Önéletrajz | Kutatási terület | Publikációk | Oktatott tárgyak | Témaajánlatok

TDK témák | Diploma témák | Szakdolgozat témák | PhD témák

Futó szakdolgozat témák

1.	Investigation of shell-reinforced, 3D printed composite energy-absorbing structure
	1. Conduct literature research on energy absorption and cellular systems, focusing particularly on the manufacturing possibilities of 3D printed cellular composite structures, the failure mechanisms appearing in composites from an energy absorption perspective, and the main characteristics and metrics of energy-absorbing structures. 2. Design and manufacture hybrid composite reinforcement structures, combining the cellular internal structure with a traditional composite shell. 3. Perform measurements on the energy-absorbing capability of the hybrid system (SEA) and assess them based on values found in the literature, as well as the performance of the separated phases. Magyar 1. Végezzen irodalomkutatást az energiaelnyelés és a cellás rendszerek témakörében, kiemelten foglalkozva a 3D nyomtatott cellás rendszerű kompozitok előállításának letőségeivel, az energialenyelési szempontból kedvező, kompozitokban megjelenő tönkremeneteli mechanizmusokkal, illetve az energiaelnyelő struktúrák fő jellegzetességeivel és mérőszámaival. 2. Tervezzen és gyártson hibrid kompozit erősítőstruktúrákat, amelyben a cellás belső szerkezetet hagyományos kompozit héjjal kombinálja. 3. Végezzen méréseket a hibrid rendszer energiaelnyelő képességére (SEA) vonatkozóan és minősítse azokat az irodalomban megtalálható értékek, illetve a különválasztott fázisok teljesítménye alapján.
	Abel Galatia Kristiawan

Megvalósult szakdolgozat témák

1.	Farost-erősítésű kompozit előállítása vízből kiszűrt poliolefin mikroműanyag és fa hulladékból
	1.Végezzen irodalomkutatást a mikroműanyagok témakörében, kiemelt figyelmet fordítva a farost-erősítésű kompozitokban történő felhasználhatóságukra. 2. Ikercsigás extruder segítségével készítsen különböző összetételű farost-erősítésű kompozitokat reciklált anyagok felhasználásával. Fröccsöntéssel állítson elő szabványos próbatesteket az elkészült kompaundokból. 3. Végezzen statikus és dinamikus mechanikai vizsgálatokat az elkészült próbatesteken. Pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgálja meg a minták morfológiai szerkezetét! 4. Értékelje a kapott eredményeket, majd tegyen javaslatot a farost-erősítésű kompozitok gyakorlati hasznosítására, felhasználására!
	Dremák Csenge - 2023

2.	Vezetőképes nanokompozitok előállítása és tulajdonságainak elemzése
	Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak a nanorészecskék, amelyeket nanokompozitokban előszeretettel úgy alkalmaznak, hogy legalább egy fizikai tulajdonságon kedvező változást hozzanak létre jelentős mértékben (például jobb elektromos- vagy hővezetési képesség). Ilyen részecskéket alkalmaznak például sportszerekben, járművekben, vagy akár az elektronikában. Továbbá az elektromos energiatárolás terén is egyre nagyobb figyelmet kapnak a nanorészecskék, ahol például kedvező tulajdonságú szuperkondenzátorok állíthatóak elő segítségükkel. 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a kompozitiparban alkalmazott nanorészecskék terén, különös tekintettel az elektromos tulajdonságokat javító szén és fém alapú nanorészecskékre. 2. Az irodalomkutatás alapján tegyen javaslatot, hogy milyen nanorészecskékkel rendelkező kompozitot lenne érdemes előállítani, és vizsgálni a kedvezőbb elektromos tulajdonságok elérése érdekében. 3. Állítson elő vákuum infúziós technológiával különböző nanorészecske-tartalmú próbatesteket, azokon végezzen mechanikai és vezetőképesség vizsgálatokat. Továbbá pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgálja meg a minták morfológiai szerkezetét. Hasonlítsa össze a minták tulajdonságait. 4. Értékelje a kapott eredményeket, majd hasonlítsa össze a gyakorlatban előforduló vezetőképes anyagokkal!
	Rusznák Balázs - 2023

3.	Formula Student versenyautó kompozit vázának tervezése és ellenőrzése
	1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a Formula Student vázak típusairól ezek használatának előnyeiről / hátrányairól. Vizsgálja meg a fő terhelési állapotokat, amelyek egy Formula Student versenyautó vázára hatnak egy dinamikus versenyszám közben. 2. Végezzen anyagmodell mérést a vázhoz használt kompozit anyagokról 3. Határozza meg a szimulációk során használt terhelési állapotokat, majd állítson fel ennek megfelelő végeselemes modellt Ansys környezetben. Tervezze meg és végezze el a szimulációkhoz használt terhelési állapotok ellenőrzésének menetét. A terhelési állapotoknak megfelelően végezzen globális, illetve lokális rétegrend optimalizációt, 4. Vonjon le következtetést a kapott eredményekből és tegyen javaslatot a további struktúrális fejlesztésekre vonatkozóan
	Juhos Bálint - 2023

4.	Kompozit 3D nyomtatás alkalmazása Formula Student versenyautón
	Végezzen átfogó irodalomkutatást a kompozitok gyártástechnológiáiról, kiemelten foglalkozva az újszerű, gépi módszerekkel. Elemezze a szálerősítésre kifejlesztett 3D nyomtatókat az erősítés típusa, az alkalmazott technológia és az elérhető alapanyagok szempontjából. Térjen ki az additív módszerekkel előállított kompozitok előnyeinek, hátrányainak elemzésére, majd tárgyalja a gyártástechnológia relevanciáját motorsport specifikus alkalmazásokban. Térképezze fel egy Formula Student versenyautó azon alkatrészeit, amelyek alkalmasak lehetnek 3D nyomtatott szálerősített kompozitból való előállításra, majd válasszon ki ezek közül egyet áttervezésre. Elemezze az alkatrész beépítési környezetét, illetve a rá ható terheléseket, majd határozza meg az alkatrész mechanikai kényszereit, illetve a vele szemben támasztott követelményeket. Tervezze meg az alkatrész geometriáját, illetve erősítőstruktúráját. Gyártsa le FDM technológia segítségével az alkatrészt és végezzen rajta ellenőrző méréseket, majd értékelje a kapott eredményeket/tapasztalatokat. Tegyen javaslatot a további feladatokra vonatkozóan.
	Rácz Imre - 2023

5.	Cellás szerkezetű kompozit energiaelnyelő struktúra fejlesztése
	1. Végezzen irodalomkutatást az energiaelnyelés és a cellás rendszerek és ezek gyártástechnológiájának témakörében, kiemelten foglalkozva a modern kompozitgyártás eszközeivel, a kompozitok tönkremeneteli mechanizmusaival és fő jellegzetességeivel, amely alkalmassá teszi őket energiaelnyelési feladatok ellátására. 2. Határozza meg az energiaelnyelési képesség szempontjából legfontosabb tervezési paramétereket. Rangsorolja a piacon elérhető energiaelnyelő struktúrákat (anyag-kialakítás kombináció) és vonjon le belőle következtetést a saját feladatra vonatkozóan. Válassza ki a gyártástechnológia és az energialenyelés maximalizálása szempontjából legkedvezőbb tulajdonságú cella-típusokat, majd végezze el ezeknek a típusoknak a paramétersöprését (méret, orientáció, falvastagság). 3. A cellás rendszerek teljesítményét vizsgálja a megfelelő mechanikai vizsgálati módszerekkel. A kapott eredményekből vonjon le következtetést az energiaelnyelő cellás szerkezetű kompozitok tervezésére vonatkozóan.
	Hudák Martin - 2023

6.	Kötési paraméterek hatásának vizsgálata alumínium és politejsav anyagok lézersugárral történő összekötése során
	1. Végezzen irodalomkutatást alumínium-polimer kötések lézersugárral történő létrehozásának témakörében. Elemezze részletesen az elért eredményeket a polimer anyagok és a kötési folyamat paramétereinek szempontjából. 2. Hozzon létre kötéseket alumínium és politejsav (PLA) próbatestek között lézersugárral, változtatva a különböző kötési paramétereket. 3. Minősítse a kötéseket mechanikai és optikai vizsgálatokkal, értékelje a trendeket. Tegyen javaslatot az optimális paramétertartományra.
	Theoharidis Eleni Aleksandra - 2021

7.	Hőaktuált alakváltó kompozitok fejlesztése
	A kutatómunka során a szakdolgozatot készítő hallgató az aszimmetrikus rétegrendű kompozitokban rejlő hőaktuált alakváltó képességet vizsgálja modellezési és kísérleti úton. 1. Tanulmányozza az aszimmetrikus rétegrendű kompozitok irodalmát, különös tekintettel a laminátumok vetemedésére és annak modellezésére. 2. Optimalizáljon a klasszikus lemezelmélet alapján hőterhelés hatására alakváltó rétegrendet. 3. Autoklávos-prepreges technológia segítségével gyártson hőaktuált alakváltó kompozitot és kísérleti úton vizsgálja az alakváltó képességet. 4. Tegyen javaslatot az aszimmetrikus rétegrendű kompozitok hővetemedésének csökkentésére, esetleg vizsgálja is meg a javasolt módszer működőképességét kísérleti úton. 5. Elemezze a vizsgált koncepciók előnyeit, korlátait, illetve tegyen javaslatot alkalmazhatóságukra.
	Csvila Péter - 2021

8.	Kompozitok deformációjának mérése multifunkcionális szénszálakkal
	Napjainkban számos teherviselő alkatrészben alkalmaznak szénszálerősítésű polimer kompozitot, például szélerőművek, repülőgépek, gépjárművek. Ezekre a felhasználásokra jellemző, hogy a jobb hatásfok érdekében tovább kell csökkenteni a szerkezetek tömegét, ezért egy-egy alkatrészt több funkcióval látnak el, különböző feladatokat vonnak össze multifunkcionális alkatrészeket létrehozva. Erre példa a szénszálerősítésű kompozit állapotfelügyelete, azaz a szerkezeti feladaton kívül az anyag pillanatnyi terhelésének/deformációjának nyomonkövetése a szénszál elektromos ellenállásának mérésével. 1. Végezzen széleskörű szakirodalom-kutatást a multifunkcionális szénszálerősítésű kompozitok területén, különös tekintettel a szénszálakat, mint szenzorokat bemutató irodalomra! 2. Tárja fel a kompozitok húzóvizsgálati mérési módszerét, továbbá a nyúlásmérés lehetőségeit! 3. Végezzen kísérleteket, amelyeknek célja a próbatestek deformációja és az erősítő szénszál elektromos ellenállásváltozása közötti összefüggés meghatározása! Értékelje az eredményeket és tárja fel az összefüggéseket.
	Sinkó András - 2020

9.	A felületi előkészítés hatása a lézersugaras technológiával létrehozott alumínium-poliamid kötések tulajdonságaira
	1. Készítsen részletes irodalomkutatást az alumínium és polimer anyagok közötti kötések kialakításához szükséges felületi előkészítő technológiákról, kiemelt figyelmet fordítva a lézersugaras eljárásokra. 2. Kísérleti úton határozza meg az alumínium lézersugaras felületi strukturálásához szükséges paramétereket, az ideális felületi struktúrát. 3. Hozzon létre kötéseket alumínium, valamint poliamid között lézersugaras technológiával. Vizsgálja és minősítse a kötéseket mechanikai, optikai és morfológiai vizsgálatokkal. Tegyen javaslatot az optimális paramétertartományra.
	Stella Mariann Mejia Mollinedo - 2020

10.	Kötési paraméterek hatásának vizsgálata alumínium és politejsav anyagok lézersugárral történő összekötése során
	1. Végezzen irodalomkutatást alumínium-polimer kötések lézersugárral történő létrehozásának témakörében. Elemezze részletesen az elért eredményeket a polimer anyagok és a kötési folyamat paramétereinek szempontjából. 2. Hozzon létre kötéseket alumínium és politejsav (PLA) próbatestek között lézersugárral, változtatva a különböző kötési paramétereket. 3. Minősítse a kötéseket mechanikai és optikai vizsgálatokkal, értékelje a trendeket. Tegyen javaslatot az optimális paramétertartományra.
	Theoharidis Eleni Aleksandra - 2020

11.	Kompozitok ciklikus hárompontos hajlításának állapotfelügyelete ellenállásméréssel
	Napjainkban számos teherviselő alkatrészben alkalmaznak szénszálerősítésű polimer kompozitot, például szélerőmű ipar, repülőgép ipar, földi jármű ipar. Ezekre a felhasználásokra jellemző, hogy időben ismétlődő, ciklikus terhelés éri az anyagot, ami kompozit kifáradásához, tönkremeneteléhez vezethet. A belesetek megelőzése érdekében az alkatrészeket még a kifáradás előtt cserélni kell, az ehhez tartozó időpillanat viszont nehezen meghatározható. A dolgozat célja egy olyan méréssorozat elvégzése, ahol a ciklikus terhelés közben mérjük a szénszálas erősítés elektromos ellenállását, és az ellenállás-változásból következtetünk a próbatest tönkremenetelére. 1. Végezzen széleskörű szakirodalomkutatást a multifunkcionális szénszálerősítésű kompozitok területén, különös tekintettel a szénszálakat, mint szenzorokat bemutató irodalomra! 2. Tárja fel a szénszálerősítésű kompozitok hárompontos hajlítással végzett fárasztásos vizsgálati módszerét! 3. Végezzen kísérleteket, amelyeknek célja a próbatestek kifáradása és az elektromos ellenállásváltozása közötti összefüggés meghatározása!
	Benedek László - 2019

12.	A felületi előkészítés és a kötési folyamatparaméterek hatása lézersugaras hegesztéssel készített alumínium-polimer kötések tulajdonságaira
	A korszerű járműipar egyik fontos célja a költségcsökkentés, mind a gyártási folyamatok, mind a jármű életciklusa, használata során. A költségek csökkentésének egyik lehetséges módja a kisebb sűrűségű anyagok, például alumínium, polimerek és polimer kompozitok alkalmazása. A különböző szerkezeti felépítésű anyagokból előállított integrált alkatrészek elemeinek összekötésére számos technológia létezik, azonban a járműipar követelményeinek csak a gyors, automatizálható technológiák - mint például a lézersugaras hegesztés - felelnek meg. Azonban a lézersugaras hegesztéssel készült alkatrészek alkalmazhatósága mechanikai és morfológiai tulajdonságaiknak pontos ismeretének hiányában jelenleg még kérdéses. A dolgozat célja a felületi előkészítés, a kötési folyamatparaméterek és az alkalmazott anyagok hatásának vizsgálata lézersugaras hegesztéssel előállított alumínium-polimer kötések esetén. Feladatok: 1. Végezzen irodalomkutatást alumínium-polimer kötések lézersugaras hegesztéssel történő létrehozásának témakörében. Térjen ki a felületi előkészítés fontosságára és az alkalmazható felületi előkészítési technológiákra. 2. Különböző felületi előkészítési módszereket alkalmazva hozzon létre kötéseket alumínium és polimer próbatestek között lézersugaras hegesztéssel. 3. Minősítse a kötéseket mechanikai és optikai vizsgálatokkal.
	Bukor Csongor - 2019

13.	Hagyományos és biopolimer fóliák együttes újrahasznosíthatóságának vizsgálata
	Leírás: A környezettudatos gyártók amellett, hogy részben vagy teljesen újrahasznosított alapanyagból gyártják termékeiket, egyre nagyobb mennyiségben alkalmaznak a kőolaj alapú műanyagok helyett vagy mellett biopolimereket is. Azonban a szelektív hulladékgyűjtés még nincs felkészülve ezek szeparált gyűjtésére, ezért az újrahasznosítás során összekeveredhetnek. A kőolaj alapú polimerek újrahasznosítása már jól működik, és a biológiailag lebontható polimerek organikus újrahasznosítására (pl. ipari komposztálás) is van már lehetőség, azonban felmerül a kérdés, hogy mi történik a kőolaj alapú és biopolimer keverékek esetén. Hogyan változnak a mechanikai, morfológiai és reológiai tulajdonságok, mi történik a feldolgozás során? Feladatok: 1. Végezzen irodalomkutatást a kőolaj- és bioalapú polimer keverékek területén, térképezze fel, hogy a fizikai újrahasznosítás során melyek keveredésére van reális esély! Részletesen elemezze, hogy a kőolaj- vagy a bioalapú polimer jelenléte, mint „szennyező” hogyan befolyásolja a mechanikai és morfológiai tulajdonságokat PE-PLA keverékekben! 2. Ikercsigás extruder segítségével készítsen különböző arányú LDPE-PLA keverékeket! Az elkészült keverékekből gyártson síkfóliát, majd stancolással készítsen szabványos próbatesteket az elhúzási iránnyal párhuzamosan és merőlegesen is! 3. Végezzen statikus és dinamikus mechanikai vizsgálatokat az elkészült próbatesteken. Pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgálja meg a minták morfológiai szerkezetét! 4. Értékelje a kapott eredményeket, majd tegyen javaslatot a keverékek gyakorlati hasznosítására, felhasználására!
	Szabó Márton - 2018

14.	A BME Solar Boat Team 2018-as, új hajótestének rétegrend-optimálása
	- Végezzen irodalomkutatást a könnyűszerkezetes versenyhajók anyagairól, tipikus rétegrendjeiről, különös tekintettel a VEM méretezés során alkalmazott tulajdonságokra. - Kísérletekkel határozza meg a kiválasztott anyagok mechanikai tulajdonságait, szem előtt tartva a VEM modellhez szükséges paraméterek kimérését. - Végezze el az új, adott geometriájú hajótest VEM modell megalkotását, validálását, valamint a rétegrend optimálását.
	Fekete András - 2017

15.	Kompozit szerkezetek és kötéseik elemzése folytonos erősítő üvegszál-köteg optikai tulajdonságainak felhasználásával
	Rövid leírás: Az erősítő üvegszál-köteg akár a szerkezetbe építve, akár a szerkezet felületére utólagosan felhelyezve alkalmassá tehető fény továbbítására és az átvitt fény paramétereinek megváltozásából következtetni lehet a szerkezet aktuális fizikai állapotára. Feladatok: 1. Végezzen irodalomkutatást a kompozit anyagok állapotelemző eljárásairól, különös tekintettel az erősítő üvegszálakat felhasználó optikai módszerekre, elemezze az erősítő üvegszál-köteg optikai tulajdonságait. 2. Készítsen próbatesteket, és végezzen velük terheléses méréseket az erősítő üvegszál-köteg optikai tulajdonságainak párhuzamos vizsgálatával. 3. Elemezze a kapott eredményeket, és keressen összefüggést az erősítő üvegszál-köteg megváltozott optikai tulajdonságai, és a kompozit szerkezeti anyagok kötéseinek állapota között.
	Everling Szabolcs - 2017

16.	Fröccsöntött szálerősítésű felfogólapok tönkremeneteli okainak elemzése
	Tóth Miklós - 2016

17.	Kompozit anyagok állapotjelzése optikai úton
	Péter Bence - 2016

18.	Elektroaktív polimer előállítása és tulajdonságainak elemzése
	Drén Hanna - 2016

19.	Additív gyártástechnológiával készült fotopolimer termékek utókezelési folyamatának optimalizálása
	Bocskai Bence - 2016

20.	Transzfer fröccsöntött próbatest adhéziós tulajdonságainak optimálása
	Győry Dóra - 2015

21.	Új típusú anyagok csipőprotézishez
	Tóth Sára - 2015

22.	Prepregek öregedésének vizsgálata
	Mikulai Gergely - 2015

23.	A bazaltpor hatásának elemzése térhálós polimerek tulajdonságaira
	A polimer anyagok tisztán a legritkábban képesek megfelelni az egyes velük szemben támasztott követelményeknek. A tulajdonságaik módosítására a legegyszerűbb módszer erősítő- és töltőanyagok bekeverése a mátrixanyagba, mindezek mellett a töltőanyagok adagolásával csökkenthető az alapanyag ára is, így alkalmazása költséghatékonyabbá válik. A bazalt egy a természetben mindenhol előforduló anyag, amely kémiai összetételének köszönhetően a mechanikai és környezeti igénybevételekkel szemben ellenálló, továbbá teljesen bioinert, így környezetbarát is. Előnyös tulajdonságainak köszönhetően térnyerése várható. A dolgozat célja elemezni a bazaltpor tulajdonság-módosító hatását térhálós polimerek anyagszerkezeti és mechanikai tulajdonságaira. Végezzen átfogó irodalomkutatást a töltött térhálós polimer rendszerekkel, valamint legjellemzőbb töltőanyagaik tulajdonság-módosító hatásával kapcsolatban! Állítson elő különböző töltöttségi fokú bazaltporral töltött epoxi gyanta próbatesteket, amellyel a bazaltpor anyagszerkezeti és mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatását fogja vizsgálni! Mechanikai és anyagszerkezeti vizsgálatokkal minősítse az elkészített anyagokat! Elemezze a bazaltpor jelenlétének, valamint mennyiségének hatását!
	Babiczki Ádám - 2015

24.	A gumiőrlemény hatása duromerek szívósságára
	A polimerek és polimer kompozitok térnyerésének köszönhetően a felhasználásuk miatt újabb igények merülnek fel velük szemben. A kompozitok definíció szerint a mátrix anyagok tulajdonságai is fontos szerepet játszanak a mechanikai jellemzőkben. A kompozit alapanyagok ára töltőanyagok hozzáadásával jelentősen mérsékelhetőek, továbbá a mechanikai tulajdonságaik is eredményesen befolyásolhatóak. A térhálós mátrixú kompozitok tekintetében a leggyakrabban alkalmazott mátrixanyag a poliészter és az epoxi gyanta, amelyekre jellemző, hogy töltő- és/vagy erősítőanyag nélkül nagyon ridegen viselkednek, amely elasztomer jellegű töltőanyagokkal jelentősen javítható. Mindezek mellett elasztomerek alkalmazásával az egyre szigorodó - a gumi termékek újrahasznosítását célzó - környezetvédelmi előírásoknak is megfelelhetünk. A dolgozat célja elemezni a gumiőrlemény hatását a nagy teljesítményű kompozitokban leggyakrabban használt mátrixanyag - az epoxi gyanta – mechanikai tulajdonságaira különböző töltőanyag-tartalom mellett. A kiírás részletezése: 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást az epoxigyanta mechanikai tulajdonságaival, valamint töltőanyaggal történő tulajdonság-módosításának lehetőségeivel kapcsolatban! 2. Állítson elő öntéssel különböző töltöttségi fokú gyanta-rendszereket gumiőrlemény felhasználásával, amelyeket a próbatesteket elkészítéséhez fog felhasználni! 3. Statikus és dinamikus mechanikai vizsgálatok elvégzésével minősítse az elkészített anyagokat! A kapott eredmények, valamint a töretfelületek pásztázó elektronmikroszkópi felvételei alapján elemezze a gumiőrlemény hatását!
	Göbl Richárd - 2014

25.	Mono- és hibridkompozitok repedésterjedésének vizsgálata
	A polimerek és polimer kompozitok felhasználása szempontjából kulcsfontosságú az alkalmazásuk során felmerülő igénybevételekkel szembeni magas ellenálló-képesség. A terhelésnek kitett alkatrészek tönkremenetele szívós anyagok esetén mindenkor mikro-repedések megjelenésével indul, amit ezek egyesülése követ, ami az adott alkatrész tönkremeneteléhez vezet. A repedésterjedés folyamatának vizsgálata a kompozitoknál is nagyon fontos, mivel jól reprezentálhatja a valós működési körülményeket és összehasonlíthatóvá teszi a különböző anyagokat, így az anyagfejlesztésben, valamint a véges-elemes modellezésben is létjogosultsága van. A dolgozat célja elemezni a különböző hőre lágyuló és térhálós polimerek, valamint polimer kompozitok repedésterjedését hagyományos és kevésbé elterjedt mérési eljárásokkal, illetve ezek társításával.
	Preksen András - 2014

26.	Üvegszálas kompozit kerekes székes rámpa szerkezet analízise
	Forintos Norbert - 2014

27.	Hibrid kompozitok töltőanyaggal történő adhézió-javításának lehetőségei
	Századunk joggal nevezhető a polimer kompozitok korának. A kompozitok kiváló mechanikai tulajdonságainak köszönhetően olyan helyeken is felhasználhatóvá válnak, ahol használatuk eddig elképzelhetetlen volt, kiváltképpen igaz ez a hibrid kompozitokra, amelyek képesek egyesíteni a mono kompozitok előnyös tulajdonságait. A kompozitok szilárdságában kulcsfontosságú szerepet játszik a határfelületi adhézió minősége, amelynek javításával az anyagok jellemzői a kiindulási értékek akár többszörösére is emelkedhetnek. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1) Végezzen átfogó irodalomkutatást a hőre keményedő mátrixú kompozitok adhézió-javításának lehetőségeivel kapcsolatban, különös tekintettel a töltőanyagok hatására! 2) Állítson elő kézi laminálással különböző bazalt-, üveg- és szénszövettel erősített térhálós mátrixú kompozit próbatesteket, amellyel a töltőanyagok adhézióra gyakorolt hatását fogja vizsgálni! 3) Mechanikai vizsgálatokkal minősítse az elkészített kompozitokat! Elemezze a különböző töltőanyagok típusának és koncentrációjának hatását a mechanikai tulajdonságokra, és a határfelületi adhézióra!
	Kocsis Péter - 2013

28.	Az ismétlődő igénybevétel hatása a hibrid kompozitok jellemzőire
	A különböző szálakkal erősített hibrid kompozitok fejlesztésére napjainkban is nagy figyelem összpontosul. A kutatások fő motivációja az erősítőanyagokban rejlő előnyös tulajdonságok kombinálása, valamint az ár és teljesítmény optimalizálása. A valós igénybevételek hatását jól reprezentálhatja a kompozitok ismétlődő vizsgálata, amelynek során folyamatosan nyomon követhető az anyagok tönkremenetelének folyamata. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1) Végezzen átfogó irodalomkutatást a hőre keményedő mátrixú hibrid kompozitok és azok ismétlődő igénybevételeivel kapcsolatban! 2) Állítson elő kézi laminálással különböző bazalt-, üveg- és szénszövettel erősített térhálós mátrixú kompozit próbatesteket! Végezzen mechanikai vizsgálatokat ismétlődő igénybevételek esetén! 3) Elemezze a kompozitok viselkedését az erősítőanyagok fajtája szerint! Mutassa be a jellemző tönkremeneteli folyamatokat!
	Futó Márk János - 2013

29.	Az UV-sugárzás hatása a hibridkompozitok mechanikai tulajdonságaira
	A fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenésével egyre inkább előtérbe kerül a megújuló, környezetbarát energiaforrások használata és az ezekkel foglalkozó kutatások is. Napjainkban a legdinamikusabban fejlődő energiacsoport a szélenergia, amely a statisztikák szerint néhány éven belül a duplájára fog növekedni. Az egyes erőművek hatásfokát legegyszerűbben a méretek növelésével lehet megvalósítani, ami csak kompozit anyagok felhasználásával érhető el. A szélerőművek anyagai jelentős környezeti hatásoknak vannak kitéve, amely az élettartamukat jelentős mértékben csökkentheti, így átfogó vizsgálatuk elengedhetetlen. Az utóbbi két évtizedben került előtérbe egy újszerű anyag, a bazaltszál használata szálerősített kompozitokban, ami kémiai felépítésének köszönhetően jobban ellenáll a környezeti hatásoknak. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a környezeti változók hőre keményedő mátrixú kompozitok mechanikai tulajdonságira gyakorolt hatásával kapcsolatban, különös tekintettel az UV sugárzás hatására! 2. Állítson elő kézi laminálással különböző bazalt-, üveg- és szénszövettel erősített térhálós mátrixú kompozit próbatesteket, amellyel az UV sugárzás mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatását fogja vizsgálni! 3. Mechanikai vizsgálatokkal minősítse az elkészített kompozitokat! Elemezze a különböző időtartamú sugárzás hatását a mechanikai tulajdonságokra és a tönkremeneteli folyamatokra!
	Vargha Márton - 2013

30.	Hőre lágyuló mátrixú hibrid kompozitok mechanikai tulajdonságainak elemzése
	A napjainkban kereskedelmi forgalomba kerülő polimert mátrixú kompozit termékek túlnyomó többsége hőre lágyuló mátrixanyag felhasználásával készül, hagyományosan egyféle erősítőanyag alkalmazásával. A téma különböző anyagú szövet formájú erősítőanyagok és hőre lágyuló mátrixanyag felhasználásával készülő mono és hibrid kompozitok elkészítésével és mechanikai tulajdonságaik vizsgálatával foglalkozik. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a hőre lágyuló mátrixú hibrid polimer kompozitok anyagaival és gyártás-technológiával kapcsolatban! 2. Állítson elő üveg-, bazalt- és szénszövettel erősített hőre lágyuló mátrixú kompozitokat préseléssel, a technológiai paraméterek optimalizálása mellett! 3. Hasonlítsa össze és elemezze a különböző mono és hibrid kompozit anyagok mechanikai tulajdonságait hagyományos mechanikai vizsgálatok elvégzésével!
	Kalácska Ádám - 2013

31.	Bazaltszövettel erősített polimer mátrixú kompozitok hőállóságának elemzése
	A polimer kompozitok szerkezeti anyagként való alkalmazásának gyakran gátat szabhat viszonylag alacsony hőállóságuk, aminek javítása jelentős kihívás elé állítja a kutatókat és alapanyag-gyártókat. A bazaltszál felhasználása nem tekint vissza nagy múltra, napjainkban azonban egyre gyakrabban lehet hallani bazaltszállal erősített kompozitokról, illetve felhasználásukkal készülő termékekről. A téma célja a bazaltszövettel erősített polimer mátrixú kompozitok hőállóságának vizsgálat. A téma keretében elvégzendő feladatok: 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a polimer mátrixú kompozitok termikus igénybevételeivel és hőállóságával kapcsolatban! 2. Állítson elő polimer mátrixú bazaltszövettel erősített mono és hibrid polimer kompozitokat! 3. Hasonlítsa össze és elemezze az elkészített mono és hibrid kompozit anyagok hőállóságát különböző eljárásokkal!
	Farkas Antal - 2013

32.	Lebomló habanyagok fejlesztése
	A kompozit szendvicsszerkezeteknél és a csomagolástechnikában igen elterjedtek a nagy merevséget biztosító, különböző anyagú szintetikus habok (pl. PVC, PS). Ezek újrahasznosítása igen nehézkes, ezért napjainkban kezdenek teret nyerni a természetes alapú habok. A témát választó hallgató feladata olyan lebomló habok fejlesztése, amelyek mechanikai tulajdonsági alkalmassá teszik a jelenleg használatos szintetikus habok kiváltását.
	Gyovai Tímea Judit - 2012

33.	A sós-víz hatása a bazaltszövettel erősített kompozitokra
	Az energiahordozók árának folyamatos emelkedése miatt egyre inkább előtérbe kerül a megújuló energiaforrások kiaknázása. A nemzetközi energetikai cégek a közeljövőben a szélenergia-hasznosítás ugrásszerű növekedését jósolják. A szélerőművek hatékonysága fokozható, ha az egyes erőműveket egymással összekapcsolva tengeri szélerőmű parkokat alakítanak ki. A szélturbinák számának elterjedéséhez és hatásfokának növekedéséhez kulcsfontosságú az egyes mozgó elemek tömegének minimalizálása, a szilárdság jelentős romlása nélkül. A szélturbina lapátokat jellemzően üvegszállal erősített kompozitok felhasználásával készítik. Az üvegszál mellett azonban kísérletek folynak más erősítőanyagokkal is, melyek közül az egyik a bazaltszál. A tengeri környezet, azon belül is a sós-víz erősen korrodálhatja az erőművek egyes alkatrészeit, amely jelentős élettartam-csökkenéshez vezethet. A téma célja a sós-víz hatásának vizsgálata a bazaltszálas kompozitok mechanikai tulajdonságaira.
	Szabó Bence - 2012

34.	Formula SAE versenyautó polimer kompozit akkumulátorház tervezése és gyártása
	Gacsai Krisztián - 2012

35.	Üreges szállal erősített polimer kompozitok hőmérsékletjelző képességeinek fejlesztése
	Ovád Balázs - 2012

36.	Üreges szállal erősített polimer kompozitok állapotjelző funkciók fejlesztése
	Szücs Tamás - 2012

37.	Bazaltszövettel erősített térhálós mátrixú kompozitok vegyszerállóságának vizsgálata
	A bazaltszál felhasználása rövid múltra tekint vissza, előnyös tulajdonságainak köszönhetően alkalmazása egyre nagyobb méreteket ölt. Felépítő kémiai eleminek vegyszerállósága kivételes. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1) Átfogó irodalomkutatás elvégzése a hőre keményedő mátrixú üveg- és bazaltszálas kompozitok vegyszerállóságával és korróziójával kapcsolatban. 2) Bazaltszövettel erősített térhálós mátrixú kompozitok készítése különböző rétegszámmal, valamint a gyártástechnológiai paraméterek optimálása. 3) Az elkészített kompozitok vegyszeres kezelése (savas és lúgos környezetben). A különböző vegyi anyagok koncentrációjának és hatóidejének, mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatásának vizsgálata.
	Tatár Nikoletta - 2012

38.	Üreges üvegszállal erősített öngyógyuló kompozitok fejlesztése
	Az öngyógyuló kompozitok képesek kijavítani a kisebb sérüléseket külső beavatkozás nélkül, ami nagyon hasznos lenne például repülőgépeknél. Ennek az egyik formája üreges szálak alkalmazása, és feltöltése gyógyító anyaggal. Üregek szimulációja a mátrixban.
	Kardos Márton Gábor - 2012

39.	Hibrid kompozitok fejlesztése szélturbina lapátokhoz
	A fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenésével egyre inkább előtérbe kerül a megújuló, környezetbarát energiaforrások használata és az ezekkel foglalkozó kutatások is.A szálerősített kompozitok felhasználása tekintetében a legfrekventáltabb energiacsoport a szélenergia, melynek kihasználása folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A szélturbinák számának elterjedéséhez és teljesítményének növekedéséhez kulcsfontosságú az egyes mozgó elemek tömegének minimalizálása, a szilárdság jelentős romlása nélkül. A rotor anyagául szolgáló kompozitokat korábban üveg- és szénszállal erősített poliésztergyantából készítették, napjainkban azonban epoxigyantára cserélték a mátrixanyagot. Az üvegszál mellett kísérletek folynak más erősítőanyagokkal is, melyek közül az egyik a bazaltszál. A téma célja bazaltszálas hibridkompozitok fejlesztése szélturbina lapátokhoz.
	Czoboly Mihály - 2012

40.	Vágó- és tisztítókorongok gyártási deformációjának vizsgálata
	Germus Anita - 2012

41.	Gázcsövek javítása polimer kompozittal
	Kajtár Máté - 2012

42.	A hőkezelés hatása a bazaltszövettel erősített térhálós mátrixú kompozitok tulajdonságaira
	A bazaltszövet felhasználása elsőként az egykori Szovjetunióban jelent meg, ahol az űrhajós ruha egyik rétege volt. Az bazaltgyapot alkalmazása a szigeteléstechnikában a mai napig jelentős és lassan teljesen kiszorítja az üveggyapotot. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1) Átfogó irodalomkutatás készítése a bazaltszálak és kompozitjaik hőállóságával, valamint a mechanikai tulajdonságok hőmérsékletfüggésével kapcsolatban. 2) Bazaltszövettel erősített térhálós mátrixú kompozitok készítése különböző hőkezeléssel, valamint a gyártástechnológiai paraméterek optimálása. 3) A hőkezelés hatásának meghatározása az erősítőszövet és az elkészült kompozit tulajdonságaira.
	Kovács Tamás István - 2011

43.	Üreges üvegszál feltöltése folyadékkal és a töltést befolyásoló tényezők vizsgálata
	Tömösi Roland - 2011

44.	Üreges és tömör szállal erősített kompozit lemezek összehasonlítása
	Kertész Miklós József - 2011

45.	Üreges üvegszál vizsgálata és összehasonlítása hagyományos tömör üvegszállal
	Nagy Miklós - 2011

46.	Egyedi kompozit lökhárító tervezése és gyártása Daewoo Nexia gépjárműhöz
	Szmoleniczki Árpád - 2010

47.	Új típusú polimer kompozit szélturbina lapát fejlesztése
	Balogh Ákos - 2009

48.	Műanyag üzemanyagtartály fejlesztése kompozit kisrepülőgéphez
	Szűcs Norbert - 2009

© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor