Önéletrajz | Kutatási terület | Publikációk | Oktatott tárgyak | Témaajánlatok

TDK témák | Diploma témák | Szakdolgozat témák | PhD témák

Futó szakdolgozat témák

1.	Poliolefinek társítása újrahasznosított gumiabroncs-őrlettel
	Szondy Huba

2.	Gumiabroncs-őrlet alkalmazásának vizsgálata préselt gumilapként
	Az elasztomerek olyan polimerek, amelyekre jellemző, hogy molekulaláncaik között keresztkötések találhatók, ezek miatt pedig nem vihetők ömledék állapotba, ezért az elasztomerek újrahasznosítása túlnyomóan energetikai jellegű. Ez az újrahasznosítási forma azonban nem képes hatékonyan kezelni a gumiabroncsok életútjának végén keletkező hulladékmennyiséget, ezért többféle, úgynevezett szekunder hulladékkezelési eljárás is elterjedt, mely során a cél egy olyan termék előállítása gumihulladékból, aminek nem szükséges az eredetivel megegyező tulajdonságokkal rendelkeznie. Az egyik ilyen technológia a préselés, amely során a gumiőrletet ragasztóanyaggal együtt lappá préselik , így kiváló energiaelnyelésű burkolati elemeket kapnak, amelyeken gyakran bevonatokat képeznek a jobb környezeti ellenállóképesség miatt. A gumihulladékok leginkább előremutató újrahasznosítási módja a devulkanizálás, mely során a keresztkötések felbomlanak. Az így keletkezett devulkanizátum gumilapban való alkalmazása újravulkanizálás után, illetve a gumiőrletből készült lapokkal való összevetés a gyártástechnológia optimálásának szempontjából lehet lényeges. A szakdolgozat célja gumiőrletből és devulkanizált gumiőrletből préselt lapok előállítása, valamint a poliureával való bevonatkészítés alkalmazásának vizsgálata.
	Edőcs Dániel

Megvalósult szakdolgozat témák

1.	Újrahasznosított polipropilénnel adalékolt nagyorientáltságú szalagok fejlesztése és elemzése
	A polipropilén az egyik leggyakrabban használt tömegműanyag. Nyújtás hatására a polipropilén makromolekulái orientálódnak, amivel a nyújtási irányban a szilárdsági tulajdonságok jelentős mértékben megnövelhetők, és így nagy hozzáadott értékű nyújtott termékek (például műszaki szálak, pántoló szalagok) állíthatók elő polipropilénből. A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés érdekében a törvényalkotók egyre több reciklált alapanyag felhasználására kötelezik a gyártókat mind több iparágban. A polimerek azonban az újrafeldolgozás során termikus degradációt szenvednek, amely a belőlük készült termékekben tulajdonságromlást okozhat. A szakdolgozat célja a többszöri újrafeldolgozásnak a polipropilén alapanyag tulajdonságaira gyakorolt hatásának feltárása, az így készült fóliák nyújthatóságának elemzése és a részben újrahasznosított polipropilénből készült nyújtott szalagok tulajdonságainak elemzése. 1. Végezzen irodalomkutatást a polipropilén nyújthatóságával és az újrahasznosíthatóságával kapcsolatosan. Részletesen térjen ki az újrafeldolgozási ciklusoknak a polipropilén tulajdonságaira gyakorolt hatására. 2. A polipropilén alapanyagot vesse alá több újrafeldolgozási ciklusnak, és vizsgálja a feldolgozási ciklusoknak a polipropilén alapanyagra gyakorolt hatását. 3. Állítson elő erősen orientált PP szalagokat részben újrahasznosított polipropilénből, majd kiterjedt morfológiai, valamint mechanikai vizsgálatokkal részletesen tárja fel az újrafeldolgozott alapanyagnak a nyújtott szalagok tulajdonságaira gyakorolt hatását. Értékelje az elérteredményeket.
	Kovalszky Kristóf - 2023

2.	Hierarchikusan strukturált felületű polipropilén minták optikai tulajdonságának vizsgálata
	A műanyagok egyre nagyobb mértékű felhasználása továbbra is töretlen, mindannak ellenére, hogy a környezetvédelmi szempontok hatására a műanyagok felhasználása átalakulóban van. Az elmúlt években a polimertechnológiában is kiemelt fontosságúvá vált a környezettudatosság, a kifejlesztett anyagok hatékonysága és multifunkcionalitása. A körülöttünk lévő tárgyak a felületükön keresztül vannak kapcsolatban a környezetükkel. Ezért a tárgyak, így a műanyag alkatrészek felülete is kiemelt jelentőségű. Általában a felületmódosítások célja, a különböző alkalmazásoknak megfelelő kémiai és fizikai szerkezettel rendelkező felületet kialakítása. A hierarchikusan strukturált felülettel rendelkező műanyag alkatrészek számos területen alkalmazhatók különleges tulajdonságaiknak köszönhetően. Az ilyen alkatrészek rendelkezhetnek például a szuperhidrofób és vízlepergető tulajdonságokkal vagy egyéb különleges optikai jellemzőkkel. Jelen kutatói munka, egy új felismert jelenségen alapul, amelynek lényege, hogy oldószeres kezelés hatására polipropilén felületén hierarchikusan strukturált szerkezet alakul ki. Korábbi munkáink során megállapítottuk, hogy a kialakuló felület diffúz módon szórja a fényt. A tervezett kutatói munka magában foglalja az optimális strukturált szerkezet létrehozását és módosítását annak érdekében, hogy kedvező optikai tulajdonságokat kapjunk a látható fénytartományában, valamint annak vizsgálatát, hogy miként lehet a felhasználással kapcsolatos egyéb tulajdonságokat javítani (pl.: égésgátoltság, UV stabilizálás) a létrehozott előnyös optikai tulajdonságok megtartása mellett. A jövőben vizsgálni tervezzük továbbá az előállított minták LED alapú világítás-technológiával történő kombinálását, hatékonyabb rendszerek kialakítása érdekében.
	Kiss Gergely - 2022

3.	A devulkanizált gumi hatásának elemzése gumikeverékek rezgéscsillapító képességére
	A gumiból készült termékek újrahasznosítása napjaink egy legnagyobb kihívása, amelyre ígéretes megoldást jelenthet a devulkanizálás és a devulkanizált részecskék kaucsukhoz adása és ebből új térhálós termékek gyártása. A kutatás keretében arra keressük a választ, hogy a devulkanizált gumi hozzáadása hogy befolyásolja a befoglaló kaucsuk rezgéscsillapító képességét.
	András Dávid - 2021

4.	Polipropilén blendek nyújthatóságának vizsgálata
	A polipropilén az egyik leggyakrabban használt tömegműanyag. Nyújtás hatására azonban a polipropilén makromolekulái orientálódnak, amivel a nyújtási irányban a szilárdsági tulajdonságok jelentős mértékben megnövelhetők, és így nagy hozzáadott értékű nyújtott termékek (például műszaki szálak, bálamadzagok) állíthatók elő polipropilénből. Blendeléssel a polipropilén tulajdonságai széles határok között módosíthatók. A kutatás célja különböző polipropilén blendek nyújthatóságának, valamint a blendelésnek a nyújtott fóliák tulajdonságaira gyakorolt hatásának vizsgálata.
	Kozák Zsófia - 2021

5.	Nanoméretű töltő- és erősítőanyagok hatása a polipropilén nyújthatóságára
	A polipropilén az egyik leggyakrabban használt tömegműanyag. Nyújtás hatására a polipropilén makromolekulái orientálódnak, amivel a nyújtási irányban a szilárdsági tulajdonságok jelentős mértékben megnövelhetők, és így nagy hozzáadott értékű nyújtott termékek (például műszaki szálak, bálazsinegek) állíthatók elő polipropilénből. A nanoméretű erősítőanyagok nagy fajlagos felületük miatt már nagyon kis mennyiségben adalékolva is jelentős mértékben módosíthatják a polimerek tulajdonságait. A nanokompozitok az emberiség legmodernebb anyagai közé tartoznak, és napjainkban mind előállításukat, mind tulajdonságaikat intenzíven kutatják. Bár feltételezhető, hogy a nanorészecskék (például nanokristályos cellulóz, szén nanocsövek, rétegszilikátok) hozzáadásával a nyújtott polipropilén termékek tulajdonságai is javíthatók lennének, jelenleg viszonylag kevés ismeretünk van a nanorészecskéknek a polipropilén nyújthatóságára, és a nyújtott termékek tulajdonságaira gyakorolt hatásáról.
	Pintér András - 2021

6.	Szuperhidrofób felületű polipropilén fejlesztése
	Napjainkban, a tömegműanyagként számon tartott poliolefinekből, mint például a polipropilén, megfelelő módosítást követően, akár nagy hozzáadott értékű termékek is készíthetőek. Az elmúlt évtizedben a szuperhidrofób (vízlepergető) polimerekkel kapcsolatos kutatások száma rohamosan növekedett, mivel felhasználásuk rendkívül szerteágazó, felhasználhatók minden olyan területen, ahol a vízzel való érintkezés minimalizálása, vagy az öntisztulási tulajdonság elvárás, például gépjárművek szélvédője, légijárművek jegesedés gátlása, penészedést gátló felületek kialakítása során. Az elmúlt időszakban polipropilén lemezeken sikerült, szuperhidrofób felületet kialakítani oldószeres kezelését követően. A szakdolgozat során a polipropilén termékek kezdeti szerkezetének oldószer jelenlétében végbemenő kristályosodását vizsgáljuk. Összefüggéseket keresünk a gyártási paraméterek, az anyagtulajdonságok, az anyagösszetétel és az oldószeres kezelés hatására kialakuló szerkezet között.
	Honti Szilárd - 2021

7.	Polipropilén/fém hibrid laminátok fejlesztése
	A polimer kompozit rétegekből és fémlemezekből felépülő hibrid laminátok egyesítik a fémek és a polimerek előnyös tulajdonságait, így egyre elterjedtebbek a járműiparban. A kutatás célja fém/önerősített polipropilén laminátok fejlesztése, amellyel olyan hibrid kompozit szerkezet hozható létre, amely megfelelő merevség és kis sűrűség mellett kiváló energiaelnyelő képességgel rendelkezik. A fejlesztés során vizsgálni fogjuk a fém és a polimer kompozit alkotók típusának, a felépítésnek (szimmetrikus, aszimmetrikus), a fém/polimer kompozit arányának a statikus és dinamikus mechanikai jellemzőkre gyakorolt hatását.
	Bolvári Ábel - 2020

8.	Önerősített polipropilén kompozit gyártási technológiájának kidolgozása vizes diszperziós eljárással
	Az önerősített polipropilén kompozitokat elő lehet állítani ataktikus polipropilén mátrixszal (tipikusan ömledékragasztó) is. Ez körülbelül annyit jelent, hogy az ömledékragasztó rendelkezésünkre áll vizes diszperzióban, amit egyszerűbben fel lehet hordani az erősítőszövetre, majd a víz eltávolítását követően a kompozit konszolidálható. Ezzel a módszerrel sokkal egyszerűbben felhordható a mátrix anyag, azonban a víz eltávolítását, a szárítást meg kell oldani. Ennek a technológiának a kidolgozása a cél.
	Koncz Dániel - 2020

9.	Fröccsöntött önerősített polipropilén kompozitok fejlesztése
	Az önerősített kompozitok nagy előnye az egyszerű újrahasznosítás mellett a kis sűrűség és kiváló energiaelnyelő-képesség. Az ilyen jellegű kompozitokból főleg héj-jellegű, formázott termékek készíthetők. E kompozitok fröccsöntéssel történő feldolgozása azonban problematikus, mivel a beadagolást meg kell oldani. Erre jelenthet megoldást olyan polipropilén típusok alkalmazása, amelyek olvadási hőmérséklete a szálak olvadási hőmérséklete alatt van jelentősen valamint nagyon kis ömledékviszkozitással rendelkeznek. A kutatás célja lenne a fenti anyagkombináció esetében a technológia kidolgozása, valamint a gyártott kompozit próbatestek minősítése.
	Kerekes Péter - 2020

10.	Önerősített polimer kompozitok ciklikus dinamikus vizsgálata
	Az önerősített polimer kompozitok olyan kompozitok, amelyekben a mátrix és az erősítőanyag is azonos anyagcsaládba tartozó polimer. E kompozitok nagy előnye az egyszerű újrahasznosíthatóság és a kis sűrűség mellett a kiváló energiaelnyelő képesség. Az energia elnyelő képesség jellemzésének egyik kiváló módja az átlyukasztásos ejtősúlyos vizsgálat. A valóságban azonban egy-egy alkatrészt, terméket nem mindig ér olyan energiájú ütés, amely a teljes tönkremenetelt okozná, azonban az anyag szerkezetében már okozhat változásokat (pl. rétegelválás, szálak, szalagok részleges szakadása stb.). Ez a behatás, igénybevétel jelentkezhet többször is, amelyek hatásai összeadódhatnak, így a kompozit energiaelnyelő képessége is megváltozik. E TDK/szakdolgozat célja polipropilén alapú önerősített polimer kompozitok energiaelnyelő képességének tanulmányozása egyszeri és ismételt ejtősúlyos vizsgálattal. Cél annak is a meghatározása, hogy egy bizonyos számú behatás után mennyi a maradó mechanikai jellemző a behatás helyén.
	Görbe Ákos - 2020

11.	Devulkanizált gumiőrlet alkalmazhatóságának vizsgálata gumikeverékekben
	A gumik széleskörű elterjedése, ami ma is töretlenül tart, a vulkanizációval indult el. A létrejövő gyengén térhálós szerkezetű elasztomerek számos pozitív tulajdonsággal bírnak, amik igény szerint, széles skálán változtathatók a megfelelő receptúra alkalmazásával. Azonban a térhálós szerkezet miatt újrahasznosíthatóságuk nehezen megoldható, korlátozott. Térhálós elasztomerek anyagában történő újrahasznosításához a láncok közötti térhálókötések részleges vagy teljes felbontása szükséges, amelyet különböző devulkanizációs módszerekkel érhetünk el. Számos kutatás bizonyította, hogy mikrohullámú sugárzással egyszerű és hatásos devulkanizáció érhető el, amely során a térhálós elasztomer szemcsék térhálójának C-S és S-S kötései felszakadnak és lánchurkolódásra képes molekulák jönnek létre. Így az elasztomer fázis és a devulkanizált gumiőrlet között jó adhézió alakulhat ki, amely hatására a mechanikai tulajdonságok nem csökkennek számottevően. A devulkanizált elasztomer újravulkanizálása szükséges ahhoz, hogy ismételten térhálós elasztomerként alkalmazhassuk. Fontos megismerni, hogy a mely kaucsuk milyen receptúrával alkalmas a devulkanizált gumiabroncsőrlet befogadására, így a kutatás fő célja a befogadó kaucsuk receptúra fejlesztése, valamint a hozzáadagolt devulkanizált gumiőrlet mennyiségének optimálása.
	Antunovics Dániel - 2018

12.	Gumimátrixú nanokompozitok latex alapú előállítása és vizsgálata
	A különböző gumitermékek a mindennapi élet szerves részét képezik. A felhasználási körülmények és az ezekből származó igénybevételek rendkívüli diverzitása szükségessé teszi, hogy mind gyártástechnológia, mind a felhasznált alapanyagok tekintetében a lehetőségek széles tárháza legyen alkalmazható a különböző gumigyártmányok előállítása során, ami által a végtermék tulajdonságai optimálhatók a követelményeknek megfelelően. A gumik legtöbbjéről elmondható, hogy az erősítő töltőanyagok nélkülözhetetlen szerepet játszanak a végtermékek szempontjából, ugyanis az ezek nélküli töltetlen vulkanizátumok mechanikai tulajdonságai olyan szerények, hogy a gyakorlati alkalmazhatóságot is gátolják. Az ilyen célból hagyományosan használt töltőanyagok esetén a szilárdsági és kopási tulajdonságok megfelelő mértékű javításához viszonylag nagy mennyiségű töltőanyag szükséges, nem ritka, hogy a kész gumitermék töltőanyagtartalma eléri az 50 m%-ot. Újfajta nanotöltőanyagok felhasználásával lehetőség nyílhat az említett mechanikai és kopási tulajdonságok megfelelő mértékű növelésére úgy, hogy az ehhez szükséges töltőanyag mennyisége lényegesen kisebb legyen, mint a jelenleg használt hagyományos töltőanyagok esetén. Ezen a jelentős előnyön kívül elképzelhető továbbá, hogy ezeknek a még nem széles körben kutatott töltőanyagoknak az alkalmazásával olyan tulajdonságokkal is felruházhatók a velük készült gumikeverékek, amik az eddig használt töltőanyagok esetén nem voltak megvalósíthatók. A szakdolgozat/diplomaterv készítésének célja újfajta erősítő töltőanyagok alkalmazhatóságának vizsgálata gumi mátrixban úgy, hogy a töltőanyagok eloszlatása a gumi alapját adó kaucsuk latex formájában, azaz vizes diszperziójában történik, ez által nyitva potenciálisan új távlatokat a gumiipari keverékfejlesztés és -tervezés horizontján. Végezzen irodalomkutatást a gumiknál alkalmazott újfajta töltőanyagok területén, különös tekintettel az újfajta nanotöltőanyagokra, valamint az eddigi munkákban leírt eloszlatási módszerekre és alapanyagpárosításokra. Készítsen keverékeket kaucsuklatex és különböző nanotöltőanyagok felhasználásával változtatva a töltőanyag-tartalmakat és az eloszlatási technológia paramétereit. Vizsgálja a még vulkanizálatlan nyerskeverékek vulkanizációs tulajdonságait, majd készítsen a keverékekből vulkanizátumokat. Minősítse az egyes vulkanizátumokat mechanikai, morfológiai és egyéb tulajdonságok szempontjából és vizsgálja a különböző töltőanyagok esetén a töltőanyag-tartalom és az eloszlatási technológia vizsgált paramétereinek hatását a tanulmányozott tulajdonságokra.
	Király Tamás - 2018

13.	Katalizátor komplexek hatása a polipropilén mechanikai tulajdonságaira
	Végezzen átfogó irodalomkutatást a polipropilén előállítása területén, különös tekintettel a gyártási folyamat során alkalmazott katalizátorok típusaira, azok tulajdonságokra gyakorolt hatásaira. Vizsgálja meg széleskörűen a MOL Petrolkémia Zrt. által fejlesztett, különböző katalizátor komplexszel gyártott polipropilén mintákat. Értékelje a vizsgálati eredményeket. Határozza meg az egyes katalizátor komplexek hatását a polipropilén minták mechanikai jellemzőire. Az eredményeket vesse össze szakirodalmi eredményekkel, tegyen javaslatot továbbfejlesztési lehetőségekre.
	Mezei Kristóf - 2018

14.	Hőre lágyuló poliuretán mátrixszal rendelkező termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok (TDV) fejlesztése
	Különböző polimerek által alkotott blendek létrehozásával lehetőségünk nyílik az egyes anyagcsoportok kívánt és előnyös tulajdonságainak az ötvözésére. Ennek egyik jó példája a különböző TDV-k családja, amelyeknél térhálós elasztomer szemcsék („szigetek”) vannak hőre lágyuló polimer mátrixban eloszlatva úgy, hogy a gumiszigetek vulkanizációja a feldolgozás, a keverés során megy végbe a mátrixként szolgáló hőre lágyuló polimer ömledékében. Így létrehozható olyan anyag, amely a gumikhoz hasonló nagyrugalmas tulajdonságokkal rendelkezik, ám hőre lágyuló jellegű, ezért feldolgozástechnológiai oldalról jelentős egyszerűsítések tehetők a hagyományos ritkán térhálós elasztomerekhez képest. Ezeknél az eltérő összetevőkből álló blendeknél azonban sűrűn előforduló probléma az alkotó polimerek egymással való kompatibilitása, ami legtöbbször igen gyenge. Ez különböző kompatibilizálószerek alkalmazásával ugyan javítható, de ezek alkalmazhatósága is gyakran korlátokba ütközik. Ennek a problémának egy újfajta megközelítési módszere szerint előremutató lehet, ha a feldolgozástechnológia a befoglaló hőre lágyuló mátrix esetében is reaktív, azaz maga a mátrix is a keverékkészítés során jön létre alkotóelemeiből és így a két fázis között kémiai kapcsolat is kialakulhat, ami javítja a határfelületeken a kapcsolódás erősségét. A szakdolgozat/diplomaterv készítésének célja termoplasztikus poliuretán (TPU) mátrixú TDV-k létrehozása, valamint annak vizsgálata, hogy a TPU, a gumi fázis alkotóinak, valamint a feldolgozástechnológiai paramétereknek milyen hatása van az elkészült TDV-k tulajdonságaira, valamint annak feltérképezése, hogy milyen potenciál rejlik a két fázis kémiai összekapcsolásában, milyen új és előremutató tulajdonságokkal ruházható fel általa az elkészült TDV. Végezzen irodalomkutatást a TDV-k témakörében a feldolgozástechnológiai és alapanyag párosítási lehetőségek, valamint ezek hatásának feltérképezése céljából. Térképezze fel a szakirodalomban eddig fellelhető termoplasztikus poliuretánok (TPU) alkalmazásával kapcsolatos ismereteket, különös tekintettel az esetlegesen elasztomerekkel történő társításokkal foglalkozó tanulmányokra. Az irodalomkutatás alapján készítsen a majdani TDV-k számára gumi nyerskeverékeket, valamint minősítse ezeket. Készítsen TDV-ket különböző termoplasztikus uretánok és gumi nyerskeverékek felhasználásával. A kompaundálási paraméterek vizsgálhatóságának céljából változtassa a keverékkészítés paramétereit. Minősítse az egyes TDV-ket mechanikai, morfológiai és egyéb tulajdonságok szempontjából, valamint vizsgálja az egyes anyagpárosítások és a feldolgozási paraméterek hatását az elkészült TDV-k tulajdonságaira.
	Nagy Ádám - 2018

15.	Ataktikus polipropilén mátrixú önerősített kompozit fejlesztése
	Az önerősített polimer kompozitok jellemzője, hogy mind az erősítőszál, mind a mátrix egyazon anyagcsaládba tartozik. A kompozitok nagy előnye, hogy teljes mértékben újrahasznosíthatók, kis sűrűség mellett kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, továbbá megfelelő konszolidáltság elérése esetén jó szál/mátrix adhézió alakul ki. Az előállításuk kulcskérdése, hogy milyen tág feldolgozási ablak biztosítható, azaz a mátrix és az erősítőanyag olvadási hőmérséklete között mekkora különbség van. Az ataktikus polipropilén (aPP) jellemzően kis szilárdságú, nagy tapadóképességű anyag (jellemzően ömledékragasztók alapanyaga), amelynek olvadási hőmérséklettartománya jóval az izotaktikus erősen orientált PP (iPP) szál alatt van. Ezek alapján az aPP/iPP kombinációval alacsony hőmérsékleten képezhető jól konszolidált önerősített kompozit nagy száltartalom mellett. E kompozitok előnye, hogy alacsony hőmérsékleten is nagy energiaelnyelő képességgel rendelkeznek, hátrányuk, hogy a hőállóságuk korlátozott. Ez utóbbi javítására az aPP párosítható más típusú PP kopolimerrel (pl. rPP). A dolgozat célja aPP mátrixú önerősített kompozitok fejlesztése különböző erősítő struktúrákkal és mátrixkombinációkkal, valamint az előállított kompozitok minősítése.
	Varga László József - 2018

16.	Ismert receptúrájú térhálós elasztomerek devulkanizációja és elemzése
	A gumik széleskörű elterjedése, ami ma is töretlenül tart, a vulkanizációval indult el. A létrejövő gyengén térhálós szerkezetű elasztomerek számos pozitív tulajdonsággal bírnak, amik igény szerint, széles skálán változtathatók a megfelelő receptúra alkalmazásával. Azonban a térhálós szerkezet miatt újrahasznosíthatóságuk nehezen megoldható, korlátozott. Térhálós elasztomerek anyagában történő újrahasznosításához a láncok közötti térhálókötések részleges vagy teljes felbontása szükséges, amelyet különböző devulkanizációs módszerekkel érhetünk el. Számos kutatás bizonyította, hogy mikrohullámú sugárzással egyszerű és hatásos devulkanizáció érhető el, amely során a térhálós elasztomer szemcsék térhálójának C-S és S-S kötései felszakadnak és lánchurkolódásra képes molekulák jönnek létre. A szakirodalomban néhány tanulmány foglalkozik abroncs gumiőrlet mikrohullámú devulkanizációjával, azonban a pontos receptúrát nem ismerik. Jelen kutatás célja általunk kidolgozott receptúrájú elasztomerek készítése, vulkanizációja. A vulkanizált, térhálós elasztomer devulkanizációja, majd vizsgálata, amelynek eredményeképpen feltárható lenne a devulkanizáció hatásosságára a kaucsuk típusa, az adalékanyagok típusa és mennyisége, továbbá, hogy a devulkanizáció hatására milyen anyagszerkezeti változások játszódnak le. Végezzen átfogó irodalomkutatást a gumik újrahasznosítása területén, kiemelve a mikrohullámú devulkanizációt, illetve az alkalmazott paraméterek hatását az anyagszerkezeti változásokra. Az irodalomkutatás alapján készítsen részletes kísérlettervet! Állítson elő különböző kaucsukkeverékeket (kaucsuk típusa, korom aktivitása, vulkanizáló rendszer). Vulkanizálja a keveréket, majd a térhálós anyagot alkalmas formátumban devulkanizálja mikrohullámú kezeléssel. Elemezze a devulkanizált mintákat különböző vizsgálatokkal és mutassa be a devulkanizálás hatására bekövetkező anyagszerkezettani változásokat, valamint határozza meg, hogy a különböző összetevők hogyan befolyásolják a devulkanizáció hatásosságát.
	Kotró Bálint Soma - 2018

17.	Gumiabroncs őrlemény devulkanizálása és elemzése
	Az elhasznált gumiabroncsok reciklálása komoly kihívást jelent és igencsak aktuális napjainkban. Gazdasági és ökológiai szempontok, amelyeket a törvényhozás is lassan követ, arra utalnak, hogy a gumiabroncsot őrlet formájában célszerű újrahasznosítani magas nyersanyag- és a gyártáshoz befektetett energiamennyiség megőrzése végett. A gumiőrlet, granulátum (GTR) ma már kereskedelmi termék. A GTR vulkanizálható kaucsukkeverékbe vagy hőre lágyuló polimerekbe való bevitele azonban a mechanikai tulajdonságok romlásával jár. A romlás mértéke annál nagyobb minél nagyobb a GTR átlagos szemcsemérete és adott rendszerbeli mennyisége. A technika jelenlegi állása szerint legcélszerűbb az a stratégia, amely a GTR felületi molekuláinak mozgékonyságát növeli. Az ilyen molekulák a mátrixéival hurkolódásra képesek, s ez jelentősen megnöveli a GTR szemcsék és a mátrix közötti adhéziót. Ennek következtében nincs szükség igencsak költséges tapadásközvetítő polimerek alkalmazására. Kutatási stratégiánk az, hogy a GTR térhálójának C-S és S-S kötéseit megbontva lánchurkolódásra képes molekulák jöjjenek létre. Ezt mikrohullámú térben való devulkanizációval kívánjuk elérni. Jelen kutatás célja, megvizsgálni a kezelendő részecskék méretének hatását a mikrohullámú devulkanizálhatóságra, összevetve hagyományos hőkezeléses eljárással, majd részletesen elemezni, hogy milyen anyagszerkezettani változások következtek be a kezelés határása.
	Franczel Tibor - 2017

18.	Önerősített polipropilén kompozitok szál/mátrix határfelületének elemzése
	Az önerősített polimer kompozitok jellemzője, hogy mind az erősítőszál, mind a mátrix egyazon anyagcsaládba tartozik. A kompozitok nagy előnye, hogy teljes mértékben újrahasznosíthatók, kis sűrűség mellett kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, továbbá megfelelő konszolidáltság elérése esetén jó szál/mátrix adhézió alakul ki. Ez utóbbi jelenti, hogy a szál felülete mellett kialakul egy határfelületi réteg, amely hatással van az előállított kompozit tulajdonságára. A szakdolgozat célja a különböző hőmérsékleten előállított kompozitokban kialakult szál/mátrix határfelület elemzése különböző technikákkal (fénymikroszkóp, pásztázó elektron mikroszkóp, atomerő mikroszkóp).
	Kormos László - 2016

19.	Erősítőszálak feldolgozás hatására bekövetkező tulajdonságváltozásának elemzése önerősített polipropilén kompozitok esetében
	Az önerősített polimer kompozitok jellemzője, hogy mind az erősítőszál, mind a mátrix egyazon anyagcsaládba tartozik. A kompozitok nagy előnye, hogy teljes mértékben újrahasznosítható, kis sűrűség mellett kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, továbbá megfelelő konszolidáltság elérése esetén jó szál/mátrix adhézió alakul ki. A kompozithoz alkalmazott nagyszilárdságú erősítőszál kiváló tulajdonságát előállításakor alkalmazott nagymértékű nyúlásnak, és így a szerkezetében kialakult jelentős molekuláris orientációnak köszönheti. Az így kialakult molekuláris orientáció hő hatására valamilyen mértékben visszaalakul, amely magával vonja a mechanikai jellemzők romlását is. Mivel az önerősített kompozitok nagy szilárdságát a nagyszilárdságú erősítőszál adja, ezért a kompozit előállításakor nagyon fontos a paramétereket úgy beállítani, hogy a relaxáció minél kisebb mértékű legyen. Fontos, hogy valamilyen szintű relaxáció mindenféleképpen bekövetkezik, így a mértékének ismerete kulcsfontosságú a kialakult kompozit tulajdonságok megértésében. A szakdolgozat célja a különböző hőmérsékleten előállított kompozitokban lévő erősítőszálak mechanikai és morfológiai vizsgálata, az eredmények összevetése az eredeti erősítőszállal, kapcsolat feltárása a préselési paraméterek (hőmérséklet, idő, nyomás), a kompozit vastagsága és az erősítőszál relaxációja között.
	Szabó József - 2016

20.	Ciklikus butilén tereftalát oligomer hatása akrilnitril-butadién elasztomerek tulajdonságaira
	Budai Gábor - 2016

21.	Ismert receptúrájú térhálós elasztomerek mikrohullámú devulkanizációja: Kaucsuk típusának hatása
	Térhálós elasztomerek anyagában történő újrahasznosításához a láncok közötti térhálókötések részleges vagy teljes felbontása szükséges, amelyet különböző devulkanizációs módszerekkel érhetünk el. Az általunk preferált módszer a mikrohullámú térben való devulkanizáció, amely során a térhálós elasztomer szemcsék térhálójának C-S és S-S kötéseit megbontva lánchurkolódásra képes molekulák jönnek létre. A szakirodalomban néhány tanulmány foglalkozik abroncs gumiőrlet mikrohullámú devulkanizációjával, azonban a pontos receptúrát nem ismerik. Jelen kutatás célja lenne olyan ismert receptúrájú elasztomerek készítése, majd devulkanizációja, amelynek eredményeképpen feltárható lenne a devulkanizáció hatásosságára a kaucsuk típusa, az adalékanyagok típusa és mennyisége.
	Szabó Kristóf - 2015

22.	Önerősített polimer kompozit szendvicsszerkezetek fejlesztése
	Szendvics paneleket gyakran alkalmazzák kompozit szerkezetek esetében. Jelen kutatás célja, olyan szendvics panel kifejlesztése, amely nagy merevséggel, kis fajsúllyal rendelkezik és teljes mértékben, egyszerűen újrahasznosítható. A szendvicspanel burkoló rétege önerősített kompozit lap, a maganyag pedig különböző módszerekkel előállított habanyag. A fő cél polipropilén és polietilén tereftalát alapú rendszerek fejlesztése. A szendvicspanelek előállítása után azok minősítése különböző mechanikai vizsgálatokkal.
	Csontos Ádám - 2015

23.	A keverés hőmérsékletének hatása CBT-vel adalékolt elasztomerek tulajdonságaira
	Ciklikus butilén-tereftalát (CBT) adalékolásával egyidejűleg csökkenthető különböző elasztomerek nyerskeverékeinek viszkozitása, valamint javíthatók vulkanizátumaik mechanikai tulajdonságai. A kialakult morfológiára azonban, amely alapvető szerepet játszik a különböző egyéb tulajdonságok alakulásában, alapvető befolyást gyakorol az, hogy a két anyag társítása milyen hőmérsékleten zajlik. A hőmérséklet függvényében változik egyrészt a kaucsuk viszkozitása, ezáltal a keverés során fellépő CBT eloszlatását segítő nyíróerők nagysága, másrészt a CBT viszkozitása, valamint szélső esetekben a halmazállapota is, amely az eloszlatás szempontjából szintén kritikus paraméter. A vizsgálatok célja annak feltérképezése, hogy a különböző hőmérsékletek milyen hatással vannak a végtermékben kialakuló morfológiára, valamint hogy ez hogy változtatja a kész gumik tulajdonságait. 1. Végezzen irodalomkutatást az elasztomer-termoplasztikus polimer keverékek különböző tulajdonságait, valamint a társítás előnyeit kihangsúlyozva. 2. Készítsen különböző elasztomer keverékeket a CBT tartalmat és a keverési hőmérsékleteket változtatva. 3. Vizsgálja a nyerskeverékek viszkozitását, valamint a különböző hőmérsékletek hatását mechanikai, morfológiai és egyéb tulajdonságokra.
	Temesvári Vivien - 2015

24.	Hőkezelés hatása a polipropilén szálak szilárdsági jellemzőire
	Auer Péter - 2014

25.	A CBT adalékolásának hatása a gumiabroncs alapanyagok reológiai, vulkanizációs és morfológiai tulajdonságaira
	Gumiabroncsok esetén rendkívül fontos az abroncsot felépítő elasztomer a megfelelő kopás- és repedések terjedésével szemben tanúsított ellenállása. Ezek a tulajdonságok különböző töltőanyagok segítségével igen eredményesen javíthatók, ám hatásuk árnyoldala a nyerskeverék viszkozitásában tapasztalható jelentős növekedés, amely az abroncsot felépítő részek előállítása során többlet nyomás- és energiaigényt jelent. Ciklikus butilén-tereftalát (CBT) adagolásával jelentősen csökkenthető a nyerskeverékek viszkozitása, valamint az anyag a térhálósítás utáni hűtés során újrakristályosodva aktív töltőanyagként erősítő szerepet betöltve tud működni az anyagban. A kutatás célja annak meghatározása, hogy különböző elasztomerek esetén hogyan változik a nyerskeverékek viszkozitása, vulkanizációs tulajdonságai és a kész elasztomerek morfológiai tulajdonságai. 1. Végezzen irodalomkutatást gumiabroncsok alapanyagául használt elasztomerek összetételét illetően, figyelmet fordítva az egyes összetevők reológiai, vulkanizációs és morfológiai tulajdonságokra gyakorolt hatására. 2. Készítsen különböző receptúrák alapján keverékeket, különböző CBT tartalmakkal. 3. Vizsgálja a különböző keverékek viszkozitását, vulkanizációs tulajdonságait, valamint a kész gumi morfológiai tulajdonságait, valamint tegyen kísérletet az esetlegesen tapasztalt negatív hatások ellensúlyozására.
	Fodor Gábor - 2014

26.	Termoplasztikus elasztomer mátrixú nanokompozitok fejlesztése
	Nanokompozitok előállításánál a legnagyobb nehézség az erősítőanyag megfelelő eloszlatása. Ennek egyik módszere lehet egy nagyenergiájú őrlés, amely során a nanoerősítőanyagot valamilyen száraz por állagú hordozóanyaggal elegyítjük. Az őrléssel sikeresen felbonthatók az erősítőanyag agglomerátumai, a hordozóanyag pedig meggátolja azok újraegyesülését. Hordozóanyagként ígéretes a ciklikus butilén-tereftalát (CBT) oligomer alkalmazása, amely köszönhetően igen alacsony ömledékviszkozitásának, valamint a polimerek igen széles skálájával mutatott megfelelő kompatibilitásnak sikeresen alkalmazható különböző termoplasztikus polimerek (köztük ún. termoplasztikus elasztomerek, TPE-k) folyóképességének és ezáltal feldolgozhatóságának drasztikus javítására. Ezzel a módszerrel ezekből kifolyólag egyszerre válna lehetségessé termoplasztikus elasztomer mátrixú nanokompozitok létrehozása úgy, hogy az erősítőanyag megfelelő eloszlatása mellett az anyag feldolgozhatósága is javíthatóvá válna. A kutatás célja különböző nanoerősítőanyagok, CBT és termoplasztikus elasztomer felhasználásával nanokompozitok létrehozása és ezek tulajdonságainak vizsgálata. 1. Végezzen irodalomkutatást a termoplasztikus elasztomerekről, valamint a nanokompozitokról. 2. Készítsen porkeverékeket CBT és nanoerősítőanyagok felhasználásával, majd ezek felhasználásával termoplasztikus elasztomer mátrixú nanokompozitokat. 3. Vizsgálja a létrehozott nanokompozitok folyóképességét, mechanikai és morfológiai tulajdonságait.
	Kónya Szabolcs - 2014

27.	A CBT adalékolásának hatása a gumiabroncs alapanyagok mechanikai és kopási tulajdonságaira
	Gumiabroncsok esetén rendkívül fontos az abroncsot felépítő elasztomer a megfelelő kopás- és repedések terjedésével szemben tanúsított ellenállása. Ezek a tulajdonságok különböző töltőanyagok segítségével igen eredményesen javíthatók, ám hatásuk árnyoldala a nyerskeverék viszkozitásában tapasztalható jelentős növekedés, amely az abroncsot felépítő részek előállítása során többlet nyomás- és energiaigényt jelent. Ciklikus butilén-tereftalát (CBT) adagolásával jelentősen csökkenthető a nyerskeverékek viszkozitása, valamint az anyag a térhálósítás utáni hűtés során újrakristályosodva aktív töltőanyagként erősítő szerepet betöltve tud működni az anyagban. A kutatás célja annak meghatározása, hogy különböző elasztomerek és CBT tartalmak esetén a kész gumik mechanikai és kopási tulajdonságai hogyan változnak. 1. Végezzen irodalomkutatást, melyben kitér a gumiabroncsok összetételére, valamint az egyes összetevők mechanikai és kopási tulajdonságokra gyakorolt hatására, valamint a kopási mechanizmusokra. 2. Készítsen kaucsuk keverékeket különböző receptúrák alkalmazásával, a CBT tartalmat is változtatva. 3. Vizsgálja a különböző keverékek mechanikai és kopási tulajdonságait.
	Máté Ákos - 2014

28.	Ciklikus butilén-tereftalát hatása EPDM alapú elasztomerek tulajdonságaira
	Az EPDM alapú elasztomerek mechanikai tulajdonságai töltetlen esetben gyengék. Ez különböző töltő- és erősítőanyagok hozzáadásával javítható, azonban problémát jelent, hogy ezek az adalékok a feldolgozhatóság szempontjából negatív hatásúak, nagymértékben növelik a keverékek viszkozitását. Emiatt a különböző formaüregek nehezebben, vagy egyes esetekben egyáltalán nem tölthetőek ki velük. Ennek kiküszöbölésére lágyító- és csúsztatóanyagokat alkalmaznak, amelyek azonban a mechanikai tulajdonságokat rontják. Kívánatos tehát a keverékek viszkozitását oly módon csökkenteni, amely az egyéb követelmények szempontjából nem hátrányos. A feladat célja ciklikus butilén-tereftalát (CBT) oligomer feljebb említett tulajdonságokra gyakorolt hatásának vizsgálata EPDM rendszerekben. 1. Végezzen irodalomkutatást a hagyományos gumiadalékokról, valamint ezek hatásáról az egyes tulajdonságokra! Tanulmányozza a CBT lehetséges felhasználási módjait e téren! 2. Készítsen EPDM alapú elasztomereket többféle CBT tartalommal! 3. Vizsgálja a különböző keverékek viszkozitását, vulkanizációs tulajdonságait, valamint a kész gumik mechanikai és morfológiai tulajdonságait!
	Kollár Viktória - 2014

29.	Önerősített polipropilén kompozitok energiaelnyelő-képességének meghatározása ejtősúlyos vizsgálattal
	Tekintse át az önerősített polimer kompozitok szakirodalmát különös tekintettel a polipropilén alapúakra. Tárja fel, hogy az anyagi tulajdonságok és technológiai paraméterek hogyan befolyásolják a kompozit energiaelnyelő képességét. Ez utóbbit terjessze ki hagyományos (pl. üveg-, bazalt vagy természetes szállal erősített) kompozitokra is. Térjen ki a ciklikus („fárasztó”) vizsgálat lehetőségére is (síkon kívüli igénybevétel esetében)! Állítson elő önerősített polipropilén mátrixú kompozit lapokat tekercseléssel (unidirekcionális és kereszt irányban) majd préseléssel különböző hőmérsékleten. Mátrix anyagnak különböző folyóképességű anyagot alkalmazzon. Határozza meg a legyártott kompozit lapok mechanikai tulajdonságait, minősítse azokat konszolidáció szempontjából! Végezzen ejtősúlyos vizsgálatokat és határozza meg a kompozitok energiaelnyelő képességét. Vizsgálja meg, hogy ciklikus igénybevétel esetében hogyan változik az utóbbi jellemző értéke.
	Simon Dániel Ábel - 2013

30.	Szál/mátrix határfelületének vizsgálata önerősített polimer kompozitok esetében
	Önerősített kompozitok, ahol mind a szál, mind a mátrix azonos anyagcsaládba tartozik (pl. polipropilén, poliészter), egyik legfontosabb előnye, hogy a szál és mátrix között jó adhézió alakulhat ki anélkül, hogy a felületkezelő, adhézió növelő szereket alkalmaznának. Mivel az erősítőszálak felülete általában kezelt (ez nem adhézió növelő céllal, hanem inkább épp ellentétes hatású – textilipari sajátosság) fontos meghatározni, hogy milyen szilárdságú (határfelületi nyírószilárdság – csepplehúzó teszt) és milyen morfológiájú (pl. transzkristályos réteg) határfelületi kapcsolat alakul ki a szál és mátrix között. Magát a vizsgálat kiterjedne PP/PP, PET/PET, PBT/PBT és PLA/PLA anyagpárokra is.
	Liebl Ádám Béla - 2013

31.	Hőterhelés hatása a nagyszilárdságú polimer szálak tulajdonságaira
	Önerősített kompozitok, ahol mind a szál, mind a mátrix azonos anyagcsaládba tartozik (pl. polipropilén, poliészter), gyártása a szálak olvadási hőmérséklete alatt, de ahhoz közel történik tipikusan néhány perc időtartamban. Ez a hőterhelés hatással van az erősítőszálakra, amelyek nagy szilárdságukat a nagyfokú molekuláris orientációjuknak köszönhetik. Ez az orientáció a hő hatására csökkeni fog (a szál hossza csökken), amellyel jár a szakítószilárdság csökkenése is (azaz kisebb erősítőhatást tud kifejteni). Fontos tudni, hogy a bekövetkezett relaxáció milyen mértékű. A folyamatot befolyásolja az is, hogy éri-e mechanikai terhelés a szálat, milyen hőmérsékleten következik be és mennyi idő áll a rendelkezésére. E hatótényezők relaxációra gyakorolt hatásainak meghatározására DMA és elemi szálszakító vizsgálatokat szükséges végezni, amellyel meghatározható, hogy a relaxáció milyen mértékű szilárdságcsökkenéssel jár. A vizsgálat kiterjedne PP, PET, PBT és PLA szálak vizsgálatára is.
	Rácz András - 2013

32.	Elasztomermátrixú nanokompozitok fejlesztése
	A nanokompozitok témakörében - különösen grafénnel és szén-nanocsövekkel történő erősítés esetén - általános probléma az erősítőanyagok mátrixban történő homogén eloszlatása, az erősítőanyagot alkotó szemcsék összetapadásának megakadályozása. A már meglévő ún. nedves technikák mellett, amelyek során az erősítőanyagot egy megelőző lépés során megfelelő folyadékban oszlatják el, ígéretes lehet egy olyan módszer is, amikor a hordozóanyag szilárd por alakú. A feladat célja különböző kaucsukok nano-erősítőanyagokkal való társítása, majd térhálósítással nanokompozitok létrehozása, az erősítőanyagok eloszlásának tanulmányozása, valamint az eloszlatás javítási lehetőségeinek vizsgálata. A téma kidolgozása folyamán elvégzendő feladatok: 1. Végezzen irodalomkutatást az elasztomerekről és nanokompozitokról, különös tekintettel az erősítőanyagok megfelelő eloszlatására tett eddigi kísérletekre és azok eredményeire! 2. Készítsen keverékeket különböző kaucsukok és nano-erősítőanyagok felhasználásával! 3. Vizsgálja a különböző keverékek mechanikai és morfológiai tulajdonságait, az erősítő fázis eloszlását! 4. Hasonlítsa össze a különböző keverékeket, valamint az eloszlatás javítása céljából alkalmazott módszereket!
	Hajdu Sándor Mihály - 2013

33.	Elasztomerek feldolgozhatóságának javítása
	Az elasztomerek tulajdonságai a különböző töltő- és erősítőanyagok hozzáadásával igen széles skálán változtathatók, azonban problémát jelent, hogy ezek az adalékok a feldolgozhatóság szempontjából negatív hatásúak, ugyanis nagymértékben növelik a keverékek viszkozitását. Emiatt a különböző formaüregek nehezebben, vagy egyes esetekben egyáltalán nem tölthetőek ki velük. Ennek kiküszöbölésére lágyító- és csúsztatóanyagokat alkalmaznak, amelyek azonban a mechanikai tulajdonságokat rontják. Kívánatos tehát a keverékek viszkozitását oly módon csökkenteni, amely az egyéb követelmények szempontjából nem hátrányos. A feladat célja ciklikus butilén tereftalát (CBT) oligomer feljebb említett tulajdonságokra gyakorolt hatásának vizsgálata. A téma kidolgozása során elvégzendő feladatok: 1. Végezzen irodalomkutatást a hagyományos gumiadalékokról, a hatásaikról és a feldolgozhatóság javításának lehetőségeiről! 2. Készítsen különböző kaucsukok felhasználásával keverékeket többféle CBT tartalommal! 3. Vizsgálja a különböző keverékek viszkozitását, valamint a kész gumik mechanikai és morfológiai tulajdonságait! 4. Hasonlítsa össze a CBT különböző elasztomerekre gyakorolt hatását, valamint a CBT tartalom hatását az egyes tulajdonságokra!
	Kiss Gábor - 2013

34.	Poliészter alapú önerősítéses kompozitok fejlesztése
	1. Végezzen átfogó irodalomkutatást az önerősítéses polimer kompozitok lehetséges alapanyagaira és gyártástechnológiájára vonatkozóan, különös tekintettel a poliészter alapú (pl. PET/PET) önerősítéses kompozitokra nézve! 2. Állítson elő tekercseléses és préseléses eljárással különböző száltartalmú (30, 50, 70 m%) egy és keresztirányban erősített önerősítéses polimer kompozit lapokat. 3. Minősítse a gyártott kompozit lapokat statikus (szakító) és dinamikus (ejtődárdás) és morfológiai (DSC) vizsgálatokkal!
	Luketics Milán - 2012

35.	Termoplasztikus elasztomer mátrixú önerősítéses kompozitok fejlesztése
	1. Végezzen irodalomkutatást az önerősítéses polimer anyagok gyártástechnológiájára vonatkozóan, különös tekintettel a rétegeléses (film-stacking) eljárásra. 2. Minősítse a termoplasztikus elasztomer mátrix anyagokat MFI, DSC vizsgálatokkal. 3. Tekercseléses és préseléses eljárás segítségével állítson elő nagy száltartalmú (70-80 tömeg%) száltartalmú önerősítéses kompozit előgyártmányt. 4. Az előállított önerősítéses kompozit előgyártmány felhasználásával végezzen fröccsöntési kísérleteket. 5. Minősítse a fröccsöntéssel gyártott próbatestek tulajdonságait mechanikai és mikroszkópi vizsgálatokkal.
	Aliquander Máté - 2012

36.	Fröccsöntéssel feldolgozható önerősítéses kompozit előgyártmány száltartalmának hatása a gyártott kompozit mechanikai tulajdonságaira
	A szakdolgozat célja a különböző száltartalmú (40, 50, 60, 70 tömeg%) egyirányban erősített, önerősítéses kompozit előgyártmány előállítása tekercseléssel majd préseléssel. A gyártott előgyártmány felhasználásával fröccsöntött próbatestek legyártása, a próbatestek mechanikai, morfológiai vizsgálatokkal történő minősítése.
	László Zsófia - 2011

37.	Expandált polisztirol habgyártó (EPS) berendezés tervezése
	A diplomaterv célja laborméretű, expandált polisztirol habok gyártására szolgáló demonstrációs berendezés tervezése és kivitelezésében való aktív részvétel. A tervezendő és gyártandó berendezés az iparban alkalmazott EPS habgyártó berendezések kicsinyített másaként demonstrációs (gyakorlati oktatás) célokat szolgálna, amely segítségével valódi technológiai lépéseken keresztül válna bemutathatóvá ez a polimer feldolgozási eljárás.
	Kaponya Tamás - 2011

38.	ABS lemezek zsugorodásának, mechanikai tulajdonságainak vizsgálata, a gumihenger elhúzási sebesség, valamint a kalander hőmérsékletek változásának függvényében.
	1.Végezzen átfogó irodalomkutatás az akril-butadién-sztirol (ABS) alapanyagra (morfológia, zsugorodás) és feldolgozására (lemezextrúzió) vonatkozóan. 2.Gyártásközi zsugorodásméréssel vizsgálja meg a gyártott termék zsugorodását a Pro-Form Kft. ecseri telephelyén, a JWELL típusú lemezextruder soron. 3.Jellemezze a gyártott lemezek statikus mechanikai tulajdonságait (húzó, hajlító vizsgálatokkal) a BME-GPK Polimertechnika Tanszékén. 4.Jellemezze a gyártott lemezek dinamikus mechanikai tulajdonságait (pl. ütőszilárdság) a BME-GPK Polimertechnika Tanszékén. 5.Végezzen DSC vizsgálatokat a gyártott lemezekből a BME-GPK Polimertechnika Tanszékén
	Strassenreiter Dávid - 2011

39.	A vágott bevonatolt szál hosszának hatása a feldolgozhatóságra és a fröccsöntött kompozit tulajdonságaira
	1.Végezzen irodalomkutatást az önerősítéses polimer anyagok, gyártástechnológiák, illetve a szálerősítéses polimer kompozitok fröccsöntésének területén. 2.Bevonatolásos technológiával gyártott, különböző hosszúságra vágott előgyártmányok alkalmazásával, fröccsöntéssel készítsen próbatesteket. A feldolgozhatóság tekintetében határozza meg az alkalmazható vágott bevonatolt szál hosszának tartományát. 3.Vizsgálja meg a fröccsöntési paraméterek (hőmérséklet, fröccsnyomás, fröccssebesség, utónyomás stb.) hatását a gyártandó önerősítéses kompozit mechanikai és morfológiai tulajdonságaira nézve.
	Patus András - 2010

40.	Égésgátolt önerősített polipropilén kompozitok fejlesztése
	1. Végezzen irodalomkutatást az önerősítéses polipropilének előállítási technológiái és a polipropilén, illetve kompozitjaik égésgátlási lehetőségeinek területén. 2. Állítson elő égésgátolt PP mátrix fóliákat, majd állítson elő önerősítéses polipropilén kompozitokat „film-stacking” módszerrel, préseléssel különböző erősítő száltartalommal. Határozza meg a legyártott kompozit lemezek mechanikai és morfológiai tulajdonságait. 3. Hasonlítsa össze a referencia önerősítéses polipropilén kompozitok éghetőségét az égésgátolt rendszerekével oxigénindex (LOI), UL-94 és kaloriméteres vizsgálatok segítségével.
	Pintér Dávid - 2010

41.	Újfajta, fröccsöntéssel feldolgozható önerősítéses kompozit előgyártmány fejlesztése
	A szakdolgozat célja tekercseléssel, majd préseléssel előállított előgyártmány fejlesztése. Az előgyártmány (mind a lemez, mind a belőle előállított granulátum) jellemzése mechanikai, morfológiai vizsgálatokkal. Fröccsöntési kísérletek elvégzése, majd a legyártott próbatestek mechanikai, morfológiai vizsgálata, amely alapján megállapítani, hogy a különböző konszolidáltság hogyan befolyásolja a fröccsöntéssel való gyárthatóságot.
	Halász István Zoltán - 2010

42.	Tekercselt struktúrájú önerősítéses polimer kompozitok fejlesztése
	A kísérletek célja előre meghatározott száltartalmú és irányú, tekercselt struktúrájú önerősítéses polimer (különös tekintettel a nagyobb hőállóságú típusokra, pl. PA, PET) kompozitok előállítása préseléssel. A legyártott lemezek mechanikai, morfológiai vizsgálatokkal történő minősítése, amely alapján meghatározásra kerül a száltartalom, a konszolidáltság, irányfüggés hatása.
	Mitter Ádám - 2010

43.	Önerősítéses polipropilén kompozitok újrahasznosíthatósági vizsgálata
	A tanszéken már 2005 óta foglalkozunk önerősítéses polimer kompozitok kifejlesztésével egész jó eredménnyel. Ez azt jelenti, hogy mind az erősítőszál, mind a matrix azonos anyagcsaládba tartozik (pl. PP szállal erősített PP). Ennek nagy előnye, hogy kisebb sűrűség mellett megközelíti az üvegszálerősítéses PP kompozitok tulajdonságát, illetve egyszerűen újrahasznosítható. Azonban ez utobbit jó lenne bizonyítani is. Tudniilik többféle PP-PP párosítással kísérleteztünk (pl. Random PP kopolimer és PP homopolimer), és ezen különböző PP-k nem viselkednek azonban 100%-ban azonos anyagként. Ezért lenne szükséges az anyagaink újrahasznosíthatósági vizsgálata. Mit is jelent ez? Az eddig nagy mennyiségben felhalmozott próbatestek, anyagok ledarálása, extrudálása (hogy mind a szál, mind a matrix ömledék állapotba kerüljön), granulálása után próbatestek fröccsöntése. Ezután meg kell vizsgálni mind mechanikai, mind morfológia szempontból, hogy az eredeti alapanyaghoz képest hogyan változott a tulajdonsága ennek az újrafeldolgozott anyagnak. Rendelkezik-e olyan tulajdonságokkal mint az eredeti alapanyag?
	Sas Péter - 2009

44.	Műanyag hulladékok hasznosítási lehetőségének vizsgálata önerősített polimer kompozitok mátrixanyagaként
	1. Végezzen irodalomkutatást az önerősítéses polimer kompozitok területén különös tekintettel a polipropilén és polietilén alapúakra! Térjen ki a poliolefin keverékek tulajdonságaira. 2. Állítson elő önerősítéses polimer kompozitokat film-stacking módszerrel. Erősítőanyagként alkalmazzon nagyszilárdságú polipropilén szálat, illetve szövetet, mátrixanyagként pedig vegyes műanyag hulladékot. 3. Határozza meg az előállított kompozitok mechanikai és morfológiai tulajdonságait. Az eredmények alapján optimalizálja a technológiai paramétereket.
	Grósz Balázs - 2009

45.	Kompatibilizált poliamid/gumiőrlemény keverékek előállítása és vizsgálata
	1. Végezzen irodalomkutatást a különböző típusú poliamid/gumi alapú keverékekre vonatkozóan. Áttekintésében térjen ki az egyes kompatibilizálási lehetőségekre. 2. Állítson elő keverékeket poliamidból és reciklált gumiőrleményből különböző kompatibilizáló szerek hozzáadásával. 3. Az előállított keverékekből állítson elő vizsgálatokhoz alkalmas próbatesteket. Határozza meg az előállított anyagok mechanikai és morfológiai tulajdonságait. 4. Tegyen javaslatot a továbbfejlesztési lehetőségekre, továbbá alkalmazási lehetőségekre.
	Kupai Zoltán - 2009

46.	Önerősítéses polipropilén kompozitok alakíthatóságának vizsgálata
	1. Végezzen irodalomkutatást a polimer kompozitok alakíthatóságára, különös tekintettel az önerősítéses polimer kompozit típusokra. 2. Állítson elő önerősítéses polipropilén kompozitokat, film-stacking módszerrel. Az előállított sík kompozit lapok alakításához alkalmazzon különböző technológiákat. 3. Határozza meg az alakított kompozit lapok mechanikai tulajdonságait. 4. Az eredményeket hasonlítsa össze más, az irodalomban fellelhető adatokkal.
	Lábodi Miklós - 2009

47.	Magas száltartalommal rendelkező önerősítéses polipropilén kompozitok fejlesztése
	1. Végezzen irodalomkutatást az önerősítéses polimer kompozitok területén különös tekintettel a nagy erősítőtartalommal rendelkező, kereskedelemben kapható típusokra. 2. Állítson elő önerősítéses polipropilén kompozitokat magas erősítőtartalommal, film-stacking módszerrel. Erősítőanyagként különböző típusú szöveteket alkalmazzon. 3. Határozza meg az előállított kompozitokat mechanikai és morfológiai tulajdonságait. Határozza meg az ezzel a módszerrel előállítható legmagasabb erősítőtartalmat. 4. Az eredményeket hasonlítsa össze más, kereskedelemben kapható anyagokkal.
	Horváth Róbert - 2009

48.	Reciklált polietiléntereftalát-gumiőrlemény alapú keverékek fejlesztése
	1. Végezzen irodalomkutatást a különböző típusú hőre lágyuló polimer/gumiőrlemény alapú keverékekre különös tekintettel a kompatibilázás módjaira. 2. Állítson elő keverékeket reciklált polietiléntereftaláltból és reciklált gumiőrleményből. Vizsgálja meg a kompatibilizálási lehetőségeket. 3. Az előállított keverékekből állítson elő a vizsgálathoz alkalmas próbatesteket. Határozza meg az előállított anyagok mechanikai és morfológiai tulajdonságait. 4. Tegyen javaslatot a továbbfejlesztési lehetőségekre, továbbá alkalmazási lehetőségekre.
	Váczi László - 2009

49.	A fröccsöntési paraméterek hatása az önerősítéses PP kompozitok mechanikai és morfológiai tulajdonságaira
	Napjainkban a környezetvédelem kiemelt fontosságú. Az önerősítéses kompozitok alkalmazása megoldást jelenthet az üvegszálas rendszerek kiváltására. Hőre lágyuló mátrixú és erősítőanyagú kompozit alkalmazásával biztosítható a teljes újrahasznosítás kérdése, de az elvárt mechanikai tulajdonságokhoz és tetszőleges formák biztosításához fejlesztésre van szükséges. A tanszéken fejlesztések indultak önerősítéses polipropilén kompozitok fröccsöntéssel történő feldolgozására. A fröccsöntéshez bevonatolt előgyártmányt fejlesztettünk ki, amellyel próba fröccsöntéseket végeztünk. A fröccsöntési paraméterek önerősítéses kompozit tulajdonságaira gyakorolt hatása viszont jelenleg nem ismert. A kutatás célja próbatestek gyártása fröccsöntéssel, majd a gyártási paraméterek hatásának meghatározása a próbatesteken végzett mechanikai és morfológiai vizsgálatokkal.
	Sziklai György - 2009

50.	Gumiőrlemény alkalmazhatóságának vizsgálata hőre lágyuló műanyagok ütésállóságának javítása érdekében
	1. Végezzen irodalomkutatást a különböző típusú hőre lágyuló polimerek esetében lehetséges ütésállóság-növelő technikák területén. 2. Állítson elő keverékeket hőre lágyuló polimerekből és reciklált gumiőrleményből. Vizsgálja meg a kompatibilizálási lehetőségeket. 3. Az előállított keverékekből préseléses technológiával állítson elő a vizsgálathoz alkalmas próbatesteket. Határozza meg az előállított anyagok mechanikai tulajdonságait. 4. Tegyen javaslatot a továbbfejlesztési lehetőségekre, továbbá alkalmazási lehetőségekre.
	Farkas Mátyás - 2009

© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor