MTA-BME Kutatócsoport

PhD témaajánlatok | Futó PhD témák | Befejezett PhD témák

1.	Fejős Márta, 2011-2015, védés: 2016
	Epoxigyanta alapú alakemlékező polimer kompozitok fejlesztése
	Dr. Karger-Kocsis József
	Alakemlékező polimerek további alkalmazási területeket hódíthatnak meg (pl. aktuátorok) ha sikerül megoldani azt, hogy egynél több átmeneti alakra emlékezzenek, ill. ha az alakemlékezés során fellépő erő növelhető. Mindez nagymértéken megnövelné versenyképességüket alakemlékező fémekkel szemben. A kutatás célja javított tulajdonságú (alakemlékezés során kifejtett erő növelése), ill. új típusú (két vagy több átmeneti alakra emlékező) epoxi gyanta (EP)-alapú alakemlékező polimer rendszerek kifejlesztése. Az alakemlékezéskor mérhető erő növelése érdekében többfalú szén nanocsövek, valamint szénszálakból készült erősítőanyagok kerülnek beépítésre. A két vagy több átmeneti alakra történő emlékezőképességet rétegelt EP szerkezetek (amelyek erősítőanyagot is tartalmazhatnak) létrehozásával kívánjuk elérni.

2.	Suplicz András, 2011-2014, védés: 2015
	Fröccsönthető hővezető polimer fejlesztése
	Dr. Kovács József Gábor
	A kutatás fő célja egy olyan új alapanyag kifejlesztése és tesztelése, amely jelentős mértékben hővezető, de az elektromos áramot nem vezeti. Ennek az anyagnak nagy előnye, hogy olyan alkalmazási területei vannak, amelyeket eddig csak költséges alakítási technológiákkal feldolgozható kerámiákkal, illetve alumíniumokkal volt megoldható.

3.	Kling Sándor, 2010-2014, védés: 2015
	Biztonságilag kritikus területen alkalmazott nagyteljesítményű polimer kompozitok szálas erősítőanyagainak és struktúráinak fejlesztése
	Dr. Czigány Tibor
	A technikai civilizáció felgyorsulásának leglátványosabb eleme a mozgásba hozott anyag, a felgyorsított közlekedés, köszönhetően az új, nagy szilárdságú és mégis könnyű speciális anyagok megjelenésének. Ezek között az egyik legfontosabbak a polimerek és kompozitjaik. Az 5-10-szer kisebb sűrűségű polimerek és kompozitok tömegcsökkenést, és ezáltal üzemanyag-megtakarítást jelentenek, amelynek komoly környezetvédelmi kihatásai is vannak. A kutatás fő célja olyan speciális hibrid kompozitok és hozzá tartozó technológiák fejlesztése, amelyek tulajdonságai megfelelnek a repüléstechnika szigorú technikai és gazdaságossági követelményeinek. Ezen tulajdonságok ötvözik a nanokompozitok, az önerősítéses rendszerek, valamint az önjavító polimerek (üzem közben keletkezett repedések továbbterjedésének megakadályozása) előnyeit, ugyanakkor kis sűrűségük révén tovább csökkentik a légi járművek saját tömegét.

4.	Kovács Norbert Krisztián, 2010-2013, védés: 2015
	Gyors prototípusszerszámok anyagfejlesztése és technológiai alkalmazásának fejlesztése
	Dr. Kovács József Gábor
	Előzmények: A gyors prototípus alapú szerszámok fejlesztése a közelmúltban megkezdődött, de azok alapanyagai nem megfelelőek a fröccsöntésben való jó alkalmazásra. Ennek köszönhetően az így készített szerszámok élettartalma nagyon korlátozott, a gyártás közben jelentős deformációkat és kopást szenvedhet a szerszám. Annak érdekében, hogy a szerszámok élettartama megnőjön, új anyagokra és technológiákra van szükség. A kutatás célja: A kutatás fő célja a meglévő prototípusgyártó rendszerek anyagainak továbbfejlesztése és új felületi bevonatok létrehozása oly módon, hogy azok alkalmassá tegyék az így előállított szerszámot fröccsöntésben való felhasználásra. További cél az így készített gyors prototípusszerszámokhoz a megfelelő méretezési módszerek kidolgozása, amellyel könnyen, egyszerűen tervezhetővé válnak az ilyen szerszámok.

5.	Szabó Ferenc, 2011-2014, védés: 2015
	On-line pvT mérő rendszer teljes körű fejlesztése
	Dr. Kovács József Gábor
	Előzmények: A fröccsöntésben a tervezés segítésére a szimulációs programok alkalmazása egyre elterjedtebb, azonban a jó eredményekhez pontos alapanyag adatokra van szükség. Számos esetben a szimulációs programok csak becsült adatokkal, illetve átlagos értékekkel számolnak, ami az anyagjellemzők költséges mérésére vezethető vissza. Az egyik legfontosabb, de egyben legnehezebben mérhető adatsor a pvT tulajdonság, amelyet legtöbb esetben csak napok alatt lehet kimérni és az eredmények pontossága sem kielégítő. A kutatás célja: A kutatás fő célja egy olyan mérési elv kidolgozása és tesztelése, amellyel fröccsöntési körülmények között mérhetővé válik a pvT jellemző. Ennek nagy előnye, hogy a mérés nem csak sokkal gyorsabban elvégezhetővé válik, de az így nyert adatok sokkal közelebb lesznek a valósághoz, hiszen feldolgozási körülmények között lettek mérve.

6.	Niedermann Péter, 2012-2015, védés: 2015
	Szálerősítésű polimer kompozit szerkezeti anyagok fejlesztése repüléstechnikai alkalmazásokhoz
	Dr. Toldy Andrea
	a.) Előzmények: Napjainkban erőteljesen nő kompozitokból gyártott, fémek helyettesítésére is alkalmas, nagy mechanikai terhelésnek kitett alkatrészek alkalmazása a repülőgépiparban. Hátrányuk a fémekkel szemben a gyúlékony mátrix. Az egyre szigorodó biztonsági követelmények miatt felmerült az igény olyan égésgátolt kompozitok előállítására, amelyek a repüléstechnika mechanikai és égésgátlási követelményeit egyaránt kielégítik. b.) A kutatás célja: A kutatás célja olyan égésgátolt epoxigyanta-rendszerek létrehozása, amelyek teljesítik az elektronikai és elektromos iparra, valamint jármű- és gépiparra, ezen belül a repüléstechnikára vonatkozó szigorú égésgátlási szabványokat a mechanikai tulajdonságok megtartása, illetve javítása mellett. A mechanikai tulajdonságok javítását szálerősítésű epoxigyanta-kompozitok készítésével kívánjuk elérni, ezen kompozitoknak elsősorban repüléstechnikai alkalmazásokban lehet létjogosultsága. c.) Elvégzendő feladatok: • Irodalmi áttekintés. Szakirodalmi adatok feldolgozása, különös tekintettel az epoxigyanták környezetbarát égésgátlására, égésgátlók hatására a kompozitok mechanikai tulajdonságaira, valamint a szál és a mátrix között adhézió javításának lehetőségeire (időigény: kb. 6 hónap). • Epoxigyanta-komponensek és égésgátlószerek kiválasztása, gyantaösszetétel optimálása az epoxigyanta térhálóssági foka, mechanikai tulajdonságok és égésgátlási tulajdonságok függvényében. Próbatestek előállítása, mechanikai és morfológiai jellemzőinek vizsgálata. (időigény: kb. 12 hónap). • A már égésgátolt rendszerek értéknövelése szálerősítéssel, kompozitok mechanikai, morfológiai és égésgátlási jellemzőinek vizsgálata. Legjobb kompozitok esetében méretnövelés (kézi laminálásos eljárásról áttérés a gyanta-transzferöntéses (Resin Transfer Moulding) technológiára) és konkrét ipari alkalmazásoknak megfelelő prototípus-gyártás. (időigény: kb. 18 hónap). d.) Szükséges berendezések: A kutatómunkához szükséges technológiai, anyagvizsgáló és mérő-berendezések a Polimertechnika Tanszék akkreditált laboratóriumában rendelkezésre állnak. e.) A témához kapcsolódó elnyert pályázat: NKTH, IPARJOG f.) Várható tudományos eredmények: Égésgátlók hatásának feltérképezése a kompozitok mechanikai tulajdonságaira, valamint szál és a mátrix között adhézióra. Szálerősítés hatásának vizsgálata a szilárd fázisú égésgátlás mechanizmusára. g.) A témához kapcsolódó irodalom: - Toldy A., Anna P., Novák Cs., Madarász J., Tóth A., Marosi Gy.: Intrinsically flame retardant epoxy resin - fire performance and background - Part 2. Polymer Degradation and Stability. 93 (11), 207-2013 (2008). - Toldy A., Anna P., Csontos I., Szabó A., Marosi Gy.: Intrinsically flame retardant epoxy resin - fire performance and background – Part 1. Polymer Degradation and Stability. 92 (12), 2223-2230 (2007). felvehető hallgatók száma: 1

7.	Szolnoki Beáta, 2011-2015, védés: 2015
	Új, égésgátolt epoxigyanták és kompozitjaik kifejlesztése
	Dr. Toldy Andrea
	A kutatómunka célja egyrészt új, zöldkémiai szintézismódszerek kidolgozása és optimálása on-line nyomon követéssel foszfortartalmú reaktív égésgátlók előállítására, másrészt a reaktív égésgátlás mechanizmusának felderítése különböző polimer mátrixokban.

8.	Király Anett, 2012-2015, védés: 2015
	Üzemanyagcella fejlesztés műanyagok elektromos vezetőképességének növelésével
	Dr. Ronkay Ferenc

9.	Tamás Péter, 2009-2013, védés: 2014
	Bazaltszövettel erősített polimer mátrixú kompozitok fejlesztése
	Dr. Czigány Tibor
	Az utóbbi két évtizedben került előtérbe a bazaltszál, mint a polimer kompozitok erősítőanyaga. A bazalt a természetben sok helyütt megtalálható kőzetfajta, amely közvetlenül alkalmas szálgyártásra. A bazaltszálak sok előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek révén alkalmassá válnak polimer kompozitok erősítőanyagaként való alkalmazásra: viszonylag nagy a szilárdságuk, nem éghetők, vegyileg közömbösek, környezetkímélők. Tekintettel arra, hogy a bazaltszálat csak a közelmúltban kezdték gyártani és gyártási volumene jelenleg körülbelül két nagyságrenddel alacsonyabb az üvegszálénál, napjainkban viszonylag kevéssé ismertek a bazalt szövettel erősített polimer mátrixú kompozitok előállítási technológiai, valamint mechanikai, fáradási tulajdonságai. A kutatás fő célja a bazalt textíliával erősített polimer mátrixú kompozitok gyártási technológiáinak kidolgozása, optimálása és reprodukálhatóságának biztosítása, az előállított kompozitok mechanikai, fáradási és fizikai jellemzőinek meghatározása, illetve az ilyen kompozitok méretezési elveinek meghatározása.

10.	Bakonyi Péter, 2009-2013, védés: 2014
	Polimerek, polimer kompozitok tartósidejű kúszási viselkedésének elemzése
	Dr. Vas László Mihály
	Olyan, a kidolgozott eljárásra alapozott, vizsgálati és modellezési eljárások kifejlesztése, melyek segítségével megbecsülhető PP anyagok, illetve gyanta mátrixú kompozitok hosszútávú kúszási görbéje és a szakadás várható időpontja.

11.	Molnár Kolos, 2009-2013, védés: 2014
	Elektro-szálképzett nanoszálas szerkezetek
	Dr. Vas László Mihály

12.	Morlin Bálint, 2007-2010, védés: 2013
	Határfelületi nyírószilárdság meghatározása közvetett és közvetlen módszerekkel
	Dr. Czigány Tibor
	Napjaink egyik meghatározó szerkezeti anyaga a szálerősítésű polimer kompozit. Ennek kiváló tulajdonságai több tényezőre vezethetőek vissza. Kiemelten fontos a szál szilárdsága, valamint a mátrix szívóssága, azonban ezek a tulajdonságok nem kihasználhatóak kiváló adhéziós kapcsolat (tapadás, felületi érdesség, hőfeszültségek stb.) nélkül. Az adhézió mértéke tehát a kompozit termékek egyik legkritikusabb pontja, melynek ismerete a kompozit szerkezetek minőségéhez és méretezéséhez alapvető fontoságú. Jelenleg a tervezőmérnökök kezében azonban többnyire csupán indirekt módszerekből származó értékek vannak. Ezért alapvető fontosságú az adhéziós erők közvetlen módszerekkel történő mérése, valamint a jelenleg alkalmazott mérési eljárások további tökéletesítése. A kutatás fő célja, a polimer kompozit szerkezeti anyagok szál-mátrix határfelületi adhéziójának mérése, a csepplehúzás módszerének továbbfejlesztése a pontosság, megbízhatóság, ismételhetőség szempontjainak figyelembe vételével.

13.	Kmetty Ákos, 2008-2012, védés: 2013
	Nagy sorozatban gyártható környezetbarát, önerősítéses polimer kompozitok kifejlesztése
	Dr. Bárány Tamás
	Napjainkban alkalmazott polimer kompozitok jellemző erősítőanyaga az üveg- és szénszál. E kompozitok kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, ugyanakkor az újrahasznosításuk még nem megoldott. E probléma megoldása áll azon kutatások hátterében, amelyek új, környezetbarát kompozitok kifejlesztésére irányulnak. Kiváló alternatíva az önerősítéses polimer kompozit alkalmazása, ahol a nagy szilárdságot az erősen orientált polimer szál, amíg a szálak közötti kapcsolatot az alacsonyabb olvadáspontú, azonos polimerből álló mátrix biztosítja. A koncepcióból adódik a teljes újrahasznosíthatóság és a kiváló adhézió. Az elmúlt 15 év kutatásainak eredményeképpen többféle olyan önerősítéses kompozit létezik, amelyek lemez formátumban félkész vagy késztermékként alkalmazhatók. A szakirodalom alapján 3D-s terméket nagy sorozatban is gazdaságosan gyártható eljárásra nincs példa. Elvégzendő feladatok: • Irodalmi áttekintés. Szakirodalmi adatok feldolgozása, különös tekintettel a hőre lágyuló mátrixú szálerősítéses polimer kompozitok előállítására, tulajdonságaira, illetve a polimer szálak fizikai viselkedésére magasabb hőmérséklet és nyomás mellett. Információgyűjtés. A kereskedelemben kapható erősítőszál és mátrixanyag alkalmazhatóságának vizsgálata. (időigény: kb. 6 hónap). • Önerősítéses polimer kompozitok gyártása. Az erősítőszál optimális bekeverésének kifejlesztése. Feldolgozási tartomány meghatározása különböző mátrix/erősítőanyag kombináció esetében. A paraméterek hatása a kompozit tulajdonságaira (időigény: kb. 18 hónap). • Statikus és dinamikus szilárdsági, törésmechanikai mérőszámok meghatározása, és ezek összevetése a szálerősítésű rendszerekkel. Tartós idejű vizsgálatok. (időigény: kb. 12 hónap).

14.	Al-Gaadi Bidour, 2008-2011, védés: 2013
	SZŐTT KOMPOZIT-ERŐSÍTŐ SZERKEZETEK 3D-S DEFORMÁCIÓS TULAJDONSÁGAINAK ELEMZÉSE
	Dr. Halász Marianna

15.	Oroszlány Ákos, 2007-2012, védés: 2013
	Gyors prototípusgyártási technológiával előállított orvosi csavarok jellemzése
	Dr. Kovács József Gábor
	A szervezetbe beültetett, annak gyógyulását elősegítő implantátumok használata a modern rekonstrukciós sebészetben közel 120 éves múltra tekint vissza. Az első nikkel bevonatú, acél csontrögzítő lemezeket Hansmann alkalmazta 1886 ban, 1912-ben már vanádium ötvözetű acélból készítettek csontrögzítő lemezeket, 1940-re pedig megjelentek az első króm-kobalt ötvözésű korrózióálló acélokból készült csípőprotézisek. A fém implantátumok elterjedésével azok hátrányos tulajdonságaira is fokozatosan fény derült. Szilárdságuk és rugalmassági modulusuk jelentősen meghaladja a csontét, így nem képesek kielégíteni a legfontosabb mérnöki alapelvet: a konstrukció egyenszilárdságának alapelvét. A jelentős rugalmassági modulusbeli különbség miatt nem tudnak rugalmasan válaszolni a csontot érő mechanikai hatásokra, ami végül az implantátum meglazulásához, illetve a csont ismételt tönkremeneteléhez vezethet. További probléma, hogy a gyógyulás után szükséges lehet az implantátum eltávolítása a teljes gyógyuláshoz, ami egy újabb műtétet igényel és egy mechanikailag gyenge helyet hagyhat maga után. A műanyagipar felfutásával párhuzamosan a múlt század közepétől a szintetikus polimerek fokozatosan megjelentek az orvostechnikában is, mint egyszer használatos fecskendők, vérvételi, infúziós és transzfúziós eszközök. A szervezetben lebomló illetve felszívódó polimerekből készült implantátumok az 1990-es években jelentek meg a piacon. A polimer implantátumok előnye, hogy szilárdsági tulajdonságaik közelebb vannak a csontéhoz, mint a fémeké beépítésük során ezért a rendszer egyenszilárdsága jobban teljesül. A lebomló polimerek, tetszőleges bioaktív anyagokkal tölthetők, amelyek a polimer fokozatos felszívódása során segítik a szervezet természetes regenerációs folyamatait. A lebomló polimerekből készült implantátumok egyre több területen váltják fel fémből készült megfelelőiket, ugyanakkor továbbra is vita tárgyát képezi, hogy azonos területen alkalmazva a fém vagy a lebomló polimer implantátum

16.	Balogh Gábor, 2008-2011, védés: 2012
	Polimer kompozit szerkezeti anyagok fejlesztése nagyfeszültségű távvezetékekhez
	Dr. Czigány Tibor
	A városiasodás fejlődésével rohamosan növekszik a nagyfeszültségű távvezetékek száma, azonban ezek előírás szerinti telepítése egyre nagyobb problémát okoz. Ugyancsak a nagyfeszültségű távvezetékek több fém alkatrésze az évtizedes alkalmazás során cserére szorul. Ezért előtérbe került az olyan polimer kompozit anyagok alkalmazása, amelyek lehetővé teszik egyrészt a nagyobb oszloptávolságot, másrészt a nagyobb kapacitást és mindezek mellett nagyságrendileg kisebb az általuk okozott elektroszmog, mint a fémeknél. A kutatás fő célja olyan összetett, nagy hőterhelhetőségű polimer mátrixú kompozit sodronymag kifejlesztése, amely vezetőképes, rugalmas és szilárd, valamint ellenáll az időjárás viszontagságainak.

17.	Tuba Ferenc, 2008-2012, védés: 2012
	Lebomló polimerek orvostechnikai alkalmazásokhoz
	Dr. Nagy Péter
	A kutatás fő célja olyan új orvostechnikai eszközök fejlesztése, amelyek anyagai lebomlóak és az emberi szervezetből a természetes metabolizmus útján maradéktalanul kiürülnek.

18.	Sikló Bernadett, 2008-2011, védés: 2012
	Fröccsöntött termékek vetemedési tulajdonságainak mérési módszerei és csökkentési lehetőségei
	Dr. Kovács József Gábor
	A kutatás fő célja a fröccsöntött termékeken kialakuló vetemedések és deformációk okainak feltárása, valamint azok kiküszöbölési módszereinek továbbfejlesztése. Cél egy új mérési módszer kifejlesztése, amellyel a fröccsöntő szerszámok hűtésének vetemedésre gyakorolt hatása is szabványos mérőszámmal jellemezhetővé válik.

19.	Kiss Zoltán, 2007-2010, védés: 2011
	Polimerek kavaró dörzshegesztése
	Dr. Czigány Tibor
	A műszaki műanyagok hegesztése régóta elterjedt a csővezetékek és csomagolófóliák kötésénél, azonban az eljárások és a felhasznált anyagok fejlődésének köszönhetően a hegesztéses technikát egyre gyakrabban alkalmazzák polimer anyagú teherviselő alkatrészek kötésére is. A hegeszthetőség nemcsak a gyártás, hanem a javítás és újrafeldolgozás szempontjából is fontos, amelynek környezetvédelmi kihatásai is vannak. Viszonylag közismertnek mondhatók a különböző rotációs, vibrációs és ultrahanggal kivitelezett hegesztések. A közelmúltban jelent meg a szakirodalomban a kavaró dörzshegesztés (FSW), melyet sikeresen alkalmaztak alumíniumra és ötvözeteire, valamint más könnyűfémekre, de polimerekre még nem történt meg az alkalmazhatóságának bizonyítása. A kutatás fő célja, a kavaró dörzshegesztéses technológia polimer, illetve polimer kompozit szerkezeti anyagokra való adaptálása és kifejlesztése, a kialakuló varrat megbízhatóságának és reprodukálhatóságának biztosítása, a hegesztési varrat jóságát befolyásoló paraméterek optimálása

20.	Szebényi Gábor, 2017-2010, védés: 2011
	Nanokompozitok és hibrid nanokompozitok fejlesztése, vizsgálata
	Dr. Romhány Gábor
	A polimer kompozitok hagyományos erősítőanyagai a nagy felület/térfogat arányú, tipikusan kb 10 μm átmérőjű szálak. A nagy igénybevételre kifejlesztett végtelen szálerősítésű polimer kompozitokban (pl. szénszál erősítésű kompozit repülőgépszárny, szélturbina kompozit lapát) az ismétlődő igénybevétel hatására a szál-mátrix határfelületből, illetve a mátrixból kiindulva károsodási folyamat indul meg, amely végül a szerkezet teljes tönkremeneteléhez vezet. Az utóbbi években a kutatások középpontjába a nanoméretű erősítőanyagok (pl. szén nanocső) kerültek, amelyek a polimer mátrixban megfelelően eloszlatva a polimer szilárdságát, ütésállóságát számottevően javították. Ennek analógiájára a szálerősítésű polimer kompozit rendszerben eloszlatott nanorészecskék szintén kedvező hatással lehetnek a kompozit rendszer ismétlődő igénybevétellel (fárasztás) szembeni tulajdonságára.

21.	Gombos Zoltán, 2005-2008, védés: 2011
	Szálas kompozit erősítő szerkezetek gyantafelvételi tulajdonságainak és azok kompozitra gyakorolt hatásának elemzése és modellezése
	Dr. Vas László Mihály
	Olyan, mérésekre és megfelelő számítási módszerekre, illetve modellező programokra alapozott, vizsgálati és modellezési eljárások kifejlesztése, melyek segítségével megítélhető, illetve modellezhető az egy- és többrétegű szálas szerkezetek gyantafelvételi folyamata, valamint annak hatása a kompozit lapok geometriai és szilárdsági jellemzőre, tönkremeneteli folyamatára.

22.	Tábi Tamás, 2006-2010, védés: 2011
	Keményítő alapú biopolimerek fejlesztése és fröccsöntésének modellezése
	Dr. Kovács József Gábor
	A XX. század során a mesterséges polimerek szerepe a fejlett társadalmakban egyre inkább nőtt, és ez a tendencia a XXI. század elején is folyamatosan fokozódik. A mesterséges polimereket a petrolkémiai iparág különböző kőolajszármazékaiból gyártják. Napjainkban, amikor a kőolajkészletek teljes elapadását már erre az évszázadra becsülik, a mesterséges polimerek előállítását, felhasználását, és alacsony mértékű újrahasznosítását egyre nagyobb vádak érik. Az értekezés célja, hogy feltárja a termoplasztikus keményítő fröccsöntéssel való feldolgozása és az abból készült műszaki termék tulajdonságai közötti összefüggéseket, és ennek segítségével magasabb mechanikai, alaktartási, feldolgozási tulajdonságokkal rendelkező terméket lehessen előállítani.

23.	Deák Tamás, 2005-2008, védés: 2010
	Ásványi szállal erősített fröccsöntött polimer kompozitok fejlesztése
	Dr. Czigány Tibor
	A hagyományos, üvegszálak mellett az utóbbi években előtérbe kerültek olyan új típusú erősítőszálak, amelyek bizonyos tekintetben felülmúlják az üvegszálakat, azonban az ezekkel erősített fröccsöntött kompozitok tulajdonságai még elmaradnak az üvegszálashoz képest. Megfelelő technológiával várhatóan az üvegszál-erősítésű anyagoknál jobb szerkezeti anyagok állíthatók elő az új ásványi szálak segítségével. A kutatás célja: Az ásványi és más szálakkal erősített fröccsönthető hőre lágyuló polimer kompozitok mechanikai és technológiai jellemzőinek optimalizálása.

24.	Izer András, 2006-2010, védés: 2010
	Önerősítéses polimer kompozitok kifejlesztése
	Dr. Bárány Tamás
	Napjainkban a polimer kompozitok jellemző erősítőanyaga üveg- és szénszál. E kompozitok kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, ugyanakkor az újrahasznosításuk még nem megoldott. E probléma megoldása áll azon kutatások hátterében, amelyek új, környezetbarát kompozitok kifejlesztésére irányulnak. Egyik lehetőség a természetes szálak (len, kender, trópusi szálak) alkalmazása, azonban a mátrix és az erősítőszál különválasztása itt sem megoldott. Kiváló alternatíva az önerősítéses polimer kompozit alkalmazása, ahol a nagy szilárdságot az erősen orientált polimer szál, amíg a szálak közötti kapcsolatot az alacsonyabb olvadáspontú, azonos polimerből álló mátrix biztosítja. A koncepcióból adódik a teljes újrahasznosíthatóság és a kiváló adhézió. Elvégzendő feladatok: • Irodalmi áttekintés. Szakirodalmi adatok feldolgozása, különös tekintettel a szálerősítéses polimer kompozitok előállítására, tulajdonságaira, szálelőállítás technológiákra. Információgyűjtés. A kereskedelemben kapható erősítőszál és mátrixanyag alkalmazhatóságának vizsgálata. (időigény: kb. 6 hónap). • Önerősítéses polimer kompozitok gyártása kereskedelemben fellelhető alapanyagokból különböző erőstruktúrák (kártolt, szőtt, kötött) esetében. Feldolgozási tartomány meghatározása különböző mátrix/erősítőanyag kombináció esetében. Statikus és dinamikus szilárdsági, törésmechanikai mérőszámainak meghatározása, és ezek összevetése a szálerősítésű rendszerekkel. (időigény: kb. 20 hónap). • A kifejlesztett új kompozit lemezeken termékgyártási és újrahasznosíthatósági (adott ciklusú) kísérletek elvégzése. (időigény: kb. 10 hónap).

25.	Andó Mátyás, 2007-2010, védés: 2010
	Műszaki műanyag kompozitok fejlesztése mezőgazdasági gépészeti alkalmazásokhoz
	Dr. Czigány Tibor
	Szélsőséges körülmények között üzemelő műanyag mezőgazdasági gépészeti alkatrészek poliamid anyagának fejlesztése.

26.	Mezey Zoltán, 2003-2006, védés: 2009
	Természetes szálerősítésű polimer kompozitok fejlesztése
	Dr. Czigány Tibor

27.	Czél Gergely, 2004-2008, védés: 2009
	Nem körkeresztmetszetű kompozit csatornacsövek viselkedése
	Dr. Czigány Tibor

28.	Kocsis Zoltán, 2004-2007, védés: 2008
	Farosttal erősített polimer kompozitok fejlesztése
	Dr. Czigány Tibor

29.	Simon Zoltán László, 2003-2007, védés: 2008
	Laminált kompozit lapok feszültség-deformációs mechanizmusának elemzése, különös tekintettel a méret és szerkezethatásokra
	Vas László Mihály

30.	Dr. Tamás Péter, 2000-2006, védés: 2008
	3D-s ruhatervezés
	Dr. Halász Marianna

31.	Szabó Lajos, 2004-2008, védés: 2008
	Képalkotásra alapozott ruhaipari méréstechnikák
	Dr. Halász Marianna

32.	Ronkay Ferenc, 2003-2006, védés: 2007
	PET palackok anyagának fizikai újrahasznosítása
	Dr. Czigány Tibor

33.	Oláh László, 2004-2007, védés: 2007
	Development of polymeric implants
	Dr. Czigány Tibor

34.	Nagy Péter, 2005-2007, védés: 2007
	Polimerek időfüggő mechanikai jellemzői, összefüggéseik elméleti és kísérleti elemzése
	Dr. Vas László Mihály

35.	Pölöskei Kornél, 2002-2005, védés: 2006
	A szálgyártás során keletkezett bazaltszálfejek hatása a polimer kompozitok mechanikai tulajdonságaira
	Dr. Czigány Tibor

36.	Dogossy Gábor, 2003-2006, védés: 2006
	Mezőgazdasági melléktermékekkel társított polimer rendszerek
	Dr. Czigány Tibor

37.	Rácz Zsolt, 2001-2005, védés: 2006
	Egyirányban erősített kompozit rudak hajlító karakterisztikájának és tönkremeneteli folyamatának elemzése
	Dr. Vas László Mihály

38.	Nagy Veronika, 2002-2005, védés: 2006
	Examination and Modeling of Porosity in Polyester Twisted Fibrous Structures
	Dr. Vas László Mihály

39.	Marczis Balázs, 2001-2004, védés: 2005
	Forrógázos hegesztési eljárás paramétereinek hatása a hegesztett polipropilén varrat szilárdságára és a varrat hőhatásövezetére
	Dr. Czigány Tibor

40.	Romhány Gábor, 2000-2003, védés: 2005
	Lenszál alkalmazhatósága biokompozitok erősítőanyagaként
	Dr. Czigány Tibor

41.	Szabó Jenő Sándor, 2001-2005, védés: 2005
	Ásványiszál-erősítésű polimer kompozitok előállítása és tulajdonságaik elemzése
	Dr. Czigány Tibor

42.	Zsigmond Balázs, 2002-2005, védés: 2005
	Modeling of Braided Fiber Reinforced Composites Crosslinked by Electron Beam
	Dr. Czvikovszky Tibor

43.	Bárány Tamás, 2001-2004, védés: 2004
	A termoplasztikus poliészterek öregedésének meghatározása lényegi törésmunka módszerrel
	Dr. Czigány Tibor

44.	Hargitai Hajnalka, 1996-1999, védés: 2004
	Reinforcing of Polypropylene with Hydrophil Fibers
	Dr. Czvikovszky Tibor

45.	Sandag Bunia, 2000-2002
	Antropometriai vizsgálatok a ruhaipari gyártáselőkészítési folyamatok automatizálásához
	Dr. Halász Marianna

46.	Julean Ramona, 2000-2003
	3D-s modellezés a ruhaiparban
	Dr. Halász Marianna

47.	Dobrovszky Károly, 2012-2016
	A feldolgozási paraméterek hatása a polimer blendek tulajdonságaira
	Dr. Ronkay Ferenc
	A polimer blendek kezdeti kutatása elsősorban új, optimális tulajdonságú anyagok fejlesztésére irányult. Az anyagok keverésével mind a mechanikai tulajdonságok, például ütésállóság, merevség, stb.; mind a fizikai tulajdonságok pl. gázzárás javítása megvalósítható. Napjainkban a kutatásoknak új lendületet adott a műanyag hulladékok kezelése, mivel sok esetben többféle polimer együttes hasznosítását kell megoldani. A kutatás célja: A kutatás fő célja a különböző műanyag-feldolgozó berendezésekkel előállított blendek szerkezetének tanulmányozása, illetve az anyagszerkezet és a mechanikai tulajdonságok közötti összefüggések feltárása. Cél hogy különböző összetételű keverékek és különböző feldolgozási paraméterek tanulmányozásával általános érvényű következtetéseket lehessen levonni a választott feldolgozási technológiával készülő termék várható tulajdonságairól. Ez fontos információt jelentene például az vegyes műanyaghulladékból készülő termékek gyártásához.

© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor