MTA-BME Kutatócsoport

PhD témaajánlatok | Futó PhD témák | Befejezett PhD témák

1.	Kiss Lóránt, 2021-
	Elasztomerek ionizáló sugárzással segített újrahasznosítása
	Mészáros László

2.	Tatár Balázs, 2021-
	Alakemlékező nano- és hibridkompozitok fejlesztése
	Mészáros László

3.	Kovács Zsófia, 2021-
	Égésgátló bevonatok fejlesztése szálerősített polimer kompozitokhoz
	Toldy Andrea
	a.) Előzmények: A dinamikusan fejlődő polimer-mérnöki alkalmazások szélesebb körű elterjedésének számos területen gátat szab a polimerek éghetősége. Az egyre szigorodó biztonságtechnikai elvárások szükségessé teszik az alkalmazott polimer rendszerek hatékony égésgátlását, a mechanikai és egyéb tulajdonságaik szinten tartása vagy esetleges javítása mellett. Az égésgátlók mátrixban történő alkalmazása mellett különösen hatékony égésgátlási módszer, ha az égésgátlót tartalmazó polimert bevonatként visszük fel a kompozit külső felületére. A feldolgozás szempontjából továbbá kedvező, hogy ezzel a módszerrel elkerülhető a szilárd fázisú égésgátlók egyenlőtlen eloszlása, illetve kiszűrődése injektálásos technológiák során. A jelenleg alkalmazott felviteli módok közös jellemzője, hogy a késztermékre egy külön lépésben utólag viszik fel a bevonatot, ami megnehezíti a gyártástechnológia méretnövelését és automatizálását. b.) A kutatás célja: Multifunkcionális égésgátló bevonatok fejlesztése, amellyel biztosíthatók a gépjárműipar és egyéb további iparágak egyedi igényei, továbbá lehetővé teszik a bevonat felvitelét a termékgyártással azonos technológiai lépésben. c.) Elvégzendő feladatok, azok fő elemei, időigénye: • Szakirodalmi áttekintés a multifunkcionális égésgátló bevonatok előállítás, felvitele és jellemzése témakörében (időigény: kb. 12 hónap). • Multifunkcionális égésgátló bevonatok fejlesztése additív és reaktív típusú égésgátlórendszerek felhasználásával, bevonatok reológiai, éghetőségi és egyéb speciális funkciókhoz kapcsolódó tesztelése (időigény: kb. 16 hónap). • Az előállított multifunkcionális bevonatok felvitele szálerősített polimer kompozitokra hagyományos módszerekkel és a termékgyártással azonos lépésben. Az előállított kompozitok mechanikai és éghetőségi vizsgálata. Az eredmények alapján anyagszerkezettani magyarázatok megfogalmazása (időigény: kb. 20 hónap).
	Bővebb tájékoztató

4.	Nemes-Károly István, 2021-
	Polimer szerkezeti implantátumok fejlesztése
	Dr. Szebényi Gábor

5.	Varga László József, 2020-
	Nagyorientáltságú polipropilén szalagok fejlesztése
	Dr. Bárány Tamás
	A polipropilén az egyik legsokoldalúbb és az élet legtöbb területén használt polimer. A polipropilént gyakran alkalmazzák nyújtott szálak, szalagok formájában. Napjainkban minden tervezésnél előtérbe kerül a környezettudatosság, aminek része, hogy egy adott műszaki szerkezetnek minél kisebb tömege legyen. Ennek elérésére az egyik lehetőség az alapanyag mechanikai jellemzőinek javítása (kifejezetten akár a terhelés irányában), így kisebb anyagmennyiséggel is biztosítható a hasonló műszaki teljesítmény. Ennek az egyik fő megvalósítási módja a nagyfokú nyújtás, amely során nagy molekuláris orientáció alakul ki, így az orientáció irányában akár egy nagyságrenddel nagyobb szilárdság is elérhető. A mechanikai növekmény mértéke befolyásolható, fokozható technológiai beállításokkal, de az alapanyag adalék-, töltő- és erősítőanyagokkal történő társításával is. A módosított polipropilén nyújthatósága és az anyagszerkezeti tulajdonságok közötti kapcsolat egy jelenleg még kevéssé ismert, ámde intenzíven kutatott terület.

6.	Vámos Csenge, 2020-
	Szuperhidrofób felületű polipropilén fejlesztése
	Dr. Bárány Tamás
	A polimerek adott célra történő felhasználását elsősorban a tömbi tulajdonságok, valamint az előállítás költségei határozzák meg, ugyanakkor felületi tulajdonságaik gyakran kedvezőtlenek egy adott feladatra. Ma már jelentős hányadukat felhasználás előtt valamilyen felületkezelési eljárásnak vetik alá, így javítható a nedvesíthetőség, elősegítve többek között az adhéziót, a biokompatibilitást vagy épp ellenkezőleg, a hidrofób tulajdonságok növelhetők. A felületkezelési eljárásoknak ma már számos olyan módja ismeretes, amelyek képesek a morfológiai tulajdonságait úgy megváltoztatni, hogy a tömbi tulajdonságok alig vagy egyáltalán nem változnak. Megfelelően megválasztott felületkezeléssel a polipropilén nedvesíthetősége olyan mértékben lecsökkenthető, amely már szuperhidrofób felületet eredményez. A szuperhidrofób anyagok felhasználása széleskörű, felhasználhatók minden olyan területen, ahol a vízzel való érintkezés minimalizálása, vagy az öntisztulási tulajdonság elvárás. A kutatás célja így szuperhidrofób karakterisztikájú polipropilén felület kialakítása speciális alkalmazásokhoz. A tervezhető nedvesítőképességű polipropilén előállításhoz használt felületkezelési eljárás optimalizálása, a kezelési eljárás jellemzése, általános összefüggések bemutatása az új felületi struktúra és a kezelés körülményei között. A fejlesztés során kialakított felületi morfológia és a nedvesítőképesség közötti magyarázatának feltárása.

7.	Krizsma Szabolcs Gábor, 2020-
	Fröccsöntő szerszámok deformációinak elemzése
	Dr. Suplicz András
	A kutatás fő célja a fröccsöntés közben fellépő szerszám-deformációk elemzése, valamint a technológiai paraméterek, a deformációk és a terméktulajdonság közötti kapcsolatrendszer feltárása. További cél a szerszám-deformáció szimulációs elemzésének kidolgozása a folyamatok pontosabb előrejelezhetőségének érdekében.

8.	Tóth Csenge, 2020-
	Irányított erősítő struktúrával rendelkező fröccsöntött hőre lágyuló polimer kompozitok fejlesztése
	Dr. Kovács Norbert Krisztián
	Napjainkban a polimer termékek egyre nagyobb mértékben jelennek meg a nagy terhelésnek kitett alkatrészek körében, ami a szálerősített kompozit anyagok részarányának a növekedésében is tetten érhető. A napjainkban használt nagy volumenű hőre lágyuló polimer alapú termékgyártási technológiák ugyan lehetővé teszik kompozit alapanyagok feldolgozását, de az erősítőanyag megfelelő irányba rendezésére korlátozottan van lehetőség. A projekt célja ezért olyan új eljárás alapjainak kidolgozása, amelynek segítségével a fröccsöntött termékekben a terheléseknek megfelelő erősítő szerkezet külön lépésben, 3D nyomtatással hozható létre.A kutatás célja, irányított erősítő struktúrával rendelkező fröccsöntött hőre lágyuló polimer kompozitok fejlesztése. A létrehozott kompozit szerkezetek vizsgálata, és a kialakult anyagtulajdonságok anyagszerkezeti szintű magyarázata.

9.	Párizs Richárd Dominik, 2020-
	Fröccsöntő szerszámok elosztórendszerének fejlesztése
	Dr. Kovács József Gábor

10.	Tóth Norbert, 2020-
	T-RTM technológia fejlesztése
	Dr. Kovács József Gábor

11.	Szuchács Anna, 2020-
	Szimulációs módszer fejlesztése ráfröccsöntéshez
	Dr. Kovács József Gábor

12.	Csézi Gergely, 2020-
	Orientált biopolimerek fejlesztése
	Dr. Tábi Tamás

13.	Virág Ábris Dávid, 2020-
	Alakemlékező polimerek szerkezeti és fenomenológiai modellezése
	Dr. Molnár Kolos
	A polimerek napjainkban népszerű szerkezeti anyagok, amelyek széleskörű felhasználásnak örvendenek. Egyik különleges csoportjuk az ún. alakemlékező polimerek, amelyek egy külső behatás (hőmérséklet, fény, elektromos vagy mágneses tér stb.) révén képesek egy korábbi alakjukra visszatérni, miközben erőt fejtenek ki. Fontos szerepük lehet, például különféle kapcsolókban, vagy önkioldó eszközökben. A kompozit szerkezetek méretezésének elmélete az elmúlt évtizedekben rohamos fejlődésen ment keresztül. Ugyanakkor az alakemlékező kompozitok alakváltási mechanizmusainak leírása és modellezése nem ismert. A kutatás célja nagyteljesítményű alakemlékező polimerek és kompozitjaik kifejlesztése. További cél a kompozitok szerkezete és alakemlékezési tulajdonságok kapcsolatának feltárása, valamint az alakváltási folyamat reológiai-fenomenológiai modelljének megalkotása.
	Bővebb tájékoztató

14.	Kohári Andrea, 2019-
	Növelt kopásállóságú termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok fejlesztése in situ előállított poliuretán mátrixszal
	Dr. Bárány Tamás
	A polimer szerkezeti anyagok közül a térhálós gumik gazdaságos újrahasznosítása egyelőre nem megoldott. Erre jelent egy lehetséges megoldást egy olyan anyagcsalád fejlesztése, amely a hagyományos térhálós gumikhoz hasonló mechanikai és kopási tulajdonságokkal rendelkezik, ám hőre lágyuló jelleget mutat, tehát újrahasznosítása a termék életciklusának a végén ismételt megömlesztéssel egyszerűen megvalósítható. Ezek azonban általában többfázisú szerkezetek, amelyek egy hőre lágyuló mátrixból és egy abban nagyon finoman eloszlatott térhálós „gumiszigetekből” álló rendszerként írhatók le. Mint minden többfázisú rendszerben a fázisok közötti adhézió kritikus jelentőséggel bír az anyag makroszkopikus viselkedése, így például a mechanikai tulajdonságai és kopásállósága terén. A fázisok közötti kapcsolat javításának egyik lehetősége a fázisok kémiai kapcsolása, amire a mátrix in situ történő létrehozása esetén számos lehetőség kínálkozik és így a jelenlegi termoplasztikus dinamikus vulkanizátumoknál (TDV) nagyobb kopásállóságú anyagok létrehozása előtt nyitja meg az utat, amelyek így új felhasználási területeken válnak alkalmazhatóvá. A kutatás célja egy, a hagyományos térhálós elasztomerekhez mérhető mechanikai és kopási tulajdonságokkal bíró TDV-k fejlesztése úgy, hogy a hőre lágyuló mátrixot a dinamikus vulkanizálás során in situ előállított poliuretán (PU) mátrix adja.

15.	Kotrocz Luca, 2019-
	Polimerek kúszási viselkedésének feltárása pontszerű igénybevételek esetén
	Dr. Bakonyi Péter
	Mérnöki szempontból fontos megkülönböztetni a rövid és hosszútávú szilárdsági tulajdonságokat. Ilyen rövidtávú tulajdonságokra kaphatunk eredményeket az általánosan használt szakító-, hajlító- és ütővizsgálatokkal. A hosszútávú viselkedés megértése, ezeknek a tulajdonságoknak a mérése az alkalmazási környezetben bekövetkező változások becslését hivatott elősegíteni. Kúszás, relaxációs és ciklikus vizsgálatok esetén főleg hajlító, húzó, esetleg torziós igénybevételekre adott reakciókat szoktak vizsgálni. A polimerek, polimer kompozitok viselkedése erősen hőmérsékletfüggő, a felületen, vagy pontszerűen ható nyomó igénybevételek hatásának feltárására irányuló kutatások száma még szobahőmérsékleten is elhanyagolható. A kutatás célja a polimerekre gyakorolt pontszerű terhelések hatásának, azok hőmérsékletfüggő viselkedésének feltárása, viszonylag rövid idejű vizsgálatok alapján a hosszútávú mechanikai tulajdonságok előrejelzése.

16.	Salvatore Giacomo Marino, 2019-
	Nagy teljesítményű, szívós viselkedésű hibrid kompozit anyagok továbbfejlesztése
	Dr. Czél Gergely

17.	Ureczki Ágnes, 2019-
	Személyre szabható ízületi protézisek fejlesztése és tribológiai elemzése
	Dr. Szebényi Gábor
	A kutatási téma leírása: a.) Előzmények: Napjainkban az additív gyártástechnológiák lehetővé teszik, hogy a korábbi méretszériáktól eltérő, egyéni igényekre szabott, a páciensek képalkotó eljárással feltérképezett anatómiai sajátosságai alapján készített protéziseket alkalmazhassunk. Az ízületi protézisek élettartamát elsősorban a mozgás során fellépő kopás és az ez által okozott nemkívánatos élettani hatások határozzák meg. b.) A kutatás célja: A kutatás célja újszerű, személyre szabott, additív technológiákra épülő könyök- és vállízületi implantátumok fejlesztése, különös hangsúlyt helyezve a súrlódó felületek kialakítására és tribológiájára. c.) Elvégzendő feladatok, azok fő elemei, időigénye: • Szakirodalmi áttekintés. A nemzetközi piacon jelen lévő könyök- és vállízületi implantátumok feltérképezése, előnyök és hátrányok feltárása, rendelkezésre álló esettanulmányok, protézis túlélési statisztikák, tribológiai eredmények feldolgozása. (időigény: kb. 8 hónap). • Különböző, biotribológiai szempontból ígéretes felületi mintázatokat és térfogati kialakítást tartalmazó minták gyártása és in vitro tribológiai vizsgálata, az eredmények kiértékelése és a mintázatok, mikroszerkezet továbbfejlesztése. (időigény: kb. 6 hónap). • Egyedi igények szerinti tervezésű, nagy teherbírású, a fellépő igénybevételeket minimalizáló konstrukciójú könyök- és vállízületi protézisek tervezése és vizsgálata egyedi, in vitro vizsgálatra alkalmas berendezésekkel. (időigény: kb. 22 hónap) • A tribológiai vizsgálatok eredményeinek feldolgozása, a kopás és kilazulás minimalizálása szempontjából legjobb konstrukciók kiválasztása, összefüggések meghatározása. (időigény: kb. 12 hónap). d.) A szükséges berendezések: A kutatómunkához szükséges technológiai, anyagvizsgáló és mérőberendezések a Polimertechnika Tanszék akkreditált laboratóriumában rendelkezésre állnak. e.) Várható tudományos eredmények: Újszerű, egyedi igények szerint gyártható könyök- és vállízületi protézis konstrukciók saját fejle
	Bővebb tájékoztató

18.	Petrény Roland, 2018-
	Határfázisok szerepe és jelentősége polimer mátrixú hibridkompozitokban
	Mészáros László
	a.) Előzmények: Napjainkban a nanorészecskéket is tartalmazó hibridkompozitok fejlesztése még mindig népszerű kutatási területnek számít. Bár egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra, még mindig számos probléma van, ami akadályozza a robbanásszerű elterjedésüket. A fő ok, hogy a nanorészecskék méretükből fakadóan másként fejtik ki a hatásukat, mint a mikrorészecskék. Az már jól ismert tény, hogy a hagyományos kompozitokban a szál és a mátrix határfelületén létrejön egy véges vastagságú határfázis, amelynek tulajdonságai eltérnek a két kompozitot alkotó alapanyagétól. A nanorészecskék körül szintén létre jön egy határfázis. Mindez azt jelenti, hogy hibridkompozitok esetén egy igen bonyolult kapcsolatrendszer jön létre az erősítőanyagok és a mátrix között, amely kapcsolatrendszer máig kevéssé feltárt. b.) A kutatás célja: Annak feltárása, hogy a nanorészecskék körüli határfázisnak milyen tulajdonságai vannak, illetve a nanorészecskék a határfázisaikkal együtt hagyományos szálerősítésű kompozitokban milyen szerepet töltenek be. c.) Elvégzendő feladatok, azok fő elemei, időigénye: • Szakirodalmi áttekintés. A hagyományos szálak és a nanorészecskék, határfázis módosító szerepének feltárása. Olyan vizsgálati módszerek keresése, amelyekkel a határfázisok azonosíthatóak, illetve annak bemutatása, hogy a határfázisok hogyan és miként módosítják a polimer kompozitok mechanikai jellemzőit. (időigény: kb. 12 hónap). • Hibridkompozitok előállítása, az előállított kompozitok minősítése hagyományos kvázi-statikus mechanikai vizsgálatokkal, illetve a nanorészecskék eloszlatottságának ellenőrzése. (időigény: kb. 20 hónap). • A hibridkompozitok morfológiájának feltárása, különös tekintettel az erősítőanyagok határfázisokra gyakorolt hatásainak elemzése. Az eredmények alapján anyagszerkezettani magyarázatok megfogalmazása. (időigény: kb. 16 hónap).

19.	Tomin Márton, 2018-
	Növelt energiaelnyelésű polimer szendvics habstruktúra fejlesztése
	Dr. Kmetty Ákos

20.	Vermes Brúnó, 2018-
	Kompozitok szerkezetek terhelésvezérelt alakváltozása
	Dr. Czigány Tibor

21.	Pirityi Dávid Zoltán, 2018-
	Microwave devulcanization of rubbers
	Dr. Bárány Tamás
	The recycling of waste rubber composite products (discarded, scrap tyres, conveyers, etc.) poses a great challenge owning to their crosslinked structure. It is therefore of high importance to develop technologically feasible and cost-effective methods for recycling of rubber from these rubber products. The best way would be to fully devulcanize the rubber and use it in new rubber products. For it the microwave treatment is the most promising environmental friendly technique. The use of microwave allows the energy required for the devulcanization of the rubbers to be easily obtained and controlled. The energy required for the devulcanization of rubber is around 180 Wh for 1 kg rubber. In the microwave technique the waste rubber must be polar in order to generate the heat (>250°C) necessary for devulcanization. At the present there is no funded knowledge on the recipe dependence and efficiency of rubber devulcanization by microwave.

22.	Semperger Orsolya Viktória, 2018-
	In-situ polimerizációval előállított poliamid 6 mátrixú kompozitok felületi jellemzőinek fejlesztése
	Dr. Suplicz András
	A kutatás fő célja az in-situ polimerizációval előállított poliamid 6 matrixú mono-, illetve hibrid kompozitok fejlesztése mérnöki alkalmazásokhoz. További cél az alkalmazott töltő és erősítőanyagok hatásának elemzése a polimerizációs folyamatra, valamint az adalékanyagok és a kifejlesztett kompozitok tulajdonságai közötti kapcsolatok feltárása és magyarázata.

23.	Kovács László, 2018-
	Kompozit anyagok gyártási hibáinak hatása azok merevségi és szilárdsági tulajdonságaira
	Dr. Romhány Gábor
	Polimer kompozitból készült komplex alkatrész esetében nagy valószínűséggel gyártástechnológiai hiba alakul ki (pl. száleltolódás, gyantafészek, felúszás, légzárvány, habosodás, impregnációs hiba), miközben az alkatrész a szerszámban létrejön. Akár a méreteket, a belső struktúra, szálerősítés homogenitását vagy a merevségi-szilárdsági jellemzőket vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy azok ugyanazon szerszám használata során is szórnak. Azonban a mérnöki tervezés során jelenleg a kompozit alkatrészt hibamentes „névleges” mechanikai jellemzőinek figyelembe vételével fejlesztik. A kutatás célja eljárás kidolgozása kompozit alkatrész mechanikai méretezésére, gyártástechnológiai hibák figyelembe vételével.

24.	Csallány Enikő Krisztina, 2018-
	Nagy teljesítményű, újrahasznosított kompozitok kifejlesztése
	Dr. Czél Gergely
	A hosszúszál erősítésű kompozitok dinamikus fejlődése több mint négy évtizede töretlen, nagy szilárdságuk, kis sűrűségük és testreszabható mechanikai tulajdonságaik miatt. A környezetvédelmi előírások szigorodása és a hosszú ideje üzemelő kompozit szerkezetek élettartamának lejárta miatt felhalmozódó hulladék mennyiségének növekedése nyomán az elmúlt években a kutatás homlokterébe került a kompozitok újrahasznosításának kutatása. A kutatás célja: A primer alapanyagokból készült nagy teljesítményű kompozitok tulajdonságait megközelítő újrahasznosított komponenseket tartalmazó anyag és a hozzá tartozó gyártástechnológia kifejlesztése különös tekintettel a szálak újraorientálására.

25.	Horváth Szabolcs, 2018-
	Speciális töltő- és erősítőanyagok fejlesztése fröccsöntéshez
	Dr. Kovács József Gábor

26.	Praveen Kannan Rajamani, 2018-
	Overprinting and Overmolding of 3D Printed parts
	Dr. Kovács József Gábor

27.	Magyar Balázs, 2018-
	Tervezhető határfelületi adhéziójú kompozitok fejlesztése
	Dr. Szebényi Gábor
	Bővebb tájékoztató

28.	Kara Yahya, 2018-
	Investigation of the fatigue and fracture behavior of nanofiber reinforced composites
	Dr. Molnár Kolos
	Nowadays, researches are conducted on the modification of mechanical behavior of polymer composites, e.g. for the improvement of stiffness and of strength. Interlaminar fracture is a key parameter under conditions such as fatigue, compression/tension and impact in each of these cases, delaminations due to the mode I and II loading can be important causes of material failure. By using electrospun polymer nanofibers interlaminar toughening can be achieved. The aim of the research is to develop electrospun nanofibers reinforced composites and to investigate and model their damage process, fatigue and fracture behavior.

29.	Pomázi Ákos, 2017-
	Égésgátolt polimer kompozitok fejlesztése mérnöki alkalmazásokhoz
	Toldy Andrea
	a.) Előzmények: Napjainkban erőteljesen nő kompozitokból gyártott, fémek helyettesítésére is alkalmas, nagy mechanikai terhelésnek kitett alkatrészek alkalmazása. Hátrányuk a fémekkel szemben a gyúlékony mátrix. Az egyre szigorodó biztonsági követelmények miatt felmerült az igény olyan égésgátolt kompozitok előállítására, amelyek a mérnöki alkalmazások mechanikai és égésgátlási követelményeit egyaránt kielégítik. b.) A kutatás célja: A kutatás célja olyan égésgátolt epoxigyanta-rendszerek létrehozása, amelyek teljesítik az elektronikai és elektromos iparra, valamint jármű- és gépiparra vonatkozó szigorú égésgátlási szabványokat a mechanikai tulajdonságok megtartása, illetve javítása mellett. A mechanikai tulajdonságok javítását szálerősítésű epoxigyanta-kompozitok készítésével kívánjuk elérni, ezen kompozitoknak elsősorban járműipari alkalmazásokban lehet létjogosultsága. c.) Elvégzendő feladatok: • Irodalmi áttekintés. Szakirodalmi adatok feldolgozása, különös tekintettel az epoxigyanták környezetbarát égésgátlására, égésgátlók hatására a kompozitok mechanikai tulajdonságaira, valamint a szilárd adalékok eloszlathatóságára (időigény: kb. 8 hónap). • Epoxigyanta-komponensek és égésgátlószerek kiválasztása, gyantaösszetétel optimálása az epoxigyanta térhálóssági foka, mechanikai tulajdonságok és égésgátlási tulajdonságok függvényében. Próbatestek előállítása, mechanikai és morfológiai jellemzőinek vizsgálata. (időigény: kb. 16 hónap). • A már égésgátolt rendszerek értéknövelése szálerősítéssel, kompozitok mechanikai, morfológiai és égésgátlási jellemzőinek vizsgálata. Legjobb kompozitok esetében méretnövelés (kézi laminálásos eljárásról áttérés a gyanta-transzferöntéses (Resin Transfer Moulding) technológiára). Szilárd adalékok hatásának vizsgálata a viszkozitásra, gyárthatóságra, eloszlathatóságot befolyásoló paraméterek meghatározása. Konkrét ipari alkalmazásoknak megfelelő prototípus-gyártás. (időigény: kb. 24 hónap).

30.	Litauszki Katalin, 2017-
	Biopolimer habok fejlesztése és elemzése
	Dr. Kmetty Ákos

31.	Takács László, 2017-
	Eljárás kidolgozása szerkezeti kötések optimális kialakítására kompozitokban
	Dr. Szabó Ferenc
	A polimer kompozit szerkezeti anyagok legjelentősebb felhasználója a járműipar, köszönhetően kiváló tulajdonságainak, mint kis sűrűség, korrózióállóság, csillapítóképesség stb. A kompozitok alkalmazhatóságához szükséges, hogy az elkészült panelek egymáshoz történő kötése a lehető legoptimálisabb kialakításra kerüljön. BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszékén a különféle kötéstípusok vizsgálata évek óta intenzíven kutatott terület. A kutatás célja: Egy teherviselő lemezszerkezet pl.: önhordó járműfelépítmény alkatrészre bontását meghatározza annak komplexitása, illetve mérete (technológiai feltételek, gyártószerszám mérete stb.). A bontás helyére, illetve az adott bontásnál alkalmazott kötés típusára vonatkozóan fémlemez-szerkezetek esetében (mélyhúzott, hajlított lemezek, hegesztéssel, szegecseléssel…) komoly konstruktőri tapasztalat áll rendelkezésre. Ez a tapasztalat szálerősített műanyagstruktúrák esetén az eltérő technológia miatt csak részben vagy egyáltalán nem alkalmazható. A kutatás célja kompozitstruktúrák esetében használatos kötéstípusok mechanikai tulajdonságainak jellemzése után egy konstrukciót segítő metódus fejlesztése az alkatrészekre bontás helyének és kötéstípusának meghatározására, lapolási sorrend, illetve szereléssel/illesztéssel szembeni követelmények definiálására.

32.	Gere Dániel, 2017-
	Polimerek értéknövelt újrahasznosítása
	Dr. Czigány Tibor

33.	Forintos Norbert, 2017-
	A szénszál állapotjelző szerepe kompozit szerkezetekben
	Prof. Dr. Czigány Tibor
	a.) Előzmények: A polimer kompozit szerkezeti anyagok egyre nagyobb teret hódítanak a különböző iparágakban, mint energetika (pl. szélkerekek), orvostechnika (pl. segédeszközök), közművek (pl. csővezetékek). A legjelentősebb a járműipar, ahol mind a légi, mind a vízi, mind a szárazföldi közlekedésben napjaink meghatározó szerkezeti anyaga, köszönhetően kiváló tulajdonságainak, mint kis sűrűség, korrózióállóság, csillapítóképesség stb. Az alkalmazhatóság együtt jár a megbízhatósággal, mivel fontos ismerni a szerkezetek üzem közbeni állapotát, maradék teherbírását. b.) A kutatás célja: A kutatás fő célja olyan, a kompozit szerkezeteknél üzem közben alkalmazható szénszálas technológia kifejlesztése és alkalmazási tartományának meghatározása, amely biztonsággal informál a szerkezet állapotáról. A témához kapcsolódó irodalom: • Forintos N., Czigány T.: Kompozitba épített elektromosan vezető érzékelő. Poliemerek 2, 196-199 (2016) • Szebényi G., Czigány T., Vermes B., Ye X.J., Rong M.Z., Zhang M.Q.: Acoustic emission study of the TDCB test of mi

34.	Temesi Tamás, 2017-
	Alumínium-polimer kötések fejlesztése
	Dr. Czigány Tibor
	Napjainkban a járműiparban tendencia a könnyű szerkezeti anyagok alkalmazása, amelyek a kis tömegüknek köszönhetően hozzájárulnak az üzemanyagfogyasztás így a károsanyagkibocsátás csökkenéséhez. Ennek köszönhetően egyre több alumínium és polimer alkatrészt alkalmaznak teherviselő és funkcionális szerkezetek anyagaiként. Az autonóm járművek térnyerésével nő az igény az úgynevezett integrált, kevés alkatrészt tartalmazó szerkezeti elemekre, így a járműiparban törekvés a különböző típusú (fém-polimer) anyagok összeköthetősége.

35.	Simon Dániel Ábel, 2017-
	Abroncs gumiőrlet értéknövelt újrahasznosítása mikrohullámú devulkanizációt követően
	Dr. Bárány Tamás
	Előzmények: Az elhasznált gumiabroncsok reciklálása komoly kihívást jelent és igencsak aktuális napjainkban. Gazdasági és ökológiai szempontok arra utalnak, hogy a gumiabroncsot őrlet formájában célszerű újrahasznosítani magas nyersanyag- és a gyártáshoz befektetett energiamennyiség megőrzése végett. A GTR vulkanizálható kaucsukkeverékbe vagy hőre lágyuló polimerekbe való bevitele azonban a mechanikai tulajdonságok romlásával jár. A romlás mértéke annál nagyobb minél nagyobb a GTR átlagos szemcsemérete és adott rendszerbeli mennyisége. A technika jelenlegi állása szerint legcélszerűbb az a stratégia, amely a GTR felületi molekuláinak mozgékonyságát növeli. Az ilyen molekulák a mátrixéival hurkolódásra képesek, s ez jelentősen megnöveli a GTR szemcsék és a mátrix közötti adhéziót. A kutatás célja: A GTR mikrohullámú térben való kezelése, devulkanizációja, amellyel a GTR térhálójának C-S és S-S kötéseit megbontva lánchurkolódásra képes molekulák jöjjenek létre. A projekt célja kettős: i) kaucsukkeverékekben alkalmazható GTR mennyiségének növelése a tulajdonságok romlása nélkül, és ii) olyan GTR-tartalmú hőre lágyuló elasztomerek kifejlesztése, amelyek tulajdonság-együttes/költség tekintetében a jelenleg piacon lévőkkel versenyképesek lehetnek.

36.	Boros Róbert, 2017-
	Fröccsöntő szerszámok fejlesztése ráfröccsöntéses technológiához
	Dr. Kovács József Gábor

37.	Hliva Viktor, 2017-
	Kompozit szerkezetek roncsolásmentes állapotjellemzése digitális képkorreláció segítségével
	Dr. Szebényi Gábor

38.	He Haijun, 2017-
	Development of high throughput electrospinning method for nanofiber webs, yarns and their composites (angol nyelven)
	Dr. Molnár Kolos
	Antecedents: Nowadays electrospinning and other nanofiber techniques are becoming more and more important as these polymer fibers have unique properties and are having possible applications in composites, smart materials, sensors, pharmaceutical applications. The technology has some issues hindering the industrial applications such as the very limited productivity, and the hardly-known mechanical and physical properties of fibers. b.) Aim of research: The aim of the research is to develop high-efficiency technologies for nanofiber production and make unique nanofiber structures. c.) Tasks, main items, necessary time: • Literature review in the field of electrospun nanofibers, different needleless electrospinning technologies, modelling the behaviour of the process, nanofiber’s mechanical properties and related measurement techniques (approx. 9 month). • Development of high-efficiency and high-throughput nanofiber spinning system for generating nanofiber webs (approx. 12 month) and yarns (approx. 6 month). • Modelling the electrospinning process, theoretical considerations, process optimization, investigation of the effect of spinning parameters on the mechanical and morphological properties. (approx. 15 month). • Pilot device development. Production of nanofiber reinforced polymer matrix composites, investigation and modelling their properties and fracture mechanics. (approx. 12 month) d.) Required equipment: The necessary equipment is available at the laboratory of the Department; besides some devices are to be developed and built as a part of the research. e.) Expected scientific results: Elaboration of a novel, high productivity nanofiber process for nanofiber webs and yarns, pilot device for testing and manufacturing nanofibers, improved performance of fibers and composite materials, electrospinning process optimization models.
	Bővebb tájékoztató

39.	Tóth Levente Ferenc, 2015-
	Nagy teljesítményű tribo-kompozitok fejlesztése
	Dr. Patrick De Baets

© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor