Szakdolgozat készítés
A szakdolgozat célja, hogy a hallgató bizonyítsa, hogy megfelel a BSc szakon végzettekkel szemben támasztott követelményeknek, képes alkalmazni a képzés során megszerzett ismereteket és képes önálló mérnöki tevékenység végzésére.
A szakdolgozat készítés egy szemeszterben a Szakdolgozat-készítés című, BMEGEPTBKSD kódú tárgy keretében történik. A szakdolgozat készítéséhez a Neptunban fel kell venni ezt a tárgyat, majd témát kell keresni a szakdolgozathoz. Ez kétféleképpen történhet:
- A hallgató hoz egy ipari témát, amelyhez keres egy, a témához kapcsolódó területtel foglalkozó tanszéki kollégát. A témajavaslat csak abban az esetben lehet a szakdolgozat témája, ha a tanszéken felkeresett oktató azt elfogadja.
- A hallgató a tanszék oktatói, kutatói által felajánlott témák közül választ, felkeresi az adott témánál megadott témavezetőt, akivel egyeztet a témáról.
Mindkét esetben az oktató feladata a névre szóló szakdolgozat kiírás elkészítése, amelyet a hallgatónak véleményezésre megküld. A hallgatóval történt egyeztetést követően a szakdolgozat kiírást a témavezető, a tanszékvezető, a dékán aláírja, majd ezt követően a hallgató aláírásával igazolja, hogy a szakdolgozat kiírását átvette, elfogadja (elektronikus aláírások).
Amennyiben a hallgató ipari témát hoz, és a gazdasági szervezet a szakdolgozat zárt kezelését kéri, akkor ezt az igényt a hallgatónak a szorgalmi időszak 2 hetéig a "Kérelem szakdolgozat, illetve diplomaterv feladat zárt kezelésére" című űrlap Tanszéken történő leadásával kell jeleznie. Ezt a témavezetővel együtt kell összeállítania, aláírja a kérelmező cég, a témavezető, jóvá kell hagyja a tanszékvezető, és a dékánhelyettes. Ezután kerülhet sor az információvédelmi megállapodás elkészítésére és aláíratására. Titkosított dolgozat helyett a Neptunba egy, a témavezetővel kitöltött tájékoztató dokumentumot kell feltölteni.
A szakdolgozat tipikusan irodalomkutatásból, információgyűjtésből, és önálló mérnöki munkából áll, amelyet a témavezető, esetlegesen további belső vagy külső konzulens(ek) irányítanak, konzultálnak.
A Szakdolgozat készítés című tárgy a témavezető által jóváhagyott, a végleges szakdolgozat nyomtatott és elektronikus formátumban történő beadásával ér véget.
A Szakdolgozat készítés című tárgy félévközi jeggyel zárul, amelyet a témavezető, a konzulensek véleményének kikérését követően határoz meg a szakdolgozat minősége (tartalmi és formai, milyen mértékben teljesítette a feladatkiírásban foglaltakat) és a félév során nyújtott munka (precizitás, önállóság, ütemes haladás stb.) figyelembevételével.
Amennyiben a hallgató a szakdolgozatát nem adja le vagy nem teljesíti min. 50%-ban a feladatkiírásban foglaltakat, a Szakdolgozat készítés című tárgy minősítése elégtelen, függetlenül az elvégzett munka mennyiségétől és minőségétől.
A Szakdolgozat készítése során a kari és a tanszéki formai követelményeket kell kötelezően követni (formai követelmény | sablon).
Szakdolgozat témaajánlataink
1. | Viszkozitásarányok hatása a gumiabroncs őrlet felhasználásával készült termoplasztikus elasztomerekre |
| Konzulens: Görbe Ákos, Dr. Bárány Tamás |
| Az elasztomerek olyan polimerek, amelyekre jellemző, hogy molekulaláncaik között keresztkötések találhatók, ezek miatt pedig nem vihetők ömledék állapotba, ezért az elasztomerek újrahasznosítása túlnyomóan energetikai jellegű. Egy ennél előremutatóbb újrahasznosítási módszer a devulkanizálás, mely során a keresztkötéseket felbontva primer kaucsukot megközelítő anyagot kapunk. Ez felhasználható termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok (TDV) gyártására. Ezek olyan blendek, amelyekben térhálós elasztomer szemcsék vannak hőre lágyuló polimer mátrixban eloszlatva úgy, hogy a gumiszemcsék vulkanizációja a keverés során megy végbe a polimer ömledékben. Ezen anyagok a jól eloszlatott gumiszemcsék révén rugalmasak, azonban a termoplasztikus mátrix biztosítja a megömleszthetőséget, így hagyományos technológiákkal feldolgozhatók és könnyen újrahasznosíthatók. A kialakuló morfológia és a mechanikai tulajdonságok szempontjából nagyon fontos a termoplasztikus és a gumifázis viszkozitásainak aránya. A dolgozat célja az arány hatásának vizsgálata a TDV tulajdonságaira.
Végezzen irodalomkutatást a termoplasztikus elasztomerekről, különös tekintettel a termoplasztikus dinamikus vulkanizátumokról. Az irodalomkutatás során térjen ki a fázisok viszkozitásának hatására a mechanikai és morfológiai tulajdonságokra.
Dolgozza ki a gumifázis lágyításának módjait különböző mennyiségű és típusú olajok felhasználásával. Gyártson termoplasztikus elasztomereket olajjal lágyított gumifázis felhasználásával.
A gyártott anyagokat minősítse mechanikai és morfológiai vizsgálatokkal.
|
2. | Morfológiai vizsgálati módszer kidolgozása termoplasztikus mátrixban eloszlatott gumiszemcsék méretének meghatározására |
| Konzulens: Görbe Ákos, Dr. Bárány Tamás |
| Az elasztomerek olyan polimerek, amelyekre jellemző, hogy molekulaláncaik között keresztkötések találhatók, ezek miatt pedig nem vihetők ömledék állapotba, ezért az elasztomerek újrahasznosítása túlnyomóan energetikai jellegű. Egy ennél előremutatóbb újrahasznosítási módszer a devulkanizálás, mely során a keresztkötéseket felbontva primer kaucsukot megközelítő anyagot kapunk. Ez felhasználható termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok (TDV) gyártására. Ezek olyan blendek, amelyekben térhálós elasztomer szemcsék vannak hőre lágyuló polimer mátrixban eloszlatva úgy, hogy a gumiszemcsék vulkanizációja a keverés során megy végbe a polimer ömledékben. Ezen anyagok a jól eloszlatott gumiszemcsék révén rugalmasak, azonban a termoplasztikus mátrix biztosítja a megömleszthetőséget, így hagyományos technológiákkal feldolgozhatók és könnyen újrahasznosíthatók. A TDV-k egyik legfontosabb tulajdonsága a benne lévő gumiszemcsék eloszlatottsága, azonban ennek reprodukálható mérése egyelőre nincs megoldva. A dolgozat célja ennek a feladatnak a megoldása, azaz egy mérési eljárás fejlesztése, mellyel a gumiszemcsék eloszlatottsága reprodukálható módon jellemezhető.
Végezzen irodalomkutatást a termoplasztikus elasztomerekről, különös tekintettel a termoplasztikus dinamikus vulkanizátumokról. Az irodalomkutatás során térjen ki a morfológiai vizsgálatokra, amelyekkel a gumiszemcsék méretét meg lehet határozni.
Dolgozzon ki morfológiai vizsgálati módszert, amivel reprodukálhatóan lehet jellemezni a gumiszemcsék eloszlatottságát a termoplasztikus mátrixban.
A mérési módszert tesztelje többféle termoplasztikus elasztomeren.
|
3. | Gumiőrlemény tartalmú vulkanizátumok dinamikus mechanikai tulajdonságainak vizsgálata |
| Konzulens: Kiss Lóránt, Dr. Mészáros László |
| Napjainkban a hulladék gumiabroncsokat újrahasznosításuk érdekében gyakran őrlik, majd az így kapott gumiőrlemény valamilyen új mátrixban pl. friss gumiban alkalmazzák. A felhasználások, illetve a fázisok közötti kapcsolatok jellemzése érdekében fontos megvizsgálni ezeknek a vulkanizátumoknak a dinamikus mechanikai tulajdonságait.
A dolgozat célja, felületkezelt gumiőrlemény alkalmazása gumi mátrixban, majd a vulkanizátumok dinamikus mechanikai tulajdonságainak (pl.: Mullins-hatás) vizsgálata. |
4. | Piaci és saját fejlesztésű termoplasztikus elasztomerek (TPE) fröccsöntési technológiájának és tulajdonságainak összehasonlító elemzése |
| Konzulens: Dr. Kovács József Gábor, Dr. Bárány Tamás |
| A dolgozat fő célja a fröccsöntési technológia ideális beállításainak meghatározása és a saját fejlesztésű termoplasztikus elasztomerek (TPE) tulajdonságainak összehasonlítása a piacon elérhető TPE anyagokkal. Az elvégzendő feladatok a következők:
1. Irodalomkutatás és elméleti háttér: A TPE anyagok fröccsöntési technológiájának és tulajdonságainak irodalmi áttekintése, valamint a releváns ISO szabványok (MSZ EN ISO 18064:2022, stb.) és ipari irányelvek tanulmányozása.
2. Anyagminták beszerzése és előkészítése: Piacon elérhető TPE anyagok és saját fejlesztésű TPE minták beszerzése, valamint előkészítése a fröccsöntési kísérletekhez.
3. Fröccsöntési kísérletek: A fröccsöntési technológia optimális beállításainak meghatározása mind a piaci, mind a saját fejlesztésű TPE anyagokra, különböző paraméterek (pl. hőmérséklet, nyomás, hűtési idő) tesztelésével. Technológiai adatlapok létrehozása az új alapanyagokhoz.
4. Tulajdonságok vizsgálata és elemzése: Az elkészült TPE termékek mechanikai, fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálata és összehasonlítása a piaci és saját fejlesztésű anyagok között.
5. Adatok kiértékelése és összehasonlítás: Az eredmények részletes kiértékelése és összehasonlítása, különös tekintettel a fröccsöntési beállítások és a végtermék tulajdonságainak összefüggéseire.
6. Következtetések és javaslatok: A kutatási eredmények összegzése, következtetések levonása a saját fejlesztésű TPE anyagok teljesítményéről és alkalmazhatóságáról, valamint javaslatok megfogalmazása a további fejlesztésekre és alkalmazásokra vonatkozóan. A körkörös gazdaság szempontjainak figyelembevételével a célok pontosítása.
Ez a kutatási projekt hozzájárulhat a TPE anyagok hatékonyabb és gazdaságosabb felhasználásához az iparban, valamint új, versenyképes anyagok fejlesztéséhez. |
5. | Melegpréselési technológia fejlesztése mikrostrukturált polimer szerkezetek kialakításához |
| Konzulens: Dr. Kovács Norbert Krisztián, Dr. Fürjes Péter |
| Az olcsó polimer alapú mikrofluidikai rendszerek alkalmazása kritikus fontosságú a modern Point-of-Care diagnosztikai eszközök, mikroreaktorok elterjedésében. Ezen eszközök tervezése, megvalósítása a kísérleti, laboratóriumi szakaszból átlépett az ipari fejlesztés területére. Megjelent az igény az olcsó, eldobható, nagy volumenben előállítható polimer mikrofluidikai rendszerek gyártására. Ennek kézenfekvő megoldása a fröccsöntési, melegpréselési technológiák fejlesztése a megfelelő felbontás elérése érdekében.
A jelölt feladata, hogy elemezze a termoplasztikus polimerek megmunkálási technológiáinak alkalmazhatóságát mikrométeres felbontású felületi morfológia kialakításához – különös tekintettel a melegpréselési eljárásra. Vizsgálja meg, hogy az alakadási technológiákban hogyan alkalmazhatók a mikrométeres felbontású mikromechanikai eljárásokkal előállítható szilícium szerszámok. Optimalizálja a megmunkálás során alkalmazott paraméterjellemzőket (pl. hőmérsékleti profil, nyomásprofil) a megfelelő laterális és vertikális felbontás elérése érdekében. Elemezze a kialakított szerkezetek morfológiáját pásztázó elektronmikroszkópiás és profilometriás módszerekkel.
|
6. | Extrúzió alapú 3D nyomtatással készült szerkezetek tribológiai viselkedésének elemzése |
| Konzulens: Dr. Kovács Norbert Krisztián |
| Polimer alkatrészek fejlesztése során, specifikus felhasználások esetén hangsúlyos szerepet kaphat a kellőképpen kis kopási és súrlódási tulajdonságok biztosítása, valamint a keletkező kopadék-szemcsék minimalizálása. A szakdolgozat során POD berendezésen, azonos beállítások mellett különböző gyártástechnológiai paraméterek (pl. porozitás) hatásait vizsgáljuk a mért súrlódási együtthatókra. A szakdolgozat célja irodalmi kutatásra alapozva meghatározni az eltérő struktúrákból adódó különbségeket. Jelen kutatási téma keretein belül a hallgató egy olyan kutatásba tud becsatlakozni, amely során polimerek tribológiai tulajdonságait vizsgálhatja valamint a tribológiai tulajdonságok közötti összefüggésekre mutathat rá, protézis anyagok fejlesztése céljából. |
7. | Standard és nagy sebességű nyomtatás hatása az extrúzió alapú 3D nyomtatással készült termékjellemzőkre |
| Konzulens: Dr. Kovács Norbert Krisztián, Sztojanov Krisztián |
| A hallgató feladata, a magyaroroszágon nagy népszerűségnek örvendő extrúzió alapú 3D nyomtatás technológiájával kapcsolatos mélyebb ismeretek megszerzése. Továbbá egy már működő berendezés átalakítás oly módon, hogy a meglévő keretrendszerhez igazodva a nyomtatási sebességet a jelnlegi 60 mm/s- ről 250 mm/s-re lehessen növelni. A feladathoz alapszintű elektronikai-mechatronikai ismeret előny, ugyan is több különböző vezérlés (firmware) tesztelését kell elvégezni. Háttér támogatást a gép gyártója (Craftunique Kft.) biztosít a teljes munka során. |
8. | Folytonos szénszállal erősített termoplasztikus polimer mátrixú nyomtatószál fejlesztése és tesztelése |
| Konzulens: Dr. Kovács Norbert Krisztián |
| Hőre lágyuló szálerősített kompozitok feldolgozásának első lépése jellemzően a kompaundálás. A rövid szálak homogén eloszlatása a mátrixanyagban kulcsfontosságú a termékminőség szempontjából, azonban a feldolgozás során fellépő nyíróerők hatására a rövid szálak töredeznek, és a végtermékben mérhető szálhossz már sok esetben a kritikus hossz alá kerül. Ez a probléma fröccsöntés és 3D nyomtatás (FFF technológia) esetén is ismert. A fröccsöntés során kialakuló szálhossz növelésével már számos kutatás foglalkozott, 3D nyomtatás esetén azonban még nincs kiforrott technológia a hosszú szálas filament gyártására. A kutatás célja hosszúszálas és folytonos erősítőszálas filament gyártástechnológiájának fejlesztése és a filament tesztelése a korábbi kutatási eredményekre támaszkodva. |
9. | A hűtővíz hőmérsékletének hatása az extrudált filament keresztmetszetének körkörösségére |
| Konzulens: Dr. Romhány Gábor |
| A feladat annak vizsgálata, hogy ha az extrúderből kilépő filamentet különböző hőmérsékletre temperált hűtővízen átvezetjük, akkor az extrúderszerszám által létrehozott elvileg kör keresztmetszetet mennyire közelíti meg a filament tényleges keresztmetszete. Mindezt különböző extrúdálási kihozatal és több alapanyag esetén.
A feladat elején a hűtővízet temperáló bemerülő forralónak a hűtőádhoz való rögzítését biztosító készüléket is meg kell tervezni, azaz olyan hallgató jelentkezzen a témára, aki Solidworks vagy Inventor 3D tervező programot képes használni. |
10. | Adaptív hálófinomító algoritmus fejlesztése fröccsöntési szimulációhoz |
| Konzulens: Dr. Szabó Ferenc |
| A feladat célja olyan algoritmus fejlesztése, amely a korábban futtatott szimulációk eredményeire támaszkodva végez módosításokat a végeselemes hálón a szimulációk pontosságának fokozására. |
Futó szakdolgozat témáink
11. | Elasztomerek extrúziós alapú additív gyártástechnológiájának fejlesztése |
| Hallgató: Móri Máté |
| Konzulens: Dr. Bárány Tamás, Dr. Kovács Norbert Krisztián, Görbe Ákos |
| Végezzen irodalomkutatást térhálós, valamint termoplasztikus elasztomerek additív gyártástechnológiáival kapcsolatosan. Értékelje az elérhető eljárásokat.
Készítsen egy tetszőleges kaucsukkeveréket és végezzen nyomtatási előkísérleteket. A tapasztalatok alapján tegyen javaslatot a elsődleges fejlesztés irányokra (gépi és anyagi oldalról is) és állítson fel kísérlettervet.
Készítse el a szükséges keverékeket, majd végezzen nyomtatási kísérleteket. A nyomtatott mintákat vulkanizálja, majd minősítse mechanikai vizsgálatokkal. Értékelje az eredményeket, hasonlítsa össze azonos alapanyagból présben vulkanizált lemezek eredményeivel. |
12. | Rövid szénszálak nedves rendezési technológiájának kifejlesztése |
| Hallgató: Teleki Zsolt Álmos |
| Konzulens: Dr. Czél Gergely, Dr. Tamás-Bényei Péter |
13. | A szelektíven és a Tiszáról gyűjtött PET palackok újrahasznosíthatóságának összehasonlítása |
| Hallgató: Reischl-Kajtor Erzsébet |
| Konzulens: Dr. Gere Dániel |
| 1. Végezzen irodalomkutatást a PET anyagában történő újrahasznosításának lehetőségeiről! Mutassa be, hogy az újrahasznosítás során milyen degradációs mechanizmusok játszódhatnak le. Részletesen elemezze, hogy a környezeti hatások, hogyan befolyásolják a PET tulajdonságait.
2. Ikercsigás extruder segítségével hasonlítsa össze a szelektíven, illetve a Tiszáról gyűjtött PET palackok feldolgozhatóságát. A kompaundált anyagokból fröccsöntsön szabványos próbatesteket.
3. Végezzen mechanikai és termikus vizsgálatokat a különböző PET próbatesteken. Továbbá elemezze a környezetben töltött idő, illetve a feldolgozás során bekövetkező degradáció mértékét.
4. Értékelje a kapott eredményeket, majd tegyen javaslatot a Tiszáról gyűjtött PET palackok felhasználhatóságára!
|
14. | Hidrogén energiacella anyagfejlesztése |
| Hallgató: Omoteniola Fatoki |
| Konzulens: Hajagos Szabolcs, Dr. Kovács József Gábor |
15. | Szénszálak tulajdonságainak hatása a vezetőképes polimer kompozitok jellemzőire |
| Hallgató: Halmy Lőrinc |
| Konzulens: Hajagos Szabolcs, Dr. Kovács József Gábor, Dr. Zink Béla |
| Átfogó irodalomkutatás a szénszállal töltött vezető polimer kompozitokról. A különböző szénszáltípusok és a kompozitok elektromos és mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatásuk ismertetése.
Készítsen szénszállal töltött vezető polimer kompozitokat különböző szénszáltartalmakkal és -típusokkal.
Vizsgálja meg a különböző szénszálak hatását a kompozit tulajdonságaira. Elemezze továbbá a szénszálak eloszlásának és koncentrációjának hatását a kompozitok tulajdonságaira. |
16. | Szimulációval támogatott alkatrészfejlesztés pontosságának javítása, és egyedi fejlesztésű anyagok felhasználásának hatásai |
| Hallgató: Hidvégi László |
| Konzulens: Dr. Kovács József Gábor, Schmidt Tamás, Dr. Bakonyi Péter |
| A feladat az azonos néven futó gyakornoki kiíráshoz tartozik, csak együtt megvalósítható.
Részletes leírás a HÍREK/Partnereink állásajánlatai/X-Plast alatt található!
http://www.pt.bme.hu/hirek/XPlast_gyakornok_szakdolgozat_2024_osz.pdf
|
| Bővebb tájékoztató |
17. | Színfüggő zsugorodás elemzése |
| Hallgató: Tóth Lujza Luca |
| Konzulens: Dr. Kovács József Gábor, Gál László |
18. | Felnifejlesztés újrahasznosított erősítésből és mátrixanyagból |
| Hallgató: Umar Abdul-Jalal Jarimi |
| Konzulens: Dr. Kovács József Gábor, Dr. Török Dániel |
| An extensive review of existing research on the use of recycled materials and fillers, focusing on their properties, applications, and impact on sustainability in composite materials.
Experimental study on formulating new composite materials by incorporating recycled matrix materials and regrinded printed circuit boards (PCBs) for enhanced mechanical properties suitable for rim manufacturing.
Evaluation of the mechanical performance of the newly developed materials, followed by the conceptualization and design of a sustainable rim made from these recycled compounds. |
19. | Hierarchikus politejsav vázanyagok fejlesztése és vizsgálata |
| Hallgató: Lipkovics Kata |
| Konzulens: Dr. Molnár Kolos, Abdullah Kardo Khalid |
20. | Újrafeldolgozás hatása a termoplasztikus polimer mátrixú hibridkompozitok tulajdonságaira |
| Hallgató: Yeskermessov Yernur |
| Konzulens: Dr. Petrény Roland |
| A polimer kompozitok újrahasznosítása számos kihívást jelent, nem csak az ilyen anyagok összetettsége miatt, de az egyes alkotórészek saját tulajdonságai miatt is. Az olcsóbb gyárthatóság miatt egyre inkább előtérbe kerülnek a termoplasztikus mátrixanyagok, amelyek akár a hagyományos ömledékes eljárásokkal újrafeldolgozhatók is, ugyanakkor az újrafeldolgozás során a mátrixanyag molekulatömege csökken, ami a szilárdság és a szívósság csökkenéséhez vezet. A mátrixanyag mellett továbbá csökken az erősítőszálak hossza is, ami tovább korlátozza a feldolgozhatóságot. Azonban a kompozitokban a hagyományos szálerősítés mellett egyre gyakrabban alkalmaznak különféle nanorészecskéket is antisztatizálás, égésgátlás, vagy olyan egyéb funkcionális tulajdonságok, mint például az elektromos vezetőképesség céljából. Az ilyen, többféle mérettartományú erősítőanyagot is tartalmazó, úgynevezett hibridkompozitokban az újrafeldolgozás során a nanorészecskék eloszlatottsága javulhat, ami kompenzálhatja a száltöredezés és a molekulatömegcsökkenés hatását. A dolgozat célja vizsgálni, hogy a nanorészecskéket is tartalmazó hibridkompozitok újrafeldolgozása során hogyan változnak az anyagok szerkezeti jellemzői, illetve mechanikai tulajdonságai.
1. Végezzen irodalomkutatást a gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott hibridkompozitokkal kapcsolatban, mutassa be a leggyakrabban alkalmazott mátrix-és erősítőanyagokat.
2. Állítson elő termoplasztikus mátrixú hibridkompozitokat és végezzen rajtuk újrafeldolgozási kísérleteket.
3. Minősítse morfológiai és mechanikai vizsgálatokkal az eredeti és az újrafeldolgozott anyagokat, határozza meg az újrafeldolgozási ciklusoknak azt a maximális számát, amely még nem okoz jelentős szilárdságcsökkenést.
|
21. | Emelt ömledékszilárdságú, magas feszültségkorróziós ellenállású HDPE alapanyag fejlesztése |
| Hallgató: Dávid István Dávid |
| Konzulens: Petrény Roland, Gombár Tibor |
| A szakdolgozat célja egy új, emelt ömledékszilárdságú és magas feszültségkorróziós ellenállású HDPE alapanyag kifejlesztése, ami 500L-nél nagyobb űrméretű hordók, tartályok gyártására alkalmas. Ennek elérése érdekében a HDPE alapanyag szerkezetét célzottan szükséges módosítani, azaz a móltömeget és komonomer tartalmat növelni, móltömeg eloszlást szélesíteni kell. Az európai piaci elvárásoknak megfelelő termooxidatív és UV stabilitás elérése érdekében adalékanyag rendszert dolgozunk ki a gyártandó termék tulajdonságainak hosszú távú biztosításához.
1. Végezzen irodalomkutatást azzal kapcsolatban, hogy milyen anyagszerkezeti jellemzők befolyásolják a HDPE reológiai és feszültségkorróziós viselkedését
2. Állítson elő a célkitűzésnek megfelelően módosított szerkezetű HDPE alapanyagot és vizsgálja annak reológiai tulajdonságait
3. Vizsgálja az adalékanyagok hatását a feszültségkorrózióval szembeni ellenállóképességre, értékelje az eredményeket és válassza ki az optimális adalékanyag-rendszert
|
22. | Autóipari alkatrész fröccsöntési folyamatának elemzése |
| Hallgató: Gábor Ákos |
| Konzulens: Dr. Szabó Ferenc, Hantos Dániel |
23. | Alumínium hordozó és ragasztók közötti tapadás javítása felületmódosítással |
| Hallgató: Fekete Kristóf |
| Konzulens: Dr. Szebényi Gábor, Dr. Lámer Fruzsina Tünde |
24. | Kompozit felni vizsgálata és fejlesztése Formula Student versenyautóhoz |
| Hallgató: Diószeghy Dániel Viktor |
| Konzulens: Dr. Szebényi Gábor, Sántha Péter |
25. | Vékonyfalú 3D nyomtatott cellás rendszerek vizsgálata tervezhető tulajdonságú energiaelnyelési alkalmazásokhoz |
| Hallgató: Bauer Ádám |
| Konzulens: Szederkényi Bence, Sántha Péter, Dr. Czigány Tibor, Dr. Kovács Norbert Krisztián |
| 1. Végezzen irodalomkutatást az energiaelnyelést leíró mérőszámok, különös tekintettel az emberi életet és biztonságot védő berendezések általános követelményeire és előírásaira vonatkozóan, a cellás rendszerek energiaelnyelő képességét befolyásoló paraméterek, illetve az energiaelnyelést leíró mérőszámok és a cellás rendszerek energiaelnyelő képességét befolyásoló paraméterek közötti összefüggések területén.
2. Az azonosított paraméterek változtatásával és a szükséges dinamikus mérések elvégzésével hozzon létre egy paraméter-érzékenységi térképet, amely alapján állapítsa meg a vizsgált cellás rendszer optimális pontjait.
3. Válasszon ki egy energiaelnyelő berendezést, és tegyen javaslatot a komplex alkatrész megtervezéséhez használt cellás rendszer pontos paramétereire vonatkozóan.
|
26. | Formula Student versenyautó kompozit felni tervezése |
| Hallgató: Meglécz Ádám |
| Konzulens: Bence Szederkényi, Dr. Czigány Tibor, Dr. Kovács Norbert Krisztián |
| 1. Végezzen irodalomkutatást a kompozit felnik területén. Különös tekintettel a Formula Student versenyautók igénybevételeire, méretezési gyakorlatokra és előírásokra vonatkozólag.
2. A felállított követelmények alapján tervezze meg a termék geometriáját és rétegrendjét, illetve végezzen optimalizációs paramétertsöprést. Tervezze meg a felni szerszámozását és gyártását.
3. Végezzen ellenőrző méréseket és minősítse a terméket.
|
27. | Extrúziós alapú additív gyártástechnológiával előállított szendvics habszerkezetek fejlesztése és vizsgálata |
| Hallgató: Kocsis Erik Albert |
| Konzulens: Dr. Tomin Márton, Széplaki Péter |
| Végezzen szakirodalomkutatást az extrúziós alapú additív gyártástechnológiák területén, és mutassa be az in-situ habosodó filamentek fejlesztése, illetve az azok felhasználásával előállított szendvics szerkezetek vizsgálata kapcsán megjelent kutatási eredményeket.
FDM alapú 3D nyomtatással állítson elő in-situ habosodó filamentből többrétegű habszerkezeteket, és különböző mátrixanyagokat alkalmazva vizsgálja meg a nyomtatási paraméterek habsűrűségre gyakorolt hatását.
Az előállított habszerkezeteket minősítse statikus és dinamikus mechanikai vizsgálatokkal, és értékelje a rétegrendváltoztatás mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatását.
|
© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor