáció nagyságát mutatja az ejtősúlyos vizsgálatot követően
4. munkaszakasz
2022. december 1. - 2023. november 30.
Pályázat támogatásával megjelent közlemények
Tomin M., Lengyel M. Á.,
Párizs R. D.,
Kmetty Á.: Measuring and mathematical modeling of cushion curves for polymeric foams. Polymer Testing,
117, 107837/1-107837/9 (2023)
10.1016/j.polymertesting.2022.107837 IF=5 D1
Tomin M.,
Török D., Pászthy T.,
Kmetty Á.: Deformation analysis in impact testing of functionally graded foams by the image processing of high-speed camera recordings. Polymer Testing,
122, 108014/1-108014/ (2023)
10.1016/j.polymertesting.2023.108014 IF=5 D1
Litauszki K.,
Petrény R., Haramia Zs.,
Mészáros L.: Combined effects of plasticizers and D-lactide content on the mechanical and morphological behavior of polylactic acid. Heliyon,
9, e14674/1-e14674/9 (2023)
10.1016/j.heliyon.2023.e14674 IF=3.4 Q1
Litauszki K.,
Gere D.,
Czigány T.,
Kmetty Á.: Environmentally friendly packaging foams: Investigation of the compostability of poly(lactic acid)-based syntactic foams. Sustainable Materials and Technologies,
35, -/1--/e00527 (2023)
10.1016/j.susmat.2022.e00527 IF=8.6 Q1
Tomin M., Kossa A., Berezvai Sz.,
Kmetty Á.: Investigating the impact behavior of wrestling mats via finite element simulation and falling weight impact tests. Polymer Testing,
108, 107521/1-107521/ (2022)
10.1016/j.polymertesting.2022.107521 IF=5.1 D1
Litauszki K.,
Kmetty Á.: Investigation of the damping properties of polylactic acid-based syntactic foam structures. Polymer Testing,
103, 107347 (2021)
10.1016/j.polymertesting.2021.107347 IF=4.931 D1
Morlin B.,
Litauszki K.,
Petrény R.,
Kmetty Á.,
Mészáros L.: Characterization of polylactic acid-based nanocomposite foams with supercritical CO2. Measurement,
178, 109385/1-109385/6 (2021)
10.1016/j.measurement.2021.109385 IF=5.131 Q1
Tomin M.,
Kmetty Á.: Polymer foams as advanced energy absorbing materials for sports applications—A review. Journal of Applied Polymer Science,
139, 1-23 (2021)
10.1002/app.51714 IF=3.057 Q2
Peter T.,
Litauszki K.,
Kmetty Á.: Improving the heat deflection temperature of poly(lactic acid) foams by annealing. Polymer Degradation and Stability,
190, 109646 (2021)
10.1016/j.polymdegradstab.2021.109646 IF=5.204 Q1
Tomin M., Kmetty Á.: Különböző típusú sportszőnyegek csúszási ellenálló képességének vizsgálata. in 'XII. Roncsolásmentes Anyagvizsgáló Konferencia és Kiállítás és 10. Anyagvizsgálat a Gyakorlatban K. Online. 2021.03.17-19,1-10 (2021)
Litauszki K.,
Kmetty Á.: Tejsav oligomerrel lágyított, politejsav-alapú biopolimer habok előállítása. Acta Materialia Transylvanica,
4, 32-37. (2021)
10.33923/amt-2021-01-06 Bocz K.,
Ronkay F.,
Molnár B., Vadas D., Gyürkés M.,
Gere D.,
Marosi Gy.,
Czigány T.: Recycled PET foaming: supercritical carbon dioxide assisted extrusion with real-time quality monitoring. Advanced Industrial and Engineering Polymer Research,
4, 178-186 (2021)
10.1016/j.aiepr.2021.03.002Béky Cs., Tomin M., Kmetty Á.: Termoplasztikus elasztomerek és habosításuk- áttekintés. Polimerek, 7, 27-32 (2021)
Tomin M.,
Kmetty Á.: Evaluating the cell structure‐impact damping relation of cross‐linked polyethylene foams by falling weight impact tests. Journal of Applied Polymer Science,
e4999, 1-12 (2020)
10.1002/app.49999 IF=3.125 Q2
Tomin M., Kmetty Á.: Ejtődárdás mérési konstrukció továbbfejlesztése polimer habok dinamikus mechanikai vizsgálatához. Gép, LXXI., 73-76 (2020)
Kmetty Á.,
Tomin M.,
Bárány T.,
Czigány T.: Static and dynamic mechanical characterization of cross-linked polyethylene foams: The effect of density. Express Polymer Letters,
14, 503–509 (2020)
10.3144/expresspolymlett.2020.40 IF=4.161 Q1
Litauszki K., Kmetty Á.: Politejsav kémiai habképzésének lehetőségei exoterm és endoterm típusú habképzőszerek alkalmazásával. Polimerek, 6, 1138-1142 (2020)
Litauszki K.,
Kmetty Á.: Characterization of chemically foamed poly(lactic acid). IOP Conference Series: Materials Science and Engineering,
903, 012018/1-012018/1-7 (2020)
10.1088/1757-899X/903/1/012018 Tomin M., Kmetty Á.: Különböző típusú birkózószőnyegek ütéscsillapítási képességének össze- hasonlítása a sportágban előforduló sportsérülések megelőzése céljából. Magyar Sporttudományi Szemle, 87, 37-38 (2020)
Tomin M.,
Kmetty Á.: Investigation of the energy absorption properties of cross-linked polyethylene foams . IOP Conference Series: Materials Science and Engineering,
903, 012059/1-012059/ (2020)
10.1088/1757-899X/903/1/012059
© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor