Diplomaterv készítés
A diplomatervezés célja, hogy a hallgató bizonyítsa, hogy megfelel az MSc szakon végzettekkel szemben támasztott követelményeknek, képes alkalmazni a képzés során megszerzett ismereteket és képes magasabb szintű önálló mérnöki tevékenység végzésére.
A diplomaterv készítés két szemeszterben a Diplomamunka-készítés A (BMEGEPTNKDA) és a Diplomamunka-készítés B (BMEGEPTNKDB) tárgy keretében történik. A diplomatervezéshez a Neptunban fel kell venni ezt a két tárgyat, majd témát kell keresni a diplomamunkához. Ez kétféleképpen történhet:
- A hallgató hoz egy ipari témát, amelyhez keres egy, a témához kapcsolódó területtel foglalkozó tanszéki kollégát. A témajavaslat csak abban az esetben lehet a diplomamunka témája, ha a tanszéken felkeresett oktató azt elfogadja.
- A hallgató a tanszék oktatói, kutatói által felajánlott témák közül választ, felkeresi az adott témánál megadott témavezetőt, akivel egyeztet a témáról.
Mindkét esetben az oktató feladata a névre szóló diplomatervezés kiírásának az elkészítése, amelyet a hallgatónak véleményezésre megküld. A hallgatóval történt egyeztetést követően a diplomatervezés első szemeszterében a Diplomatervezés A kiírást a témavezető és a tanszékvezető aláírja, illetve a diplomatervezés második szemeszterében a Diplomatervezés B kiírást a témavezető, a tanszékvezető, a dékán aláírja, majd ezt követően mindkét szemeszterben a hallgató aláírásával igazolja, hogy a Diplomatervezés A, illetve a Diplomatervezés B kiírását átvette, elfogadja.
Amennyiben a hallgató ipari témát hoz, és a gazdasági szervezet a szakdolgozat zárt kezelését kéri, akkor ezt az igényt a hallgatónak a szorgalmi időszak 2 hetéig a "Kérelem szakdolgozat, illetve diplomaterv feladat zárt kezelésére" című űrlap Tanszéken történő leadásával kell jeleznie. Ezt a témavezetővel együtt kell összeállítania, aláírja a kérelmező cég, a témavezető, jóvá kell hagyja a tanszékvezető, és a dékánhelyettes. Ezután kerülhet sor az információvédelmi megállapodás elkészítésére és aláíratására. Titkosított dolgozat helyett a Neptunba egy, a témavezetővel kitöltött tájékoztató dokumentumot kell feltölteni.
A diplomatervezés tipikusan irodalomkutatásból, információgyűjtésből, és önálló mérnöki munkából áll, amelyet a témavezető, esetlegesen további belső vagy külső konzulens(ek) irányítanak, konzultálnak.
A Diplomatervezés A a témavezető által jóváhagyott, a végleges diplomamunka kb. 50% készültségi szintű munka (a kötelező formai követelmények betartásával) elektronikus formátumban történő beküldésével ér véget. A Diplomatervezés 1 című tárgy félévközi jeggyel zárul, amelyet a témavezető határoz meg a beküldött munka minősége és a félév során nyújtott munka figyelembe vételével.
A Diplomatervezés B című tárgy a témavezető által jóváhagyott, a végleges diplomamunka nyomtatott és elektronikus formátumban történő beadásával ér véget.
A Diplomatervezés B című tárgy félévközi jeggyel zárul, amelyet a témavezető, a konzulensek véleményének kikérését követően határoz meg a diplomamunka minősége (tartalmi és formai, milyen mértékben teljesítette a feladatkiírásban foglaltakat) és a félév során nyújtott munka (precizitás, önállóság, ütemes haladás stb.) figyelembevételével.
Amennyiben a hallgató a diplomamunkáját nem adja le vagy nem teljesíti min. 50%-ban a feladatkiírásban foglaltakat, a Diplomatervezés B című tárgy minősítése elégtelen, függetlenül az elvégzett munka mennyiségétől és minőségétől.
A Diplomamunka készítése során a kari és a tanszéki formai követelményeket kell kötelezően követni (formai követelmény | sablon).
Diplomamunka témaajánlataink
| 1. | Fotopolimer próbatestek tömbi és pontszerű, felületi viselkedésének elemzése ciklikus nyomóterhelés esetén |
| | Konzulens: Dr. Bakonyi Péter, Kotrocz Luca |
| Napjainkban a gyors prototípusgyártó technológiák egyre nagyobb teret hódítanak. Azonban ahhoz, hogy a bevált tömeg- vagy műszaki polimerjeinket ki tudjuk váltani az ezen technológiákkal készült termékekre, behatóan kell ismernünk ezek alapanyagainak mechanikai tulajdonságait. A kutatómunka célja, hogy a ciklikus igénybevételekre adott választ elemezni lehessen, és választ kapjunk a méréseket befolyásoló paraméterek hatására. |
| 2. | Gumiőrlemény tartalmú vulkanizátumok dinamikus mechanikai tulajdonságainak vizsgálata |
| | Konzulens: Kiss Lóránt, Dr. Mészáros László |
| Napjainkban a hulladék gumiabroncsokat újrahasznosításuk érdekében gyakran őrlik, majd az így kapott gumiőrlemény valamilyen új mátrixban pl. friss gumiban alkalmazzák. A felhasználások, illetve a fázisok közötti kapcsolatok jellemzése érdekében fontos megvizsgálni ezeknek a vulkanizátumoknak a dinamikus mechanikai tulajdonságait.
A dolgozat célja, felületkezelt gumiőrlemény alkalmazása gumi mátrixban, majd a vulkanizátumok dinamikus mechanikai tulajdonságainak (pl.: Mullins-hatás) vizsgálata. |
| 3. | Rövid szálak eloszlásának vizsgálata újrahasznosított szénszállal erősített 3D nyomtatott termoplasztikus polimer kompozitokban |
| | Konzulens: Sántha Péter, Dr. Tamás-Bényei Péter |
| A jelenleg rendelkezésre álló újrahasznosítási technológiák [1] már lehetővé teszik az erősítőanyagok bizonyos szintű visszanyerését a kompozit hulladékokból. A reciklált szálak újrafelhasználásával megvalósítható a körforgásos anyaghasználat a kompozit iparban, aminek köszönhetően az ökológiai lábnyom mérete mellett az alapanyagárak csökkenthetők és így új alkalmazási területek is elérhetővé válnak. Az újrahasznosított rövid szénszálak felhasználhatók additív gyártástechnológiákban [2], a szálerősítésnek köszönhetően növelhető a késztermékek minősége. A késztermékek minősítésénél alapvetően szükséges a gyártás során létrejövő mezo és makro szerkezet mélyebb elemzése. A vizsgálatok során feltérképezhetők az erősítőszálak orientáció eloszlása (FOD), szálhossz eloszlás (FLD), a termékben létrejött üregek mérete és eloszlása, ezek mind nagymértékben befolyásolják a termék szilárdsági jellemzőit.
Feladat részletezése:
1. Végezzen átfogó irodalomkutatást az additív gyártástechnológiák (AM) körében, kiemelve az ömledékrétegzés technológiáját (FFF), azon belül is a szálerősített rendszereket. Fektessen hangsúlyt az FFF technológiák jelentőségére és korlátaira. Tekintse át a szénszál újrahasznosítási technológiák jelenlegi állását.
2. Gyűjtse össze a nyomtatott struktúrák vizsgálati módszereit. Ismertesse a szálorientáció eloszlás (FOD), a szálhossz eloszlás (FLD) és az üregtartalom meghatározásának lehetőségeit.
3. Az irodalomkutatás alapján készítsen kísérlettervet újrahasznosított szénszállal erősített termoplasztikus kompozitok vizsgálatára. Végezze el a nyomtatott termékek gyártását és a minták előkészítését. Végezzen minősítő vizsgálatokat a feldolgozott alapanyagon és a készterméken.
4. Végezze el a termékek minőségének vizsgálatát, fektessen nagy hangsúlyt a kialakult szálorientáció vizsgálatára. Vizsgálja a mechanikai tulajdonságok nyomtatási irány függését.
[1] Zhang J., Chevali V.S., Wang H., Wang Ch-H.: Current status of carbon fibre and carbon fibre composites recycling. Composites Part B: Engineering, 193 (2020) https://doi.org/10.1016/j.compositesb.2020.108053
[2] Adeniran O., Cong W., Aremu A.: Material design factors in the additive manufacturing of Carbon Fiber Reinforced Plastic Composites: A state-of-the-art review. Advances in Industrial and Manufacturing Engineering, 5, 100100, ISSN 2666-9129 (2022) https://doi.org/10.1016/j.aime.2022.100100
|
| 4. | Hibrid kompozit energialenyelő struktúrák vizsgálata |
| | Konzulens: Szederkényi Bence, Kovács Norbert Krisztián, Czigány Tibor |
| A
Végezzen irodalomkutatást a következő területeken:
1. Energiaelnyelési képesség maximalizálása, kiemelten foglalkozva a cellás rendszerekkel, illetve a hibrid rendszerek (cellás 3D nyomtatott kompozit, héjszerű hagyományos kompozit és hab fázisok) komponenseinek kompatibilitásával.
2. Az energiaelnyelő struktúrák fő jellegzetességei és mérőszámai, kiemelten foglalkozva a zárt cellás habok energiaelnyelő képességével.
3. A 3D nyomtatott cellás rendszerű kompozitok és habosított rendszerek előállításának letőségei.
4. Az energialenyelési szempontból kedvező, kompozitokban megjelenő tönkremeneteli mechanizmusok, és jellemző mikromechanikai jelenségek.
5. Hibrid kompozit energialenyelő struktúrák tervezési irányelvei.
B
1. Tervezzen és gyártson hibrid kompozit erősítőstruktúrákat, amelyben a cellás belső szerkezetet hagyományos kompozit héjjal és/vagy habos fázissal kombinálja.
2. Végezzen méréseket a hibrid rendszer energiaelnyelő képességére (SEA) vonatkozóan és minősítse azokat az irodalomban megtalálható értékek, illetve a különválasztott fázisok teljesítménye alapján. Méréseit egészítse ki morfológiai vizsgálatokkal is.
3. Vonjon le következtetést a mikrostruktúra viselkedésére vonatkozóan. Adjon javaslatot a struktúra energiaelnyelő képességének javítására.
|
Futó diplomamunka témáink
| 5. | Gumiabroncs-őrlet tartalmú termoplasztikus vulkanizátumok fejlesztése és hegeszthetőségének elemzése |
| | Hallgató: Tóth Tamás |
| | Konzulens: Dr. Bárány Tamás, Görbe Ákos |
| Az elasztomerek olyan polimerek, amelyekre jellemző, hogy molekulaláncaik között keresztkötések találhatók, ezek miatt pedig nem vihetők ömledék állapotba, ezért az elasztomerek újrahasznosítása túlnyomóan energetikai jellegű. Egy ennél előremutatóbb újrahasznosítási módszer a devulkanizálás, mely során a keresztkötéseket felbontva primer kaucsukot megközelítő anyagot kapunk. Ez felhasználható termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok (TDV) gyártására. Ezek olyan blendek, amelyekben térhálós elasztomer szemcsék vannak hőre lágyuló polimer mátrixban eloszlatva úgy, hogy a gumiszemcsék vulkanizációja a keverés során megy végbe a polimer ömledékben. Ezen anyagok a jól eloszlatott gumiszemcsék révén rugalmasak, azonban a termoplasztikus mátrix biztosítja a megömleszthetőséget, így hagyományos technológiákkal feldolgozhatók és könnyen újrahasznosíthatók. A gumiabroncsok teszik ki a gumihulladékok legnagyobb részét, devulkanizálás után azonban TDV-ként könnyen újrahasználhatók. A dolgozat célja poliolefin-alapú TDV k előállítása devulkanizált gumiabroncs őrlet felhasználásával, illetve ezek minősítése, különösképpen a gyártástechnológia optimalizálására koncentrálva. |
| 6. | Nagyteljesítményű kompozit lemezek szerkezetének módosítása saját síkjukra merőleges behatás miatt kialakult károsodás utáni maradó szilárdságuk javítása érdekében |
| | Hallgató: Stocker Ádám |
| | Konzulens: Dr. Czél Gergely |
| 7. | Különböző típusú lánchossznövelők összehasonlítása a PLA többszöri újrahasznosítása során |
| | Hallgató: Csillag Jessica Boglárka |
| | Konzulens: Dr. Gere Dániel |
| Diplomaterv A:
Végezzen irodalomkutatást a PLA újrahasznosításának lehetőségeiről.
Az irodalomkutatás alapján mutassa be a PLA többszöri feldolgozása során fellépő anyagszerkezeti változásokat.
Térképezze fel, hogy milyen típusú lánchossznövelőket alkalmaznak PLA alapanyagokban.
Tegyen javaslatot, hogy a kísérletek során, hány újrahasznosítási lépés során lenne érdemes megvizsgálni a PLA anyagszerkezeti változásait. Az irodalomkutatás alapján javasoljon lehetséges lánchossznövelő adalékanyagokat.
Diplomaterv B:
Ikercsigás extruder segítségével készítsen többször feldolgozott adalékolt és adalékolatlan PLA kompaundokat! A elkészült kompaundokból fröccsöntsön szabványos próbatesteket.
Vizsgálja meg az elkészült próbatestek mechanikai és morfológiai tulajdonságait.
Értékelje a kapott eredményeket, majd tegyen javaslatot a felhasznált lánchossznövelők alkalmazhatóságára!
|
| 8. | Biopolimerek lebonthatóságának vizsgálata otthoni és ipari komposztálási körülmények között |
| | Hallgató: Girhiny Róza Júlia |
| | Konzulens: Dr. Gere Dániel |
| Diplomaterv A:
Az irodalomkutatás alapján mutassa be a háztáji és az ipari komposztálást, illetve a két módszer közötti különbségeket. Térképezze fel, hogy a biopolimerek biológiai úton történő lebonthathatóságára milyen házi, ipari és szabványos módszerek léteznek.
Végezzen irodalomkutatást a biopolimerek komposztálhatósága terén. Részletesen elemezze, a biopolimerek komposztálása során lezajló anyagszerkezeti változásokat.
Tegyen javaslatot, hogy a kísérletek során, milyen komposztálási módszereket és biopolimereket lenne érdemes megvizsgálni.
Diplomaterv B:
Gyártson fólia típusú terméket a komposztálási kísérletekhez.
Az elkészült fóliák biológiai úton történő lebonthatóságát többféle, a szakirodalomban megismert módszerrel vizsgálja meg. Tárja fel a komposztálás során végbemenő anyagszerkezettani változásokat.
Értékelje a kapott eredményeket, majd tegyen javaslatot a biopolimerek esetén leginkább alkalmas komposztálási módszerre!
|
| 9. | Termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok fáziasinak kompatibilizálása |
| | Hallgató: Patocskai Dániel |
| | Konzulens: Görbe Ákos, Dr. Bárány Tamás |
| 10. | Elektronsugárzással kezelt gumiőrlemény alkalmazhatósági lehetőségei gumikeverékekben |
| | Hallgató: Szakács Ákos |
| | Konzulens: Kiss Lóránt, Dr. Mészáros László |
| Napjainkban a hulladék abroncsok újrahasznosítására szolgáló új technológiák kidolgozása fontos kérdés. A gumiabroncsokból őrléssel készült gumiőrleményt új mátrixokban alkalmazzák, amelyekben azonban a kompatiblitás nem megfelelő a fázisok között. Előzetes eredmények alapján az ionizáló sugárzásos kezelések jól alkalmazhatók a kapcsolat javítására a keverékekben. A diploma célja, elektron sugárzással kezelt gumiőrleményben, illetve annak felületén végbemenő változások vizsgálata, továbbá gumikeverékekben történő alkalmazása.
A diploma során a hallgató NEM kerül kapcsolatba radioaktív anyagokkal. |
| 11. | Hibrid anyagú bipoláris lemez fejlesztése |
| | Hallgató: Csepel Zsófia Luca |
| | Konzulens: Dr. Kovács József Gábor, Dr. Zink Béla , Hajagos Szabolcs |
| Napjainkban folyamatosan növekszik az egyes felhasználók által igényelt energia, amely igény kielégítése az összetett gazdasági helyzetben nehezen megoldható. Emiatt az újszerű energiaforrások kutatása kitüntetett szerepet kap az elkövetkezendő időszakban. Egyik ilyen korszerű energia ellőállítási technológia a tüzelőanyagcella, amely hétköznapi felhasználásba integrálása kiemelt fontosságú. Ezek az eszközök a folyamatosan adagolt tüzelőanyag oxidációjával állítanak elő elektromos áramot. A tüzelőanyagcellák specifikus csoportja a hidrogéncellák, amelyek előnye a többi típussal szemben, hogy hidrogén és oxigén redoxireakciója során víz keletkezik, nem pedig szén-dioxid. További előny, hogy a reakcióhoz felhasznált hidrogén előállítható környezetkímélő módon víz elektrolízisével. Hátrány a cellák nagy tömege, mivel ezek napjainkban grafitból vagy különböző fémötvözetekből kerülnek előállításra. Ezekre a problémákra adhatnak választ a könnyűszerkezetes polimer kompozitok alapanyagok, amelyek viszont a speciális igények
miatt, úgy, mint a növelt hő- és elektromos vezetőképesség, elektrokémiai korrózióállóság és megfelelő mechanikai tulajdonságok, fejlesztésre szorulnak. |
| 12. | Járókerék élettartam vizsgálata és fröccsöntéshelyes tervezése alapanyag választással |
| | Hallgató: Szilágyi Laura |
| | Konzulens: Dr. Kovács József Gábor, Nagy Barnabás |
| 13. | Hidrogéncella végszerelése ráfröccsöntési technológiával |
| | Hallgató: Csapó Maja |
| | Konzulens: Dr. Kovács József Gábor, Dr. Zink Béla |
| 14. | Head-Up Display rendszer irányszelektív fényszűrőjének tervezése és megvalósítása modern additív és szubsztraktív gyártástechnológiákkal |
| | Hallgató: Gurbity Balázs László |
| | Konzulens: Dr. Kovács Norbert Krisztián, Dr. Koppa Pál, Dr. Sulyok Ábel |
| A gépjárműkijelzők radikális fejlődésének vagyunk tanúi a hagyományos mechanikus műszeregységtől a műszerfalba integrált LCD kijelzőkön keresztül egészen a vezetéshez szükséges információt a szélvédőre vetítő Head-Up Display rendszerekig. Kis látószögű (~9°x 3°) Head-Up Display (HUD) rendszerek már ma is elérhetők néhány autógyártó kínálatában, de az igazán nagy felületű kijelzők megvalósítása még komoly koncepcionális és technológiai kihívásokat jelent a fejlesztők számára. Projekt célja egy széles látószögű (~40°x 12°) lapos képernyős HUD rendszer kifejlesztése, amely hagyományos járművekben kiterjesztett valóság (Augmented Reality) alapú vezetés-segítő, önvezető járművekben pedig multifunkciós „infotainment” kijelző szerepét tölti be.
A javasolt lapos képernyős konstrukció egyik kulcseleme egy irányszelektív fényszűrő, amely a zavaró környezeti fényeket blokkolja. A szűrő elképzelésünk szerint reluxa-szerű döntött fényelnyelő lamellák sokaságával vagy fényelnyelő anyagból kivágott döntött furatokkal/résekkel lenne megvalósítható, ideálisan 50-70 μm periódussal. Az első prototípus a technológiai lehetőségek függvényében nagyobb (300 μm - 1mm) mérettartományban készülne.
A TDK munka tárgya a szűrő tervezése, optimalizálása és egy prototípus elkészítése a legújabb additív vagy szubsztraktív gyártástechnológiák (pl. 3D nyomtatás, kétfotonos lézer-litográfia) használatával.
|
| 15. | Additív gyártástechnológia és fröccsöntés kombinálásával készült hőre lágyuló polimer kompozitok fejlesztése és vizsgálata |
| | Hallgató: Papp Zsófia |
| | Konzulens: Dr. Kovács Norbert Krisztián |
| A kutatás és egyben a diplomaterv középpontjában olyan hibrid gyártástechnológia kidolgozása áll, amelyben 3D nyomtatás segítségével erősítő vázat (inzertet) hozunk létre folytonos vagy rövidszálad kompozit alapanyagból. Ezt követően a vázat a fröccsöntő szerszámba helyezzük és hagyományos esetleg T-RTM eljárással átfröccsöntjük. Az így kapott kompozitot minősíteni kell, illetve referencia anyaggal összehasonlítani. A feladat megoldásához végeselemes szimulációkat is kellene végezni (mechanikai, illetve föröccsöntési). |
| 16. | Folytonos szénszállal erősített termoplasztikus polimer mátrixú filament fejlesztése extrúzió alapú additív gyártástechnológiához |
| | Hallgató: Horváth Áron Barnabás |
| | Konzulens: Dr. Kovács Norbert Krisztián |
| Hőre lágyuló szálerősített kompozitok feldolgozásának első lépése jellemzően a kompaundálás. A rövid szálak homogén eloszlatása a mátrixanyagban kulcsfontosságú a termékminőség szempontjából, azonban a feldolgozás során fellépő nyíróerők hatására a rövid szálak töredeznek, és a végtermékben mérhető szálhossz már sok esetben a kritikus hossz alá kerül. Ez a probléma fröccsöntés és 3D nyomtatás (FFF technológia) esetén is ismert. A fröccsöntés során kialakuló szálhossz növelésével már számos kutatás foglalkozott, 3D nyomtatás esetén azonban még nincs kiforrott technológia a hosszú szálas filament gyártására. A kutatás célja hosszúszálas és folytonos erősítőszálas filament gyártástechnológiai fejlesztése. |
| 17. | Rezgetéssel segített elektro-szálképzési eljárás és adapter fejlesztése |
| | Hallgató: Illyés Dóra Viktória |
| | Konzulens: Dr. Molnár Kolos |
| Készítsen irodalmi áttekintést az elektrosztatikus szálképzési elvről és a polimer oldatok reológiai viselkedésének alapjairól, a viszkozitás koncentráció- és hőmérsékletfüggéséről.
Az irodalmi áttekintés alapján válasszon ki alapanyagokat és készítsen nagy viszkozitású oldatokat elektro-szálképzéshez. Tegyen javaslatot az elektro-szálképzési folyamat külső behatásokkal történő segítésére. Tervezzen meg egy adaptert, amely lehetővé teszi a szálképző kapilláris rezgetését.
Vizsgálja meg a szálképző kapilláris rezgetésének nanoszálakra gyakorolt hatását, különböző koncentrációjú oldatok esetén. Vizsgálja meg a nanoszálak morfológiáját és átmérőjét pásztázó elektronmikroszkópiával és elemezze a szálképzési paraméterek szerkezetre és szálképzésre gyakorolt hatását. |
| 18. | Teljesítményelektronikai modul ház anyagának fejlesztése |
| | Hallgató: Kulcsár Bianka |
| | Konzulens: Dr. Morlin Bálint, Buza Máté |
| Végezzen irodalomkutatást a teljesítményelektronikák tokozására használt műanyagok típusairól, azok termikus és mechanikai tulajdonságairól.
Az irodalomkutatás alapján készítsen előkísérletekkel alátámasztott kísérlettervet a lehetséges anyagok minősítésére.
Értékelje a kapott eredményeket. |
| 19. | Növelt szívósságú, hierarchikus erősítőstruktúrájú biopolimer kompozitok mechanikai tulajdonságai, illetve mikroszerkezete közötti kapcsolatok vizsgálata és modellezése |
| | Hallgató: Bezerédi Ádám |
| | Konzulens: Petrény Roland, Mészáros László |
| A biopolimer anyagok használata az utóbbi évtizedben egyre szélesebb körben terjed, felhasználási területük pedig a hierarchikus struktúrájú, mikro- és nanoméretű erősítőanyagok alkalmazásával még inkább kiszélesíthető. A leggyakrabban alkalmazott politejsav (PLA) mátrix azonban rendkívül rideg, ezért lágyítani szükséges. A lágyítószer azonban, hasonlóan az erősítőanyagokhoz, összetett módon befolyásolja a mátrix kristályszerkezetét és a kompozit szakítási, kúszási, illetve fáradási tulajdonságait.
1. félév
Végezzen irodalomkutatást politejsav mátrixú nano- és hibridkompozitok szívósságának növelési módszereivel kapcsolatban, különös tekintettel a lágyítószerek alkalmazási lehetőségeire, térjen ki a lágyítószer és az erősítőanyagok szerkezetmódósító hatásaira.
Mutassa be a nano-és hibridkompozitok fáradási jellemzőit, térjen ki a lágyítószer hatására.
Állítson elő részben kristályos politejsav mátrixú, nanorészecskékkel és szénszállal erősített, oligomer tejsavval lágyított kompozitokat.
2. félév
Termikus, röntgenes és mikroszkópos vizsgálatok alapján tárja fel a lágyított nano-és hibridkompozitok mikroszerkezetét.
Határozza meg a nano- és hibridkompozitok húzási és fáradási tulajdonságait.
Állapítson meg összefüggéseket a mikroszerkezet és a mechanikai tulajdonságok között, vizsgálja a szálkötegcella elmélet alkalmazhatóságát.
|
| 20. | Tervezetten újrahasznosítható, égésgátolt vitrimer kompozitok fejlesztése |
| | Hallgató: Devecser Boglárka |
| | Konzulens: Dr. Pomázi Ákos, Dr. Toldy Andrea, Poór Dániel |
| Készítsen átfogó irodalomkutatást a tervezetten újrahasznosítható térhálós polimerekről, különös tekintettel a vitrimerekre és kompozitjaikra.
Dolgozzon ki gyártástechnológiát szénszálerősítésű vitrimer kompozitok előállítására.
Hasonlítsa össze a vitrimer kompozitok mechanikai tulajdonságait és éghetőségét a hagyományos epoxigyanta kompozitokéival, majd tegyen javaslatot a vitrimer kompozitok alkalmazási területeire. |
| 21. | FDM típusú 3D nyomtatóhoz szükséges filament gyártó berendezés elhúzó egységének továbbfejlesztése |
| | Hallgató: Kiss Benedek József |
| | Konzulens: Dr. Romhány Gábor |
| A munka fő célja, hogy egy, a tanszéken fejlesztett, az FDM-féle 3D nyomtatáshoz való filament gyártósort továbbfejlesszen.
A továbbfejlesztés fő iránya az elhúzó egység átdolgozása. |
| 22. | FDM típusú 3D nyomtatóhoz szükséges filament gyártó berendezés elhúzó egységének továbbfejlesztése |
| | Hallgató: Kiss Benedek József |
| | Konzulens: Dr. Romhány Gábor |
| A munka fő célja, hogy egy, a tanszéken fejlesztett, az FDM-féle 3D nyomtatáshoz való filament gyártósort továbbfejlesszen.
A továbbfejlesztés fő iránya az elhúzó egység átdolgozása. |
| 23. | Funkcionális kompozitok előállítása T-RTM technológiával |
| | Hallgató: Joós Eszter |
| | Konzulens: Suplicz András, Széplaki Péter |
| A kutatási téma célja, hogy az újszerű T-RTM eljárásban (hőre lágyuló gyantainfúzió) rejlő előnyöket feltárjuk és kiaknázzuk. Ilyen előny például, hogy a kis viszkozitású monomerrel kis nyomás mellett át tudjuk itatni az erősítőszövetet, majd poliamid 6 mátrixú kompozitokat készíteni belőle. Az in-situ polimerizációval előállított hőre lágyuló mátrix új lehetőségeket nyit a kompozittechnológia területén, hiszen így az alapanyag a hagyományos kompozitokkal szemben újrafeldolgozható és "javítható" lesz. A mostani kutatás célja, hogy az eddigiekben elkészített kompozit termékek tulajdonságait módosítsuk, pl.: felületi jellemzőit javítsuk, vagy növeljük a merevségét, mindemellett megtartva az újrafeldolgozhatóságot.
|
| 24. | Hőre lágyuló polimer mátrixú kompozitok hegeszthetősége |
| | Hallgató: Győry Tamás |
| | Konzulens: Dr. Suplicz András, Széplaki Péter |
| Végezzen széleskörű irodalomkutatást a polimerek hegeszthetőségének témakörében. Térjen ki részletesen a polimer kompozitok ultrahangos hegesztésére, mutassa be az szakirodalomban eddig elért eredményeket.
Készítsen T-RTM eljárással szénszövet erősítésű kompozit mintákat, majd elemezze azok hegeszthetőségét ultrahangos eljárással. Vizsgálja a hegesztési paraméterek hatását a hegesztés jósági fokára.
Készítsen fröccsöntéssel rövidszálas kompozit mintákat, majd elemezze azok ultrahangos hegeszthetőségét. Hasonlítsa össze a rövid és a folytonos szálas kompozitok esetében elért eredményeket.
Értékelje a kapott eredményeket, tegyen fejlesztési javaslatokat. |
| 25. | Hőre lágyuló és térhálós mátrixú, szénszál-erősítésű kompozitok tulajdonságainak elemzése és összehasonlítása |
| | Hallgató: Pénzváltó Ágnes |
| | Konzulens: Dr. Suplicz András, Széplaki Péter, Marton Gergő Zsolt |
| 26. | Polimerek fröccsöntés közben fellépő degradációjának elemzése |
| | Hallgató: Tóth Ákos |
| | Konzulens: Dr. Szabó Ferenc |
| 27. | Végeselemes hálózási stratégiák vizsgálata és továbbfejlesztése fröccsöntésszimulációhoz |
| | Hallgató: Skribanek Csanád Mihály |
| | Konzulens: Dr. Szabó Ferenc |
| Napjainkban a fröccsöntési szimulációt egyre elterjedtebben alkalmazzák az iparban. A szimulációk pontosságát az elkészített modell végeselemes hálója is befolyásolhatja, több esetben speciális módszerekkel készített háló alkalmazása is indokolt lehet. A feladat célja hálózási stratégiák vizsgálata és fejlesztése, illetve szimulációkra gyakorolt hatásának elemzése. |
| 28. | Vandálbiztos bokszzsák fejlesztése |
| | Hallgató: Szendefi Etelka |
| | Konzulens: Dr. Szabó Ferenc |
| A közterületeken elhelyezett, szabadon használható sporteszközök egy jelentős részét nem a rendeltetésszerű használat okozta elhasználódás, hanem szándékos rongálás miatt kell cserélni. A feladat célja vandálbiztos bokszzsákkonstrukció kidolgozása szimulációs módszerekkel és kísérleti úton szerzett tapasztalatok felhasználásával. |
| 29. | Anyagmodell fejlesztése fröccsöntési szimulációhoz |
| | Hallgató: Wladimír János Valdemár |
| | Konzulens: Dr. Szabó Ferenc |
| 30. | Szénszálerősítésű kompozitok károsodásainak elemzése akusztikus emissziós módszerrel |
| | Hallgató: Balogh Fanni |
| | Konzulens: Dr. Szebényi Gábor, Dr. Romhány Gábor, Marton Gergő Zsolt |
| Diplomamunka A:
1. Készítsen átfogó irodalomkutatást a kompozitok károsodásaihoz és roncsolásmentes anyagvizsgálataihoz kapcsolódóan, különös tekintettel az akusztikus emissziós módszerre.
2. Az irodalomkutatás alapján tegyen javaslatot próbatestek előállítására és a kompozitok károsodásainak akusztikus emissziós módszerrel történő azonosítására és elemzésére vonatkozóan.
3. A javaslatai alapján végezzen előkísérleteket, majd értékelje azok eredményeit.
Diplomamunka B:
1. Az előkísérletek tapasztalatai alapján alakítson ki végleges kísérlettervet.
2. Hajtsa végre a kísérlettervet, majd hasonlítsa össze az eredményeket egyéb, károsodások azonosítására alkalmas roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerek alkalmazásával.
3. Értékelje az eredményeket, majd tegyen javaslatot a továbbfejlesztésre vonatkozóan.
|
| 31. | Előre definiált tönkremenetelű kompozitok modellezése |
| | Hallgató: Matók Anna |
| | Konzulens: Dr. Szebényi Gábor, Dr. Romhány Gábor, Marton Gergő Zsolt |
| Diplomamunka A:
1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a polimer kompozitok rétegközi károsodásaihoz és azok modellezési lehetőségeihez kapcsolódóan.
2. Az irodalomkutatás alapján tegyen javaslatot az alkalmazandó modellezési módszerekre vonatkozóan.
3. Végezzen előkísérleteket a modellparaméterek meghatározása céljából.
Diplomamunka B:
1. Az előkísérletek során meghatározott modellparaméterekkel végezzen előzetes szimulációkat.
2. Az előzetes szimulációk eredményei alapján finomítsa a modellparamétereket.
3. Értékelje a szimulációk eredményeit, majd tegyen javaslatot a továbbfejlesztésre vonatkozóan.
|
| 32. | Önerősített UHMWPE kompozitok fejlesztése orvostechnikai alkalmazásokhoz |
| | Hallgató: Balassa Boglárka Izabella |
| | Konzulens: Dr. Szebényi Gábor, Nemes-Károly István |
| 33. | Nagyteljesítményű hibrid szendvicsszerkezetek fejlesztése |
| | Hallgató: Csutorás Barna |
| | Konzulens: Dr. Tamás-Bényei Péter, Sántha Péter |
| A tömegcsökkentés minden iparágban kulcsfontosságú, mert ezzel hatékonyabbá tehető az erőforrások kihasználása és költségcsökkentés is realizálható. A polimer kompozitok fémekkel történő kombinálása lehetővé teszi ezen anyagok előnyös tulajdonságainak ötvözését. A kutatás fémhab maganyagú és polimer kompozit héjlemezekből készülő szendvicsszerkezetek kifejlesztésével foglalkozik. |
| 34. | Égésgátló bevonattal ellátott önerősített PA6 kompozitok újrahasznosítása |
| | Hallgató: Hári Eszter |
| | Konzulens: Dr. Toldy Andrea, Kovács Zsófia |
| Az önerősített polimer kompozitok esetén az erősítőanyag és a mátrix azonos anyagcsaládból származik. Az elterjedésüket elősegítette, hogy az újrahasznosításuk során a mátrix és az erősítőszálak újraolvasztásával kapott homogén alapanyagot újra fel lehet használni. Azonban a szerves polimer mátrixból adódó éghetőség miatt szükség van az égésgátlásukra. A kutatás célja égésgátló bevonattal ellátott önerősített PA6 kompozitok újrahasznosítása, és az újrahasznosított alapanyag vizsgálata.
1. Végezzen átfogó irodalomkutatást az E-kaprolaktám alapú PA6 rendszerek égésgátlása területén. Térjen ki az önerősített PA6 kompozitokra, és a kompozitok újrahasznosítási lehetőségeire.
2. Az irodalomkutatás alapján tegyen javaslatot, hogy milyen égésgátolt rendszert lenne érdemes előállítani, és újrahasznosítani.
3. Állítson elő referencia és égésgátolt önerősített PA6 kompozitokat. Mechanikai újrahasznosítás után állítson elő próbatesteket mechanikai és éghetőségi vizsgálatokhoz. Hasonlítsa össze az újrahasznosított minták éghetőségét és mechanikai tulajdonságait az eredeti minták tulajdonságaival.
|
| 35. | Filament átmérőingadozás termékminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata ömledékrétegzésen alapuló 3D nyomtatási technológia esetében |
| | Hallgató: Bense Hajnalka Klára |
| | Konzulens: Dr. Török Dániel, Dr. Kovács Norbert Krisztián, Dr. Romhány Gábor |
| 36. | Digitális képelemzésen alapuló algoritmus fejlesztése hibás termékek automatizált kiszűrésére |
| | Hallgató: Pécsi Lilla |
| | Konzulens: Dr. Török Dániel, Párizs Richárd Dominik, Marco Avallone |
| 37. | Ömledék áramlásának vizsgálata végeselemes modellekkel összetett elosztórendszer esetében |
| | Hallgató: Beke Áron |
| | Konzulens: Dr. Zink Béla, Párizs Richárd Dominik, Dr. Török Dániel |
| A nagyfészekszámú fröccsöntő szerszámok esetén a formaüreg kitöltése kiegyensúlyozatlan. Ennek a kiegyensúlyozatlanságnak az oka az elosztórendszerben az ömledéken fellépő nyíróigénybevétel hatására kialakuló kiegyensúlyozatlan hőmérsékleteloszlás a keresztmetszet mentén. A diplomamunka célja ez a kiegyensúlyozatlanság és a kiegyensúlyozatlanság csökkentésére szolgáló, keresztmetszet-változás alapuló megoldások numerikus vizsgálata összetett geometriájú elosztórendszer esetén.
Diploma A:
-Ismertessen a sokfészkes szerszámok kialakítási lehetőségeit és azok jellemzőit.
-Jellemezze a sokfészkes, hideg elosztócsatornás szerszámok jellemző problémáit, főképp a kitöltési problémákat mutassa be, és azok megoldási lehetőségeit. Részletesen térjen ki a témában fellelhető numerikus számítási megoldásokkal foglalkozó nemzetközi irodalomra.
-Tervezzen olyan keresztmetszet szűkítésen alapuló inzerteket, amelyekkel a kialakuló kitöltési egyenetlenség csökkenthető.
-Építsen fel olyan végeselemese modellt, amellyel kellő pontossággal modellezhető a kitöltési fázis a szerszámban.
Diploma B:
-Végezzen fröccsöntési kísérleteket a sokfészkes szerszámmal, eltérő geometriájú szűkítéses inzertek felhasználásával.
-Numerikus számításokkal modellezze az eltérő elosztórendszerekben kialakuló áramlási viszonyokat.
-Hasonlítsa össze a mért és numerikus úton számolt eredményeket, tegyen javaslatokat a valós és számolt eredmények között esetlegesen fennálló különbségesek csökkentésére.
|
| 38. | Vezetőképes polimer kompozit fejlesztése polimer alapú tüzelőanyag cellákhoz |
| | Hallgató: Molnár Bálint |
| | Konzulens: Dr. Zink Béla , Hajagos Szabolcs |
| Diplomamunka A
-Végezzen irodalomkutatást a tüzelőanyag cellák területén, különös tekintettel a protoncsere membrános tüzelőanyag cellára.
-Az irodalomkutatás során részletesen térjen ki a bipoláris lemezekhez alkalmazható alapanyagokra, kiemelve a vezetőképes polimereket, illetve az alkalmazott töltőanyagokat.
-Végezzen előkísérletek a különböző vezetőképes polimer kompozitokon hő- és vezetőképesség alapján
Diplomamunka B
-Készítsen hő- és elektromosan vezető polimereket, az előállíttott alapanyagból gyártson próbatesteket termikus, elektromos és mechanikai mérésekhez
-Végezze el a termikus, elektromos és mechanikai méréseket
-A fejlesztett alapanyag eredményeit hasonlítsa össze a kereskedelemben kapható vezetőképes polimer alapanyagok eredményeivel
|
© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor
