Önéletrajz | Kutatási terület | Publikációk | Oktatott tárgyak | Témaajánlatok

TDK témák | Diploma témák | Szakdolgozat témák | PhD témák

Aktuális diploma ajánlatok

1.

Termoplasztikus elasztomerek fejlesztése újrahasznosított EPDM-hulladék felhasználásával

Az elasztomerek olyan polimerek, amelyekre jellemző, hogy molekulaláncaik között keresztkötések találhatók, ezek miatt pedig nem vihetők ömledék állapotba, ezért az elasztomerek újrahasznosítása túlnyomóan energetikai jellegű. Egy ennél előremutatóbb újrahasznosítási módszer a devulkanizálás, mely során a keresztkötéseket felbontva primer kaucsukot megközelítő anyagot kapunk. Ez felhasználható termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok (TDV) gyártására. Ezek olyan blendek, amelyekben térhálós elasztomer szemcsék vannak hőre lágyuló polimer mátrixban eloszlatva úgy, hogy a gumiszemcsék vulkanizációja a keverés során megy végbe a polimer ömledékben. Ezen anyagok a jól eloszlatott gumiszemcsék révén rugalmasak, azonban a termoplasztikus mátrix biztosítja a megömleszthetőséget, így hagyományos technológiákkal feldolgozhatók és könnyen újrahasznosíthatók. A piacon kapható TDV-k tipikus gumifázisa polipropilén (PP), gumifázisuk pedig a PP-vel megfelelően kompatibilis etilén-propilén-dién monomer kaucsuk (EPDM). A dolgozat célja annak vizsgálata, hogy újrahasznosított forrásból származó EPDM felhasználásával milyen minőségű TDV-k állíthatók elő. 1. Végezzen irodalomkutatást a termoplasztikus elasztomerekről, különös tekintettel a termoplasztikus dinamikus vulkanizátumokról. Az irodalomkutatás során térjen ki az újrahasznosított gumifázis alkalmazhatóságára. 2. Dolgozzon ki kísérlettervet az újrahasznosított EPDM felhasználásának vizsgálatára. Állítson elő termoplasztikus elasztomereket újrahasznosított EPDM felhasználásával. 3. Az előállított anyagokat minősítse mechanikai és morfológiai vizsgálatokkal.

2.

Devulkanizált abroncs gumiőrlet felhasználásával elállított termoplasztikus vulkanizátumok lágyítása

Az elasztomerek olyan polimerek, amelyekre jellemző, hogy molekulaláncaik között keresztkötések találhatók, ezek miatt pedig nem vihetők ömledék állapotba, ezért az elasztomerek újrahasznosítása túlnyomóan energetikai jellegű. Egy ennél előremutatóbb újrahasznosítási módszer a devulkanizálás, mely során a keresztkötéseket felbontva primer kaucsukot megközelítő anyagot kapunk. Ez felhasználható termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok (TPV) gyártására. Ezek olyan blendek, amelyekben térhálós elasztomer szemcsék vannak hőre lágyuló polimer mátrixban eloszlatva úgy, hogy a gumiszemcsék vulkanizációja a keverés során megy végbe a polimer ömledékben. Ezen anyagok a jól eloszlatott gumiszemcsék révén rugalmasak, azonban a termoplasztikus mátrix biztosítja a megömleszthetőséget, így hagyományos technológiákkal feldolgozhatók és könnyen újrahasznosíthatók. A TPV-k keménységének megfelelő beállítása kulcskérdés az alkalmazhatóság szempontjából. Ennek több elképzelhető módja is létezik, ezek között van például az olaj használata. A dolgozat célja egy korábban kidolgozott olajos lágyítási módszer továbbfejlesztése és kidolgozása TPV-k esetére is. 1. Végezzen irodalomkutatást a termoplasztikus vulkanizátumokról. Az irodalomkutatás során térjen ki az abroncs gumiőrlet felhasználhatóságára. 2. Dolgozzon ki kísérlettervet a gumiabroncs-őrlet felhasználásával előállított TPV-k lágyítására. Állítson elő TPV-ket különböző keménységgel. 3. Minősítse a fejlesztett anyagokat mechanikai tulajdonságok és keménység alapján.

3.

Abroncs gumiőrlet felhasználásával készült termoplasztikus elasztomerek hosszútávú viselkedésének elemzése

Az elasztomerek olyan polimerek, amelyekre jellemző, hogy molekulaláncaik között keresztkötések találhatók, ezek miatt pedig nem vihetők ömledék állapotba, ezért az elasztomerek újrahasznosítása túlnyomóan energetikai jellegű. Egy ennél előremutatóbb újrahasznosítási módszer a gumiabroncsok őrlése, majd a keletkező gumiabroncs őrlet kombinálása termoplasztikus polimerekkel. Az így keletkező blendben eloszlatható nagy mennyiségű (legalább 40 m%) gumihulladék, ezzel a módszerrel termoplasztikus elasztomerek (TPE) állíthatók elő. Ezen anyagok a gumiszemcsék révén rugalmasak, azonban a termoplasztikus mátrix biztosítja a megömleszthetőséget, így hagyományos technológiákkal feldolgozhatók és könnyen újrahasznosíthatók. A gyakorlati alkalmazás során a TPE-k gyakran tartós hőterhelésnek, olajos közegnek, állandó mechanikai igénybevételnek, illetve UV-sugárzásnak vannak kitéve, ami hosszú távon befolyásolja a felhasználhatóságukat. A dolgozat célja annak vizsgálata, hogy a GTR felhasználásával előállított TPE-k mechanikai tulajdonságai hogyan változnak ilyen igénybevételek hatására. 1. Végezzen irodalomkutatást a termoplasztikus vulkanizátumok öregedési mechanizmusairól. Az irodalomkutatás során térjen ki a hőállóságra, olajállóságra, a kúszás-feszültségrelaxációs viselkedésre. 2. Dolgozzon ki kísérlettervet a GTR-t tartalmazó TPE-k hosszútávú viselkedésének vizsgálatára. Állítson elő mintákat, és tegye ki azokat hő- és olaj-öregedésnek, valamint végezzen kúszás-feszültségrelaxációs méréseket. 3. Minősítse az öregített anyagokat mechanikai tulajdonságok alapján, és értékelje a tulajdonságváltozást a kiindulási állapothoz képest.

4.

Abroncs gumiőrlet felhasználásával készült termoplasztikus elasztomerek vizsgálata hőmérséklet-pásztázó feszültségrelaxációs méréssel

Az elasztomerek olyan polimerek, amelyekre jellemző, hogy molekulaláncaik között keresztkötések találhatók, ezek miatt pedig nem vihetők ömledék állapotba, ezért az elasztomerek újrahasznosítása túlnyomóan energetikai jellegű. Egy ennél előremutatóbb újrahasznosítási módszer a gumiabroncsok őrlése, majd a keletkező gumiabroncs őrlet kombinálása termoplasztikus polimerekkel. Az így keletkező blendben eloszlatható nagy mennyiségű (legalább 40 m%) gumihulladék, ezzel a módszerrel termoplasztikus elasztomerek (TPE) állíthatók elő. Ezen anyagok a gumiszemcsék révén rugalmasak, azonban a termoplasztikus mátrix biztosítja a megömleszthetőséget, így hagyományos technológiákkal feldolgozhatók és könnyen újrahasznosíthatók. A TSSR (Temperature Scanning Stress Relaxation) egy olyan vizsgálati módszer, amellyel egyetlen mérés keretében, folyamatos hőmérséklet-emelés mellett követhető nyomon az anyag feszültségrelaxációs viselkedése, így hatékonyan feltérképezhetők a másodlagos átalakulások és a hosszútávú viselkedés hőmérsékletfüggése. A tanszéken rendelkezésre álló DMA-készülék alkalmas lehet egy hasonló elvű, kisebb deformációtartományra és rövidebb időskálára korlátozott vizsgálat kivitelezésére. A dolgozat célja egy ilyen, a meglévő DMA-műszerre alapozott mérési protokoll kidolgozása, amellyel a GTR felhasználásával előállított TPE-k TSSR-jellegű vizsgálata elvégezhető. 1. Végezzen irodalomkutatást a TSSR módszerről, annak elméleti hátteréről és gyakorlati alkalmazásáról elasztomerek esetében. 2. Dolgozzon ki a tanszéken rendelkezésre álló DMA-készülékkel kivitelezhető, TSSR-elvű mérési protokollt, figyelembe véve a műszer korlátait a hagyományos TSSR-berendezésekhez képest. 3. A kidolgozott protokollal vizsgálja meg GTR felhasználásával előállított TPE-k viselkedését, és értékelje az eredményeket.

Megvalósult diploma témák

1.	Fenntartható termoplasztikus elasztomerek fejlesztése újrahasznosított abroncs gumiőrletből és újrahasznosított poliolefinből
	Az elasztomerek olyan polimerek, amelyekre jellemző, hogy molekulaláncaik között keresztkötések találhatók, ezek miatt pedig nem vihetők ömledék állapotba, ezért az elasztomerek újrahasznosítása túlnyomóan energetikai jellegű. Egy ennél előremutatóbb újrahasznosítási módszer a devulkanizálás, mely során a keresztkötéseket felbontva primer kaucsukot megközelítő anyagot kapunk. Ez felhasználható termoplasztikus vulkanizátumok (TPV) gyártására. Ezek olyan blendek, amelyekben térhálós elasztomer szemcsék vannak hőre lágyuló polimer mátrixban eloszlatva. Ezen anyagok a gumiszemcsék révén rugalmasak, azonban a termoplasztikus mátrix biztosítja a megömleszthetőséget, így hagyományos technológiákkal feldolgozhatók és könnyen újrahasznosíthatók. A fenntarthatóság magasabb lépcsőjét jelentheti, ha nem csak a gumifázis, hanem a befoglaló termoplasztikus fázis is újrahasznosított anyagból van. A dolgozat célja olyan TPV fejlesztése és vizsgálata, amelyben mind a termoplasztikus, mind a gumifázis újrahasznosított anyagból van. Végezzen irodalomkutatást a termoplasztikus elasztomerekről, különös tekintettel a termoplasztikus dinamikus vulkanizátumokról. Az irodalomkutatás során térjen ki a termoplasztikus fázis reciklált alapanyaggal való helyettesíthetőségére. Dolgozza ki a termoplasztikus fázis helyettesítését reciklált alapanyaggal. Állítson elő termoplasztikus dinamikus vulkanizátumokat újrahasznosított gumiabroncs őrlet és reciklált poliolefin felhasználásával. Az előállított anyagokat minősítse mechanikai és morfológiai vizsgálatokkal.
	Nagy Róbert Károly - 2025

2.	Devulkanizált gumiabroncs-őrlet felhasználásával készült termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok fázisainak kompatibilizálása
	Patocskai Dániel - 2025

3.	Gumiabroncs-őrlet tartalmú termoplasztikus vulkanizátumok fejlesztése és hegeszthetőségének elemzése
	Az elasztomerek olyan polimerek, amelyekre jellemző, hogy molekulaláncaik között keresztkötések találhatók, ezek miatt pedig nem vihetők ömledék állapotba, ezért az elasztomerek újrahasznosítása túlnyomóan energetikai jellegű. Egy ennél előremutatóbb újrahasznosítási módszer a devulkanizálás, mely során a keresztkötéseket felbontva primer kaucsukot megközelítő anyagot kapunk. Ez felhasználható termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok (TDV) gyártására. Ezek olyan blendek, amelyekben térhálós elasztomer szemcsék vannak hőre lágyuló polimer mátrixban eloszlatva úgy, hogy a gumiszemcsék vulkanizációja a keverés során megy végbe a polimer ömledékben. Ezen anyagok a jól eloszlatott gumiszemcsék révén rugalmasak, azonban a termoplasztikus mátrix biztosítja a megömleszthetőséget, így hagyományos technológiákkal feldolgozhatók és könnyen újrahasznosíthatók. A gumiabroncsok teszik ki a gumihulladékok legnagyobb részét, devulkanizálás után azonban TDV-ként könnyen újrahasználhatók. A dolgozat célja poliolefin-alapú TDV k előállítása devulkanizált gumiabroncs őrlet felhasználásával, illetve ezek minősítése, különösképpen a gyártástechnológia optimalizálására koncentrálva.
	Tóth Tamás - 2024

4.	Gumiabroncs-őrlet tartalmú termoplasztikus vulkanizátumok fejlesztése
	Az elasztomerek olyan polimerek, amelyekre jellemző, hogy molekulaláncaik között keresztkötések találhatók, ezek miatt pedig nem vihetők ömledék állapotba, ezért az elasztomerek újrahasznosítása túlnyomóan energetikai jellegű. Egy ennél előremutatóbb újrahasznosítási módszer a devulkanizálás, mely során a keresztkötéseket felbontva primer kaucsukot megközelítő anyagot kapunk. Ez felhasználható termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok (TDV) gyártására. Ezek olyan blendek, amelyekben térhálós elasztomer szemcsék vannak hőre lágyuló polimer mátrixban eloszlatva úgy, hogy a gumiszemcsék vulkanizációja a keverés során megy végbe a polimer ömledékben. Ezen anyagok a jól eloszlatott gumiszemcsék révén rugalmasak, azonban a termoplasztikus mátrix biztosítja a megömleszthetőséget, így hagyományos technológiákkal feldolgozhatók és könnyen újrahasznosíthatók. A gumiabroncsok teszik ki a gumihulladékok legnagyobb részét, devulkanizálás után azonban TDV-ként könnyen újrahasználhatók. A dolgozat célja poliolefin-alapú TDV k előállítása devulkanizált gumiabroncs őrlet felhasználásával, illetve ezek minősítése.
	Honti Szilárd - 2023

5.	Erősen orientált polipropilén szalagok morfológiájának elemzése
	A polipropilén az egyik leggyakrabban használt tömegműanyag. Nyújtás hatására a polipropilén makromolekulái orientálódnak, amivel a nyújtási irányban a szilárdsági tulajdonságok jelentős mértékben megnövelhetők, és így nagy hozzáadott értékű nyújtott termékek (például műszaki szálak, pántoló szalagok) állíthatók elő polipropilénből. A nyújtás során a fóliák szferolitos kristályszerkezete fibrilláris szerkezetté alakul át. A legnagyobb nyújthatóság értékét, valamint a nyújtott fóliák tulajdonságait jelentős mértékben ez a kezdeti kristályszerkezet határozza meg. Manapság már elérhetők a polipropilénben oldódó kristálygócképző anyagok, amelyek használatával a hűtés során kialakuló kristályszerkezet anélkül befolyásolható, hogy részecske-típusú kristálygócképzőket hozzáadásával hibahelyeket hoznánk létre a késztermékben. A nagy igénybevételnek kitett, erősen nyújtott polipropilén szalagok fejlesztésében kulcsfontosságú az ilyen hibahelyek számának csökkentése. A diplomaterv célja az oldódó kristálygócképzők alkalmazásának vizsgálata a nyújtott polipropilén szalagok gyártásában, a kezdeti kristályszerkezet finomhangolási lehetőségének felderítése, valamint az így kialakított kezdeti kristályszerkezet és a nyújtott fóliák tulajdonságai közötti összefüggések feltárása. 1. félév: Készítsen irodalomkutatást a nyújtott polipropilén fóliák kristályszerkezetéről, különös tekintettel a nyújtás során lejátszódó kristályszerkezeti változásokra valamint a kezdeti kristályszerkezet és a nyújtott fóliák tulajdonságainak kapcsolatára. Végezzen előkísérleteket az oldódó kristálygócképzőknek a polipropilén kristályszerkezetére gyakorolt hatásának feltárására. 2. félév: Gyártson polipropilén fóliákat többféle gócképző tartalommal, majd részletesen elemezze a fóliákban kialakuló kristályszerkezetet. Az elkészült fóliákat folyamatos üzemű nyújtósoron különböző nyújtási arányokkal nyújtsa meg, majd vizsgálja az orientált fóliák tulajdonságait és kristályszerkezetét. Az eredményeket a nyújtás nélküli fóliák kristályszerkezetével összevetve keressen összefüggéseket a nyújtott és nyújtatlan fóliák kristályszerkezete között, majd értékelje a kapott eredményeket.
	Kelemen Balázs Bálint - 2023

6.	Önerősített polipropilén kompozitok erősítőanyagának fejlesztése
	Az önerősített kompozitok olyan kompozitok, amelyekben a mátrix és az erősítőanyag is azonos anyagcsaládba tartozó polimer. Jóllehet az önerősített kompozitokat a kis sűrűségük, jó energiaelnyelő-képességük, kiváló sűrűségre fajlagosított szilárdságuk, valamint környezetbarát mivoltuk miatt erősen kutatják, a kutatások többsége a mátrixanyag, vagy a technológia fejlesztésére korlátozódik, míg az erősítőanyag tulajdonságaival viszonylag keveset foglalkoztak. A diplomaterv célja az önerősített polipropilén kompozitok erősítőanyagának fejlesztése, és az alapanyag, az adalékanyagok, valamint a gyártástechnológia változóinak a kompozitok tulajdonságaira gyakorolt hatásának feltérképezése. 1. félév: 1. Végezzen irodalomkutatást az önerősített polipropilén kompozitok, valamint a nyújtott polipropilén szalagok területén, különös tekintettel az önerősített kompozitok erősítőanyagának tulajdonságmódosító hatására. 2. Tervezze meg a nyújtott polipropilén szalagok fibrillálásának és sodrásának laborszintű módját. 3. Gyártson adalékanyagokkal ellátott, nyújtott polipropilén fóliacsíkokat különböző technológiai beállítások mellett, és értékelje a kapott eredményeket! Az előkísérletek alapján állítson fel részletes kutatási tervet. 2. félév: 1. Az előkísérletek eredményeinek figyelembevételével gyártson adalékanyagokkal ellátott, nyújtott polipropilén fóliacsíkokat különböző technológiai beállítások mellett. 2. A fóliacsíkokból állítson elő erősítőszövetet, majd rétegeléses (film-stacking) technológiával készítsen önerősített polipropilén kompozitokat. 3. Minősítse a kompozitokat mechanikai és morfológiai vizsgálatokkal! Az eredmények értékelésével tárja fel az erősítőanyag és a kompozit tulajdonságai közötti kapcsolatot, és tegyen javaslatot a további fejlesztési lehetőségekre.
	Görbe Ákos - 2022

7.	Transzfersajtoló szerszám fejlesztése gumiipari célokra
	Az autóipari bekövetkező trendváltozás magával hozza az autóiparban alkalmazott gumi alapú alkatrészek fejlesztését is, amely az anyagfejlesztésben is tetten érhető. Az alapanyagfejlesztés sikeressége a vulkanizált minták elemzésével ellenőrizhető, amelyhez próbatestek készítése szükséges. A próbatestek készítéséhez az egyik jól alkalmazható eljárás a transzfer sajtolása. A téma transzfer sajtoló szerszám fejlesztését célozza.
	Janzsó Balázs - 2022

8.	Nyújtott polipropilén nanokompozitok fejlesztése
	A polipropilén az egyik leggyakrabban használt tömegműanyag. Nyújtás hatására a polipropilén makromolekulái orientálódnak, amivel a nyújtási irányban a szilárdsági tulajdonságok jelentős mértékben megnövelhetők, és így nagy hozzáadott értékű nyújtott termékek (például műszaki szálak, pántoló szalagok) állíthatók elő polipropilénből. A nanoméretű erősítőanyagok nagy fajlagos felületük miatt már nagyon kis mennyiségben adalékolva is jelentős mértékben módosíthatják a polimerek tulajdonságait. A nanokompozitok az emberiség legmodernebb anyagai közé tartoznak, és napjainkban mind előállításukat, mind tulajdonságaikat intenzíven kutatják. Bár feltételezhető, hogy a nanorészecskék (például nanokristályos cellulóz, szén nanocsövek, rétegszilikátok) hozzáadásával a nyújtott polipropilén termékek tulajdonságai is javíthatók lennének, jelenleg viszonylag kevés ismeret áll rendelkezésre a nanorészecskék polipropilén nyújthatóságára, és a nyújtott termékek tulajdonságaira gyakorolt hatásáról. A diplomaterv célja a nyújtott polipropilén szálak szakadási nyúlásának és szilárdságának növelése nanoméretű adalékanyagok alkalmazásával.
	Fónagy Patrik - 2021

9.	Sportcélú felhasználásra kerülő gumihabok vulkanizálási és habosítási folyamatainak vizsgálata
	Gugyella Bernadett - 2021

10.	Sportcélú felhasználásra kerülő gumihabok szerkezet-tulajdonság összefüggéseinek vizsgálata
	Móritz Szilvia - 2021

11.	A termoplasztikus poliuretán (TPU) és a gumifázis kompatibilizációja termoplasztikus dinamikus vulkanizátumokban (TDV)
	Különböző polimerek társítása által lehetőségünk nyílik olyan blendek létrehozására, amelyekben az alkotók előnyös tulajdonságai ötvözhetők. Ennek egyik jó példája a TDV-k családja, amelyeknél térhálós elasztomer szemcsék („szigetek”) vannak hőre lágyuló polimer mátrixban eloszlatva úgy, hogy a gumiszigetek vulkanizációja a kompaundálás során megy végbe a mátrixként szolgáló hőre lágyuló polimer ömledékében. Így létrehozható olyan anyag, amely a hagyományos térhálós molekulaszerkezetű gumikhoz hasonló nagyrugalmas tulajdonságokkal rendelkezik, ám hőre lágyuló jellegéből fakadóan feldolgozástechnológiai oldalról jelentős egyszerűsítések tehetők a hagyományos ritkán térhálós elasztomerekhez képest. Ezeknél a különböző polimerekből álló blendeknél azonban általában problémát jelent a komponensek elegyíthetősége, illetve összeférhetősége. Ez igen gyenge fázisközti kapcsolatot eredményez az alkotók között, ami gyenge mechanikai tulajdonságokhoz vezethet. Ez különböző kompatibilizálási módszerekkel javítható. A diplomaterv készítésének célja prepolimer módszerrel, in situ előállított termoplasztikus poliuretán mátrixú TDV-k létrehozása, valamint annak vizsgálata, hogy az alkalmazott kompatibilizálisi módszer milyen hatással van az elkészült TDV-k tulajdonságaira.
	Herpai László - 2021

12.	Gumiőrlemény ionizáló sugárzással segített újrahasznosítása
	Kiss Lóránt - 2020

13.	Amorf poli-alfa-olefin mátrixú önerősített polimer kompozitok gyártástechnológiájának fejlesztése
	Az önerősített polimer kompozitok egyszerűen újrahasznosíthatók újrafeldolgozással, mindemellett kis sűrűséggel és kiváló energiaelnyelő képességgel rendelkeznek. Egyik fő hátrányuk azonban, hogy a merevségük messze elmarad egy hagyományos szén- vagy üvegszál erősítésű kompozitétól. A kutatás célja olyan önerősített polipropilén (PP) szendvics struktúra kifejlesztése, amelynél a héj önerősített PP kompozit, amíg a maganyag PP hab vagy méhsejt.
	Varga László József - 2020

14.	A gumi fázis jellemzőinek hatása a termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok tulajdonságaira
	Habár a termoplasztikus elasztomerek tulajdonságai némely jellemző tekintetében a hagyományos gumiké alatt marad, elterjedésük folyamatosan nő. Ennek fő oka ömlesztéssel való feldolgozhatóságukban rejlik. A termoplasztikus elasztomerek egyik típusa a termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok (TDV), ahol az elasztomer fázis eloszlatását követően in situ térhálósításával alakítjuk a termoplasztikus elasztomert. A jelenlegi fejlesztés polipropilén alapú TDV-k esetében fontos a gumi fázis optimálása, amely alkalmas lesz devulkanizált gumiabroncsőrlet befogadására, valamint jó kapcsolatot biztosít a devulkanizált őrlet és a PP mátrix között.
	Szakács Ede Attila - 2019

15.	Feldolgozási paraméterek hatása polipropilén alapú termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok jellemzőire
	Habár a termoplasztikus elasztomerek tulajdonságai némely jellemző tekintetében a hagyományos gumiké alatt marad, elterjedésük feltartozhatatlan. Ennek fő oka ömlesztéssel való újrafeldolgozhatóságukban rejlik. A termoplasztikus elasztomerek egyik típusa a termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok (TDV), ahol az elasztomer fázis eloszlatását követően in situ térhálósításával alakítjuk a termoplasztikus elasztomert. A jelenlegi fejlesztés célja, hogy polipropilén alapú TDV-k esetében a kompaundálás különböző paramétereinek hatását tanulmányozva az optimális feldolgozási paraméter (pl. hőmérséklet, fordulatszám) és technológiai elrendezés (csigakonfiguráció, beetetés módja) kombináció meghatározható legyen.
	Brenn Dávid - 2018

16.	Devulkanizált gumiőrlemény alkalmazása termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok előállítására
	Az elhasznált gumiabroncsok reciklálása komoly kihívást jelent és igencsak aktuális napjainkban. A gumiőrlet, granulátum (GTR) ma már kereskedelmi termék. A GTR értéknövelt újrahasznosításának egyik kiváló lehetősége hőre lágyuló polimerrel termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok létrehozása. A termoplasztikus elasztomerek egyik típusa a termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok (TDV), ahol az elasztomer fázis eloszlatását követően in situ térhálósításával alakítjuk a termoplasztikus elasztomert. A jelenlegi kutatás célja, az elasztomer fázis részbeni kiváltása devulkanizált gumiabroncs őrleménnyel, megvalósítva annak értéknövelt újrahasznosítását.
	Szabó Kristóf - 2017

17.	Polimer ömledék előhűtésének fejlesztése autóipari csövek extrudálása esetén
	Tóth Gábor - 2017

18.	Mikrohullámú devulkanizációs eljárás fejlesztése hulladék gumiabroncs őrlet értéknövelt újrahasznosításához
	Napjainkban a környezetvédelmi szabályok szigorodásával,valamint a közlekedési eszközeink nagy száma miatt a gumiabroncsok újrahasznosítása kulcsfontosságúvá vált. A térhálós elasztomerek anyagában történő újrahasznosításához a láncok közötti térhálókötések részleges vagy teljes felbontása szükséges, amelyet különböző devulkanizációs módszerekkel érhetünk el. A devulkanizáció kulcsa minden esetben a megfelelő hőmérséklet elérése. Az eljáráshoz gazdaságossá tételéhez a hagyományos hőközléssel történő eljárás nem megfelelő,ezért merült fel a mikrohullámú devulkanizáció lehetősége, amely során a térhálós elasztomer szemcsék térhálójának C-S és S-S kötéseit megbontva lánchurkolódásra képes molekulák jönnek létre. A szakirodalomban néhány tanulmány már foglalkozik abroncs gumiőrlet mikrohullámú devulkanizációjával, azonban pontos és részletesen kidolgozott eljárásról, valamint kifejezetten erre a célra alkotott berendezésről nincsenek elérhető kutatások. Jelen kutatás célja egy olyan megvizsgálni, hogy a mikrohullámú devulkanizáció lehetővé teszi-e a hulladék gumiabroncs anyagában történő gazdaságos újrahasznosítását gumikeverékekben.
	Papp Dávid - 2017

19.	Melegalakítással előállított kétoldalú bliszterek tervezése
	Végezzen átfogó irodalomkutatást a melegalakítás területén és mutassa be a technológiát! Hasonlítsa össze a PET és PLA alapú gyártást! Térjen ki a piacon található konkurens csomagolóeszközökre! Ismertesse a bliszterek tervezése során alkalmazott bepattanó szemes rögzítési módokat, filmzsanérokat! Tervezzen meg egy édesipari csomagolóeszközt (kétoldali bliszter), valamint a hozzá kapcsolódó melegalakító szerszámot. Gyártsa le a melegalakító szerszám prototípusát és tesztelje le PET és PLA fóliával a termékgyártást! Hasonlítsa össze a két anyaggal készült termékeket és amennyiben szükséges tegyen javaslatot a PLA fóliás gyártás esetén milyen szerszám és/vagy technológiai paraméterek módosítására van szükség!
	Pataki Boglárka - 2017

20.	Ciklikus butilén tereftalát oligomer tartalmú elasztomerek feldolgozhatósági tulajdonságainak vizsgálata
	Végezzen széleskörű irodalomkutatást elasztomerekről, a feldolgozhatóság javításának lehetőségeiről, valamint a feldolgozhatósági tulajdonságok minősítésének módszereiről. Jelölje ki az irodalomkutatás alapján a feldolgozhatóság minősítésének dolgozatban alkalmazandó módszereit. Készítsen különböző kaucsukok felhasználásával keverékeket többféle feldolgozást segítő adalékkal, készítsen korommal töltött keverékeket is. Vizsgálja az elkészült keverékeket a kiválasztott módszerek segítségével, valamint vizsgálja a különböző feldolgozást elősegítő adalékok mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatását is. Hasonlítsa össze az eredményeket hagyományos feldolgozást segítő adalékokat tartalmazó keverékek eredményeivel.
	Fodor Gábor - 2017

21.	Polipropilén alapú termoplasztikus elasztomerek fejlesztése dinamikus vulkanizáció segítségével
	Noha a termoplasztikus elasztomerek tulajdonságai némely jellemző tekintetében a hagyományos gumiké alatt marad, elterjedésük feltartozhatatlan. Ennek fő oka ömlesztéssel való újrafeldolgozhatóságukban rejlik. A termoplasztikus elasztomerek egyik típusa a termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok (TDV), ahol az elasztomer fázis eloszlatását követően in situ térhálósításával alakítjuk a termoplasztikus elasztomert. A jelenlegi kutatás célja, az elasztomer fázis részbeni kiváltása devulkanizált gumiabroncs őrleménnyel, megvalósítva annak értéknövelt újrahasznosítását.
	Kocsis Dávid - 2016

22.	Termoplasztikus biokompozit lemezek fejlesztése hőformázott termékek előállítására
	Végezzen irodalomkutatást a termoplasztikus mátrixú biokompozitok területén különös tekintettel a politejsav alapú kompozitok fejlesztési eredményeire! Az irodalmi áttekintésben térjen ki a kompozit lemezek hőformázhatóságával kapcsolatos szakirodalmi eredményekre! Állítson elő üzemi körülmények között politejsav mátrixú természetes szálerősítésű laminátokat! Vizsgálja a technológiai paraméterek hatását a kompozit jellemzőire. Egészítse ki az irodalomkutatást a tapasztalatoknak megfelelően, hasonlítsa össze a saját eredményeit a szakirodalomban talált adatokkal. Vizsgálja meg az előállított kompozit lemezek hőformázhatóságát laboratóriumi körülmények között, továbbá az eredményeket ellenőrizze szimulációval is.
	Köő Katalin - 2016

23.	Elasztomer mátrixú szén-nanocső erősítésű nanokompozitok fejlesztése
	Végezzen széleskörű irodalomkutatást az elasztomer mátrixú nanokompozitok témakörében, különös tekintettel az újfajta nanoerősítőanyagokkal foglalkozó területekre, értékelje az erősítőanyagok eloszlatására tett kísérletek eredményességét! Készítsen keverékeket ömledékállapotban CBT és többfalú szén nanocső (MWCNT)felhasználásával, a keverési arány és a keverési idő változtatása mellett! Vizsgálja a különböző keverékekben az eloszlatás hatékonyságát, valamint készítsen gumikeverékeket a CBT-MWCNT keverék felhasználásával és vizsgálja azok tulajdonságait! Értékelje az eloszlatási módszer hatékonyságát, valamint az ezzel a módszerrel elérhető tulajdonságmódosítási lehetőségeket!
	Hajdu Sándor Mihály - 2016

24.	Abroncs gumiőrlet értéknövelt újrahasznosítása mikrohullámú devulkanizációt követően gumi keverékekben
	Az elhasznált gumiabroncsok reciklálása komoly kihívást jelent és igencsak aktuális napjainkban. Gazdasági és ökológiai szempontok, amelyeket a törvényhozás is lassan követ, arra utalnak, hogy a gumiabroncsot őrlet formájában célszerű újrahasznosítani magas nyersanyag- és a gyártáshoz befektetett energiamennyiség megőrzése végett. A gumiőrlet, granulátum (GTR) ma már kereskedelmi termék. A GTR vulkanizálható kaucsukkeverékbe vagy hőre lágyuló polimerekbe való bevitele azonban a mechanikai tulajdonságok romlásával jár. A romlás mértéke annál nagyobb minél nagyobb a GTR átlagos szemcsemérete és adott rendszerbeli mennyisége. A technika jelenlegi állása szerint legcélszerűbb az a stratégia, amely a GTR felületi molekuláinak mozgékonyságát növeli. Az ilyen molekulák a mátrixéival hurkolódásra képesek, s ez jelentősen megnöveli a GTR szemcsék és a mátrix közötti adhéziót. Ennek következtében nincs szükség igencsak költséges tapadásközvetítő polimerek alkalmazására. Kutatási stratégiánk az, hogy a GTR térhálójának C-S és S-S kötéseit megbontva lánchurkolódásra képes molekulák jöjjenek létre. Ezt mikrohullámú térben való devulkanizációval kívánjuk elérni, majd kaucsukkeverékekben alkalmazni úgy, hogy a GTR mennyiségének növelése a tulajdonságok romlása nélkül történjen meg.
	Luketics Milán - 2015

25.	Az erősítőstruktúra hatása az önerősített polipropilén kompozitok éghetőségére
	Végezzen irodalomkutatást az önerősített polipropilén kompozitokkal kapcsolatosan, továbbá a polipropilén, illetve (önerősített) kompozitjaik égésgátlási lehetőségeinek területén. Állítson elő égésgátolt PP mátrix fóliákat síkfóliagyártással. Minősítse az előállított fóliákat (MFI, mechanikai tulajdonságok). Állítson elő különböző erősítőstruktúrákkal (unidirekcionális, keresztirányú, szövet) előállított önerősített polipropilén kompozitokat „film-stacking” módszerrel. Minősítse a legyártott kompozit lemezeket mechanikai, morfológiai és éghetőségi vizsgálatokkal. Határozza meg az erősítő szerkezet, valamint a konszolidáltság hatását a kompozit éghetőségére. Tegyen javaslatot az égésgátlási mechanizmusra.
	Simon Dániel Ábel - 2015

26.	Abroncs gumiőrlet értéknövelt újrahasznosítása mikrohullámú devulkanizációt követően gumi keverékekben
	Az elhasznált gumiabroncsok reciklálása komoly kihívást jelent és igencsak aktuális napjainkban. Gazdasági és ökológiai szempontok, amelyeket a törvényhozás is lassan követ, arra utalnak, hogy a gumiabroncsot őrlet formájában célszerű újrahasznosítani magas nyersanyag- és a gyártáshoz befektetett energiamennyiség megőrzése végett. A gumiőrlet, granulátum (GTR) ma már kereskedelmi termék. A GTR vulkanizálható kaucsukkeverékbe vagy hőre lágyuló polimerekbe való bevitele azonban a mechanikai tulajdonságok romlásával jár. A romlás mértéke annál nagyobb minél nagyobb a GTR átlagos szemcsemérete és adott rendszerbeli mennyisége. A technika jelenlegi állása szerint legcélszerűbb az a stratégia, amely a GTR felületi molekuláinak mozgékonyságát növeli. Az ilyen molekulák a mátrixéival hurkolódásra képesek, s ez jelentősen megnöveli a GTR szemcsék és a mátrix közötti adhéziót. Ennek következtében nincs szükség igencsak költséges tapadásközvetítő polimerek alkalmazására. Kutatási stratégiánk az, hogy a GTR térhálójának C-S és S-S kötéseit megbontva lánchurkolódásra képes molekulák jöjjenek létre. Ezt mikrohullámú térben való devulkanizációval kívánjuk elérni, majd kaucsukkeverékekben alkalmazni úgy, hogy a GTR mennyiségének növelése a tulajdonságok romlása nélkül történjen meg.
	Luketics Milán - 2015

27.	A kompatibilizálás hatása javított feldolgozhatóságú elasztomerek tulajdonságaira
	Elasztomerek esetén a nyerskeverékek viszkozitásának csökkentésére alkalmazott adalékok közül kiemelkedik a ciklikus butilén tereftalát oligomer, amely amellett, hogy igen hatékonyan képes csökkenteni a keverékek viszkozitását, ezáltal javítani feldolgozhatóságukat, a kész termékben újrakristályosodva erősítő szereppel is bír. Azonban, mint minden társított rendszer esetén, itt is felmerül az kompatibilitás kérdése, ugyanis minél jobb kapcsolatot sikerül kialakítani az elasztomer mátrix és az erősítő fázis között annál jelentősebb lehet ez az erősítő hatás, valamint az erősítő fázis eloszlatása is egyenletesebbé tehető, ami szintén pozitívan hat az erősítés mértékére. A téma feldolgozása során a feladat többféle kompatibilizálási mód hatásának vizsgálata, valamint az eredményekből a legjobb módszer optimálása. Az elvégzendő feladatrészek a következők: 1. Végezzen irodalomkutatást elasztomerekről, a feldolgozhatóság javításának lehetőségeiről, valamint a társított rendszerek terén eddig elért eredményekről és fellelhető kompatibilizálási lehetőségekről! 2. Készítsen különböző kaucsukok felhasználásával keverékeket többféle CBT tartalommal különböző kompatibilizálószereket használva! 3. Vizsgálja a kompatibilizálás hatását a nyerskeverékek viszkozitására, valamint a kész gumik mechanikai és morfológiai tulajdonságaira!
	Kelemen Máté - 2014

28.	Biodegradálható önerősített kompozit előállítása és vizsgálata
	1. Végezzen irodalomkutatást a biodegradálható polimerek (elsősorban politejsav), illetve kompozitjaik előállítási technológiái területén, kiemelt figyelmet szentelve az önerősítés lehetőségére és feltételeire! 2. Jellemezze a rendelkezésre álló biodegradálható mátrix és erősítő alapanyagokat termikus analitikai (TG, DSC) és reológiai (MFI) módszerekkel! 3. Állítson elő mátrix fóliákat fóliafúvással, majd önerősítéses biokompozitokat „film-stacking” módszerrel. Optimalizálja a kompozitgyártás paramétereit (réteges szerkezet, préselési hőmérséklet, hőn tartási idő, stb.) a legyártott kompozit lemezek morfológiai (DSC és SEM vizsgálatok) és mechanikai tulajdonságai (rétegközi szakítószilárdság, ütésállóság, duktilitási tényező, húzószilárdság, húzó rugalmassági modulusz, hajlítószilárdság, hajlító rugalmassági modulusz, stb.) alapján! 4. Tegyen javaslatot a legyártott kompozitok alkalmazási- illetve tovább fejlesztési lehetőségeire!
	László Zsófia - 2013

29.	Növelt energiaelnyelő képességgel rendelkező önerősített polipropilén kompozitok fejlesztése
	1. Végezzen irodalomkutatást az önerősítéses anyagok témakörében, különös tekintettel a rétegeléses (film-stacking) eljárásra. Térjen ki hagyományos kompozitok energiaelnyelő képességének vizsgálati eredményeire. 2. Rétegeléses és préseléses technológiával állítson elő polipropilén alapú önerősített kompozit lapokat. Határozza meg a gyártott kompozit lap mechanikai, morfológiai tulajdonságait. Végezzen előkísérleteket arra vonatkozólag, hogy mely tényező befolyásolja jelentősen az energiaelnyelő képességet. 3. Állítson elő különböző erősítőszerkezetű és mátrixú önerősítéses kompozitokat, minősítse a gyártott próbatesteket mechanikai és morfológiai vizsgálatokkal. 4. Határozza meg a gyártott kompozit lemezek energiaelnyelő képességét mind nagy energiával, mind ismételt, ciklikus kis energiájú igénybevétellel szemben. Vizsgálja meg a vizsgálati hőmérséklet hatását a fenti jellemzőkre.
	Boruzs Zsolt - 2013

30.	Gumiőrleményből készíthető játszótéri eséscsillapító burkolatok fejlesztése
	1. Ismertesse a gumiőrlemények előállítását, jellemzőit, alkalmazási területeit. Tekintse át a gumiőrleményekkel és a játszótéri eséscsillapító burkolatokkal kapcsolatos szabványokat. 2. Állítson elő préselés számára megfelelő keveréket, majd préseléssel készítsen (különböző hőmérsékleten, nyomáson, hőntartási idővel) próbatesteket különböző ragasztó anyaggal és ragasztó anyagtartalommal. Készítsen próbatesteket natúr és színezett gumiőrleményből is. 3. Minősítse az előállított próbatesteket statikus és dinamikus mechanikai vizsgálatokkal. Határozza meg az optimális feldolgozási paramétereket. 4. Végezze el a legalapvetőbb gazdaságossági számításokat!
	Molnár Boldizsár Gábor - 2013

31.	Kis sűrűségű polietilén hulladék újrahasznosítási lehetőségei
	Kasza János - 2013

32.	Égésgátolt önerősítéses polipropilén kompozitok fejlesztése
	1. Végezzen irodalomkutatást az önerősítéses polipropilének előállítási technológiái és a polipropilén, illetve kompozitjaik égésgátlási lehetőségeinek területén. 2. Állítson elő égésgátolt PP mátrix fóliákat fóliafúvással, majd önerősítéses polipropilén kompozitokat „film-stacking” módszerrel. Határozza meg a legyártott kompozit lemezek mechanikai és éghetőségi tulajdonságait. Diplomaterv 2. feladat részletezése: 3. Készítsen kísérlettervet az előzőleg előállított kompozitok éghetőségi és mechanikai tulajdonságainak együttes optimalizálására. Vizsgálja a mátrixfóliákhoz alkalmazott polipropilén folyásindexének (MFI), az erősítő polipropilén szálak orientáltságának, valamint a kompozitok égésgátló tartalmának hatását az előállított lemezek tulajdonságaira. Tegyen javaslatot az égésgátlási mechanizmusra.
	Pintér Dávid - 2012

33.	Termoplasztikus poliészter-alapú elasztomerek erősítése és folyóképességük növelése
	1. Végezzen irodalomkutatást hőre lágyuló elasztomerek alacsony molekulatömegű polimerekkel való társítására, amelyek egyidejűleg erősítő és viszkozitás csökkentő funkciót töltenek be. 2. Készítsen különböző összetételű keverékeket gyúrókamra segítségével hőre lágyuló poliészter elasztomerekből és CBT anyagokból. Referenciamintaként SiO2-dal módosított rendszerek szolgáljanak. Az előállított keverékekből készítsen lapokat préseléssel. 3. Határozza meg a gyártott anyagok reológiai és mechanikai tulajdonságait és a morfológiáját. Hasonlítsa össze a kapott eredményeket a társítás nélküli és a SiO2-dal töltött hőre lágyuló elasztomer tulajdonságaival. 4. Adjon javaslatot alkalmazási területekre.
	Halász István - 2012

34.	Fröccsöntéssel feldolgozható önerősítéses kompozit előgyártmány szálhosszúságának hatása a gyártott kompozit mechanikai tulajdonságaira
	A kísérletek célja előre meghatározott száltartalmú, egy irányban erősített különböző szálhosszúságú (2, 4, 6, 8 mm) önerősítéses polimer kompozit előgyártmány előállítása. Az előgyártmányok felhasználásával fröccsöntött próbatestek legyártása és mechanikai, morfológiai vizsgálatokkal történő minősítése.
	Pásztor Tamás - 2011

35.	Laborméretű rotációs öntő berendezés tervezése
	A diplomaterv célja laborméretű rotációs öntőberendezés tervezése és kivitelezésében való aktív részvétel. A tervezendő és gyártandó berendezés az iparban alkalmazott rotációs öntő berendezések kicsinyített másaként demonstrációs (gyakorlati oktatás) célokat szolgálna, amely segítségével valódi technológiai lépéseken keresztül válna bemutathatóvá ez a polimer feldolgozási eljárás.
	Horváth Ákos - 2011

36.	Hőre lágyuló polimer mátrixú nanokompozitok szívósságának meghatározása lényegi törésmunka (EWF) módszerrel
	Diplomaterv 1. feladat részletezése: 1. Végezzen irodalomkutatást a lényegi törésmunka (EWF) módszerre vonatkozóan hőre lágyuló polimerek esetében, különös tekintettel nanokompozitokra való alkalmazhatósága szempontjából. 2. Állítson elő amorf kopoliészter (aCOP - poláros) és részben kristályos etilén-propilén blokk kopolimer (EPBC - apoláros) mátrixú, böhmit (AlO(OH) és szilikát (SiO2) nanoadalékkal termoplasztikus nanokompozitokat és készítsen a vizsgálatokhoz próbatesteket. 3. Minősítse az előállított próbatesteket termikus es mechanikai vizsgálatokkal (statikus, dinamikus). Diplomaterv 2. feladat részletezése: 1. Egészítse ki az irodalomkutatást a friss eredményekkel és hasonlítsa össze a saját eredményeit az irodalomban talált adatokkal. 2. Végezze el a törésmechanikai vizsgálatokat (EWF) az előző félévben előállított próbatesteken. Alkalmazza ennek során az infravörös termográfiai módszereket. 3. Elemezze a törésmechanikai eredményeket és a mechanikai jellemzőket a nanoadalékolás típusa és mennyisége függvényében.
	Sziklai György - 2011

37.	Égésgátolt, önerősített polipropilén kompozitok fejlesztése elsődleges és újrahasznosított mátrix felhasználásával
	A munka célja égésgátolt, önerősített polipropilén (PP) kompozitok fejlesztése, emellett a személygépjárművek újrahasznosított műanyagainak felhasználási lehetőségeinek vizsgálata ezen a területen.
	Pintér Dávid - 2011

38.	PBT-CBT alapú önerősítéses kompozitok fejlesztése
	A környezettudatos gondolkodásmód és környezetvédelmi előírások szigorodásának következtében napjainkban a különböző szálerősítéses rendszerek kiváltása például önerősítéses kompozitok alkalmazásával valósulhat meg. Az önerősítéses kompozitok lehetséges alapanyag párosításai napjainkban még csak részben ismeretek és kidolgozottak, ezért további fejlesztésük, vizsgálatuk szükséges és indokolt. A nagy szilárdságú PBT szállal erősített és CBT mátrixba ágyazott rendszer egy lehetséges új alternatívát kínál egy nagy szilárdságú, nagyobb hőállóságú, könnyen újrahasznosítható szerkezeti anyag kifejlesztésére. A kompozit gyártása tekercseléssel, majd préseléssel történik. Az így előállított préselt lapokból kimunkált próbatestek minősítése mechanikai vizsgálatokkal valósul meg.
	Győre Péter Pál - 2010

39.	Hidrogénezett nitril kaucsuk (HNBR)/poliuretán rendszerek előállítása a poliuretán egyidejű térhálósításával
	1. Végezzen irodalomkutatást az elasztomerek-elasztomer társításokra, különös tekintettel a HNBR és poliuretán elasztomerekre vonatkozólag. Tanulmányozza a térhálós poliuretánok blokkolt poliizocianátokkal történő előállítását. 2. Készítsen különböző összetételű keverékeket gyúrókamra segítségével HNBR és poliuretán anyagokból megfelelő adalékanyagok, illetve töltőanyagok alkalmazásával. Az előállított keverékekből készítsen vulkanizált lapokat préseléssel. 3. Határozza meg a gyártott anyagok mechanikai tulajdonságait és morfológiáját. Hasonlítsa össze a kapott eredményeket a társítás nélküli HNBR tulajdonságaival. 4. Adjon javaslatot alkalmazási területekre.
	Henn Péter Gergely - 2010

40.	EPDM-alapú elasztomerek előállítása ciklikus butilén tereftalát oligomer (CBT) adalékolásával
	1. Végezzen irodalomkutatást az elasztomerek hőre lágyuló polimerek társítása területén, különös tekintettel az EPDM elasztomerekre. Mutassa be a ciklikus butilén tereftalát oligomer (CBT) polimerizációját, illetve a kialakuló pCBT jellemzőit polibutilén tereftaláttal (PBT) összehasonlítva. 2. Készítsen különböző összetételű keverékeket gyúrókamra segítségével EPDM és CBT anyagokból. Vizsgálja meg a kompatibilizálószer szükségességét. Az előállított keverékekből készítsen vulkanizált lapokat préseléssel. 3. Határozza meg a gyártott anyagok mechanikai tulajdonságait és morfológiáját. Hasonlítsa össze a kapott eredményeket a társítás nélküli EPDM tulajdonságaival. 4. Adjon javaslatot alkalmazási területekre.
	Balogh Norbert - 2010

41.	Önerősítéses polipropilén kompozitok hegeszthetőségének vizsgálata
	1. Végezzen irodalomkutatást a polimerek és kompozitjaik hegesztéstechnikájának területén. Ismertesse az egyes eljárástípusokat, különös tekintettel a polipropilén és kompozitjaik esetében alkalmazott módszerekre. Gyűjtsön információkat az iparban alkalmazott technológiákról. Az információk alapján válasszon ki hegesztési eljárásokat, amelyekkel az adott anyagon vizsgálatokat végez. 2. Állítson elő önerősítéses PP kompozit lapokat rétegeléses (film-stacking) eljárással az egyes hegesztési technikáknak megfelelő vastagságban. 3. Végezzen hegesztési kísérleteket a legyártott önerősítéses PP kompozit lapok felhasználásával. 4. Mechanikai és mikroszkópi vizsgálatokkal minősítse az előállított hegesztési varratokat, határozza meg az optimális hegesztési paramétereket.
	Nagy Szabolcs - 2009

42.	Önerősítéses kompozitok ultrahangos hegesztése
	Különféle anyagokból és különböző technológiákkal készült önerősítéses kompozit lapok ultrahangos hegeszthetőségének vizsgálata. A Tanszék Laboratóriumában rendelkezésre álló ultrahang-hegesztő berendezéssel lehetőség van különböző befogási-, gépbeállítási paraméterek vizsgálatára. Az elkészült hegesztések mechanikai vizsgálata. A hegesztési varrat morfológiai vizsgálata fény-, és elektronmikroszkópon, és egyéb módszerekkel (pl.:DSC-vel).
	Kolozsi Zoltán - 2009

43.	Nagyteljesítményű műszaki műanyagok alkalmazhatóságának vizsgálata önerősített polimer kompozitokra vonatkozóan
	1.Végezzen irodalomkutatást a leggyakrabban alkalmazott műszaki műanyagokra vonatkozóan (pl. PA, PET) illetve ismertesse az önerősítéses polimer kompozitok gyártástechnológiáit. 2.Optimalizálja az alkalmazott műszaki műanyag(ok)ra a bevonatolásos technikát, mint előgyártmány előállítási módszert. 3.Vizsgálja meg az extrudálási hőmérséklet és az elhúzási sebesség hatását a folytonos bevonatolt szál tulajdonságaira. Végezzen összehasonlító mechanikai és morfológiai vizsgálatokat. 4.Végezzen fröccsöntési kísérletet próbatestek előállítására az optimalizált előgyártmányból.
	Pataki László - 2009

44.	Fröccsöntéssel feldolgozható önerősített PP kompozitokhoz alkalmas előgyártmány előállítási technológiájának optimalizálása
	1. Végezzen irodalomkutatást az önerősítéses polimer kompozitok, illetve a szálerősítéses polimer kompozitok fröccsöntése területén, különös tekintettel a hosszúszállal erősített hőre lágyuló polimer mátrixú kompozitok fröccsöntési technológiájára. Gyűjtsön információkat a kereskedelemben kapható lehetséges mátrix, illetve erősítő anyagról. 2. Optimalizálja a bevonatolásos technikát, mint előgyártmány előállítási módszert. Tervezze meg és építse meg a szükséges elő- és követő berendezéseket (szálfeszítés, szálvágás, tekercselés stb.). 3. Vizsgálja meg az extrudálási hőmérséklet és az elhúzási sebesség hatását a folytonos bevonatolt szál tulajdonságaira. Végezzen összehasonlító mechanikai és morfológiai vizsgálatokat. 4. Végezzen fröccsöntési kísérletet próbatestek előállítására az optimalizált előgyártmányból.
	Vargha Tamás - 2008

45.	Konszolidációs fok jellemzése önerősítéses polipropilén kompozitok esetében
	1. Végezzen irodalomkutatást az önerősítéses kompozitok (all-composites) témakörében különös tekintettel az alkalmazott anyagokra, az előállítási technológiákra és a vizsgálati módszerekre. Továbbá elemezze a szakirodalomban előforduló konszolidáció meghatározására irányuló vizsgálati módszereket. 2. Állítson elő önerősítéses polipropilén kompozitokat „film-stacking” módszerrel, préseléssel, különböző technológiai beállításokkal (préselési hőmérséklet, hőntartási idő) és különböző erősítő száltartalommal. A kompozit lapok előállításához használjon mátrix alapanyagául különböző folyóképességű random PP kopolimert, illetve erősítőanyagként kártolt és tűnemezelt nagyszilárdságú, erősen orientált PP szálakat. 3. Határozza meg az előállított önerősítéses kompozit lemezek tulajdonságait különböző vizsgálati módszerekkel. Határozza meg, mely vizsgálati paraméterek alkalmasak a kompozit lemezek konszolidációs fokának jellemzésére és írja le a közöttük levő kapcsolatot.
	Izer András - 2008

46.	Fröccsöntéssel gyártható környezetbarát, önerősítéses polimer kompozitok kifejlesztése
	1. Végezzen irodalomkutatást az önerősítéses polimer kompozitok, illetve a szálerősítéses polimer kompozitok fröccsöntése területén, továbbá térjen ki a polimer szálak fizikai viselkedésére magasabb hőmérséklet és nyomás mellett. Gyűjtsön információkat a kereskedelemben kapható lehetséges mátrix, illetve erősítő anyagról. 2. Vizsgálja meg az erősítőszál mátrixba történő bekeverésének lehetőségeit. 3. Készítsen fröccsöntéssel szakító- és ejtősúlyos próbatesteket. Határozza a feldolgozási tartományt. 4. Végezzen a fröccsöntött próbatesteken statikus és dinamikus mechanikai vizsgálatokat. A vizsgálati eredmények alapján határozza meg a fröccsöntési paraméterek és az anyagkombinációk hatását a kifejlesztett kompozit tulajdonságaira.
	Kmetty Ákos - 2008

47.	A nagyenergiájú sugárzás tulajdonságmódosító hatásának elemzése újrahasznosított, gumiőrleménnyel társított polietilén esetében
	1. Végezzen irodalomkutatást a poliolefinek gumiőrleménnyel történő társításával kapcsolatban, különös tekintettel a nagyenergiájú sugárzás tulajdonságmódosító hatására. 2. Állítson elő a fröccsöntés számára megfelelő keverékeket reciklált gumiőrleményből és reciklált polietilénből. Vizsgálja meg a kompatibilizálási lehetőségeket. 3. Készítsen fröccsöntéssel szakító- és ejtősúlyos próbatesteket az előállított keverékekből. Kezelje nagyenergiájú sugárzással a kész próbatesteket különböző dózisok mellett. 4. Határozza meg a próbatestek tulajdonságait statikus és dinamikus mechanikai vizsgálatokkal. A vizsgálati eredmények alapján határozza meg a különböző összetevők, illetve a nagyenergiájú sugárzás hatását a kifejlesztett anyag tulajdonságaira.
	Szájli Balázs - 2008, Pro Progressio Alapítvány díjas

48.	β-PP mátrixú önerősítéses kompozit optimális gyártástechnológiai paramétereinek meghatározása
	1. Végezzen irodalomkutatást a β-PP kialakulásának és előállításának témakörében. Tekintse át az önerősítéses kompozitok (all-composites) szakirodalmát, különös tekintettel a polipropilén alapú kompozitok előállítási technológiáira. 2. Tervezze meg a β-PP fólia gyártásának lépéseit, határozza meg az előállított fóliák β módosulatának részarányát. Ha szükséges, az eredmények visszacsatolásával módosítsa a fóliagyártási paramétereket. 3. Tervezze meg az önerősítéses kompozit préseléssel történő gyártásának folyamatdiagramját különös tekintettel a β-PP feldolgozhatósági követelményeire. Készítsen kompozit lapokat különböző préselési paraméterekkel. Az előállított kompozit lapokat minősítse statikus és dinamikus mechanikai vizsgálatokkal. Ha szükséges, a mechanikai eredmények visszacsatolásával módosítsa a kompozit gyártási paramétereit.
	Szalai Róbert - 2007

49.	Poliuretán habosító szerszámok anyagainak vizsgálata
	1. Végezzen irodalomkutatást a poliuretán formahabok habosító szerszámainak iparban használatos szerszámanyagairól. Térjen ki a szerszámokkal szemben támasztott követelményekre és ennek tükrében válassza ki a használható anyagokat. Hasonlítsa össze a habosító szerszámokat a fröccsszerszámokkal. 2. A Ratipur Kft.-vel közösen tárja fel az alkalmazható mátrix- és erősítőanyagokat, valamint a gyártástechnológiákat. Dolgozzon ki mérési tervet az optimális anyag kiválasztására. 3. Készítsen húzó-, és nyomó próbatestek gyártására alkalmas szerszámot és készítse el a mechanikai vizsgálatokhoz szükséges számú próbatestet. 4. Mechanikai vizsgálatokkal keresse meg az optimális mátrix és töltőanyag kombinációt. Készítsen gazdaságossági elemzést és a mechanikai vizsgálatok eredményeivel együtt értékelje a különféle kombinációkat.
	Tarsoly Ágnes - 2007

50.	A rétegszilikátok tulajdonságmódosító hatása újrahasznosított gumiőrleménnyel töltött polietilén rendszerekben
	1. Végezzen irodalomkutatást a poliolefinek gumiőrleménnyel történő társításával kapcsolatban, különös tekintettel rétegszilikátok alkalmazásának lehetőségével és a nagyenergiájú sugárzás tulajdonságmódosító hatásával kapcsolatban. 2. Állítson elő a fröccsöntés számára megfelelő keverékeket. Vizsgálja meg a mesterkeverékek alkalmazhatóságának szükségességét. Határozza meg a különböző összetevők (különös tekintettel a rétegszilikátra) megfelelő bekeverési sorrendjét, azok technológiáját. 3. Készítsen fröccsöntéssel szakító- és ejtősúlyos próbatesteket az előállított keverékekből. A keverékeket minősítse statikus és dinamikus mechanikai vizsgálatokkal. A vizsgálati eredmények alapján határozza meg a különböző összetevők hatását a kifejlesztett anyag tulajdonságaira. Végezzen gazdaságossági elemzést.
	Kátai Béla Tamás - 2007

51.	Újrahasznosított gumiőrlemény társítása polietilénnel
	1. Végezzen irodalomkutatást a polimerek gumiőrleménnyel történő társításával kapcsolatban, különös tekintettel az alkalmazott anyagokra, a gumiőrlemény előállítási technológiákra és az anyagvizsgálati módszerekre. Tárja fel továbbá a polimerek hegesztett kötéseinek típusait, illetve azok minősítésére alkalmas módszereket. 2. Szabványos vizsgálatokkal tárja fel különböző típusú gumiőrleménnyel töltött polietilén rendszerek fontosabb mechanikai tulajdonságait, valamint ugyanezen anyagok felhasználásával, különböző eljárásokkal hozzon létre hegesztett kötéseket. 3. Végezzen szakító vizsgálatot különböző hegesztési varratokkal rendelkező gumiőrleménnyel töltött polietilén lemezeken, majd minősítse azokat. Szükség esetén tervezze meg, és készítse el a szakítás elvégzéséhez szükséges befogó rendszert. A kapott eredmények alapján tegyen javaslatot a vizsgált polimer rendszer továbbfejlesztésére, illetve felhasználási lehetőségére.
	Donauer Edmond - 2006

52.	Kötött kelmével erősített homopolimer kompozitok kifejlesztése
	1. Tárja fel és értékelje az önerősítéses kompozitok szakirodalmát különös tekintettel az alkalmazott anyagokra, az előállítási technológiákra és a vizsgálati módszerekre. Térjen ki a lehetséges erősítőstruktúrákra, azok előállítási technológiáira és jellemzőire. 2. Állítson elő önerősítéses polipropilén kompozitokat „film-stacking” módszerrel, préseléssel, különböző paraméterekkel (préselési hőmérséklet, hőntartási idő, száltartalom). A kompozit mátrix anyagául nagy folyóképességű random PP kopolimert és erősítőanyagaként vetülék befektetéses kötött kelmét használjon. 3. Végezzen vizsgálatokat az önerősítéses kompozit lemezek tulajdonságainak meghatározására.
	Knolmár Zsuzsanna - 2006

53.	Önerősítésű polimer kompozitok gyártástechnológiájának kifejlesztése
	1. Végezzen irodalomkutatást az önerősítésű kompozitok (all-composites) témakörében különös tekintettel az alkalmazott anyagokra és az előállítási technológiákra. 2. Végezzen technológiai kísérleteket önerősítésű kompozitok előállítására. Tárja fel a technológiai paraméterek hatását a kompozit szerkezetére. 3. Végezzen szabványos mechanikai vizsgálatokat az előállított kompozitok minősítéséhez. Hasonlítsa össze az előállított kompozitok tulajdonságait a hagyományos kompozitokkal. 4. Tegyen kísérletet termékgyártásra az előállított kompozit lapokból.
	Kovács Balázs - 2005

54.	Önerősítéses poliészter kompozitok kifejlesztése
	1. Végezzen irodalomkutatást az önerősítéses kompozitok (all-composites) témakörében különös tekintettel az alkalmazott anyagokra és az előállítási technológiákra. 2. Készítsen önerősítéses poliészter kompozit lemezeket préseléssel. A kompozit mátrix anyagául használjon polietilén-tereftalát glikolt (PETG), erősítőanyagául nagyszilárdságú, erősen orientált poliészter szálat. Jellemezze a technológiai paraméterek (hőmérséklet, hőntartási idő) hatását a kompozit szerkezetére. 3. Határozza meg az előállított kompozitok tulajdonságait szabványos mechanikai vizsgálatokkal (statikus, dinamikus). Tárja fel a konszolidáltság fokának hatását a kompozit tulajdonságára. Hasonlítsa össze az előállított kompozitok tulajdonságait a hagyományos és más önerősítéses kompozitokkal. 4. Tegyen kísérletet termékgyártásra az előállított kompozit lapokból.
	Horváth Ákos - 2005

55.	Önerősítéses polipropilén kompozitok gyártástechnológiájának kifejlesztése
	1. Végezzen irodalomkutatást az önerősítéses kompozitok (all-composites) témakörében különös tekintettel az alkalmazott anyagokra, az előállítási technológiákra és a vizsgálati módszerekre. 2. Végezzen technológiai kísérleteket önerősítéses polipropilén kompozitok előállítására „film-stacking” módszerrel, préseléssel. A kompozit lapok előállításához használjon mátrix alapanyagául -PP-t, illetve erősítőanyagként nagyszilárdságú, erősen orientált PP szálakat, szalagokat. 3. Végezzen szabványos mechanikai (statikus, dinamikai) vizsgálatokat az előállított kompozitok minősítéséhez. Tárja fel a technológiai paraméterek hatását a kompozit tulajdonságaira. Jellemezze az előállított kompozit lapok konszolidáltságát rétegközi szilárdság meghatározásával. Határozza meg az erősítőstruktúrák hatását az előállított kompozit tulajdonságaira. Hasonlítsa össze az előállított kompozitok tulajdonságait hagyományos, illetve más önerősítéses kompozitokkal.
	Institórisz Árpád - 2005

© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor