Az 1-es mérföldkőben meghatározott szakirodalmi áttekintési feladatot a BME Polimertechnológia Tanszék és az X-Plast kollégái közösen elkészítették. A mérföldkő célkitűzéseinek eléréséhez nagyban hozzájárul, a számos nemzetközi szabadalommal rendelkező fejlesztő csapat szakmai tapasztalata, így a munka korai szakaszában a kiválasztott hajtóműtípus szabadalom kutatására összpontosításával lehetővé vált a témában relevánst tudomány mai állásának részletes feltérképezése. Ez elősegítette a vonatkozó nemzetközi szakirodalomi áttekintés pontos és hatékony kivitelezhetőségét. A piac jelenlegi állásának feltérképezése mellett kifejlesztésre kerültek különböző polimer kompozit anyagok, amelyeket fröccsöntésben és 3D nyomtatási eljárásokban fel tudunk használni hajtóműalkatrészek gyártásához. Készítettünk különböző összetételű, nagyteljesítményű szénszálat és bór-nitridet tartalmazó hibridkompozitokat is, amelyek az egyes adalékanyagok előnyös tulajdonságait jól ötvözik (nagy szilárdság, jó hővezetőképesség, kopásállóság stb.). A 3D nyomtatáshoz fejlesztett alapanyag esetében egy extruziós gyártási módszert is fejlesztettünk, hogy az erősítőszálak hosszát maximalizáljuk, ezzel javítva a kompozitok hatékonyságát. A munkaszakaszban előkészítettük a következő mérföldkő feladatait is, megvizsgálva a lehetséges kimeneteleket és akadályokat.

A 2-es munkaszakaszban kiválasztásra kerültek azon alkatrészek, amelyek a metal-to-plastic, illetve a lightweight design elvek alkalmazása mentén a legjobban segítik az eredeti projekt célok megvalósítását. Ezen alkatrészek esetén megvizsgáltuk a lehetőségét a teljesen polimer, illetve a fém-polimer hibrid felépítés alkalmazásának is. A terméktervezési folyamat során számos, sokszor egymásnak ellentmondó követelménynek való megfelelés komoly kihívást jelent. A topológiai optimalizálás során feltártuk a legfőbb terhelési irányokat és meghatároztuk az előzetes borda struktúrát. A szimulációval támogatott fejlesztési folyamat során kiemelten fontos szerepet kaptak az eltérő anyagokból, 3D nyomtatással előállított prototípusok, illetve az ezeken elvégzett tesztpadi mérések. A mérésekkel párhuzamosan mind kinematikai-dinamikai, mind homogén izotróp szilárdságtani szimulációk segítségével optimalizáltuk a kiválasztott külső ház geometriáját és összevetettük azokat a tesztpadi eredményekkel. A mérési adatok kiértékelését újabb tervezési iterációk követtek, amely során mind a fröccsöntési, mind a központi fém magra vonatkozó forgácsolási gyártástechnológiai limitációk figyelembevételre kerültek. E lépésben úgynevezett kapcsolt végeselemes szimulációk kerültek futtatásra a Budapesti Műszaki és Gazdaságitudományi egyetem Polimertechnika Tanszéke által készített Moldflow szimulációs eredményekből származó szálorientáció figyelembevételével. E lépés során a kidolgozott geometriai variánsokat a szálorientáció függvényében irányonként eltérő tulajdonságú anizotróp anyagmodellel paramétereztük. E state-of-the-art módszer segítségével lehetőség nyílik a gyártott alkatrészek leképzésére egy virtuális fejlesztési környezetben (mintegy digitális iker) így vizsgálva az alkatrész viselkedését az előirányzott terheléseknek megfelelően. A geometria fejlesztése mellet megvizsgáltuk a különböző, speciális gyártástechnológiák alkalmazhatóságának lehetőségeit és limitációit. Itt olyan eljárá