Önéletrajz | Kutatási terület | Publikációk | Oktatott tárgyak | Témaajánlatok

TDK témák | Diploma témák | Szakdolgozat témák | PhD témák

Aktuális TDK ajánlatok

1.

Vezetőképesség mérése elasztomereken

Bár a vezetőképesség mérésére jól vezető szerkezeti anyagok esetében számos módszer rendelkezésre áll, a polimerek, azon belül is elasztomerek esetében az alapvetően szigetelő jelleg, illetve a minták kis erő hatására is könnyen bekövetkező deformálhatósága miatt ez nehézségekbe ütközik. A hallgató feladata egy már rendelkezésre álló mérési módszer megismerése, és elasztomerek vizsgálatára alkalmassá tétele.

2.	Mintaelőkészítési módszer kidolgozása latexből előállított elasztomer minták vizsgálatához
	A latextechnológiát az ipar elterjedten használja mártott termékek előállítására. A hallgató feladata egy olyan módszer kidolgozása, amellyel a gumiiparban elterjedt vizsgálati módszerekhez (pl. szakítóvizsgálat) megfelelő minták állíthatók elő.

3.

Elektromosan vezetőképes poliamid nyomtató filamentek kifejlesztése újrahasznosított szénszálak alkalmazásával

A 3D nyomtatáshoz használható filamentek legújabb generációja olyan funkcionális tulajdonságokkal is rendelkezik, mint például az elektromos vezetőképesség, aminek elektronikai eszközökben, elektromágneses árnyékolásban lehet fontos alkalmazási területe. A mátrixanyagokkal szemben műszaki alkalmazások esetén fontos követelmény a nagy szilárdság és szívósság, ezért a hagyományosan alkalmazott anyagok mellett terjed az olyan műszaki anyagok alkalmazása is mint a poliamid. Ugyanakkor a poliamid részben kristályos szerkezete miatt sokkal nagyobb mértékben zsugorodik, mint az amorf anyagok, ami a 3D nyomtatásra való alkalmasságát korlátozza, ugyanakkor körültekintő alapanyag választással és töltőanyagok alkalmazásával ez a zsugorodás csökkenthető. A kompozit hulladék növekvő mennyisége miatt egyre sürgetőbb a belőlük visszanyerhető, értékes erősítőszálak újrahasznosítása is. Mivel a filamentek gyártásáshoz többnyire rövid szálak használatosak, előnyös lehet az ilyen újrahasznosított szálak alkalmazása. A gyártás során a száltartalmú filament orientált szerkezetet kaphat, ami a nyomtatás során erősödhet, így az elektromos vezetőképesség irányfüggővé válhat. A dolgozat célja egy olyan új, poliamid mátrixú, újrahasznosított szénszálakkal és nanorészecskékkel töltött, filament kifejlesztése, amely elektromosan vezetőképes és méretpontos termékek nyomtatásához alkalmazható.

4.

Műtárgyak öregedésének vizsgálati módszerei

Tekintse át a meglévő irodalmat a polimer alapú műtárgyakra vonatkozóan: melyek a jelenleg leggyakrabban előforduló alapanyagok, azokra vonatkozó öregedési folyamatok és azok vizsgálati módszerei (előnyei, hátránya, korlátai, veszélyei a tárgyra nézve). Első lépésben rögzítse a választott polimer alapú analóg darab kiindulási állapotát, vizsgálja és mutassa be annak alapanyagát. Második lépésben mutassa be az adott polimer alapú analóg darab öregedést befolyásoló tényezőket, az egyes tényezők nyomon követesére válasszon vizsgálati módszereket. Harmadik lépésben két választott öregedést befolyásoló tényező esetében végezzen gyorsított öregedési vizsgálatot és kövesse adott időközönként az egyes tényezők hatását, majd ábrázolja azokat és fogalmazzon meg ajánlásokat a mintadarab tárolásra vonatkozóan.

5.

Termoplasztikus mátrixú kompozitok szerkezeti és mechanikai tulajdonságainak vizsgálata és modellezése az újrafeldolgozási ciklusok függvényében

A polimer mátrixú kompozit hulladékok közel felét a termoplasztikus mátrixú kompozitok teszik ki. Az egyszerű feldolgozhatóságuk, az alacsony sűrűséggel párosuló nagy szilárdságuk, vagy az olyan funkcionális tulajdonságuk, mint az igényeknek megfelelően változtatható hő- és elektromos vezetőképességük miatt a közeljövőben az ilyen kompozitokat a jövőben is egyre nagyobb volumenben fogja használni az ipar, ezért a belőlük származó hulladék kezelése egyre aktuálisabb feladat. Mivel ezeknek a kompozitoknak a környezetben meglehetősen hosszú a lebomlási ideje, az akkumulációjuk megelőzése elsősorban az élettartamuk növelésével lehetséges. Az anyagukban történő újrahasznosítási technológiák leggyakrabban értékcsökkenéssel járnak, így az élettartam növelésének fontos feltétele az, hogy az újrahasznosítás során a kompozitok szilárdsága ne csökkenjen számottevően. Az erősítőszálak elkerülhetetlen töredezése miatt ez elsősorban a szál-mátrix kapcsolat javításával valósítható meg, mivel így a töredezett, rövid szálak is a kritikus szálhossz fölött maradnak. A szál mátrix kapcsolat erősíthető különféle nanorészecskékkel, amelyek legfőbb előnye, hogy az ömledékes újrafeldolgozás során egyszerű adalékanyagként a kompozithoz adható, sőt, égésgátló adalékanyagként gyakran eleve megtalálhatók a polimerekben és kompozitokban. A dolgozat célja a polimer mátrixú szálakat és nanorészecskéket is tartalmazó kompozitok ömledékes újrafeldogozása során bekövetkező szerkezeti és mechanikai tulajdonságbeli változások feltárása és modellezése a várható életciklus előrejelezhetősége céljából.

Megvalósult TDK témák

1.	Hulladék gumiőrlet tartalmú keverékek kompatibilitásának javítása
	Domonkos Karola Rita - 2025 TDK 3. díj

2.	Újfajta gumiőrlemény alapú adszorbens fejlesztése
	Tóth Petra Andrea - 2025 TDK dicséret

3.	Növelt szívósságú, politejsav mátrixú hibrid nanokompozitok mikroszerkezetének vizsgálata a mechanikai tulajdonságok tervezhetősége céljából
	A biopolimerek, különösen a politejsav egyre népszerűbbé válnak csomagolástechnikai alapanyagként, azonban egyre inkább előtérbe kerül a kompozitok mátrixanyagaként történő alkalmazásuk is. Azonban ahhoz, hogy a politejsav a mátrixanyag funkciót be tudja tölteni, növelni kell a szívósságát, amelyre a különféle lágyítószerek adhatnak megoldást. Ezek közül az egyik alkalmas lágyítószer az oligomer tejsav. A lágyítószer mennyisége, és annak a mátrixanyag különböző fázisaira gyakorolt hatása nagymértékben befolyásolja a kompozit makroszkopikus mechanikai tulajdonságait. Ezért annak érdekében, hogy a szilárdsági jellemzők tudatosan tervezhetők legyenek, fontos feltárni a lágyítószernek a kompozit mikroszerkezetére gyakorolt hatását, és ennek alapján mechanikai viselkedésben gyakorolt szerepét azonosítani.
	Bezerédi Ádám - 2023 TDK 3. díj

4.	Utólagos térhálósítás hatása önerősített polietilén kompozitok alakemlékezési tulajdonságaira
	A térhálós polietilén alakemlékező tulajdonsággal rendelkezik. A polimer alakemlékezési képessége módosítható szálerősítéssel, ezen belül önerősítéssel is. Önerősített polietilén kompozitot utólag térhálósítva, a az erősítetlen polimerénél alakemlékezés szempontjából kedvezőbb anyagot kaphatunk.
	Tóth Eszter - 2022 TDK 3. díj

5.	Besugárzás hatása epoxi-akrilát fotopolimer mechanikai és termikus tulajdonságaira.
	Irodalomkutatásában ismertesse röviden az ionos besugárzás működési elvét. Térjen ki továbbá röviden a PolyJet additív gyártástechnológia működésére. Végezzen anyagvizsgálatokat, amellyel meghatározza a különböző nagyságú dózissal besugárzott epoxi-akrilát minták fontosabb mechanikai és termikus tulajdonságait (pl: DSC, DMA Creep TTS). Mutassa be a besugárzási dózis nagyságának hatását a fontosabb mechanikai és termikus jellemzőkre, tegyen javaslatot arra, hogy a besugárzás hatását hogyan lehetne felhasználni azonos anyagból készülő prototípus fröccsöntő szerszámbetétek tulajdonságmódosítására.
	Oláh Gábor - 2022 TDK dicséret

6.	Részben kristályos politejsav mátrixú nano-és hibridkompozitok húzási tulajdonságainak elemzése a szálkötegcella-elmélet segítségével
	A megújuló erőforrásokból szintetizálható biopolimerek napjaink legígéretesebb anyagi közé tartoznak. A szén alapú nanorészecskékkel és mikroszálakkal erősített hibrid nanokompozitjaik pedig mechaikai tulajdonságaikat tekintve is versenyképesek lehetnek a hagymányos kompozitokkal. A nano- és hibridkompozitok erősítőanyagai jelentősen befolyásolják azok fázis- és mikroszerkezetét. A nanorészecskék nagy felület-térfogat arányának, illetve a nagyobb mennyiségű mikroméretű erősítőanyagnak köszönhetően kialauló határfázis térfogata az egész kompozitéra vonatkoztatva is jelentős, befolyásolva ezáltal azok makroszkopikus mechanikai tulajdonságait. Az erősítőanyagok mikroszerkezetre és mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatásainak megismerése, továbbá a gyakorlati alkalmazhatóság érdekében az anyag viselkedésének leírása szükséges egy erre alkalmas anyagszerkezeti modell segítségével.
	Horváth Aurél - 2022 TDK 2. díj

7.	Különböző típusú térhálósított polietilének alakemlékezési tulajdonságainak összehasonlítása
	A polietilén térhálósításának egyik egyszerű és elterjedt módja a gamma-besugárzással történő térhálósítás. A polietilénnek számos különböző típusa ismert, és adott besugárzási dózis hatása különböző, más típusok esetén.
	Kolda Nikolett - 2022 TDK dicséret

8.	Szénszállal és szén nanocsővel erősített polimer kompozitok húzási tulajdonságainak szálkötegcella-elméleten alapuló modellezése
	Horváth Aurél - 2021 TDK 1. díj

9.	Nagy energiájú sugárzással kezelt gumiőrlemény alkalmazhatósági lehetőségei gumikeverékekben és hőre lágyuló polimerekben
	Kiss Lóránt - 2020 TDK 1. díj, GHK különdíj, OTDK II. díj

10.	A gamma sugárzás polietilén szálakra gyakorolt hatásainak elemzése
	Tatár Balázs - 2020 TDK 2. díj

11.	A szénszál és szénnanocső önálló és együttes hatása a politejsav tulajdonságaira
	Horváth Aurél - 2020 TDK dicséret

12.	Határfázisok vizsgálata bazaltszál erősítésű, fröccsöntött kompozitokban
	Kiss Csanád - 2019 TDK dicséret

13.	Gamma-sugárzással térhálósított polietilén szálak alkalmazása önerősített kompozitokban
	Tatár Balázs - 2019 TDK dicséret

14.	Polimer felület spektrális reflexióján alapuló anyagfelismerés, gépi tanulás használatával
	György Levente, Sipos Bence - 2019 TDK 1. díj, Rektori dícséret, Bodor Géza különdíj, OTDK dícséret

15.	A poliamid 6 mátrixú hibridkompozitok újrafeldolgozásának hatása a mechanikai jellemzőkre
	Kiss Csanád - 2018 TDK 3. díj

16.	A böhmit hatása a politejsav mechanikai tulajdonságaira
	Krasznai Diána - 2018 TDK 1. díj

17.	A politejsav d-laktid tartalmának termomechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatása
	Végezzen szakirodalmi kutatást a politejsavval és annak hőfármázási lehetőségeivel kapcsolatban, továbbá tárja fel a politejsav d-laktid tartalmának mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatását. Készítsen termomechanikai vizsgálatokhoz különböző d-laktid tartalmú politejsav mintákat. Az előkészített mintákon végezze el a termomechanikai vizsgálatokat és hasonlítsa össze az eredményeket. Vonjon le következtetést a d-laktid tartalom hatásával kapcsolatban és adjon a változásokra anyagszerkezettani magyarázatokat.
	Krasznai Diána - 2017 TDK dicséret

18.	A poliamid 6 mátrixú nanokompozitok újrafeldolgozásának hatása a mechanikai jellemzőkre
	Napjainkban egyre szélesebb körben terjed a polimer mátrixú nanokompozitok használata. Az előállított termékek életciklusuk befejeztével a hulladékáramba kerülhetnek. Különösen izgalmas kérdés, hogy milyen változásokat okoz az anyagban az újrafeldolgozás és annak milyen hatásai vannak a mechanikai tulajdonságokra. 1. Készítsen szakirodalmi áttekintést a nanokompozitok előállításával, illetve a polimerek, polimer kompozitok újrafeldolgozási lehetőségeivel, azok mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatásaival kapcsolatban, különös tekintettel a poliamid 6 mátrixú kompozitokra. 2. Állítson elő extrúzió útján poliamid 6 mátrixú nanokompoztokat, illetve granulálás után ismételje meg az előállítást. A ciklust a szakirodalmi adatok alapján meghatározott számban ismételje meg. 3. Az egyes előállítási ciklusok után vagyan mintát a granulátumokból és állítson elő szakító próbatesteket. 4. Az előállított anyagokat minősítse szakítópróbával. Az előállított nanokompozitokat
	Kiss Csanád - 2017 TDK 3. díj

19.	A bazaltszál és a montmorillonit jelenlétének hatása a politejsav tulajdonságaira
	A politejsav (PLA) napjaink kedvelt megújuló erőforrásból előállítható polimere. Ahhoz, hogy a PLA alkalmazhatósági területét kiszélesítsék a kutatók más anyagokkal társítják. Egyelőra azonban tipikusan egy társítóanyag hatását vizsgálták, a hibridkompozitokkal kapcsolatos kutatás kevés. a TDK célja olyan hibridkompozit előállítása, amely egyrészt megújuló erőforráson alapul és a degradáció után sem károsítja a környezetet.
	Gonda Bence - 2017 TDK 3. díj

20.	A poliamid 6 nedvességtartalmának meghatározása különböző módszerekkel
	Dubi András - 2017 TDK dicséret

21.	Politejsav lágyítása lemez előgyártmányokhoz
	Haramia Zsófia - 2017 TDK 1. díj, Bodor Géza különdíj, OTDK különdíj

22.	Az ionizáló sugárzás politejsavra gyakorolt hatásának elemzése
	A politejsav csomagolóipari alkalmazásának gátat szab, hogy hőformázás után rideg viselkedést mutat.A kutatók gyakran ezen rideg viselkedést a politejsav más anyagokkal történő társításával érik el. A társítás gyakran kompatibilitási problémákat is felvet, amelyeket esetlegesen nagyenergiájú sugárzással lehet megoldani. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen ismernünk kell az ionizáló sugárzás magára a politejsavra gyakorolt hatását. Ezt akár a politejsav nedvességtartalma is befolyásolhatja. A szakdolgozat célja ezen hatások feltárása.
	Győry Dóra - 2017 TDK 3. díj

23.	Finomszemcsés gumiőrlemény töltés hatása a polietilén mechanikai jellemzőire
	A 21. században az emberiség számára az egyik legnagyobb kihívás saját hulladékainak kezelése, eltüntetése. Ez az újrahasznosítás három szinten lehetséges. Legjobb megoldás a hulladékok ismételt felhasználása, de ez csak akkor történhet meg gazdaságosan, ha minőségük és állapotuk megengedi. Második lehetőség a már eredeti feladatuk ellátására alkalmatlan tárgyak alapanyagának visszaforgatása új termékek létrehozása céljából. A harmadik, és legkisebb hatékonyságú módszer a befektetett energia visszanyerése, amit legtöbbször égetéssel érnek el. A hulladékok között jelentős hányadot képviselnek az elhasznált gumiabroncsok. Ezeknek az abroncsoknak és egyéb gumiból készült termékekből keletkező hulladékoknak az újrahasznosítása igen nehézkes, hiszen térhálós szerkezetük miatt reverzibilisen nem megömleszthetők, így még az anyagában történő újrahasznosításukhoz is megelőző technológiai lépésekre van szükség. Napjainkban az egyik leginkább fejlődő irányzat a gumihulladékok aprítása, őrlemény létrehozása, amelyet töltőanyagként lehet felhasználni polimer mátrixú termékek előállításánál. Az eddigi kutatások eredményei azt mutatják, hogy a gumiőrlemény jelenléte mérsékelten tudja fokozni a polimerek gumiszerű tulajdonságait. Azonban elmondható, hogy a szemcseméret csökkentésével a hatás kedvezőbb. Mindezek alapján cél olyan gumiőrlemény töltésű polietilén mátrixú rendszer létrehozása, amelyhez a szakirodalomban általánosan elterjedt pár száz mikronos részecskeméretnél nagyságrenddel kisebb méretű gumiőrlemény kerül társításra. Cél továbbá vizsgálni a kompatibilizálószer hatását is (korábbi tanulmányokban jól bevált etilén vinil acetát kopolimert alkalmazok). Az előállított anyagok jellemzése kvázi-statikus mechanikai vizsgálatokkal, valamint a kialakult morfológia vizsgálata a töretfelületek pásztázó elektronmikroszkópiájával.
	Kocsis Dávid - 2016 TDK 3. díj

24.	Hibridgyanta rendszerek vízfelvételi tulajdonságának hatása a mechanikai tulajdonságokra
	A szakirodalmi adatok alapján a hibridgyanta rendszerek a rendszer alkotóinál jelentősebb nedvességfelvételt mutattak, azonban a nedvesség mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatásait mindezidáig nem tárták fel alaposan. A kutatás célja tehát ezen vízfelvételi tulajdonságok pontos feltárása és a gyantakeverékek mechanikai valamint morfológiai tulajdonságokra gyakorolt hatásának elemzése.
	Kabai Sándor - 2015 TDK dicséret

25.	A fázisarány változtatásának hatása hibrid polimer rendszerek esetén
	Napjainkban egyre több kutató foglalkozik többfázisú, hibrid anyagok fejlesztésével. A hibrid anyagok térnyerését tekintve értékes információkat tartalmaznak az egyes alkalmazott komponensek egymásra gyakorolt hatása, valamint a mindezen tényezőkből eredő mechanikai és egyéb tulajdonságváltozások. Feladatok: A témát választó hallgató feladata átfogó irodalomkutatás elvégzése első sorban a hibrid hőre nem lágyuló anyagok témakörében. Eztán néhány, kétalkotós rendszerből kiindulva létrehozott hibrid anyag előállítása és beható vizsgálata morfológiai és mechanikai szempontból, különös tekintettel a ciklikus fárasztó jellegű igénybevételekre.
	Horváth Kristóf - 2015 TDK 1. díj, Bodor Géza különdíj, OTDK különdíj

26.	PEEK/MWCNT nanokompozitok minősítése
	Varga Viktor Sándor - 2015 TDK 1. díj

27.	Szálerősítés hatása a hibridgyanták morfológiájára
	Leírás: Napjainkban a polimer szerkezeti anyagokban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében egyre nagyobb szerephez jutnak az úgynevezett hibrid anyagok. A szálerősítésű hibrid kompozitok kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkezhetnek, amelyeket alapvetően befolyásolhat a hibrid rendszer morfológiája. Feladatok: A témát választó hallgató feladata átfogó szakirodalmi áttekintés elkészítése, majd ezek alapján szálerősített hibrid mátrixú kompozitok előállítása és beható vizsgálata, első sorban morfológiai és mechanikai szempontból, különös tekintettel a ciklikus fárasztó jellegű igénybevételekre. Javasolt szint: MSc Diplomatéma, illetve TDK+MSc diplomatéma
	Kovács Dávid - 2014 TDK dicséret

28.	Szénnanocső és szénszál tartalmú hibridkompozitok fejlesztése
	Leírás: A nano méretű anyagok alkalmazása egyre jobban terjed napjainkban. A kompozit iparban is megjelentek ezen anyagok, azonban az iparban kevésbé alkalmazottak még nehézkes kezelésük miatt. Ezért fontos az ipar által alkalmazott eljárások segítségével előállított kompozitok vizsgálata és fejlesztése. Feladatok: Irodalomkutatást követően a megfelelő paraméterek kiválasztásával hibridkompozitok gyártása hőre lágyuló mátrix alkalmazásával. A kifejlesztett anyagok mechanikai minősítése és morfológiai vizsgálata.
	Wilde József - 2014 TDK 2. díj, OTDK dícséret

29.	Grafén hatása kompozitok hosszútávú és dinamikus viselkedésére
	Réti Dániel Norbert, Kálnay Zsolt - 2014 TDK dicséret

30.	Grafén hatása kompozitok hosszútávú és dinamikus viselkedésére
	A polimerek felhasználása egyre szélesebb körben terjed a kis sűrűségükhöz viszonyított kiváló mechanikai tulajdonságaiknak és jó csillapító képességüknek köszönhetően, amely különösen igaz a polimer mátrixú kompozitokra. A hagyományos kompozitok mellett egyre előtérbe kerülnek a különféle hibridkompozitok fejlesztése, melyek előállításával tovább módosítható a kompozit bizonyos tulajdonságai. A nanorészecskék segítségével létrehozott hibridkompozitok számos előnnyel járhatnak. A részecskék jelenlétükkel segíthetik a terhelés eloszlatását a kompozitban, valamint megoldást jelenthetnek a hagyományos erősítőanyagokkal előállított kompozitok esetén tapasztalt szívósság csökkenésre. Jelen téma célja , hogy nano méretű erősítőanyagot tartalmazó kompozitok, valamint hibridkompozitok vizsgálata történjen meg, különös tekintettel azok időfüggő tulajdonságaira.
	Kálnay Zsolt, Réti Dániel - 2014 TDK dicséret

31.	Grafén tartalmú poliamid 6 mátrixú hibridkompozitok vizsgálata
	Szakács József - 2013 TDK 1. díj, GHK különdíj, OTDK I. díj

32.	PEEK-szén nanocső kompozitok előállítása attritor malom segítségével
	Lendvai László - 2013 TDK 3. díj

33.	A lényegi törésmunka módszerének alkalmazhatósági vizsgálata polimer nanokompozitok esetén
	Turcsán Tamás - 2012 TDK 1. díj, Bodor Géza különdíj, OTDK I. díj

34.	Egymásba hatoló hálószerkezetű gyanta alkalmazása szénszállal erősített kompozitokban
	Turcsán Tamás - 2012 TDK 3. díj

35.	Elektro-szálképzési eljárás optimálása poliakrilnitril szálak előállítására
	Kovács Tamás István - 2012 TDK 1. díj, OTDK dícséret

36.	Hőre lágyuló hibridkompozitok viselkedése ismétlődő igénybevétel esetén
	A kutatók a nano- illetve a hibrid kompozitok fejlesztése révén egyre jobb statikus és dinamikus- mechanikai tulajdonságokkal rendelkező anyagokat fejlesztettek ki. Az így kifejlesztett anyagoknak azonban ismétlődő igénybevételre adott válaszai nem, vagy csak részben feltártak. A kutatás célja ezen tulajdonságok feltárása.
	Szakács József - 2012 TDK dicséret

37.	Az egymásba hatoló hálószerkezet hatása a kompozitok rétegközi tulajdonságaira
	Gali István Márk - 2011 TDK dicséret

38.	Rétegszilikát eloszlathatóságának elemzése szálerősítésű PP mátrix esetén
	Szakács József - 2011 TDK 2. díj, OTDK dícséret

39.	Termoplasztikus elasztomer társítása cellulózzal
	Turcsán Tamás - 2011 TDK dicséret

40.	Termoplasztikus elasztomer társítása nanorészecskékkel
	Kupai Zoltán - 2011 TDK 2. díj

41.	Polimer nanoszálak elektron besugárzása, és ennek tulajdonságmódosító hatásai
	Az elektrosztatikus szálképzéssel előállított nanoszálak napjainkban már kereskedelmi forgalomban kapható termékekben is jelen vannak (nagyteljesítményű szűrők, HEPA szűrők). Ezen nanoszálak elektronsugárzással történő kezelésével a szálak tulajdonságai módosíthatóak, így várhatóan nagyobb szilárdságú, stabilabb, kémiailag ellenállóbb szálakat lehet létrehozni. A dolgozat témája tehát egy ilyen elektronsugaras kezelés laboratóriumi szintű megvalósítása, és a kezelt termék vizsgálata.
	Papp Ádám - 2010 TDK 2. díj

42.	Nanostrukturált egymásba hatoló hálószerkezetű gyanták alkalmazása nagyteljesítményű kompozitok esetén
	Gali István Márk - 2010 TDK dicséret, Bodor Géza különdíj

43.	Kompatibilizált poliamid/gumiőrlemény keverékek előállítása és vizsgálata
	Végezzen irodalomkutatást a különböző típusú poliamid/gumi alapú keverékekre vonatkozóan. Áttekintésében térjen ki az egyes kompatibilizálási lehetőségekre. Állítson elő keverékeket poliamidból és reciklált gumiőrleményből különböző kompatibilizáló szerek hozzáadásával. Az előállított keverékekből állítson elő vizsgálatokhoz alkalmas próbatesteket. Határozza meg az előállított anyagok mechanikai és morfológiai tulajdonságait. Tegyen javaslatot a továbbfejlesztési lehetőségekre, továbbá alkalmazási lehetőségekre.
	Kupai Zoltán - 2009 TDK dicséret

44.	Poliamid mátrixú hibridkompozitok mechanikai tulajdonságai a nanocsőtartalom függvényében
	A dolgozat célja annak a nanocsőmennyiségnek a meghatározása, amelynél a legkedvezőbb mechanikai tulajdonságokkal rendelkező bazaltszál erősítésű kompozitok állíthatóak elő.
	Gali István Márk - 2009 TDK 3. díj

45.	Bazaltszál/nanocső erősítésű hibrid kompozit létrehozása
	A bazaltszál és a nanocsövek alkalmazásának létjogosultsága a polimer kompozitok területén mára megkérdőjelezhetetlenné vált. Mindkét erősítőanyag igen kedvező mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik. Együttes alkalmazásukra azonban egyenlőre nem akadt példa. Ezen TDK céja egy ilyen hibrid-struktúra létrehozása, és a mechanikai tulajdonságok elemzése.
	Gali István Márk - 2008 TDK 2. díj, OTDK dícséret

46.	PVA nanoszálak elõállítása electrospinning eljárással, az elõállítási paraméterek hatása a keletkezett szálas szerkezet geometriai jellemzõire
	Poli(vinil-alkohol) nanoszálak előállítására alkalmas berendezés kifejlesztése. 100-300 nm átmérőjű szálak gyártása, és azok főbb geometriai jellemzőinek meghatározása. Esetlegesen a szálak orientációjának megvalósítása.
	Molnár Kolos - 2007 TDK 1. díj, Rektori dícséret, Pro Scientia Aranyérem, OTDK I. díj

47.	Rétegszilikáttal erõsített bazaltszálas hibridkompozitok elõállítása és vizsgálata
	PA-6 mátrixú bazaltszál és montmorillonit erősítésű hibrid nanokompozit fejlesztése. A kompozit mechanikai, termo-mechanikai tulajdonságainak feltárása. A bazaltszál-erősítés és a nanorészecskék együttes hatásának elemzése.
	Balogh Gábor - 2007 TDK 2. díj

48.	Többfalú szén nanocső/szénszövet erősítésű hibrid kompozit előállítása, mechanikai tulajdonságainak elemzése
	Szebényi Gábor - 2006 TDK 1. díj, Pro Progressio különdíj, OTDK II. díj

49.	Polimer mátrixú nanokompozitok vizsgálata
	PP és PA6 mátrixú, különböző típusú rétegszilikát erősítésű nanokompozitok előállítása és vizsgálata.
	Drávavölgyi Tamás - 2005 TDK 3. díj

© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor