MTA-BME Kutatócsoport






Megnövelt hatékonyságú feldolgozási és energetikai hasznosítási célú komplex technológiák kifejlesztése a települési szilárd hulladékokhoz

Pályázati azonosító:
2019-1.1.1-PIACI-KFI-2019-00200
Támogató:
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)
Futamidő:
2020. január 1. - 2022. december 31.
Témavezető (BME):
Dr. Pölöskei Kornél

Résztvevő kutatók (BME):
Dr. Pölöskei Kornél
Dr. Bárány Tamás
Konzorciumi partnerek (BME):
3B Hungária Kft. (Konzorciumvezető)
BME GPK Áramlástan Tanszék (BME témavezető)
BME GPK Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

SAJTÓKÖZLEMÉNY (PROJEKTKEZDÉS)

Pályázat összefoglalója

Csak Magyarországon évente 2,7 millió tonna vegyes települési szilárd hulladék keletkezik, amely jelentős részben lerakásra kerül. A Világbank adatai szerint pedig a Földön évente több mint 2 milliárd tonna települési szilárd hulladék (TSZH) keletkezik (0,75 kg/fő/nap), és ez a mennyiség egyre csak nő: 2050-re már évi 3,4 milliárd tonnát valószínűsítenek. A meglévő üzemekben feldolgozott, jelentős energiatartalmú másodtüzelőanyag-frakciók hasznosítására nincs elég kapacitás, mely tovább rontja a hazai helyzetet. A nemzetközi piacon szintén van igény olyan vegyesen begyűjtött települési szilárd hulladék (VTSZH, = háztartási hulladék) feldolgozó rendszerekre, amelyek képesek rugalmasan alkalmazkodni az akár országonként is jelentősen eltérő hulladékösszetételhez, melyet a szelektív gyűjtési gyakorlat időbeli változása tovább bonyolít a VTSZH-ba kerülő csomagolóanyagok tekintetében. A VTSZH másodtüzelőanyagként történő energetikai hasznosítása számos feldolgozási lépést igényel: aprítás, szitálás, mágneses és nem mágneses fémek leválasztása, inert összetevők elkülönítése, nem kívánt anyagok (pl. PVC) szeparációja. A hulladékfeldolgozás során probléma, ha a hulladék anyaga és halmazállapota inhomogén. Ekkor a feldolgozás legelső lépéseként azokat szét kell válogatni. Ha a sokféle anyag együttesen kerülne bálázásra a hulladékfeldolgozás során, akkor lehetetlen volna újrahasznosítani. A szétválogatás rendkívül nagy energia-, illetve élőmunka-igényű, és jelenleg csak akkor érheti meg, ha a szétválogatandó anyagok kellően nagy értékkel bírnak – homogén formában – az érintett feldolgozóipar számára. Olyan technológiát fejlesztünk, ami kielégíti a kör-körös gazdaság, a lokális energetikai hasznosítás, valamint az EU lerakási elvárásait. A fejlesztés 3 kiemelt területe: 1)A beérkező hulladék automatizált szétválogatása: továbbfejlesztjük a hulladék egyes komponenseit célirányosan szétválogató, sűrűség szerinti – légtechnikai elvű – osztályozást is magában foglaló szeparátor-technikát. Növeljük a szeparátor feldolgozó kapacitását, fokozzuk az osztályozás pontosságát. Megoldjuk a légtechnikai osztályozásban felhasznált levegő szűrését, és ez által elkerüljük a kiporzást. Az osztályozási folyamatot a kritikus pontokon az Ipar 4.0 stratégia irányait követő szenzorokkal látjuk el, így pontosítva a gép működését, szabályozhatóságát. A továbbfejlesztett szeparátor-technika révén hatékonyan kiválasztjuk a hulladékból a gazdaságba másodnyersanyagként visszaforgatható anyagokat. 2)A másodnyersanyagként visszaforgatható anyagok kiválasztása után visszamaradó hulladékból, annak szárítása után, szilárd másodtüzelőanyagot tervezünk előállítani. Kidolgozzuk a hulladék szárításának technológiáját, az elérhető leghatékonyabb energia-felhasználási mutatókkal. 3)A szilárd másodtüzelőanyagból pedig termikus eljárással alapvetően nagyfűtőértékű gázt nyerünk ki, amelynek felhasználásával egyrészt a távhő-rendszerekben való hasznosításra hőt, másrészt villamos áramot termelünk. Megoldjuk a gáz és a salak kezelését. A termikus eljárást úgy fejlesztjük tovább, hogy a jelenlegi feldolgozó kapacitást nagyságrendileg megnöveljük nagyobb települések megbízható kiszolgálása érdekében. A konzorciumvezető jelentős tapasztalatokkal rendelkezik hulladék feldolgozó üzemek létesítésében és fejlesztésében. Az első válogatóművet Magyarországon 2001-ben építette. Az ezt követő 2001-2014 időszakban 64 db hulladékfeldolgozó üzemet valósított meg, majd pedig 5 VTSZH előkészítő üzembe szállított technológiát. A 3BH konzorciális projekt-partnere a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A BME együttműködő tanszékei ipar által is elismert szakmai tudással, laboratóriumi infrastruktúrával rendelkeznek az alkalmazott folyamattechnika, méréstechnika és anyagtudomány területein. A BME hiánypótló módon támogatja a projekt céljait a szeparátor-technika, a szárítás-technika, és a hulladékfeldolgozásból adódó tüzelőanyagot hasznosító hő- és villamos energiatermelés terén.

Pályázat eredményei

1. munkaszakasz
2020. január 1. - 2020. december 31.

2. munkaszakasz
2021. január 1. - 2021. december 31.

3. munkaszakasz
2022. január 1. - 2022. december 31.



© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor