In-situ habosított maganyaggal rendelkező 3D nyomtatott polimer kompozitok fejlesztése és szerkezetének vizsgálata
Pályázati azonosító:
K 146236
Támogató:
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)
Futamidő:
2024. január 1. - 2027. december 31.
Témavezető (BME):
Prof. Dr. Czigány Tibor
Dr. Tomin Márton
Résztvevő kutatók (BME):
Prof. Dr. Czigány Tibor
Dr. Tomin Márton
Dr. Kovács Norbert Krisztián
Lukács Norbert László
Dr. Tamás-Bényei Péter
Szederkényi Bence
Sántha Péter
Dr. Tóth Csenge
Pályázat összefoglalója
A pályázat célja olyan additív gyártástechnolóigával előállított kompozit szendvicsszerkezetek fejlesztése és vizsgálata, amelyekben a szálerősített héjréteg és a porózus szerkezetű, habosított magréteg egy lépésben, szálolvasztásos 3D nyomtatással kerül előállításra. A projekt keretében elsődleges célunk a szálhosszeloszlás, az erősítőszáltartalom, valamint az újrahasznosított szálak alkalmazásának hatásának vizsgálata különböző típusú mátrixanyagokban, továbbá a rövid és hosszú szálas erősítés hatásainak feltérképezése.
Emellett célunk in-situ habosodó filamentek fejlesztése, amely során vizsgáljuk a különböző kémiai és fizikai hatáselven működő habképzőszerek alkalmazhatóságát, különös tekintettel a hő hatására expandálni képes mikrogyöngyökkel töltött biopolimer alapú filamentekre. A kutatás során elemezzük a nyomtatási paraméterek – mint például a hőmérséklet, nyomtatási sebesség és rétegvastagság – hatását a habosodás dinamikájára és a kialakított cellaszerkezeti jellemzőkre (cellaméreteloszlás, cellasűrűség). A nyomtatási beállítások optimalizálásával olyan cellaszerkezetek érhetők el, amelyek hozzájárulnak a habszerkezet mechanikai tulajdonságainak javításához és az energiaelnyelő képesség fokozását.
Ezen ismeretek alapján lehetőség nyílik a keresztmetszet mentén szabályozottan változó porozitású, funkcionális szerkezetek előállítására, amelyek nemcsak nagy energiaelnyelő képességet biztosítanak, hanem a szerkezet egyéb mechanikai tulajdonságait (pl. merevség, szilárdság) is kedvező irányba változtatják. Ezáltal olyan egyedi, testreszabott megoldásokat hozhatunk létre, amelyek különböző ipari igényeknek felelnek meg, például a gépjárműiparban, ahol fontos a könnyű, de erős szerkezetek alkalmazása, az orvostechnikában, ahol gyakori a porózus szerkezetek csontpótló anyagként való alkalmazása, vagy a sportszergyártásban, ahol a védőfelszerelések ütéscsillapítási hatékonyságának növelése áll a középpontban. Az újrahasznosított szálak használata, valamint a célzott porozitással történő tömegcsökkentés és az ezzel párhuzamos funkcionalitásjavítás hozzájárul az ökológiai lábnyom csökkentéséhez is.
Pályázat eredményei
1. munkaszakasz
2024. január 1. - 2024. december 31.
A kutatás első munkaszakaszában megvizsgáltuk a mikroszerkezet és a mechanikai tulajdonságok közötti kapcsolatot anyagextrúzió alapú 3D nyomtatással készült kompozitok esetében. Rövid üveg-, bazalt- és szénszál-erősítésű politejsav nyomtatószálakat állítottunk elő, majd mikromechanikai modelleket használtunk a síkbeli húzó tulajdonságok előrejelzésére. Megállapítottuk, hogy a rétegek közötti húzó tulajdonságokat erősen befolyásolja a szál-mátrix adhézió. Másodrendű összefüggés írja le a rétegek közötti szakítószilárdságot a száltartalom függvényében 5 és 25 w% között, 15 w%-os maximummal, a szén- és bazaltszál-erősítésű kompozitok esetében. Ha az adhézió gyenge, a repedés a szál-mátrix határfelület mentén terjed, ami rideg törést és alacsony szilárdságot okoz. Eredményeink rámutattak a szál-mátrix adhézió minőségének a szakító tulajdonságokra gyakorolt szerepére, amely nagy hatással van mind az előrejelzések pontosságára, mind a károsodási folyamatokra.
Emellett elkezdtük az in-situ habosodó filamentek fejlesztését, amelyhez kétlépcsős gyártástechnológiát alkalmaztunk. Az alacsony hőmérsékletű kompaundálást és az azt követő szálhúzást alkalmazva megvizsgáltuk különböző fizikai és kémiai hatáselven működő habképzőszerek alkalmazhatóságát és előhabosodásra való érzékenységét. Továbbá előkísérleteket végeztünk a nyomtatási paraméterek – elsősorban a nyomtatási sebesség és hőmérséklet – kialakult cellaszerkezetre gyakorolt hatásának feltárására. Megállapítottuk, hogy a nyomtatási hőmérséklet egy bizonyos határérték felett a csökkent ömledékszilárdság és a gáz nagyobb diffúziós képessége miatt a cellaszerkezet összeomlását eredményezi, míg ezen optimum alatt az expanzió mértéke korlátozott marad.
2. munkaszakasz
2025. január 1. - 2025. december 31.
3. munkaszakasz
2026. január 1. - 2026. december 31.
4. munkaszakasz
2027. január 1. - 2027. december 31.
Pályázat támogatásával megjelent közlemények
Tóth Cs.,
Molnár K.,
Virág Á. D.: Short fiber reinforcement in material extrusion 3D printing: A meta-analysis review with insights into sustainable alternatives. Polymer Composites,
, 1-39 (2025)
https://doi.org/10.1002/pc.29850 IF=4.8 Q1
Tóth Cs., Ilinyi B.,
Kovács L.: Layer-level constitutive material model for representing non-linear stress-strain relationships in continuous carbon fiber-reinforced 3D-printed composites. Polymer Testing,
146, 108794/1-108794/1-12 (2025)
https://doi.org/10.1016/j.polymertesting.2025.108794 IF=5 D1
Tóth Cs.,
Lukács N. L.,
Kovács N. K.: The role of the fiber–matrix interface in the tensile properties of short fiber–reinforced 3D-printed polylactic acid composites. Polymer Composites,
, 14 (2024)
https://doi.org/10.1002/pc.28720 IF=4.8 Q1
Tomin M., Lukács N., Berezvai Sz.: Development of density-graded sandwich structures with in-situ foaming filaments in additive manufacturing. in 'FOAMS 2024 King of Prusia. 2024.09.17-2024.09.20.,7 (2024)
© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor