HUN-REN-BME Kutatócsoport

PhD témaajánlatok | Futó PhD témák | Befejezett PhD témák

1.	Magyar Balázs, 2018-2022, védés: 2024
	Tervezhető határfelületi adhéziójú kompozitok fejlesztése
	Dr. Szebényi Gábor
	Bővebb tájékoztató

2.	Simon Dániel Ábel, 2017-2021, védés: 2023
	Abroncs gumiőrlet értéknövelt újrahasznosítása mikrohullámú devulkanizációt követően
	Dr. Bárány Tamás
	Előzmények: Az elhasznált gumiabroncsok reciklálása komoly kihívást jelent és igencsak aktuális napjainkban. Gazdasági és ökológiai szempontok arra utalnak, hogy a gumiabroncsot őrlet formájában célszerű újrahasznosítani magas nyersanyag- és a gyártáshoz befektetett energiamennyiség megőrzése végett. A GTR vulkanizálható kaucsukkeverékbe vagy hőre lágyuló polimerekbe való bevitele azonban a mechanikai tulajdonságok romlásával jár. A romlás mértéke annál nagyobb minél nagyobb a GTR átlagos szemcsemérete és adott rendszerbeli mennyisége. A technika jelenlegi állása szerint legcélszerűbb az a stratégia, amely a GTR felületi molekuláinak mozgékonyságát növeli. Az ilyen molekulák a mátrixéival hurkolódásra képesek, s ez jelentősen megnöveli a GTR szemcsék és a mátrix közötti adhéziót. A kutatás célja: A GTR mikrohullámú térben való kezelése, devulkanizációja, amellyel a GTR térhálójának C-S és S-S kötéseit megbontva lánchurkolódásra képes molekulák jöjjenek létre. A projekt célja kettős: i) kaucsukkeverékekben alkalmazható GTR mennyiségének növelése a tulajdonságok romlása nélkül, és ii) olyan GTR-tartalmú hőre lágyuló elasztomerek kifejlesztése, amelyek tulajdonság-együttes/költség tekintetében a jelenleg piacon lévőkkel versenyképesek lehetnek.

3.	Hliva Viktor, 2017-2022, védés: 2023
	Kompozit szerkezetek roncsolásmentes állapotjellemzése digitális képkorreláció segítségével
	Dr. Szebényi Gábor

4.	Temesi Tamás, 2017-2022, védés: 2023
	Alumínium-polimer kötések fejlesztése
	Dr. Czigány Tibor
	Napjainkban a járműiparban tendencia a könnyű szerkezeti anyagok alkalmazása, amelyek a kis tömegüknek köszönhetően hozzájárulnak az üzemanyagfogyasztás így a károsanyagkibocsátás csökkenéséhez. Ennek köszönhetően egyre több alumínium és polimer alkatrészt alkalmaznak teherviselő és funkcionális szerkezetek anyagaiként. Az autonóm járművek térnyerésével nő az igény az úgynevezett integrált, kevés alkatrészt tartalmazó szerkezeti elemekre, így a járműiparban törekvés a különböző típusú (fém-polimer) anyagok összeköthetősége.

5.	Petrény Roland, 2018-2023, védés: 2023
	Határfázisok szerepe és jelentősége polimer mátrixú hibridkompozitokban
	Mészáros László
	a.) Előzmények: Napjainkban a nanorészecskéket is tartalmazó hibridkompozitok fejlesztése még mindig népszerű kutatási területnek számít. Bár egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra, még mindig számos probléma van, ami akadályozza a robbanásszerű elterjedésüket. A fő ok, hogy a nanorészecskék méretükből fakadóan másként fejtik ki a hatásukat, mint a mikrorészecskék. Az már jól ismert tény, hogy a hagyományos kompozitokban a szál és a mátrix határfelületén létrejön egy véges vastagságú határfázis, amelynek tulajdonságai eltérnek a két kompozitot alkotó alapanyagétól. A nanorészecskék körül szintén létre jön egy határfázis. Mindez azt jelenti, hogy hibridkompozitok esetén egy igen bonyolult kapcsolatrendszer jön létre az erősítőanyagok és a mátrix között, amely kapcsolatrendszer máig kevéssé feltárt. b.) A kutatás célja: Annak feltárása, hogy a nanorészecskék körüli határfázisnak milyen tulajdonságai vannak, illetve a nanorészecskék a határfázisaikkal együtt hagyományos szálerősítésű kompozitokban milyen szerepet töltenek be. c.) Elvégzendő feladatok, azok fő elemei, időigénye: • Szakirodalmi áttekintés. A hagyományos szálak és a nanorészecskék, határfázis módosító szerepének feltárása. Olyan vizsgálati módszerek keresése, amelyekkel a határfázisok azonosíthatóak, illetve annak bemutatása, hogy a határfázisok hogyan és miként módosítják a polimer kompozitok mechanikai jellemzőit. (időigény: kb. 12 hónap). • Hibridkompozitok előállítása, az előállított kompozitok minősítése hagyományos kvázi-statikus mechanikai vizsgálatokkal, illetve a nanorészecskék eloszlatottságának ellenőrzése. (időigény: kb. 20 hónap). • A hibridkompozitok morfológiájának feltárása, különös tekintettel az erősítőanyagok határfázisokra gyakorolt hatásainak elemzése. Az eredmények alapján anyagszerkezettani magyarázatok megfogalmazása. (időigény: kb. 16 hónap).

6.	Tomin Márton, 2018-2023, védés: 2023
	Növelt energiaelnyelésű polimer szendvics habstruktúra fejlesztése
	Dr. Kmetty Ákos

7.	Salvatore Giacomo Marino, 2019-2024, védés: 2023
	Nagy teljesítményű, szívós viselkedésű hibrid kompozit anyagok továbbfejlesztése
	Dr. Czél Gergely

8.	Gere Dániel, 2017-2021, védés: 2022
	Kőolaj- és bioalapú polimer keverékek újrahasznosíthatósága: Anyagában történő újrahasznosítás és komposztálás
	Dr. Czigány Tibor

9.	Boros Róbert, 2017-2022, védés: 2022
	Speciális fröccsöntési technológiák és szerszámaik fejlesztése
	Dr. Kovács József Gábor
	A jelenkor egyik legnagyobb autóipari kihívása az elektromos járművek hatótávjának növelése a CO2 kibocsátás csökkentésének figyelembevételével. Egyes járműgyártók ezért elkezdték a járművek tömegének csökkentését. A karosszériaelemek gyártásához jelenleg alkalmazott eljárás (nagy-nyomású gyantainjektálás (HP-RTM)) hátrányainak kiküszöbölésére olyan gyártástechnológia bevezetésére van szükség, amellyel egyszerűen hozhatók létre újrahasznosítható alkatrészek. Ilyen korszerű gyártástechnológia a termoplasztikus reaktív gyantainjektálás (T-RTM), amellyel termoplasztikus mátrixú, akár végtelenszálas erősítőstruktúrájú kompozit alkatrészek gyárthatók, melyek a kiváló mechanikai tulajdonságok megtartása mellett újrahasznosíthatók. A T-RTM technológia pontos működése, alkatrész- és szerszámtervezési irányelvei azonban még nem alakultak ki. A világon csak néhány kutatóintézet, és ipari szereplő dolgozik a technológia fejlesztésén. Számos T-RTM technológiával foglalkozó tanulmányt elemeztem és az egyes megoldások előnyei-hátrányai, valamint a saját – fröccsöntő szerszámok tervezésében szerzett – tapasztalataim szerint kialakítottam a saját álláspontomat a fő tervezési irányelvekről. Ezek alapján kifejlesztettem több olyan kísérleti, nagy hőmérsékleten üzemelő, szabályozott paraméterekkel (nyomás, hőmérséklet) működő szerszámot, amelyekkel az egy- és kétkomponensű termoplasztikus reaktív gyantainjektálás (T-RTM) technológiai jellemzőinek és termékének geometriai sajátosságainak hatása elemezhető. A kísérleti szerszámokkal próbatesteket gyártottam, amelyeket a ráfröccsöntési kísérleteimhez használtam fel. A nagyméretű alkatrészek merevségének növelése érdekében szükség van merevítő bordák kialakítására, illetve több alkatrész összeszereléséhez csatlakozó felületekre, amelyek kialakítása T-RTM technológiával nehézkes vagy lehetetlen. A technológia poliamid alapanyaga azonban lehetővé teheti a ráfröccsöntés használatát követő technológiaként. A ráfröccsöntés, – mint a T-RTM eljárást követő technológia – több kutatási munkában is megjelent, de egyikben sem vizsgálták a két anyag között létrejött kötési szilárdságot befolyásoló tényezőket. Irodalomkutatásom során feltártam, hogy a ráfröccsöntéssel létrehozott alkatrészek között kialakult kötés minősítésére sem létezik szabványos mérési módszer, ezért kifejlesztettem egy egyedi próbatestből, a gyártásához szükséges fröccsöntő szerszámból és egy szakítóvizsgálathoz használható befogóból álló egyedi mérési módszert. A mérési módszerrel kimutathatóvá tettem ráfröccsöntés esetén a technológiai beállítások, az egymással összeférhető és összeférhetetlen alapanyagok, erősítő– és adalékanyagok, valamint az előgyártmányok felületi érdességének és az előgyártmányok felületkezelésének hatását a kötési szilárdságra.

10.	Semperger Orsolya Viktória, 2018-2022, védés: 2022
	T-RTM technológia és bevonatolási eljárásának fejlesztése
	Dr. Suplicz András
	A kutatás fő célja az in-situ polimerizációval előállított poliamid 6 matrixú mono-, illetve hibrid kompozitok fejlesztése mérnöki alkalmazásokhoz. További cél az alkalmazott töltő és erősítőanyagok hatásának elemzése a polimerizációs folyamatra, valamint az adalékanyagok és a kifejlesztett kompozitok tulajdonságai közötti kapcsolatok feltárása és magyarázata.

11.	Vermes Brúnó, 2018-2022, védés: 2022
	Alakváltó szálerősítésű kompozitok
	Dr. Czigány Tibor

12.	Kara Yahya, 2018-2022, védés: 2022
	Investigation of the fatigue and fracture behavior of nanofiber reinforced composites
	Dr. Molnár Kolos
	Nowadays, researches are conducted on the modification of mechanical behavior of polymer composites, e.g. for the improvement of stiffness and of strength. Interlaminar fracture is a key parameter under conditions such as fatigue, compression/tension and impact in each of these cases, delaminations due to the mode I and II loading can be important causes of material failure. By using electrospun polymer nanofibers interlaminar toughening can be achieved. The aim of the research is to develop electrospun nanofibers reinforced composites and to investigate and model their damage process, fatigue and fracture behavior.

13.	Pomázi Ákos, 2017-2021, védés: 2021
	Égésgátolt, szénszál erősítésű epoxigyanta kompozitok fejlesztése
	Toldy Andrea
	a.) Előzmények: Napjainkban erőteljesen nő kompozitokból gyártott, fémek helyettesítésére is alkalmas, nagy mechanikai terhelésnek kitett alkatrészek alkalmazása. Hátrányuk a fémekkel szemben a gyúlékony mátrix. Az egyre szigorodó biztonsági követelmények miatt felmerült az igény olyan égésgátolt kompozitok előállítására, amelyek a mérnöki alkalmazások mechanikai és égésgátlási követelményeit egyaránt kielégítik. b.) A kutatás célja: A kutatás célja olyan égésgátolt epoxigyanta-rendszerek létrehozása, amelyek teljesítik az elektronikai és elektromos iparra, valamint jármű- és gépiparra vonatkozó szigorú égésgátlási szabványokat a mechanikai tulajdonságok megtartása, illetve javítása mellett. A mechanikai tulajdonságok javítását szálerősítésű epoxigyanta-kompozitok készítésével kívánjuk elérni, ezen kompozitoknak elsősorban járműipari alkalmazásokban lehet létjogosultsága. c.) Elvégzendő feladatok: • Irodalmi áttekintés. Szakirodalmi adatok feldolgozása, különös tekintettel az epoxigyanták környezetbarát égésgátlására, égésgátlók hatására a kompozitok mechanikai tulajdonságaira, valamint a szilárd adalékok eloszlathatóságára (időigény: kb. 8 hónap). • Epoxigyanta-komponensek és égésgátlószerek kiválasztása, gyantaösszetétel optimálása az epoxigyanta térhálóssági foka, mechanikai tulajdonságok és égésgátlási tulajdonságok függvényében. Próbatestek előállítása, mechanikai és morfológiai jellemzőinek vizsgálata. (időigény: kb. 16 hónap). • A már égésgátolt rendszerek értéknövelése szálerősítéssel, kompozitok mechanikai, morfológiai és égésgátlási jellemzőinek vizsgálata. Legjobb kompozitok esetében méretnövelés (kézi laminálásos eljárásról áttérés a gyanta-transzferöntéses (Resin Transfer Moulding) technológiára). Szilárd adalékok hatásának vizsgálata a viszkozitásra, gyárthatóságra, eloszlathatóságot befolyásoló paraméterek meghatározása. Konkrét ipari alkalmazásoknak megfelelő prototípus-gyártás. (időigény: kb. 24 hónap).

14.	Forintos Norbert, 2017-2021, védés: 2021
	A szénszál állapotjelző szerepe kompozit szerkezetekben
	Prof. Dr. Czigány Tibor
	a.) Előzmények: A polimer kompozit szerkezeti anyagok egyre nagyobb teret hódítanak a különböző iparágakban, mint energetika (pl. szélkerekek), orvostechnika (pl. segédeszközök), közművek (pl. csővezetékek). A legjelentősebb a járműipar, ahol mind a légi, mind a vízi, mind a szárazföldi közlekedésben napjaink meghatározó szerkezeti anyaga, köszönhetően kiváló tulajdonságainak, mint kis sűrűség, korrózióállóság, csillapítóképesség stb. Az alkalmazhatóság együtt jár a megbízhatósággal, mivel fontos ismerni a szerkezetek üzem közbeni állapotát, maradék teherbírását. b.) A kutatás célja: A kutatás fő célja olyan, a kompozit szerkezeteknél üzem közben alkalmazható szénszálas technológia kifejlesztése és alkalmazási tartományának meghatározása, amely biztonsággal informál a szerkezet állapotáról. A témához kapcsolódó irodalom: • Forintos N., Czigány T.: Kompozitba épített elektromosan vezető érzékelő. Poliemerek 2, 196-199 (2016) • Szebényi G., Czigány T., Vermes B., Ye X.J., Rong M.Z., Zhang M.Q.: Acoustic emission study of the TDCB test of mi

15.	Litauszki Katalin, 2017-2021, védés: 2021
	Biopolimer habok fejlesztése és elemzése
	Dr. Kmetty Ákos

16.	Tóth Levente Ferenc, 2015-2021, védés: 2021
	Nagy teljesítményű tribo-kompozitok fejlesztése
	Dr. Patrick De Baets

17.	He Haijun, 2017-2021, védés: 2021
	Development of high throughput electrospinning method for nanofiber webs, yarns and their composites (angol nyelven)
	Dr. Molnár Kolos
	Antecedents: Nowadays electrospinning and other nanofiber techniques are becoming more and more important as these polymer fibers have unique properties and are having possible applications in composites, smart materials, sensors, pharmaceutical applications. The technology has some issues hindering the industrial applications such as the very limited productivity, and the hardly-known mechanical and physical properties of fibers. b.) Aim of research: The aim of the research is to develop high-efficiency technologies for nanofiber production and make unique nanofiber structures. c.) Tasks, main items, necessary time: • Literature review in the field of electrospun nanofibers, different needleless electrospinning technologies, modelling the behaviour of the process, nanofiber’s mechanical properties and related measurement techniques (approx. 9 month). • Development of high-efficiency and high-throughput nanofiber spinning system for generating nanofiber webs (approx. 12 month) and yarns (approx. 6 month). • Modelling the electrospinning process, theoretical considerations, process optimization, investigation of the effect of spinning parameters on the mechanical and morphological properties. (approx. 15 month). • Pilot device development. Production of nanofiber reinforced polymer matrix composites, investigation and modelling their properties and fracture mechanics. (approx. 12 month) d.) Required equipment: The necessary equipment is available at the laboratory of the Department; besides some devices are to be developed and built as a part of the research. e.) Expected scientific results: Elaboration of a novel, high productivity nanofiber process for nanofiber webs and yarns, pilot device for testing and manufacturing nanofibers, improved performance of fibers and composite materials, electrospinning process optimization models.
	Bővebb tájékoztató

18.	Berki Péter, 2013-2016, védés: 2020
	Gumik szerkezete és törésmechanikai jellemzői közötti kapcsolatok feltárása
	Dr. Karger-Kocsis József
	A gumik rendkívül összetett, sokalkotós rendszerek. Noha tulajdonságaik módosítására számos lehetőség kínálkozik, a legkézenfekvőbb e célból a töltőanyagok minőségének és mennyiségének változtatása. Az utóbbi időben a gumikban alkalmazható töltőanyagok csoportja jelentősen bővült. A hagyományos szferikus töltőanyagokon (korom, szilika) kívül lemezes (pl. rétegszilikát) és tűs szerkezetűek (nanocsövek, -szálak) beépítésére is lehetőség nyílt. Ezen új típusú töltőanyagoknak a gumik tulajdonságaira gyakorolt hatása alig ismert. Mivel a gumik tönkremenetele repedésterjedés útján történik, ennek vizsgálatára törésmechanikai módszerek a legalkalmasabbnak. A munka célja annak vizsgálata, hogy az új típusú töltőanyagok révén milyen mértékben növelhető a gumik repedésterjedéssel szembeni ellenállása statikus és ciklikus igénybevételek hatására. Az ismert összetételű gumimintákat magunk állítjuk elő. Noha legfőbb összetételbeli változójuk a töltőanyag minősége és mennyisége lesz, figyelmet fordítunk a mátrix esetleges hatására is. A kutatás célja annak elemzése, hogy új típusú töltőanyagok, valamint ezek hagyományosakkal való kombinációja révén miként lehet javítani gumik repedésterjedéssel szembeni ellenállást. Főcélként pedig a gumik mikroszerkezete és törésmechanikai jellemzőik közötti kapcsolat feltárása és ennek alkalmas leírása fogalmazható meg.

19.	Hajba Sándor, 2014-2019, védés: 2019
	Politejsav és társított politejsav kristályszerkezetének műszaki tulajdonságokra gyakorolt hatásának elemzése
	Dr. Tábi Tamás

20.	Török Dániel, 2015-2019, védés: 2019
	Fröccsöntő csigacsúcsok hatása a színkeveredésre és a technológiai paraméterekre
	Dr. Kovács József Gábor
	Az értekezésemben a visszaáramlás-gátló csigacsúcsok vizsgálatával foglalkoztam. A vizsgálatokhoz első lépésben csigacsúcsokat terveztem, amelyek egyszerű geometriájúak, így ezeken a csigacsúcsok jellemző paramétereinek hatásai vizsgálhatók. Ezeken a csigacsúcsokon méréseket végeztem, és meghatároztam a különböző kialakítású csigacsúcsok hatását a plasztikálási teljesítményre, ömledékhőmérsékletre, fröccsnyomásra, adagolási időre és a próbatestek színhomogenitására. Értekezésemben kimutattam, hogy a fröccsöntőgép plasztikálási teljesítményét a csigacsúcsok legszűkebb átáramlási keresztmetszete nagymértékben befolyásolja. A legszűkebb résméret és a plasztikálási teljesítmény kapcsolatát egy általánosított telítési függvénnyel írtam le, amelynél az illesztési paraméterek gépfüggő konstansok. Az általam létrehozott összefüggés alapján az adott fröccsöntő géphez és felhasznált alapanyaghoz a legszűkebb résméret és a csiga forgási sebessége függvényében meghatározható a plasztikálási teljesítmény. Az összefüggés nagyban megkönnyíti a csigacsúcsok átáramlási keresztmetszetének megválasztását, mert a számított plasztikálási teljesítmény alapján nagy pontossággal becsülhető a ciklus közben mért adagolási idő is. Az értekezés következő lépéseként a különböző kialakítású csigacsúcsok használatával fröccsöntött próbatestek felületének színhomogenitását vizsgáltam. A színhomogenitás vizsgálatához a Gauss-szűrők speciális felhasználásán alapuló képelemző algoritmust fejlesztettem. Alapelve, hogy a digitális képen a durva, intenzív hibák a kép életlenítése, szűrése után is láthatóak maradnak. Minél szembe tűnőbb a hiba, annál nagyobb szórású szűrő szükséges ahhoz, hogy a hibát eltüntessük a képről. A színhomogenitás hibaértékének számításához a különböző szórású szűrőkkel életlenített képeket használtam fel, amelyeken a szürkeségi fok intenzitásfüggvényének gradiensét számítottam ki. Minél több a színváltozás a képen, annál inhomogénebb a kép. A képekre jellemző homogenitásgörbét úgy kapjuk, ha a különböző szórású szűrővel életlenített képek hibaértékeit a szűrő szórásának függvényében ábrázoljuk. Az életlenítés hatására a mérésből adódó zajok kiküszöbölhetők. A nagy kiterjedésű hibák, amelyek szemmel láthatók, még durva életlenítés hatására sem tűnnek el a képről, így hatásuk megjelenik a homogenitásgörbén. Az általam fejlesztett algoritmust felhasználva megállapítottam, hogy egyszerű kialakítású csigacsúcsok esetén a színhomogenitás szempontjából legmeghatározóbb hatása a résméretnek és a támasztógyűrű átmérőjének van. Disszertációmban vizsgáltam továbbá a termékek színhomogenitása és a csigacsúcsban kialakuló áramlási viszonyok közötti kapcsolatot. Ehhez a csigacsúcsban kialakuló, falmenti nyírósebességet használtam fel, amely a polimer alapanyag folyási tulajdonságainak és a csigacsúcs geometriájának ismeretében analitikus összefüggések alapján meghatározható. Kimutattam, hogy egyszerű geometriájú csigacsúcsok esetén a falmenti nyírósebesség lineáris kapcsolatban van a termékek színhomogenitásával. A bonyolult geometriájú csigacsúcsok esetén megállapítottam, hogy a csigacsúcs keveredést javító geometriai kialakításának színhomogenitásra gyakorolt hatása mellett a résméret hatása elhanyagolható. Megállapítottam továbbá, hogy a keveredést javító geometriai kialakítás keverési hatékonysága meghatározható, ha az eredményeket összevetjük az egyszerű kialakítású csigacsúcsokkal kapott mérési eredményekkel. Adott keverő geometria esetén megállapítható, hogy a keveredés milyen mértékben köszönhető a geometriai kialakításnak és milyen mértékben a szűkítésnek. A disszertáció utolsó fejezetében a fröccshenger tisztíthatóságával, valamint a csigacsúcsok tisztításra gyakorolt hatásával foglalkoztam. Kidolgoztam egy mérési eljárást, amellyel a tisztulási folyamat vizsgálható. A módszer, hasonlóan a színhomogenitás mérésére kidolgozott algoritmushoz, a próbatestekről készített digitális képek elemzésén és feldolgozásán alapul. Munkám során megállapítottam, hogy a tisztulási folyamat időtartama és intenzitása függ a fröccshenger és a csigacsúcs kialakításától. A tisztulási folyamat adalékanyagok (csigatisztítók) hozzáadásával felgyorsítható. Az egyszerű geometriájú csigacsúcsok esetén kimutattam, hogy a tisztulási folyamat nem függ jelentősen a geometriai paraméterektől (résméret, folyási hossz stb.). Kimutattam továbbá, hogy az összetett geometriájú csigacsúcsok tisztíthatósága rosszabb, mint az egyszerű kialakítású csigacsúcsoké, és az általam fejlesztett módszerrel a különbség is számszerűsíthető. A doktori munkám eredményei jó alapul szolgálnak a csigacsúcsok szisztematikus tervezéséhez és a meglévő csigacsúcsok teszteléséhez. A mérési módszerek tovább fejleszthetők és pontosíthatók, vagy kis módosításokkal más problémák vizsgálatára is alkalmasak.

21.	Molnár Béla, 2014-2017, védés: 2019
	PET palackok csomagolástechnikai célú újrahasznosítása
	Dr. Ronkay Ferenc
	A kutatás fő célja a PET degradációjának nyomon követése és kompenzálási lehetőségeinek kutatása, akár többszöri újrahasznosítás ciklus során. Cél a degradációnak a feldolgozási-, valamint a fizikai és mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatásának feltérképezése.

22.	Lendvai László, 2014-2017, védés: 2019
	Hőre lágyuló polimer nanokompozitok előállítása vizes diszperziójú adalékanyagok felhasználásával
	Dr. Karger-Kocsis József
	Hőre lágyuló polimer mátrixú nanokompozitokat hagyományosan ömledékes extrúziós kompundálással állítanak elő. Ennek során a nanoméretű adalékokat vagy ezek mikroméretű agglomerátumait oszlatják el az ömledékben. Ez sok esetben azonban nem vezet homogén es nanoskálájú diszpergáltsághoz és kivitelezése munkavédelmi problémákkal is járhat. Ismertek azonban olyan adalékanyagok, amelyek vizes közegen nanoméretben diszpergálhatók, ill. előállításuk vizes közegben történik (pl. szintetikus Böhmit, bizonyos agyagásványok, nanocellulóz). Ez lehetőséget teremt arra, hogy szilárd por bevitele helyett az adalékok vizes diszperzióit használjuk. A kompaundálás során a vizet, mint „hordozóanyagot” alkalmas módon eltávolítjuk. A módszer előnye – munkavédelmi szempontokon túl – az, hogy a helyi gőzképződés az agglomerátumok felbomlását elősegítvén hozzájárul az adalék homogén eloszlatásához. A módszer további előnye az, hogy lehetőség nyílik ütésálló polimer rendszerek kialakítására is alkalmas polimer latexek (amelyek szinten vizes diszperziók) felhasználásával. A módszer költségtakarékos, mert elmarad az adalékok felületkezelése, illetve szárításos előkészítése. A kutatás célja annak feltérképezése, hogy mely polimerek esetében alkalmas ez a módszer és milyen mértékű tulajdonságjavulás érhető el. További cél annak megállapítása vajon lehetséges-e olyan polimer rendszer kialakítása, amely egyidejűleg megnövelt szilárdsággal és ütésállósággal rendelkezik.

23.	Zsíros László, 2013-2018, védés: 2019
	Mesterkeverékkel színezett, fröccsöntött termékek színegyenetlenségének vizsgálata
	Dr. Kovács József Gábor
	Kifejlesztettem egy új mérési eljárást a színegyenetlenség objektív kiértékelésére. A mérési eljárás 80 x 80 mm-es fröccsöntött lapka próbatesteken lett végrehajtva, melyek különböző színű, szilárd fázisú mesterkeverékkel színezett ABS GP 35 alapanyagból készültek. A mintadarabok egy síkágyas lapszkennerrel lettek digitalizálva, és az így készült képek egy szoftver segítségével lettek kiértékelve. A szoftver egy saját fejlesztésű algoritmus alapján működik. Pixelről pixelre végig pásztázza a képet egy előre meghatározott ablakmérettel, és kiszámítja az ablakon belüli pixelek euklideszi távolságát a CIELAB színtérben. Az eredményeket korreláltattam az emberi kiértékelésekkel, és azt tapasztaltam, hogy a korreláció akkor lett a legmagasabb, ha az eredményeket korrigáltam a teljes képre számított értékekkel, és az így korrigált értékeket logaritmikusan transzformáltam. A korreláció maximális értéke 95 % feletti volt 35 pixeles ablakméret esetén (200 DPI, κ = 4.5 mm). Megmutattam, hogy a fröccsöntés sebességének növelése csökkenti, míg a hengerhőmérséklet növelése növeli a mért szín inhomogenitást a TiO2-t és festéket tartalmazó mesterkeverékekben. Az anyag hengerben töltött tartózkodási idejének nem volt szignifikáns hatása a színegyenetlenségre. Megmértem és összehasonlítottam különböző statikus és dinamikus keverőelemek keverési hatékonyságát. Megmértem továbbá különböző átmérőjű és elemszámú StaMixCo statikus keverők hatását, és arra a következtetésre jutottam, hogy a statikus keverők keverési hatékonysága függ az átmérőtől, ami ellentmond az irodalomban található numerikus modellekből levont következtetéseknek. Megmutattam, hogy a mesterkeverékek összetételének szignifikáns hatása van a fröccsöntött termékek színegyenetlenségére. Kilenc különböző mesterkeverék homogenizálódó képességét mértem meg, és megmutattam, hogy módszerem segítségével ezek a mesterkeverékek kvalifikálhatóak, ami jelentősen javítja a mesterkeverékek homogenizálódó képességének fejlesztési lehetőségeit. Különböző mesterkeverék receptúrák mérési eredményiből azt a következtetést vontam le, hogy a mesterkeverékek homogenizálódó képességét elsősorban az összetevők közti kölcsönhatások befolyásolják és nem pedig az egyes anyagok tulajdonságai. Méréseim azt mutatták, hogy a szerszámkialakításnak és a termék felületi struktúrájának is jelentős hatása van az érzékelt színegyenetlenségre. Ezeket a hatásokat egy speciális fröccsöntő szerszámban mértem meg, amelynél betétek segítségével változtatni lehetett a gátkialakítást és a felületi érdességet. Általánosságban a kitöltés során nagyobb nyírást produkáló gátkialakítások javították a színhomogenitást, bár ennek a jelenségnek a hatását egyéb tényezők torzították. A különböző felületi érdességű betétekkel végzett mérések azt mutatták, hogy az érzékelt színegyenetlenség fordítottan arányos a felületi érdesség logaritmusával.

24.	Hegedűs Gergely, 2015-2018, védés: 2019
	Kompozit szerkezetek állapotelemzése optikai módszerekkel
	Dr. Czigány Tibor

25.	Zink Béla, 2014-2017, védés: 2018
	Fröccsöntő szerszámok hőtani tulajdonságainak elemzése és kapcsolódó mérési módszereinek fejlesztése
	Dr. Kovács József Gábor
	The goal of my dissertation is to analyze the heat transfer processes of injection molds, and to develop measurement methods for these. I make the input parameters of numerical calculations used for injection molding (heat transfer coefficient and heat conductivity) more accurate, with special attention to the thermal parameters of polymer-based small-series molds. My further goal is to analyze the effect of mold materials and cooling circuit layouts on cooling efficiency and numerical calculations with injection molding and numerical procedures. I plan to use the measurement results to make the cooling analyses of simulation programs more accurate. In my dissertation I also model the limescale layer deposited in the cooling channels, measure the thermal parameters of the limescale and numerically calculate its effect on cooling efficiency.

26.	Szakács József, 2014-2017, védés: 2018
	Hibridkompozitok fejlesztése és tulajdonságainak elemzése
	Mészáros László

27.	Dobrovszky Károly, 2012-2016, védés: 2017
	A feldolgozási paraméterek hatása a polimer blendek tulajdonságaira
	Dr. Ronkay Ferenc
	A polimer blendek kezdeti kutatása elsősorban új, optimális tulajdonságú anyagok fejlesztésére irányult. Az anyagok keverésével mind a mechanikai tulajdonságok, például ütésállóság, merevség, stb.; mind a fizikai tulajdonságok pl. gázzárás javítása megvalósítható. Napjainkban a kutatásoknak új lendületet adott a műanyag hulladékok kezelése, mivel sok esetben többféle polimer együttes hasznosítását kell megoldani. A kutatás célja: A kutatás fő célja a különböző műanyag-feldolgozó berendezésekkel előállított blendek szerkezetének tanulmányozása, illetve az anyagszerkezet és a mechanikai tulajdonságok közötti összefüggések feltárása. Cél hogy különböző összetételű keverékek és különböző feldolgozási paraméterek tanulmányozásával általános érvényű következtetéseket lehessen levonni a választott feldolgozási technológiával készülő termék várható tulajdonságairól. Ez fontos információt jelentene például az vegyes műanyaghulladékból készülő termékek gyártásához.

28.	Halász István, 2013-2016, védés: 2017
	Kristályosodásra képes ciklikus butilén tereftalát oligomer (CBT) hatása az elasztomerek feldolgozhatóságára és tulajdonságaira
	Dr. Bárány Tamás
	Az elasztomereket a gyakorlatban ritkán alkalmazzák önmagában, adalékok nélkül. Aktív töltő és erősítő anyagok hozzáadásával a gumi bizonyos fizikai és mechanikai tulajdonságai (keménység, szakító szilárdság, modulusz, ütőszilárdság stb.) javíthatók. Azonban a töltőanyag hozzáadásával a viszkozitás nő, így az elasztomerek feldolgozhatósága jelentős mértékben romlik. Normál esetben lágyítók és belső csúsztatók hozzáadásával csökkentik a gumi keverékek viszkozitását, azonban ezen anyagoknak is kompatibilisnek kell lennie mind az elasztomerrel, mind pedig a többi alkalmazott adalékkal. Továbbá túl sok lágyító, illetve csúsztató hozzáadása az elasztomer fizikai tulajdonságait hátrányosan befolyásolhatja. Ezért egy olyan potenciális adalékanyag a megfelelő megoldás, amelyik a viszkozitást csökkenti és ugyanakkor erősítőanyagként is hat.

29.	Turcsán Tamás, 2014-2017, védés: 2017
	Nanostruktúrált polimer mátrixú kompozitok fejlesztése
	Mészáros László

30.	Fejős Márta, 2011-2015, védés: 2016
	Epoxigyanta alapú alakemlékező polimer kompozitok fejlesztése
	Dr. Karger-Kocsis József
	Alakemlékező polimerek további alkalmazási területeket hódíthatnak meg (pl. aktuátorok) ha sikerül megoldani azt, hogy egynél több átmeneti alakra emlékezzenek, ill. ha az alakemlékezés során fellépő erő növelhető. Mindez nagymértéken megnövelné versenyképességüket alakemlékező fémekkel szemben. A kutatás célja javított tulajdonságú (alakemlékezés során kifejtett erő növelése), ill. új típusú (két vagy több átmeneti alakra emlékező) epoxi gyanta (EP)-alapú alakemlékező polimer rendszerek kifejlesztése. Az alakemlékezéskor mérhető erő növelése érdekében többfalú szén nanocsövek, valamint szénszálakból készült erősítőanyagok kerülnek beépítésre. A két vagy több átmeneti alakra történő emlékezőképességet rétegelt EP szerkezetek (amelyek erősítőanyagot is tartalmazhatnak) létrehozásával kívánjuk elérni.

31.	Suplicz András, 2011-2014, védés: 2015
	Fröccsönthető hővezető polimer fejlesztése
	Dr. Kovács József Gábor
	The main goal of this dissertation is to develop new polymer-based composite materials of high thermal conductivity. A further important aspect is good electrical insulation behavior so that they can be used directly as electronic packaging without a thermal barrier material. It is important to extend the use of these materials so that they can replace conventionally used ceramic and metal cooling units, whose production is costly compared to the production of polymer composites. On the other hand, the modeling and prediction of the thermal conductivity of these special materials is important to tailor their properties to the needs of users.

32.	Kling Sándor, 2010-2014, védés: 2015
	Üreges üvegszál erősítésű polimer kompozitok
	Dr. Czigány Tibor
	A technikai civilizáció felgyorsulásának leglátványosabb eleme a mozgásba hozott anyag, a felgyorsított közlekedés, köszönhetően az új, nagy szilárdságú és mégis könnyű speciális anyagok megjelenésének. Ezek között az egyik legfontosabbak a polimerek és kompozitjaik. Az 5-10-szer kisebb sűrűségű polimerek és kompozitok tömegcsökkenést, és ezáltal üzemanyag-megtakarítást jelentenek, amelynek komoly környezetvédelmi kihatásai is vannak. A kutatás fő célja olyan speciális hibrid kompozitok és hozzá tartozó technológiák fejlesztése, amelyek tulajdonságai megfelelnek a repüléstechnika szigorú technikai és gazdaságossági követelményeinek. Ezen tulajdonságok ötvözik a nanokompozitok, az önerősítéses rendszerek, valamint az önjavító polimerek (üzem közben keletkezett repedések továbbterjedésének megakadályozása) előnyeit, ugyanakkor kis sűrűségük révén tovább csökkentik a légi járművek saját tömegét.

33.	Kovács Norbert Krisztián, 2010-2013, védés: 2015
	Gyors prototípusszerszámok anyagfejlesztése és technológiai alkalmazásának fejlesztése
	Dr. Kovács József Gábor
	The topic of my PhD thesis is the development of a new injection mold design and recommendation using which injection molds and inserts for small series injection molding can be made with RPT equipment. My further aim is to reveal and analyze the behavior of these molds and mold inserts during actual injection molding, focusing on how technological parameters affect the thermal and deformation parameters of the inserts.

34.	Szabó Ferenc, 2011-2014, védés: 2015
	On-line pvT mérő rendszer teljes körű fejlesztése
	Dr. Kovács József Gábor
	The main goal of my PhD dissertation is to work out and analyze a measurement principle which allows the measurement of specific volume (not characteristic of the equilibrium state) of thermoplastics, in injection molding conditions, with the help of an injection molding machine. A great advantage of the new measurement principle is not only that the measurement process is a great deal faster but also that the results are much closer to real life because measurement takes place in processing conditions, on the injection molding machine itself.

35.	Niedermann Péter, 2012-2015, védés: 2015
	Szálerősítésű polimer kompozit szerkezeti anyagok fejlesztése repüléstechnikai alkalmazásokhoz
	Dr. Toldy Andrea
	a.) Előzmények: Napjainkban erőteljesen nő kompozitokból gyártott, fémek helyettesítésére is alkalmas, nagy mechanikai terhelésnek kitett alkatrészek alkalmazása a repülőgépiparban. Hátrányuk a fémekkel szemben a gyúlékony mátrix. Az egyre szigorodó biztonsági követelmények miatt felmerült az igény olyan égésgátolt kompozitok előállítására, amelyek a repüléstechnika mechanikai és égésgátlási követelményeit egyaránt kielégítik. b.) A kutatás célja: A kutatás célja olyan égésgátolt epoxigyanta-rendszerek létrehozása, amelyek teljesítik az elektronikai és elektromos iparra, valamint jármű- és gépiparra, ezen belül a repüléstechnikára vonatkozó szigorú égésgátlási szabványokat a mechanikai tulajdonságok megtartása, illetve javítása mellett. A mechanikai tulajdonságok javítását szálerősítésű epoxigyanta-kompozitok készítésével kívánjuk elérni, ezen kompozitoknak elsősorban repüléstechnikai alkalmazásokban lehet létjogosultsága. c.) Elvégzendő feladatok: • Irodalmi áttekintés. Szakirodalmi adatok feldolgozása, különös tekintettel az epoxigyanták környezetbarát égésgátlására, égésgátlók hatására a kompozitok mechanikai tulajdonságaira, valamint a szál és a mátrix között adhézió javításának lehetőségeire (időigény: kb. 6 hónap). • Epoxigyanta-komponensek és égésgátlószerek kiválasztása, gyantaösszetétel optimálása az epoxigyanta térhálóssági foka, mechanikai tulajdonságok és égésgátlási tulajdonságok függvényében. Próbatestek előállítása, mechanikai és morfológiai jellemzőinek vizsgálata. (időigény: kb. 12 hónap). • A már égésgátolt rendszerek értéknövelése szálerősítéssel, kompozitok mechanikai, morfológiai és égésgátlási jellemzőinek vizsgálata. Legjobb kompozitok esetében méretnövelés (kézi laminálásos eljárásról áttérés a gyanta-transzferöntéses (Resin Transfer Moulding) technológiára) és konkrét ipari alkalmazásoknak megfelelő prototípus-gyártás. (időigény: kb. 18 hónap). d.) Szükséges berendezések: A kutatómunkához szükséges technológiai, anyagvizsgáló és mérő-berendezések a Polimertechnika Tanszék akkreditált laboratóriumában rendelkezésre állnak. e.) A témához kapcsolódó elnyert pályázat: NKTH, IPARJOG f.) Várható tudományos eredmények: Égésgátlók hatásának feltérképezése a kompozitok mechanikai tulajdonságaira, valamint szál és a mátrix között adhézióra. Szálerősítés hatásának vizsgálata a szilárd fázisú égésgátlás mechanizmusára. g.) A témához kapcsolódó irodalom: - Toldy A., Anna P., Novák Cs., Madarász J., Tóth A., Marosi Gy.: Intrinsically flame retardant epoxy resin - fire performance and background - Part 2. Polymer Degradation and Stability. 93 (11), 207-2013 (2008). - Toldy A., Anna P., Csontos I., Szabó A., Marosi Gy.: Intrinsically flame retardant epoxy resin - fire performance and background – Part 1. Polymer Degradation and Stability. 92 (12), 2223-2230 (2007). felvehető hallgatók száma: 1

36.	Szolnoki Beáta, 2011-2015, védés: 2015
	Új, égésgátolt epoxigyanták és kompozitjaik kifejlesztése
	Dr. Toldy Andrea
	A kutatómunka célja egyrészt új, zöldkémiai szintézismódszerek kidolgozása és optimálása on-line nyomon követéssel foszfortartalmú reaktív égésgátlók előállítására, másrészt a reaktív égésgátlás mechanizmusának felderítése különböző polimer mátrixokban.

37.	Király Anett, 2012-2015, védés: 2015
	Üzemanyagcella fejlesztés műanyagok elektromos vezetőképességének növelésével
	Dr. Ronkay Ferenc

38.	Tamás Péter, 2009-2013, védés: 2014
	Bazaltszövettel erősített polimer mátrixú kompozitok fejlesztése
	Dr. Czigány Tibor
	Az utóbbi két évtizedben került előtérbe a bazaltszál, mint a polimer kompozitok erősítőanyaga. A bazalt a természetben sok helyütt megtalálható kőzetfajta, amely közvetlenül alkalmas szálgyártásra. A bazaltszálak sok előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek révén alkalmassá válnak polimer kompozitok erősítőanyagaként való alkalmazásra: viszonylag nagy a szilárdságuk, nem éghetők, vegyileg közömbösek, környezetkímélők. Tekintettel arra, hogy a bazaltszálat csak a közelmúltban kezdték gyártani és gyártási volumene jelenleg körülbelül két nagyságrenddel alacsonyabb az üvegszálénál, napjainkban viszonylag kevéssé ismertek a bazalt szövettel erősített polimer mátrixú kompozitok előállítási technológiai, valamint mechanikai, fáradási tulajdonságai. A kutatás fő célja a bazalt textíliával erősített polimer mátrixú kompozitok gyártási technológiáinak kidolgozása, optimálása és reprodukálhatóságának biztosítása, az előállított kompozitok mechanikai, fáradási és fizikai jellemzőinek meghatározása, illetve az ilyen kompozitok méretezési elveinek meghatározása.

39.	Bakonyi Péter, 2009-2013, védés: 2014
	Polimerek, polimer kompozitok tartósidejű kúszási viselkedésének elemzése
	Dr. Vas László Mihály
	Olyan, a kidolgozott eljárásra alapozott, vizsgálati és modellezési eljárások kifejlesztése, melyek segítségével megbecsülhető PP anyagok, illetve gyanta mátrixú kompozitok hosszútávú kúszási görbéje és a szakadás várható időpontja.

40.	Molnár Kolos, 2009-2013, védés: 2014
	Elektro-szálképzett nanoszálas szerkezetek
	Dr. Vas László Mihály

41.	Morlin Bálint, 2007-2010, védés: 2013
	Új módszer és eljárás kifejlesztése a szál/mátrix adhézió meghatározásához
	Dr. Czigány Tibor
	Napjaink egyik meghatározó szerkezeti anyaga a szálerősítésű polimer kompozit. Ennek kiváló tulajdonságai több tényezőre vezethetőek vissza. Kiemelten fontos a szál szilárdsága, valamint a mátrix szívóssága, azonban ezek a tulajdonságok nem kihasználhatóak kiváló adhéziós kapcsolat (tapadás, felületi érdesség, hőfeszültségek stb.) nélkül. Az adhézió mértéke tehát a kompozit termékek egyik legkritikusabb pontja, melynek ismerete a kompozit szerkezetek minőségéhez és méretezéséhez alapvető fontoságú. Jelenleg a tervezőmérnökök kezében azonban többnyire csupán indirekt módszerekből származó értékek vannak. Ezért alapvető fontosságú az adhéziós erők közvetlen módszerekkel történő mérése, valamint a jelenleg alkalmazott mérési eljárások további tökéletesítése. A kutatás fő célja, a polimer kompozit szerkezeti anyagok szál-mátrix határfelületi adhéziójának mérése, a csepplehúzás módszerének továbbfejlesztése a pontosság, megbízhatóság, ismételhetőség szempontjainak figyelembe vételével.

42.	Kmetty Ákos, 2008-2012, védés: 2013
	Nagy sorozatban gyártható környezetbarát, önerősítéses polimer kompozitok kifejlesztése
	Dr. Bárány Tamás
	Napjainkban alkalmazott polimer kompozitok jellemző erősítőanyaga az üveg- és szénszál. E kompozitok kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, ugyanakkor az újrahasznosításuk még nem megoldott. E probléma megoldása áll azon kutatások hátterében, amelyek új, környezetbarát kompozitok kifejlesztésére irányulnak. Kiváló alternatíva az önerősítéses polimer kompozit alkalmazása, ahol a nagy szilárdságot az erősen orientált polimer szál, amíg a szálak közötti kapcsolatot az alacsonyabb olvadáspontú, azonos polimerből álló mátrix biztosítja. A koncepcióból adódik a teljes újrahasznosíthatóság és a kiváló adhézió. Az elmúlt 15 év kutatásainak eredményeképpen többféle olyan önerősítéses kompozit létezik, amelyek lemez formátumban félkész vagy késztermékként alkalmazhatók. A szakirodalom alapján 3D-s terméket nagy sorozatban is gazdaságosan gyártható eljárásra nincs példa. Elvégzendő feladatok: • Irodalmi áttekintés. Szakirodalmi adatok feldolgozása, különös tekintettel a hőre lágyuló mátrixú szálerősítéses polimer kompozitok előállítására, tulajdonságaira, illetve a polimer szálak fizikai viselkedésére magasabb hőmérséklet és nyomás mellett. Információgyűjtés. A kereskedelemben kapható erősítőszál és mátrixanyag alkalmazhatóságának vizsgálata. (időigény: kb. 6 hónap). • Önerősítéses polimer kompozitok gyártása. Az erősítőszál optimális bekeverésének kifejlesztése. Feldolgozási tartomány meghatározása különböző mátrix/erősítőanyag kombináció esetében. A paraméterek hatása a kompozit tulajdonságaira (időigény: kb. 18 hónap). • Statikus és dinamikus szilárdsági, törésmechanikai mérőszámok meghatározása, és ezek összevetése a szálerősítésű rendszerekkel. Tartós idejű vizsgálatok. (időigény: kb. 12 hónap).

43.	Al-Gaadi Bidour, 2008-2011, védés: 2013
	Szőtt kompozit-erősítő szerkezetek 3D-s deformációs tulajdonságainak elemzése
	Dr. Halász Marianna

44.	Oroszlány Ákos, 2008-2012, védés: 2013
	Gyors prototípusgyártási technológiával előállított orvosi csavarok jellemzése
	Dr. Kovács József Gábor
	In my PhD work I was the first to apply RPT and RT procedures successfully in the development of medical screws. I ascertained that cross-linked, closed-cell PVC foams can also substitute human cancellous tissue in biomechanical tests. I proved that the material of the screw does not have an effect on the fixation strength of the screw if the geometry and built in environment are the same. Finally I pointed out that the screw profile and test speed have a significant effect on the fixation strength of the screw.

45.	Balogh Gábor, 2008-2011, védés: 2012
	Ciklikus butilén tereftalát mátrixú kompozitok fejlesztése
	Dr. Czigány Tibor
	A városiasodás fejlődésével rohamosan növekszik a nagyfeszültségű távvezetékek száma, azonban ezek előírás szerinti telepítése egyre nagyobb problémát okoz. Ugyancsak a nagyfeszültségű távvezetékek több fém alkatrésze az évtizedes alkalmazás során cserére szorul. Ezért előtérbe került az olyan polimer kompozit anyagok alkalmazása, amelyek lehetővé teszik egyrészt a nagyobb oszloptávolságot, másrészt a nagyobb kapacitást és mindezek mellett nagyságrendileg kisebb az általuk okozott elektroszmog, mint a fémeknél. A kutatás fő célja olyan összetett, nagy hőterhelhetőségű polimer mátrixú kompozit sodronymag kifejlesztése, amely vezetőképes, rugalmas és szilárd, valamint ellenáll az időjárás viszontagságainak.

46.	Tuba Ferenc, 2008-2012, védés: 2012
	Lebomló polimerek orvostechnikai alkalmazásokhoz
	Dr. Nagy Péter
	A kutatás fő célja olyan új orvostechnikai eszközök fejlesztése, amelyek anyagai lebomlóak és az emberi szervezetből a természetes metabolizmus útján maradéktalanul kiürülnek.

47.	Sikló Bernadett, 2008-2011, védés: 2012
	Fröccsöntött termékek vetemedési tulajdonságainak mérési módszerei és csökkentési lehetőségei
	Dr. Kovács József Gábor
	The goal of my PhD thesis is to investigate the warpage of glass fiber reinforced polypropylene and its measuring methods. My further aims are to analyze the effect of mold temperature and flow pattern on the warpage, and to appoint the possibility of decreasing deformation.

48.	Kiss Zoltán, 2007-2010, védés: 2011
	Polimerek kavaró dörzshegesztése
	Dr. Czigány Tibor
	A műszaki műanyagok hegesztése régóta elterjedt a csővezetékek és csomagolófóliák kötésénél, azonban az eljárások és a felhasznált anyagok fejlődésének köszönhetően a hegesztéses technikát egyre gyakrabban alkalmazzák polimer anyagú teherviselő alkatrészek kötésére is. A hegeszthetőség nemcsak a gyártás, hanem a javítás és újrafeldolgozás szempontjából is fontos, amelynek környezetvédelmi kihatásai is vannak. Viszonylag közismertnek mondhatók a különböző rotációs, vibrációs és ultrahanggal kivitelezett hegesztések. A közelmúltban jelent meg a szakirodalomban a kavaró dörzshegesztés (FSW), melyet sikeresen alkalmaztak alumíniumra és ötvözeteire, valamint más könnyűfémekre, de polimerekre még nem történt meg az alkalmazhatóságának bizonyítása. A kutatás fő célja, a kavaró dörzshegesztéses technológia polimer, illetve polimer kompozit szerkezeti anyagokra való adaptálása és kifejlesztése, a kialakuló varrat megbízhatóságának és reprodukálhatóságának biztosítása, a hegesztési varrat jóságát befolyásoló paraméterek optimálása

49.	Szebényi Gábor, 2007-2010, védés: 2011
	Nanokompozitok és hibrid nanokompozitok fejlesztése, vizsgálata
	Dr. Romhány Gábor
	A polimer kompozitok hagyományos erősítőanyagai a nagy felület/térfogat arányú, tipikusan kb 10 μm átmérőjű szálak. A nagy igénybevételre kifejlesztett végtelen szálerősítésű polimer kompozitokban (pl. szénszál erősítésű kompozit repülőgépszárny, szélturbina kompozit lapát) az ismétlődő igénybevétel hatására a szál-mátrix határfelületből, illetve a mátrixból kiindulva károsodási folyamat indul meg, amely végül a szerkezet teljes tönkremeneteléhez vezet. Az utóbbi években a kutatások középpontjába a nanoméretű erősítőanyagok (pl. szén nanocső) kerültek, amelyek a polimer mátrixban megfelelően eloszlatva a polimer szilárdságát, ütésállóságát számottevően javították. Ennek analógiájára a szálerősítésű polimer kompozit rendszerben eloszlatott nanorészecskék szintén kedvező hatással lehetnek a kompozit rendszer ismétlődő igénybevétellel (fárasztás) szembeni tulajdonságára.

50.	Gombos Zoltán, 2005-2008, védés: 2011
	Szálas kompozit erősítő szerkezetek gyantafelvételi tulajdonságainak és azok kompozitra gyakorolt hatásának elemzése és modellezése
	Dr. Vas László Mihály
	Olyan, mérésekre és megfelelő számítási módszerekre, illetve modellező programokra alapozott, vizsgálati és modellezési eljárások kifejlesztése, melyek segítségével megítélhető, illetve modellezhető az egy- és többrétegű szálas szerkezetek gyantafelvételi folyamata, valamint annak hatása a kompozit lapok geometriai és szilárdsági jellemzőre, tönkremeneteli folyamatára.

51.	Tábi Tamás, 2008-2010, védés: 2011
	Keményítő alapú biopolimerek fejlesztése és fröccsöntésének modellezése
	Dr. Kovács József Gábor
	In my PhD thesis, my goal was to examine the properties of renewable resource based biodegradable products made of starch and poly(lactic acid). Another goal of mine was to investigate the effect of the blending of the above mentioned materials, and the effect of the injection molding technology parameters on the properties and usage of the final product.

52.	Deák Tamás, 2005-2008, védés: 2010
	Ásványi szállal erősített fröccsöntött polimer kompozitok fejlesztése
	Dr. Czigány Tibor
	A hagyományos, üvegszálak mellett az utóbbi években előtérbe kerültek olyan új típusú erősítőszálak, amelyek bizonyos tekintetben felülmúlják az üvegszálakat, azonban az ezekkel erősített fröccsöntött kompozitok tulajdonságai még elmaradnak az üvegszálashoz képest. Megfelelő technológiával várhatóan az üvegszál-erősítésű anyagoknál jobb szerkezeti anyagok állíthatók elő az új ásványi szálak segítségével. A kutatás célja: Az ásványi és más szálakkal erősített fröccsönthető hőre lágyuló polimer kompozitok mechanikai és technológiai jellemzőinek optimalizálása.

53.	Izer András, 2006-2010, védés: 2010
	Önerősítéses polimer kompozitok kifejlesztése
	Dr. Bárány Tamás
	Napjainkban a polimer kompozitok jellemző erősítőanyaga üveg- és szénszál. E kompozitok kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, ugyanakkor az újrahasznosításuk még nem megoldott. E probléma megoldása áll azon kutatások hátterében, amelyek új, környezetbarát kompozitok kifejlesztésére irányulnak. Egyik lehetőség a természetes szálak (len, kender, trópusi szálak) alkalmazása, azonban a mátrix és az erősítőszál különválasztása itt sem megoldott. Kiváló alternatíva az önerősítéses polimer kompozit alkalmazása, ahol a nagy szilárdságot az erősen orientált polimer szál, amíg a szálak közötti kapcsolatot az alacsonyabb olvadáspontú, azonos polimerből álló mátrix biztosítja. A koncepcióból adódik a teljes újrahasznosíthatóság és a kiváló adhézió. Elvégzendő feladatok: • Irodalmi áttekintés. Szakirodalmi adatok feldolgozása, különös tekintettel a szálerősítéses polimer kompozitok előállítására, tulajdonságaira, szálelőállítás technológiákra. Információgyűjtés. A kereskedelemben kapható erősítőszál és mátrixanyag alkalmazhatóságának vizsgálata. (időigény: kb. 6 hónap). • Önerősítéses polimer kompozitok gyártása kereskedelemben fellelhető alapanyagokból különböző erőstruktúrák (kártolt, szőtt, kötött) esetében. Feldolgozási tartomány meghatározása különböző mátrix/erősítőanyag kombináció esetében. Statikus és dinamikus szilárdsági, törésmechanikai mérőszámainak meghatározása, és ezek összevetése a szálerősítésű rendszerekkel. (időigény: kb. 20 hónap). • A kifejlesztett új kompozit lemezeken termékgyártási és újrahasznosíthatósági (adott ciklusú) kísérletek elvégzése. (időigény: kb. 10 hónap).

54.	Andó Mátyás, 2007-2010, védés: 2010
	Műszaki műanyag kompozitok fejlesztése mezőgazdasági gépészeti alkalmazásokhoz
	Dr. Czigány Tibor
	Szélsőséges körülmények között üzemelő műanyag mezőgazdasági gépészeti alkatrészek poliamid anyagának fejlesztése.

55.	Mezey Zoltán, 2003-2006, védés: 2009
	Természetes szálerősítésű polimer kompozitok fejlesztése
	Dr. Czigány Tibor

56.	Czél Gergely, 2004-2008, védés: 2009
	Nem körkeresztmetszetű kompozit csatornacsövek viselkedésének elemzése
	Dr. Czigány Tibor

57.	Kocsis Zoltán, 2004-2007, védés: 2008
	Farosttal erősített polimer kompozitok fejlesztése
	Dr. Czigány Tibor

58.	Simon Zoltán László, 2003-2007, védés: 2008
	Laminált kompozit lapok feszültség-deformációs mechanizmusának elemzése, különös tekintettel a méret és szerkezethatásokra
	Vas László Mihály

59.	Dr. Tamás Péter, 2000-2006, védés: 2008
	3D-s ruhatervezés
	Dr. Halász Marianna

60.	Szabó Lajos, 2004-2008, védés: 2008
	Képalkotásra alapozott ruhaipari méréstechnikák
	Dr. Halász Marianna

61.	Ronkay Ferenc, 2003-2006, védés: 2007
	PET palackok anyagának fizikai újrahasznosítása
	Dr. Czigány Tibor

62.	Oláh László, 2004-2007, védés: 2007
	Development of polymeric implants
	Dr. Czigány Tibor

63.	Nagy Péter, 2005-2007, védés: 2007
	Polimerek időfüggő mechanikai jellemzői, összefüggéseik elméleti és kísérleti elemzése
	Dr. Vas László Mihály

64.	Pölöskei Kornél, 2002-2006, védés: 2006
	A szálgyártás során keletkezett bazaltszálfejek hatása a polimer kompozitok mechanikai tulajdonságaira
	Dr. Czigány Tibor

65.	Dogossy Gábor, 2003-2006, védés: 2006
	Mezőgazdasági melléktermékekkel társított polimer rendszerek
	Dr. Czigány Tibor

66.	Rácz Zsolt, 2001-2005, védés: 2006
	Egyirányban erősített kompozit rudak hajlító karakterisztikájának és tönkremeneteli folyamatának elemzése
	Dr. Vas László Mihály

67.	Nagy Veronika, 2002-2005, védés: 2006
	Examination and Modeling of Porosity in Polyester Twisted Fibrous Structures
	Dr. Vas László Mihály

68.	Marczis Balázs, 2001-2004, védés: 2005
	Forrógázos hegesztési eljárás paramétereinek hatása a hegesztett polipropilén varrat szilárdságára és a varrat hőhatásövezetére
	Dr. Czigány Tibor

69.	Romhány Gábor, 2000-2003, védés: 2005
	Lenszál alkalmazhatósága biokompozitok erősítőanyagaként
	Dr. Czigány Tibor

70.	Szabó Jenő Sándor, 2001-2005, védés: 2005
	Ásványiszál-erősítésű polimer kompozitok előállítása és tulajdonságaik elemzése
	Dr. Czigány Tibor

71.	Zsigmond Balázs, 2002-2005, védés: 2005
	Modeling of Braided Fiber Reinforced Composites Crosslinked by Electron Beam
	Dr. Czvikovszky Tibor

72.	Bárány Tamás, 2001-2004, védés: 2004
	A termoplasztikus poliészterek öregedésének meghatározása lényegi törésmunka módszerrel
	Dr. Czigány Tibor

73.	Hargitai Hajnalka, 1996-1999, védés: 2004
	Reinforcing of Polypropylene with Hydrophil Fibers
	Dr. Czvikovszky Tibor

74.	Sandag Bunia, 2000-2002
	Antropometriai vizsgálatok a ruhaipari gyártáselőkészítési folyamatok automatizálásához
	Dr. Halász Marianna

75.	Julean Ramona, 2000-2003
	3D-s modellezés a ruhaiparban
	Dr. Halász Marianna

76.	Pirityi Dávid Zoltán, 2018-2022
	Microwave devulcanization of rubbers
	Dr. Pölöskei Kornél
	The recycling of waste rubber composite products (discarded, scrap tyres, conveyers, etc.) poses a great challenge owning to their crosslinked structure. It is therefore of high importance to develop technologically feasible and cost-effective methods for recycling of rubber from these rubber products. The best way would be to fully devulcanize the rubber and use it in new rubber products. For it the microwave treatment is the most promising environmental friendly technique. The use of microwave allows the energy required for the devulcanization of the rubbers to be easily obtained and controlled. The energy required for the devulcanization of rubber is around 180 Wh for 1 kg rubber. In the microwave technique the waste rubber must be polar in order to generate the heat (>250°C) necessary for devulcanization. At the present there is no funded knowledge on the recipe dependence and efficiency of rubber devulcanization by microwave.

77.	Kovács László, 2018-2023
	Kompozit anyagok gyártási hibáinak hatása azok merevségi és szilárdsági tulajdonságaira
	Dr. Romhány Gábor
	Polimer kompozitból készült komplex alkatrész esetében nagy valószínűséggel gyártástechnológiai hiba alakul ki (pl. száleltolódás, gyantafészek, felúszás, légzárvány, habosodás, impregnációs hiba), miközben az alkatrész a szerszámban létrejön. Akár a méreteket, a belső struktúra, szálerősítés homogenitását vagy a merevségi-szilárdsági jellemzőket vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy azok ugyanazon szerszám használata során is szórnak. Azonban a mérnöki tervezés során jelenleg a kompozit alkatrészt hibamentes „névleges” mechanikai jellemzőinek figyelembe vételével fejlesztik. A kutatás célja eljárás kidolgozása kompozit alkatrész mechanikai méretezésére, gyártástechnológiai hibák figyelembe vételével.

© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor