HUN-REN-BME Kutatócsoport

Prof. Dr. Toldy Andrea

EGYETEMI TANÁR, TANSZÉKVEZETŐ-HELYETTES, MTA-BME LENDÜLET KUTATÓCSOPORT-VEZETŐ

IRODA T.314.

TELEFON 06-1-463-2462

E-MAIL atoldy@edu.bme.hu

Aktuális szakdolgozat ajánlatok

Hőálló festékbevonat kötőanyagát képező szilikongyanta emulziók termikus jellemzése

Futó szakdolgozat témák

1.	Öngyógyító funkciójú, szénszál-erősítésű, térhálós polimer kompozitok molekuláris modellezése
	A kutatás célja egy futó Lendület-pályázat keretén belül öngyógyító funkcióval rendelkező, szénszál-erősítésű, térhálós polimer mátrixú kompozit rendszerek molekuláris szintű modellezése és vizsgálata. A munka középpontjában a hőre lágyuló polimerrel módosított szál–mátrix határfelület szerepének feltárása áll, különös tekintettel az öngyógyulási mechanizmusok termomechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatására. A kutatás molekuláris dinamikai szimulációkra épül, és közvetlenül kapcsolódik a Lendület-projekt keretében folyó, önjavító kompozit anyagok fejlesztését célzó alapkutatásokhoz. Feladatok: Készítsen átfogó irodalomkutatást a térhálós polimer mátrixú kompozitok károsodási mechanizmusairól (mátrixrepedés, delamináció, szál–mátrix adhézió gyengülése), valamint az ezek mérséklésére szolgáló öngyógyító megoldásokról. Az irodalomfeldolgozás terjedjen ki a hőre lágyuló fázist alkalmazó szálfelületi módosításokra, a térhálós és hőre lágyuló polimerek kölcsönhatásaira, valamint a molekuláris dinamikai szimulációk alkalmazására a térhálósodás, a fáziskeveredés és a mechanikai tulajdonságok előrejelzésében. Végezze el egy térhálós epoxigyanta-alapú polimer mátrix polimerizációjának molekuláris dinamikai szimulációját monomer–térhálósítószer rendszerekben, egy hasonló rendszerre optimalizált szimulációs protokoll paramétereinek finomhangolásával. Határozza meg az így előállított térhálós polimer alapvető termomechanikai tulajdonságait, különös tekintettel a rugalmas modulusokra és az üvegesedési átmeneti hőmérsékletre. Hozzon létre molekuláris kompozitmodelleket a térhálósítási szimulációk megismétlésével olyan monomer–térhálósítószer rendszerekben, amelyekhez különböző mennyiségben hőre lágyuló polimerrel bevont szénszálmodellek kerülnek hozzáadásra. A különböző (hőre lágyuló és térhálós) polimerkomponensek keveredési módjának és mértékének meghatározását követően számítsa ki az így létrehozott kompozit modellek rugalmas mechanikai tulajdonságait. A munka elvégzéséhez alapvető termodinamikai ismeretek, valamint a statisztikus mechanika és a molekuláris szimulációk alapjainak megértése szükséges. A feladatok megoldásához programozási alapismeretek (ideálisan Python nyelven) előnyt jelentenek.

Megvalósult szakdolgozat témák

1.	Intelligens polimer kompozitok fejlesztése és vizsgálata roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerekkel
	Bocsó Noémi Zsuzsanna - 2025

2.	Polimer kompozitok éghetőségének előrejelzése mesterséges neurális hálón alapuló algoritmus segítségével
	A kutatás célja egy futó LENDÜLET-pályázat keretén belül egy olyan mesterséges neurális hálón alapuló algoritmus továbbfejlesztése, amely a polimer szerkezeti tulajdonságai és az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, száltartalom, valamint a kis léptékű vizsgálatok (termogravimetriai analízis, differenciális pásztázó kalorimetria, oxigénindex, UL-94 szabány szerinti vizsgálat, stb.) eredményei alapján képes megbecsülni a jelentősebb anyag- és költségigénnyel járó nagyobb léptékű éghetőségvizsgálatok eredményeit (begyulladáshoz szükséges idő, maximális hőkibocsátás, teljes hőkibocsátás, stb.). A módszer így alkalmazható lesz az égésgátolt polimer kompozitok előzetes szűrésére a fejlesztések során. A kutatás további célja, hogy a feltételezett összefüggéseket a polimer szerkezeti tulajdonságai és az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, valamint a nagy léptékű éghetőségvizsgálatok eredményei között bizonyítsa. A munka közvetlen előzménye egy szakdolgozat, amely az epoxigyanta mátrix éghetőségének előrejelzésével foglalkozott. A korábbi mérési adatok szisztematikus gyűjtése már megtörtént, így rögtön az algoritmus fejlesztésével lehet kezdeni a kutatómunkát. Feladatok szakdolgozat esetén: Készítsen átfogó irodalomkutatást a polimerek és kompozitjaik bomlását és éghetőségét jellemző paraméterekről, illetve az azok közötti összefüggésekről, különös tekintettel a mesterséges intelligencia alkalmazására ezen paraméterek előrejelzésére. Fejlesszen egy olyan mesterséges intelligencián alapuló alkalmazást, amely a polimer mátrix szerkezeti tulajdonságai, az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, és a száltartalom alapján képes megbecsülni a jelentősebb anyag- és költségigénnyel járó nagyobb léptékű éghetőségvizsgálatok eredményeit (begyulladáshoz szükséges idő, maximális hőkibocsátás, teljes hőkibocsátás, stb.). Állítson elő referencia és égésgátolt epoxigyanta kompozitokat, végezzen rajtuk éghetőségi vizsgálatokat, majd hasonlítsa össze a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazással kapott éghetőségi paramétereket a minták valós kalorimetriai eredményeivel.
	Palcsák Gergő - 2024

3.	Nagy hőállóságú kristályos PET tálcák vizsgálata
	Végezzen irodalomkutatást a PET anyagában történő újrahasznosításának lehetőségeiről! Mutassa be a vákuumformázási technológiát és térjen ki a PET lemezek vákuumformázhatóságára. Részletesen elemezze a PET kristályossága és a mechanikai tulajdonságok közötti kapcsolatot. Ikercsigás extruder segítségével készítsen különböző adalékanyagokat tartalmazó PET kompaundokat. Az elkészült kompaundokból gyártson lemezt, majd végezzen vákuumformázási kísérleteket. Végezzen mechanikai és termikus vizsgálatokat a vákuumformázott termékeken. Továbbá DMA vizsgálat segítségével részletesen elemezze az előállított termékek hőalaktartását. Értékelje a kapott eredményeket, majd tegyen javaslatot az adalékanyagok gyakorlati alkalmazhatóságára!
	Képiró Péter - 2024

4.	Égésgátló bevonattal ellátott szénszállal erősített PA6 kompozitok újrahasznosítása
	Napjainkban megnőtt az igény a hőre lágyuló mátrixú hosszú szállal erősített kompozitok alkalmazására. Előállításuk egyik legígéretesebb módszere az in-situ polimerizáción alapuló termoplasztikus gyantainjektálás (T-RTM) technológia, amely során az erősítőanyagok közé impregnált monomer polimerizációja a szerszámban megy végbe. Azonban a szerves polimer mátrixból adódó éghetőség miatt szükség van az égésgátlásukra. A kutatás célja égésgátló bevonattal ellátottszénszállal erősített PA6 kompozitok égésgátlása, és újrahasznosítása. 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást az E-kaprolaktám alapú PA6 rendszerek égésgátlása területén. Térjen ki a szénszállal erősített PA6 kompozitokra, és a kompozitok újrahasznosítási lehetőségeire. Az irodalomkutatás alapján tegyen javaslatot, hogy milyen égésgátolt rendszert lenne érdemes előállítani, és újrahasznosítani. 2. Állítson elő szénszállal erősített PA6 kompozitokat, és hozzon létre a kompozitok felületén égésgátló bevonatot. Vizsgálja meg a referencia és égésgátló bevonattal ellátott PA6 kompozitok éghetőségét. 3. Mechanikai újrahasznosítás után állítson elő próbatesteket éghetőségi vizsgálatokhoz. Hasonlítsa össze az újrahasznosított minták éghetőségét az eredeti minták tulajdonságaival.
	Kajner Enikő - 2024

5.	Újrahasznosítható mátrixú szénszálerősítésű kompozitok fejlesztése
	Készítsen átfogó irodalomkutatást a vitrimer gyanták és kompozitok újrahasznosításának lehetőségeiről, különös tekintettel az imin alapú vitrimerekre. Állítson elő szénszálerősítésű vitrimer mátrixú kompozitokat nedves préseléssel. Vizsgálja meg az előállított vitrimer kompozit dinamikus mechanikai és termikus tulajdonságait, majd hasonlítsa össze azokat hagyományos epoxigyanta kompozitok tulajdonságaival.
	Csillik Márton - 2023

6.	ε-kaprolaktám alapú önerősített poliamid 6 égésgátlásának vizsgálata
	Az önerősített polimer kompozitok elterjedését elősegítette, hogy az újrahasznosításuk során a mátrix és az erősítőszálak újraolvasztásával kapott homogén alapanyagot újra fel lehet használni. Azonban a szerves polimer mátrixból adódó éghetőség miatt szükség van az égésgátlásukra. A kutatás célja E-kaprolaktám in-situ polimerizációjával előállított önerősített poliamid 6 kompozit előállítása és égésgátlásának vizsgálata. 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást az E-kaprolaktám alapú poliamid 6 rendszerek égésgátlása területén, különös tekintettel az önerősített poliamid 6 kompozitokra. 2. Az irodalomkutatás alapján tegyen javaslatot, hogy milyen égésgátlókat lenne érdemes vizsgálni. 3. Állítson elő referencia és égésgátolt önerősített poliamid 6 kompozit próbatesteket szabványos mechanikai és éghetőségi vizsgálatokhoz. Hasonlítsa össze az előállított rendszerek mechanikai tulajdonságait és éghetőségét.
	Fenyvesi Flórián - 2023

7.	Préseléssel és in-situ polimerizációval előállított önerősített poliamid 6 kompozitok égésgátlásának vizsgálata
	Napjainkban megnőtt az igény a hőre lágyuló mátrixú hosszú szállal erősített kompozitok alkalmazására. Előállításuk egyik legígéretesebb módszere az in-situ polimerizáción alapuló termoplasztikus gyantainjektálás (T-RTM) technológia, amely során az erősítőanyagok közé impregnált monomer polimerizációja a szerszámban megy végbe. A kutatás célja E-kaprolaktám alapú in-situ polimerizációval, valamint préseléssel előállított önerősített poliamid 6 rendszerek előállítása és égésgátlásának vizsgálata. 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a préseléssel és in-situ polimerizációval előállított PA6 rendszerek égésgátlása területén, különös tekintettel az önerősített PA6 kompozitokra. 2. Az irodalomkutatás alapján tegyen javaslatot, hogy milyen égésgátolt rendszert lenne érdemes előállítani, és vizsgálni. 3. Állítson elő préseléssel, valamint in-situ polimerizációval referencia és égésgátolt önerősített PA6 kompozitokat. Hasonlítsa össze a minták éghetőségét és mechanikai tulajdonságait.
	Helyes Gergő József - 2023

8.	Polimer kompozitok áteresztőképességének vizsgálata
	1. Készítsen átfogó irodalomkutatást az áteresztőképesség vizsgálati módszereiről, valamint a polimer kompozitok gyantainjektálásos technológiával történő előállításáról. 2. Az irodalomkutatás alapján javasoljon megfelelő vizsgálati módszert az áteresztőképesség-vizsgálatra. Vákuuminfúzió segítségével állítson elő szálerősítésű térhálós kompozitokat és vizsgálja azok áteresztőképességét a választott módszer segítségével. 3. Vizsgálja meg, hogy adott erősítőstruktúrával készített kompozit áteresztőképessége hogyan befolyásolja a kompozit tulajdonságait.
	Devecser Boglárka - 2022

9.	Szerszámban történő bevonatolásra alkalmas égésgátló bevonat fejlesztése T-RTM módszerrel előállított poliamid kompozithoz
	A kutatás célja olyan e-kaprolaktám alapú égésgátló bevonat fejlesztése, amely szerszámban történő bevonatolással felvihető (in-mould coating)e-kaprolaktám in-situ polimerizációjával előállított szálerősített poliamid kompozitok felületére a T-RTM módszerrel történő gyártás során. A technológiai megvalósítás szempontjából jelentős előrelépést jelent, hogy a termék fő komponensének bejuttatása a szerszámba és a bevonat kialakítása ugyanabban a gyártóegységben történik meg, ami mind a hatékonyság szempontjából, mind munkavédelmi szempontból előnyös. A megvalósítás során a hagyományos additív és a reaktív égésgátlási módszereket is kipróbáljuk, előtérbe helyezve a foszfortartalmú, környezetbarát égésgátlók alkalmazását. Az előállított bevonatokat először a termoanalitikai, éghetőségi eredményeket alapján szűrjük, majd a legjobb eredményt elérő bevonatokat szénszállal szálerősített polimer kompozitok felületére is felvisszük in-mould coating módszerrel, és vizsgáljuk a kompozitok éghetőségét és mechanikai tulajdonságait. A kutatás karokon átívelő együttműködés keretében is megvalósítható, optimális esetben gépészmérnök/vegyészmérnök összetételben. Az elért eredmények hasznosulását két ipari projekt is biztosítja.
	Fejős András - 2020

10.	Polimer kompozitok éghetőségének előrejelzése mesterséges intelligencia alkalmazásával
	A kutatás célja egy olyan mesterséges intelligencián alapuló alkalmazás kifejlesztése, amely a polimer szerkezeti tulajdonságai és az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, száltartalom, valamint a kis léptékű vizsgálatok (termogravimetriai analízis, differenciális pásztázó kalorimetria, oxigénindex, UL-94 szabány szerinti vizsgálat, stb.) eredményei alapján képes megbecsülni a jelentősebb anyag- és költségigénnyel járó nagyobb léptékű éghetőségvizsgálatok eredményeit (begyulladáshoz szükséges idő, maximális hőkibocsátás, teljes hőkibocsátás, stb.). A módszer így alkalmazható lesz az égésgátolt polimer összetételek előzetes szűrésére a fejlesztések során. A kutatás további célja, hogy a feltételezett összefüggéseket a polimer szerkezeti tulajdonságai és az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, valamint a nagy léptékű éghetőségvizsgálatok eredményei között bizonyítsa. További cél a módszer kiterjesztése a polimer mátrixok vizsgálata után a szálerősített polimer kompozitokra és az égésgátló bevonattal ellátott rendszerekre. A munka közvetlen előzménye egy szakdolgozat, amely az epoxigyanta mátrix éghetőségének előrejelzésével foglalkozott. A kutatómunka optimális esetben gépész/vegyész/informatikus együttműködésben valósul meg. Előnyt jelent a Matlab előzetes ismerete. Feladatok szakdolgozat esetén: Készítsen átfogó irodalomkutatást a polimerek és kompozitjaik bomlását és éghetőségét jellemző paraméterekről, illetve az azok közötti összefüggésekről, különös tekintettel a mesterséges intelligencia alkalmazására ezen paraméterek előrejelzésére. Fejlesszen egy olyan mesterséges intelligencián alapuló alkalmazást, amely a polimer mátrix szerkezeti tulajdonságai, az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, száltartalom, valamint a kis léptékű vizsgálatok (TGA, LOI, UL-94) eredményei alapján képes megbecsülni a jelentősebb anyag- és költségigénnyel járó nagyobb léptékű éghetőségvizsgálatok eredményeit (begyulladáshoz szükséges idő, maximális hőkibocsátás, teljes hőkibocsátás, stb.). Állítson elő referencia és égésgátolt epoxigyanta kompozitokat, végezzen rajtuk éghetőségi vizsgálatokat, majd hasonlítsa össze a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazással kapott éghetőségi paramétereket a minták valós kalorimetriai eredményeivel.
	Ménesi Szabolcs Áron - 2020

11.	Bevonatolt epoxigyanta kompozitok égésgátlása
	A polimer kompozitok szerkezeti anyagként történő alkalmazását jelentősen elősegítheti a reprodukálható és minél nagyobb mértékben automatizálható gyártástechnológiák bevezetése. Az alkalmazott előállítási módszerek azonban jelentős mértékben befolyásolják a kompozit száltartalmát és éghetőségét. A kutatómunka célja, hogy vizsgálja a különböző iparban alkalmazott gyártástechnológiák (kézi laminálás, préseléssel kiegészített kézi laminálás, injektálás) hatását szénszállal erősített referencia és égésgátolt epoxigyanta kompozitok száltartalmára és éghetőségére. A különböző technológiával készített kompozitok éghetőségi viselkedésének mélyebb megismeréséhez szükséges az égésgátló adalékok esetleges kiszűrődésének vizsgálata Raman-térképezéssel, valamint a szál- mátrix adhézió minősítése pásztázó elektronmikroszkópos felvételek alapján. A kutatómunka emellett kiterjed a szál-mátrix adhéziót befolyásoló tényezők felderítésére, illetve potenciálisan égésgátló hatású és szál-mátrix adhéziót elősegítő szálkezelések kidolgozására.
	Herpai László - 2019

12.	Polimerek éghetőségének előrejelzése mesterséges intelligencia alkalmazásával
	A kutatás célja egy olyan mesterséges intelligencián alapuló alkalmazás kifejlesztése, amely a polimer szerkezeti tulajdonságai és az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, valamint a kis léptékű vizsgálatok (termogravimetriai analízis, differenciális pásztázó kalorimetria, oxigénindex, UL-94 szabvány szerinti vizsgálat, stb.) eredményei alapján képes megbecsülni a jelentősebb anyag- és költségigénnyel járó nagyobb léptékű éghetőségvizsgálatok eredményeit (begyulladáshoz szükséges idő, maximális hőkibocsátás, teljes hőkibocsátás, stb.). A módszer így alkalmazható lesz az égésgátolt polimer összetételek előzetes szűrésére a fejlesztések során. A kutatás további célja, hogy a feltételezett összefüggéseket a polimer szerkezeti tulajdonságai és az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, valamint a nagy léptékű éghetőségvizsgálatok eredményei között bizonyítsa. További cél a módszer kiterjesztése a polimer mátrixok vizsgálata után a szálerősített polimer kompozitokra és az égésgátló bevonattal ellátott rendszerekre. A kutatómunka optimális esetben gépész/vegyész/informatikus együttműködésben valósul meg. Előnyt jelent a Matlab és/vagy Python előzetes ismerete.
	Bencsik Dóra - 2019

13.	Égésgátolt epoxigyanta mátrixú szénszálerősítésű kompozitok fejlesztése
	A polimer mátrixú szálerősített kompozit anyagok, mint például az epoxigyanta mátrixú szénszálas kompozitok, térnyerésének köszönhetően már a nagyteljesítményű műszaki alkalmazásokban is találkozhatunk ezekkel az újszerű anyagokkal. A kutatás jelentősége az epoxigyanta kompozitok égésgátlása szempontjából kiemelkedő jelentőségű, mert jelenleg ez szab gátat a nagy működési hőmérsékletű környezetben történő alkalmazásnak. Az égésgátolt epoxigyanta mátrixú szénszálas kompozitok olyan mérnöki alkalmazásokban is teret nyerhet, ahol eddig nem volt elképzelhető a felhasználásuk. Elvégzendő feladatok: Készítsen átfogó irodalomkutatást az epoxigyanta és szénszállal erősített epoxigyanta mátrixú kompozitok égésgátlásával kapcsolatban, különös tekintettel az égésgátlók hatására az üvegesedési átmeneti hőmérsékletre és a mechanikai tulajdonságokra. Készítsen kísérlettervet a kompozit minták vizsgálatára és minősítésére vonatkozóan! Hozzon létre szénszálas epoxigyanta mátrixú égésgátolt kompozit mintákat a vizsgálatok elvégzéséhez. A kísérletterv alapján hajtsa végre a minták éghetőségi és mechanikai tulajdonságainak vizsgálatát és összehasonlító elemzését.
	Turóczi Mátyás - 2017

14.	Megújuló forrásból származó epoxigyanta égésgátlása
	Feladatok részletezése: 1. Végezzen irodalomkutatást a megújuló forrásból származó epoxigyanták égésgátlása területén, különös tekintettel az égésgátlók hatására az üvegesedési hőmérsékletre és a mechanikai tulajdonságokra. 2. Készítsen megújuló forrásból származó epoxigyanta referencia és égésgátolt próbatesteket, valamint szénszállal erősített kompozitokat szabványos éghetőségi, termoanalitikai és dinamikus mechanikai vizsgálatokhoz. 3. Hasonlítsa össze az előállított rendszerek éghetőségét, termoanalitikai és dinamikus mechanikai tulajdonságait tulajdonságait, az eredményekkel összhangban tegyen javaslatot a kompozitok felhasználási lehetőségeire.
	Biró Zoltán - 2016

15.	Égésgátolt cianát észter/epoxigyanta kompozitok előállítása és vizsgálata
	A nagy hőállóságú cianát észter és cianát észter/epoxigyanta hibrid kompozitok fejlesztése egyrészt számos tudományos kérdést vet fel a térhálósításukkal és a térhálósítási reakciójuk vízérzékenységével, illetve égésgátlásukkal kapcsolatban, másrészt ezzel kapcsolatban számos új technológiai megoldásra is szükség van a kompozitgyártás területén, különösen mivel Magyarországon korábban sem a kutatásban, sem az iparban nem foglalkoztak cianát észterekkel, illetve kompozitjaikkal. Ennek tükrében a pályázat megvalósítása során a következő kérdések megválaszolását tűztük ki célul: • cianát észter/epoxigyanta hibrid kompozitok optimális összetétele figyelembe véve a következő tulajdonságokat: • üvegesedési hőmérséklet • vízfelvétel • hőstabilitás és égésgátlás • mechanikai tulajdonságok • relatív nedvességtartalom és hőmérséklet hatásának meghatározása cianát észter és cianát észter/epoxigyanta hibrid kompozitok térhálósodására és tulajdonságaira • epoxigyanta- és reaktív foszfortartalmú égésgátló mennyiségének hatása a vízfelvételre a térhálósodás során, illetve a hibrid gyantarendszer tulajdonságaira • nagy hőállóságú, magas üvegesedési hőmérséklettel rendelkező égésgátolt szálerősítésű kompozitok fejlesztése potenciális repüléstechnikai alkalmazásokhoz. A cianát észterek szakirodalmának feldolgozásához legalább angol középfokúnak megfelelő nyelvismeret szükséges.
	Hardi Tamás - 2015

16.	Szénszál/szén nanocső/szén nanoszál erősítésű hibrid kompozitok fejlesztése repüléstechnikai alkalmazásokhoz
	Tóth Levente Ferenc - 2013

17.	Égésgátolt epoxigyanta kompozitok fejlesztése repüléstechnikai alkalmazásokhoz
	A BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karával együttműködve célunk az ott kifejlesztett adalékok felhasználásával olyan kompozitok létrehozása, amelyek a mechanikai tulajdonságok megtartása mellett teljesítik a szigorú égésgátlási szabványokat. Erősítőanyagként szénszövetet és egyéb nanoméretű töltőanyagokat alkalmazunk. A mechanikai tulajdonságokat és az égésgátló hatásokat szabványos vizsgálatokkal ellenőrizzük. A téma egyben bekapcsolódási lehetőséget jelent egy EU7-es kutatási projektbe, amelyhez legalább alapfokú angol nyelvtudás szükséges. Együttműködő partnerek: Airbus Cleansky Joint Technology Initiative
	Konrád Péter - 2011

18.	Szén nanocső/szénszál erősítésű epoxi mátrixú prepreg fejlesztése repülőgépipari alkalmazásra
	A munka célja olyan szén nanocső erősítésű polimer kompozitok fejlesztése, amely alkalmasak repülőgépiparban használatos prepreg előállítására. A prepreg felhasználásával készült kompozit szakító, hajlító és rétegközi nyíró tulajdonságait össze kell hasonlítani a nanocső töltés nélküli hagyományos rendszerekkel. A téma egyben bekapcsolódási lehetőséget jelent egy EU7-es kutatási projektbe, ezért a TDK/diploma/szakdolgozat nyelve célszerűen angol. Együttműködő partnerek: Airbus, Cleansky Joint Technology Initiative
	Cziráki Zoltán - 2011

19.	Égésgátolt önerősített polipropilén kompozitok fejlesztése
	1. Végezzen irodalomkutatást az önerősítéses polipropilének előállítási technológiái és a polipropilén, illetve kompozitjaik égésgátlási lehetőségeinek területén. 2. Állítson elő égésgátolt PP mátrix fóliákat, majd állítson elő önerősítéses polipropilén kompozitokat „film-stacking” módszerrel, préseléssel különböző erősítő száltartalommal. Határozza meg a legyártott kompozit lemezek mechanikai és morfológiai tulajdonságait. 3. Hasonlítsa össze a referencia önerősítéses polipropilén kompozitok éghetőségét az égésgátolt rendszerekével oxigénindex (LOI), UL-94 és kaloriméteres vizsgálatok segítségével.
	Pintér Dávid - 2010

20.	Nagy sűrűségű műanyaghulladék hasznosítási lehetősége az útépítésnél
	Lendvai Mihály - 2010

21.	Autóipari műanyaghulladékok égésgátlási lehetőségei
	Strifler Attila - 2010

22.	Égésgátolt epoxigyanta kompozitok fejlesztése repüléstechnikai alkalmazásokhoz
	1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a repüléstechnikában alkalmazott epoxigyanta kompozitokat illetően, különös tekintettel az égésgátolt kompozitokra. 2. Mutassa be az égésgátolt kompozitok lehetséges gyártástechnológiáit. 3. Készítsen az irodalomkutatás alapján kiválasztott módszerrel égésgátolt epoxigyanta kompozitokat, majd ezekből készítsen próbatesteket szabványos mechanikai és égésgátlási vizsgálatokhoz. 4. Vizsgálja meg a kompozitok mechanikai tulajdonságait. 5. Tegyen javaslatot az előállított rendszer felhasználási lehetőségeire
	Győre Péter Pál - 2009

23.	Kompozit repülőgép időjárás állóságának vizsgálata
	Nervetti Károly - 2009