Önéletrajz | Kutatási terület | Publikációk | Oktatott tárgyak | Témaajánlatok

TDK témák | Diploma témák | Szakdolgozat témák | PhD témák

Aktuális diploma ajánlatok

1.

Melegpréselési technológia fejlesztése mikrostrukturált polimer szerkezetek kialakításához

Az olcsó polimer alapú mikrofluidikai rendszerek alkalmazása kritikus fontosságú a modern Point-of-Care diagnosztikai eszközök, mikroreaktorok elterjedésében. Ezen eszközök tervezése, megvalósítása a kísérleti, laboratóriumi szakaszból átlépett az ipari fejlesztés területére. Megjelent az igény az olcsó, eldobható, nagy volumenben előállítható polimer mikrofluidikai rendszerek gyártására. Ennek kézenfekvő megoldása a fröccsöntési, melegpréselési technológiák fejlesztése a megfelelő felbontás elérése érdekében. A jelölt feladata, hogy elemezze a termoplasztikus polimerek megmunkálási technológiáinak alkalmazhatóságát mikrométeres felbontású felületi morfológia kialakításához – különös tekintettel a melegpréselési eljárásra. Vizsgálja meg, hogy az alakadási technológiákban hogyan alkalmazhatók a mikrométeres felbontású mikromechanikai eljárásokkal előállítható szilícium szerszámok. Optimalizálja a megmunkálás során alkalmazott paraméterjellemzőket (pl. hőmérsékleti profil, nyomásprofil) a megfelelő laterális és vertikális felbontás elérése érdekében. Elemezze a kialakított szerkezetek morfológiáját pásztázó elektronmikroszkópiás és profilometriás módszerekkel.

2.

Hibrid kompozit energialenyelő struktúrák vizsgálata

A Végezzen irodalomkutatást a következő területeken: 1. Energiaelnyelési képesség maximalizálása, kiemelten foglalkozva a cellás rendszerekkel, illetve a hibrid rendszerek (cellás 3D nyomtatott kompozit, héjszerű hagyományos kompozit és hab fázisok) komponenseinek kompatibilitásával. 2. Az energiaelnyelő struktúrák fő jellegzetességei és mérőszámai, kiemelten foglalkozva a zárt cellás habok energiaelnyelő képességével. 3. A 3D nyomtatott cellás rendszerű kompozitok és habosított rendszerek előállításának letőségei. 4. Az energialenyelési szempontból kedvező, kompozitokban megjelenő tönkremeneteli mechanizmusok, és jellemző mikromechanikai jelenségek. 5. Hibrid kompozit energialenyelő struktúrák tervezési irányelvei. B 1. Tervezzen és gyártson hibrid kompozit erősítőstruktúrákat, amelyben a cellás belső szerkezetet hagyományos kompozit héjjal és/vagy habos fázissal kombinálja. 2. Végezzen méréseket a hibrid rendszer energiaelnyelő képességére (SEA) vonatkozóan és minősítse azokat az irodalomban megtalálható értékek, illetve a különválasztott fázisok teljesítménye alapján. Méréseit egészítse ki morfológiai vizsgálatokkal is. 3. Vonjon le következtetést a mikrostruktúra viselkedésére vonatkozóan. Adjon javaslatot a struktúra energiaelnyelő képességének javítására.

3.

Standard és nagy sebességű nyomtatás hatása az extrúzió alapú 3D nyomtatással készült termékjellemzőkre

A hallgató feladata, a magyaroroszágon nagy népszerűségnek örvendő extrúzió alapú 3D nyomtatás technológiájával kapcsolatos mélyebb ismeretek megszerzése. Továbbá egy már működő berendezés átalakítás oly módon, hogy a meglévő keretrendszerhez igazodva a nyomtatási sebességet a jelnlegi 60 mm/s- ről 250 mm/s-re lehessen növelni. A feladathoz alapszintű elektronikai-mechatronikai ismeret előny, ugyan is több különböző vezérlés (firmware) tesztelését kell elvégezni. Háttér támogatást a gép gyártója (Craftunique Kft.) biztosít a teljes munka során.

4.

Biopolimer-keverék alapú filamentek fejlesztése 3D nyomtatási célokra

A klímaváltozás és a növekvő műanyagszennyezés hatására felmerül az igény alternatív alapanyagok alkalmazására. Ilyen lehetséges alternatív műanyag alapanyag a polihidroxi-alkanoátok (PHA-k) családja, amely nem csak megújuló erőforrás alapú, hanem biológiai úton lebontható is. Ez az alapanyagcsalád azonban jelenleg még több hátránnyal is rendelkezik, amelyek hátráltatják annak széles körű elterjedését. Az egyik ilyen hátráltató tényező, hogy alapvetően rideg tulajdonsággal rendelkezik. A kutatás-fejlesztési munka célja PHA alapú biológiai úton lebontható polimer alapanyagok keverékképzése és feldolgozási tulajdonságaik vizsgálata. Az feldolgozási eredmények alapján filament fejlesztése valósul meg 3D nyomtatási célokra. A dolgozat során előállított polimer keverékek 3D nyomtathatósága, tekercselhetősége és életciklus végi lebonthatósági vizsgálata történik.

5.

Fenntarthatóságra tervezve – 3D nyomtatott termékek technológia lehetőségei

Számítások szerint egy termék környezetre gyakorolt hatásának 80%-a már a tervezési fázisban meghatározásra kerül. Így nagyon nagy a felelősség és lehetőség a tervezési folyamat során a termékkel a környezetre gyakorolt hatások esetén. Bár elsődleges lépés a megelőzés, ezt követi a termék ismételt újra használatra tervezése (Design for Reuse), majd az anyagában történő újra hasznosításra tervezés (Design for Recycling), továbbá a komposztálhatóságra való tervezés (Design for Composting). Ebből is látszik, milyen fontos szerepet játszik az anyagválasztás, terméktervezés- és gyártás, a feldolgozási folyamat és az életciklus végi szcenáriók elemzése. A kutatás-fejlesztési munka célja, hogy a hallgató proaktívan, figyelembe véve a legmodernebb tervezési megfontolások széles palettáját (Design for X) válasszon alapanyagot, technológiát és térképezze fel az életciklus végi lehetőségeket, majd ezen elvárások figyelembevételével hozzon létre valós terméket. Vizsgálja és hasonlítsa össze a tervezett és elért tulajdonságokat különös tekintettel az életciklus végi lebonthatóságra és annak sebességére eltérő terméktulajdonságok esetén (pl: termék vastagsága, felület aránya, kialakított termékstruktúra, felületi érdesség).

Futó diploma témák

1.	Additív módszerekkel előállított alakdó szerszámozás fejlesztése kompozit termékekhez
	A kompozitipar nagy kihívása a költséges szerszámkészítés, amely jellemzően fémből kerül előállításra (anyageltávolító módszerekkel) a speciális hőtani és mechanikai tulajdonságok miatt. Alternatívaként egyre inkább elterjednek az additív, jellemzően anyagextrúziós módszereken alapuló eljárások. Ezek a módszerek jellemzően nagyteljesítményű anyagokat, és drága gépeket használnak. A kiírt téma olyan anyag- és gyártási paraméterkombinációk feltérképezését célozza, amely a lehető legjobb költséghatékonyságot biztosítja a felvázolt problémára. 1. Végezzen irodalomkutatást a kompzit specifikus szerszámozás tématerületen, kiemelten foglalkozva az iparban alkalmazott hagyományos és modern alapanyagokkal és technológiákkal. 2. Végezzen termo-mechanikai méréseket a szerszámozáshoz alakalmas alapanyagokon, hasonlítsa össze azok képességeit és határozza meg a vonatkozó potenciális felhasználási célterületeket. 3. Állítson fel szimulációs környezetet, amelyre alapozva határozza meg az alakadó szerszám gyártási paramétereit (infill, falvastagság) összehangolva az anyagtulajdonságokkal és kompozit gyártási paramétereivel (hőhatás, alkalmazott nyomás). 4. Fejlesszen ki egy megfelelő keretrendszert, amellyel a tervezett szerszámok összehasonlíthatóvá válnak (felületi minőség, alaktartás, hőtágulás). 5. Válasszon az irodalomkutatására alapozva a rendelkezésre álló infrastruktúra alapján anyag és technológia kombinációkat, amellyel szerszámot tervez, gyárt, összehasonlításokat végez, és később konklúziót von le.
	Ládi Andréj

Megvalósult diploma témák

1.	Head-Up display rendszer irányszelektív fényszűrőjének tervezése és megvalósítása additív gyártástechnológiákkal
	A gépjárműkijelzők radikális fejlődésének vagyunk tanúi a hagyományos mechanikus műszeregységtől a műszerfalba integrált LCD kijelzőkön keresztül egészen a vezetéshez szükséges információt a szélvédőre vetítő Head-Up Display rendszerekig. Kis látószögű (~9°x 3°) Head-Up Display (HUD) rendszerek már ma is elérhetők néhány autógyártó kínálatában, de az igazán nagy felületű kijelzők megvalósítása még komoly koncepcionális és technológiai kihívásokat jelent a fejlesztők számára. Projekt célja egy széles látószögű (~40°x 12°) lapos képernyős HUD rendszer kifejlesztése, amely hagyományos járművekben kiterjesztett valóság (Augmented Reality) alapú vezetés-segítő, önvezető járművekben pedig multifunkciós „infotainment” kijelző szerepét tölti be. A javasolt lapos képernyős konstrukció egyik kulcseleme egy irányszelektív fényszűrő, amely a zavaró környezeti fényeket blokkolja. A szűrő elképzelésünk szerint reluxa-szerű döntött fényelnyelő lamellák sokaságával vagy fényelnyelő anyagból kivágott döntött furatokkal/résekkel lenne megvalósítható, ideálisan 50-70 μm periódussal. Az első prototípus a technológiai lehetőségek függvényében nagyobb (300 μm - 1mm) mérettartományban készülne. A Dipomamunka tárgya a szűrő tervezése, optimalizálása és egy prototípus elkészítése a legújabb additív gyártástechnológiák használatával.
	Gurbity Balázs László - 2026

2.	Biopolimer alapú 3D nyomtatószál fejlesztése és vizsgálata
	A 3D nyomtatás egyre szélesebb körben terjed, mára szinte bárki számára elérhető, kvázi „plug and play” technológiává vált. Az otthoni felhasználók gyakran rövid életciklusú tárgyakat készítenek – például egy eseményre szánt speciális kellékeket, dekorációkat vagy divattárgyakat –, amelyek hamar elvesztik funkciójukat, és hulladékként végzik. Ez a tendencia jelentős környezeti terhelést okoz, amelyre sürgősen megoldást kell találni. Az ökológiai lábnyom csökkentését és az EU zöld irányelveihez való illeszkedést szem előtt tartva a kutatás célja olyan bioalapú 3D nyomtatószál kifejlesztése és vizsgálata, amely háztartási körülmények között is komposztálható. A jelenleg legelterjedtebb PLA nem minden esetben alkalmas erre, ezért szükségessé vált új biopolimerek és bioműanyagok keresése. A munka végső célja egy olyan alternatív bioalapanyag megtalálása, amely árban versenyképes, és hosszú távon fenntarthatóbbá teheti a 3D nyomtatás gyakorlatát.
	Apró Noémi - 2025

3.	Folytonos szénszállal erősített, megnövelt száltartalmú termoplasztikus polimer mátrixú 3D nyomtatott kompozitok fejlesztése és vizsgálata
	Hőre lágyuló szálerősített kompozitok feldolgozásának első lépése jellemzően a kompaundálás. A rövid szálak homogén eloszlatása a mátrixanyagban kulcsfontosságú a termékminőség szempontjából, azonban a feldolgozás során fellépő nyíróerők hatására a rövid szálak töredeznek, és a végtermékben mérhető szálhossz már sok esetben a kritikus hossz alá kerül. Ez a probléma fröccsöntés és 3D nyomtatás (FFF technológia) esetén is ismert. A fröccsöntés során kialakuló szálhossz növelésével már számos kutatás foglalkozott, 3D nyomtatás esetén azonban még nincs kiforrott technológia a hosszú szálas filament gyártására. A kutatás célja hosszúszálas és folytonos erősítőszálas filament gyártástechnológiájának fejlesztése és a filament tesztelése a korábbi kutatási eredményekre támaszkodva.
	Rácz Imre - 2025

4.	Folytonos szénszállal erősített termoplasztikus polimer mátrixú filament fejlesztése extrúzió alapú additív gyártástechnológiához
	Hőre lágyuló szálerősített kompozitok feldolgozásának első lépése jellemzően a kompaundálás. A rövid szálak homogén eloszlatása a mátrixanyagban kulcsfontosságú a termékminőség szempontjából, azonban a feldolgozás során fellépő nyíróerők hatására a rövid szálak töredeznek, és a végtermékben mérhető szálhossz már sok esetben a kritikus hossz alá kerül. Ez a probléma fröccsöntés és 3D nyomtatás (FFF technológia) esetén is ismert. A fröccsöntés során kialakuló szálhossz növelésével már számos kutatás foglalkozott, 3D nyomtatás esetén azonban még nincs kiforrott technológia a hosszú szálas filament gyártására. A kutatás célja hosszúszálas és folytonos erősítőszálas filament gyártástechnológiai fejlesztése.
	Horváth Áron Barnabás - 2024

5.	Filament átmérőingadozás termékminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata ömledékrétegzésen alapuló 3D nyomtatási technológia esetében
	Bense Hajnalka Klára - 2024

6.	Additív gyártástechnológia és fröccsöntés kombinálásával készülő hőre lágyuló polimer kompozitok fejlesztése és vizsgálata
	A kutatás és egyben a diplomaterv középpontjában olyan hibrid gyártástechnológia kidolgozása áll, amelyben 3D nyomtatás segítségével erősítő vázat (inzertet) hozunk létre folytonos vagy rövidszálad kompozit alapanyagból. Ezt követően a vázat a fröccsöntő szerszámba helyezzük és hagyományos esetleg T-RTM eljárással átfröccsöntjük. Az így kapott kompozitot minősíteni kell, illetve referencia anyaggal összehasonlítani. A feladat megoldásához végeselemes szimulációkat is kellene végezni (mechanikai, illetve föröccsöntési).
	Papp Zsófia - 2024

7.	Újszerű tervezési és gyártási módszer alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata speciális megfogók (jigek) esetén
	Schmidtka Vince Tibor - 2023

8.	Feszültség alapú tervezési módszer alkalmazhatóságának vizsgálata extrúziós alapú additív gyártástechnológia esetén
	Blahó Bence Ádám - 2023

9.	A gyártástechnológiai paraméterek hatása az extrúzió alapú additiv gyártással készült polimer termékek tribológiai tulajdonságaira száraz súrlódás esetén
	Polimer alkatrészek fejlesztése során, specifikus felhasználások esetén hangsúlyos szerepet kaphat a kellőképpen kis kopási és súrlódási tulajdonságok biztosítása, valamint a keletkező kopadék-szemcsék minimalizálása. A szakdolgozat során POD (pin-on-disc) berendezésen, azonos beállítások mellett különböző felületi érdességek hatásait vizsgáljuk a mért súrlódási együtthatókra. A szakdolgozat célja irodalmi kutatásra alapozva meghatározni az eltérő felületi topográfiából adódó különbségeket. Jelen kutatási téma keretein belül a hallgató egy olyan kutatásba tud becsatlakozni, amely során polimerek tribológiai tulajdonságait vizsgálhatja, valamint a tribológiai tulajdonságok közötti összefüggésekre mutathat rá, protézis anyagok fejlesztése céljából.
	Czene Nikolett - 2023

10.	3D nyomtatás során, in-situ előállított bio-alapú mikro-cellurális habok jellemzése
	Hannos Dóra - 2023

11.	Növelt szálhosszú, 3D nyomtatott kompozitok tervezése és vizsgálata
	A nem folytonos erősítőszálas kompozitok műszaki célú alkalmazását jelenleg technológiai korlátok akadályozzák. A piaci alapanyagok és a publikált kutatási eredmények alapján is korlátozott az elérhető maradó szálhossz és a száltartalom is. A hallgató feladata - jelenleg futó kutatásba becsatlakozva - hosszúszálas (kritikus szálhossz feletti maradó szálhosszal rendelkező) alapanyagok fejlesztése és tesztelése.
	Lukács Norbert László - 2023

12.	Folytonos szállal erősített, 3D nyomtatott kompozitok mechanikai tulajdonságainak szimulációs modellezése
	A 3D nyomtatott kompozitok műszaki célú alkalmazása korlátozott a szilárdsági számítási és szimulációs módszerek hiányában. A 3D nyomtatott folytonos szálas kompozitok a rétegelt szerkezetükből adódóan analógnak tekinthetők a konvencionális kompozitokkal, így feltehető, és bizonyos mértékben kutatásokkal igazolt, hogy a kompozitmechanikai modellek (kiemelten a klasszikus lemezelmélet) alkalmazhatók nyomtatott szerkezetek esetén is. A kutatásba becsatlakozó hallgató feladata különböző geometriák (lemez és cső) mechanikai vizsgálata, majd a viselkedést leíró szimulációk elkészítése ANSYS környezetben.
	Ilinyi Blanka - 2023

13.	Fröccsöntött és additív gyártástechnológiával készült bepattanókötések összehasonlító vizsgálata
	Karádi Kende Tamás - 2023

14.	Additív gyártástechnológiával feldolgozható biopolimer habok alapanyagának és gyártástechnológiájának fejlesztése
	Végezzen irodalomkutatást FDM technológia és politejsav filament alapanyag témakörében. Irodalomkutatását egészítse ki esetlegesen habosítható filament kapcsán talált eredményekkel. Végezzen 3D nyomtatási kísérleteket habképzőszert tartalmazó politejsav filament esetén. Értékelje a filament gyárthatóságát és vizsgálja az így gyártott próbatestek szerkezetét, értékelje a kapott eredményeket.
	Szabó Angéla - 2022

15.	Fröccsöntési irány hatása UHMWPE tribológiai tulajdonságaira
	Ízületi protézisek és kopásálló polimer implantátumok fejlesztése során hangsúlyos szerepet kap a kellőképen kis kopási és súrlódási tulajdonságok biztosítása, valamint a keletkező kopadék-szemcsék minimalizálása. Jelenleg protézisanyagként UHMWPE anyagot használnak, amely nagy molekula tömege miatt nem dolgozható fel fröccsöntéssel, azonban manapság a piacon fellelhető már fröccsöntésre alkalmas granulátum az anyagból. Kérdés azonban, hogy az így gyártott termék tribológiai tulajdonságai mennyire összevethető más technológiákkal gyártott termékekével. Jelen kutatási téma keretein belül a hallgató egy olyan kutatásba tud becsatlakozni, amely során fröccsöntött UHMWPE-t vizsgálhat valamint a tribológiai tulajdonságok közötti összefüggésekre mutathat rá, protézis anyagok fejlesztése céljából.
	Bácsi Barnabás - 2022

16.	Rövidszálas kompozit nyomtatószál gyártástechnológiájának szálhosszra gyakorolt hatásának vizsgálata
	Hőre lágyuló szálerősített kompozitok feldolgozásának első lépése jellemzően a kompaundálás. A rövid szálak homogén eloszlatása a mátrixanyagban kulcsfontosságú a termékminőség szempontjából, azonban a feldolgozás során fellépő nyíróerők hatására a rövid szálak töredeznek, és a végtermékben mérhető szálhossz már sok esetben a kritikus hossz alá kerül. Ez a probléma fröccsöntés és 3D nyomtatás (FFF technológia) esetén is ismert. A fröccsöntés során kialakuló szálhossz növelésével már számos kutatás foglalkozott, 3D nyomtatás esetén azonban még nincs kiforrott technológia a hosszú szálas filament gyártására. A kutatás célja hosszúszálas és folytonos erősítőszálas filament gyártástechnológiai fejlesztése.
	Bóka István - 2022

17.	Új gyártástechnológiai folyamattal készült termoplasztikus kompozitok előállítása és elemzése
	Az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek köszönhetően a műanyag termékek ma már mindennapi életünk részét képzik. Ahogyan a gépészeti elemek túlnyomó részénél, úgy gyakran a polimerből készült elemeknél is elmondható, hogy azokat jellemzően egyféle feladat ellátására tervezik, amely az alkatrészt jellemzően egy jól meghatározható módon és irányban veszi igénybe. Ennek megfelelően, ha az alkatrészt a rá ható terhelés irányában, tervezett módon meg lehet erősíteni, sokkal hatékonyabb gyártás, alapanyag takarékosság, súly és ár csökkentés valósítható meg a környezet lényegesen kisebb terhelése mellett. Ezen törekvések eléréséhez jó alapot biztosíthatnak a kompozit alapanyagok, amelyeknél ez a hatás az alapanyagban található erősítő részecskék megfelelő irányba rendezésével érhető el. A napjainkban használt nagy volumenű műanyag termék gyártási technológiák ugyan lehetővé teszik kompozit alapanyagok feldolgozását, de gyakran gyártástechnológiai sajátosságok miatt a kellő számú erősítő részecske megfelelő irányba rendezése nem oldható meg, így a megfelelő működéshez szükséges mechanikai jellemzők csak vastagabb falakkal, bordázat alkalmazásával biztosíthatóak lényegesen több alapanyag felhasználása mellett. A hallgató feladata egy olyan új eljárás kidolgozása, amelynek segítségével a polimer termékek pontos alkalmazási céljának megfelelő erősítő struktúra a termékgyártás egy köztes lépésben, jól irányított módon, 3D nyomtatással készíthető el és illeszthető az alkatrész megfelelő részeibe. Az eljárás előnye, hogy 100%-ban újrahasznosítható műanyagok és a környezetben lebomló polimerek feldolgozása során is alkalmazható, így segítségével a környezetterhelés tovább csökkenthető.
	Ujlakán Kálmán - 2022

18.	Különböző biopolimer alapú habok 3D nyomtathatóságának vizsgálata
	Diploma A Végezzen széleskörű szakirodalmi áttekintést a polimer habok témakörében. Részletesen térjen ki a habosítási mechanizmusok bemutatására. Mutassa be az expandálható mikro gyönggyel történő habosítás szakirodalmi eredményeit. Részletesen ismertesse az additív gyártástechnológiák közül az ömledékrétegzés technológiáját. Szakirodalmi adatokra támaszkodva mutassa be az így készült termék mechanikai tulajdonságát döntően befolyásoló hegedési folyamatnak, a gyártástechnológia paraméterektől való függését. Végezzen szálgyártási és 3D nyomtatási előkísérleteket különböző (habosodásra képes illetve nem képes) biopolimer anyagokon. Az eredmények ismeretében tegyen javaslatot a későbbi 3D nyomtathatósági vizsgálatba bevonandó habosodó alapanyagra, alapanyagokra. Diploma B A választott alapanyagra vonatkozóan készítsen kísérlettervet a 3D nyomtatás releváns technológiai paramétereinek a habosított 3D nyomtatott termék sűrűségére, mechanikai tulajdonságiara és mikro szerkezetére gyakorolt hatásának a vizsgálatára. Végezze el a szükséges méréseket és értékelje a kapott eredményeke. Tegyen javaslatot az optimális technológiai (nyomtatási) paraméterekre.
	Miklós Réka - 2022

19.	Folytonos szállal erősített nyomtatott kompozitok méretezése
	A termoplasztikus kompozitok 3D nyomtatása kiemelt népszerűségnek örvendő kutatási terület napjainkban. A nyomtatott szerkezetek műszaki alkalmazhatósága azonban korlátozott, mivel az alkatrészek mechanikai tulajdonságainak tervezése (méretezése) még nem kiforrott. A 3D nyomtatott folytonos szálas kompozitok a rétegelt szerkezetükből adódóan analógnak tekinthetők a konvencionális kompozitokkal, így feltehető, hogy a kompozitmechanikai modellek, kiemelten a klasszikus lemezelmélet, megfelelő módosítások mellett alkalmazható nyomtatott szerkezetek esetén. A kutatás célja egy választott modell alkalmazhatóságának vizsgálata, a peremfeltételek és a bemeneti paraméterek meghatározása, majd a modell továbbfejlesztése célzottan nyomtatott kompozitokra.
	Horváth Bence Attila - 2022

20.	Additív gyártástechnológa alkalmazhatóságának vizsgálata egyedi ortrézis gyártásában.
	Rados Balázs Ákos - 2022

21.	Hegedési zónák meghatározása ömledékrétegezésen alapuló 3D nyomtatással készült szerkezetekben
	Az FFF technológiával készült termékek jellemzője a gyenge rétegközi szilárdság, amely nem megfelelő hegedés következménye. A nyomtatott szerkezetek így a rétegek közti, kisebb szilárdságú hegedési zónákra, és a rétegen belüli, „tömbi szilárdsági” zónákra oszthatók. A kutatás témája módszer fejlesztése a zónavastagság meghatározására, továbbá a gyártási paraméterek hatásainak elemzése a kialakuló kötésszilárdságra. Az alapanyag reológiai jellemzőinek ismeretében a hallgató elméleti számításokkal támassza alá a kísérleti eredményeket. A kísérleteket terjessze ki rövidszálas kompozit alapanyagokra is.
	Kiss Bálint - 2022

22.	Ömledékrétegezésen alapuló 3D nyomtatással készült, növelt szálhosszú kompozitok vizsgálata
	A nem folytonos erősítőszálas kompozitok műszaki célú alkalmazását jelenleg technológiai korlátok akadályozzák. A piaci alapanyagok és a publikált kutatási eredmények alapján is korlátozott az elérhető maradó szálhossz és a száltartalom is. A hallgató feladata - jelenleg futó kutatásba becsatlakozva - hosszúszálas (kritikus szálhossz feletti maradó szálhosszal rendelkező) filament fejlesztése és tesztelése, amelyen belül először vizsgálja a nyomtathatóság kritériumait, majd a nyomtatott kompozitok mechanikai és mikroszerkezeti tulajdonságait.
	Nagy Bence Attila - 2022

23.	Fotopolimer alapú fröccsöntő szerszámbetétekhez alkalmazott alapanyag felületi mechanikai tulajdonságainak vizsgálata
	Végezzen átfogó irodalomkutatást a fröccsöntő szerszámbetétek felületét érő nyomó igénybevétel hatásának témakörében. Kiemelten foglalkozzon a gyors prototípusgyártó eljárásokkal készült szerszámbetétekkel, ezek közül is elsősorban a fotopolimer alapú termékekkel. Térjen ki a ciklikus terhelés és a hőmérséklet szerszámbetétekre gyakorolt hatására. Az elvégzett irodalomkutatás alapján tegyen javaslatot a nyomó igénybevételű, pontszerűen ható vizsgálatokhoz alkalmazandó próbatestek kialakítására, illetetve szerszámbetétből történő kimunkálására és a vizsgálatok elvégzésére. Gyártsa le, illetve munkálja ki a próbatesteket, majd végezzen nyomó igénybevételű, a felületre pontszerűen ható méréseket. Elemezze a kapott eredményeket.
	Takács Gábor - 2021

24.	UHMWPE ízületi protézisek fröccsönthetőségének vizsgálata
	Ízületi protézisek és kopásálló polimer implantátumok fejlesztése során hangsúlyos szerepet kap a kellőképpen kis kopási és súrlódási tulajdonságok biztosítása, valamint a keletkező kopadék-szemcsék minimalizálása. A versenyképesség - így a tömeggyártásban rejlő lehetőség - kiemelten fontos orvostechnológiai rendszerek esetén, hogy egy-egy innováció és életminőséget javító termék minél több emberhez eljuthasson. Így a fröccsöntés, mint újszerű gyártástechnológia az ízületi protézisek polimer (UHMWPE) alkatrészeinek gyártására, kiemelt jelentőséggel rendelkezhet. Jelen kutatási téma keretein belül a hallgató feltérképezheti a fröccsönthetőség előnyeit és hátrányait ízületi protézisek polimer alkatrészeinek gyárthatósága szempontjából.
	Tóth Ákos Károly - 2021

25.	Fotopolimer gyanták összehasonlító termomechanikai vizsgálata
	Dávid Bernadett - 2021

26.	Megnövelt PDLA tartalmú sztereokomplex politejsav fröccsöntött termékek elemzése
	Lakatos Levente - 2021

27.	Additív gyártástechnológiával készült termoplasztikus rövidszálas kompozitok szerkezeti és mechanikai elemzése
	Kiss Mátyás - 2021

28.	Újszerű tervezési és gyártási módszer alkalmazhatóságának vizsgálata a formula student versenyautó polimer kompozit alkatrészének fejlesztésében
	Szederkényi Bence - 2021

29.	Hőre lágyuló fröccsöntött kompozitok gyártástechnológiájának fejlesztése és vizsgálata
	Az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek köszönhetően a műanyag termékek ma már mindennapi életünk részét képzik. Ahogyan a gépészeti elemek túlnyomó részénél, úgy gyakran a polimerből készült elemeknél is elmondható, hogy azokat jellemzően egyféle feladat ellátására tervezik, amely az alkatrészt jellemzően egy jól meghatározható módon és irányban veszi igénybe. Ennek megfelelően, ha az alkatrészt a rá ható terhelés irányában, tervezett módon meg lehet erősíteni, sokkal hatékonyabb gyártás, alapanyag takarékosság, súly és ár csökkentés valósítható meg a környezet lényegesen kisebb terhelése mellett. Ezen törekvések eléréséhez jó alapot biztosíthatnak a kompozit alapanyagok, amelyeknél ez a hatás az alapanyagban található erősítő részecskék megfelelő irányba rendezésével érhető el. A napjainkban használt nagy volumenű műanyag termék gyártási technológiák ugyan lehetővé teszik kompozit alapanyagok feldolgozását, de gyakran gyártástechnológiai sajátosságok miatt a kellő számú erősítő részecske megfelelő irányba rendezése nem oldható meg, így a megfelelő működéshez szükséges mechanikai jellemzők csak vastagabb falakkal, bordázat alkalmazásával biztosíthatóak lényegesen több alapanyag felhasználása mellett. A hallgató feladata egy olyan új eljárás kidolgozása, amelynek segítségével a polimer termékek pontos alkalmazási céljának megfelelő erősítő struktúra a termékgyártás egy köztes lépésben, jól irányított módon, 3D nyomtatással készíthető el és illeszthető az alkatrész megfelelő részeibe. Az eljárás előnye, hogy 100%-ban újrahasznosítható műanyagok és a környezetben lebomló polimerek feldolgozása során is alkalmazható, így segítségével a környezetterhelés tovább csökkenthető.
	Pete Soma Gergő - 2020

30.	Protézis anyagok újszerű gyártástechnológiája
	Az orvostechnikai gyakorlatban alkalmazható implantátumok alkalmazásával sok esetben nem sikerül a funkciókat maradéktalanul megtartani, helyreállítani. Megoldást jelenthet, ha a páciensek egyedi csontszerkezetének figyelembevételével tervezzük meg és gyártjuk le az implantátumot. Erre megoldást jelenthet a rendkívül dinamikusan fejlődő 3D nyomtatási technológiával elkészített implantátum.
	Keszei Kitti - 2020

31.	PolyJet technológiával készült kisszériás fröccsöntő szerszámok folyamat közbeni igénybevételének elemzése
	Kovács Mátyás - 2020

32.	Vezetőképes hőre lágyuló polimer alapanyag fejlesztése FFF gyártástechnológiához
	Az additív- vagy a köznyelvben csak 3D nyomtatásként ismert gyártástechnológiák egyre szélesebb körben való elterjedése az alkalmazási területek bővülését is magával hozta. Amíg kezdetben csak a megjelenítésre (vizualizáció) alkalmazták a nyomtatott modelleket, addig ma már akár végtermék is készülhet ezekkel az eljárásokkal. Az additív gyártástechnológiák (AM) közül az egyik legnépszerűbb az ömledékrétegzéses technológia (FDM) köszönhetően a kiváló ár-érték arányának. Az FDM technológia esetén az egyik legnagyobb problémát a nyomtatott termék felülete jelenti, amelyek javítása, módosítása jelenleg nem megoldott. Egyfajta megoldást jelenthet az utólagos felületbevonás alkalmazása, azonban a jelenleg ismert felületbevonási módszerek tekintetében az FDM technológia esetén felhasználható (nyomtatható) polimerek számos előnytelen tulajdonsággal rendelkeznek, úgymint csekély hőállóság, mechanikai szilárdság, elektromos szigetelőképesség, stb., ezért ez az út még egy erősen kutatott területe az iparágnak. A munka keretében a hallgató feladata különböző vezetőképes keverék (keverék) létrehozása és annak FDM technológiával történő feldolgozása, majd pedig az így létrejött nyomtatott szerkezet vizsgálata, mechanikai, termomechanikai, optikai és elektromos vezetőképesség szempontjából.
	Hubicsák Dénes Zsolt - 2020

33.	Fröccsöntött termékek gyártására szolgáló kis-szériás szerszámok vizsgálata
	Zorics Richárd - 2020

34.	Felületi mikrostruktúrával rendelkező termékek gyártástechnológiájának fejlesztése
	A jelölt feladata, hogy tekintse át a termoplasztikus polimerek megmunkálási technológiáinak alkalmazhatóságát mikrométeres felbontású mikrofluidikai szerkezetek kialakításához. Vizsgálja meg, hogy a már meglévő technológiákban hogyan alkalmazhatók a MEMS rendszerek mikrométeres felbontású eljárásaival előállítható szilícium szerszámok. Vizsgálja meg a kialakított szerkezetek laterális és vertikális felbontását, alakhűségét, jellemezze a szerszámok tartósságát. A lehetséges szóba jövő, optikailag is elfogadható tulajdonságokkal rendelkező anyagok: COC, COP, PMMA... A szerszámok előállításához ismerje meg a mikromechanikai technológiák lehetőségeit, különös tekintettel a litográfiai és száraz marási technikákra. A vizsgálati módszerek közül biztonsággal és önállóan alkalmazza a SEM, illetve a felületi profilométeres technikákat. A jelölt legyen képes az angol nyelvű irodalom feldolgozására, illetve precíz és koncentrált laboratóriumi munkára félvezető tisztaságú térben.
	Garai Ilka - 2019

35.	Additív gyártástechnológiával előállított kompozit szerkezetek elemzése
	Napjainkban a polimer termékek egyre nagyobb számban jelennek meg a biztonságilag kritikus és nagy terhelésnek kitett alkatrészek esetében is. Ennek eredményeként egyre nagyobb hangsúlyt kap a szál erősítésű kompozit anyagok felhasználása, amelyeknél a mechanikai tulajdonságok irányfüggése az alkalmazott erősítő anyagok irányultságával áll összefüggésben. Szálerősítésű kompozit anyagokat fröccsöntéssel is feldolgozhatunk, amely során a szálak orientációját alapvetően az áramlási viszonyok határozzák meg. Ezért sok esetben a mechanikai igénybevételből származó követelmények kielégítéséhez megnövelt falvastagságú termékeket szükséges gyártani. További problémát jelent az ömledék áramlásából fakadóan az áramlási frontok találkozása, amely eredményeként mechanikailag kritikus helyek alakulhatnak ki, valamint a technológia sajátosságából adódó szálrövidülés is nehézségeket okozhat. A szálas szerkezetek fröccsöntése során tapasztalt problémákra megoldást jelenthet az additív gyártástechnológia, amely 1987-es megjelenése óta 5 milliárd dolláros piaccá nőtte ki magát. Az AM technológiák jellemzője, hogy CAD állományból közvetlenül anyaghozzáadás útján rétegről-rétegre hozzuk létre a valós fizikai modellt. Kezdetben ezeket az eljárásokat csupán vizuális modellek valamint öntőformák előállítására használták, mára azonban az alapanyagok folyamatos fejlesztésének köszönhetően segítségükkel késztermékek is gyárthatók. Az additív gyártástechnológiák közül kiemelkedik az ömledékrétegezéses eljárás (FDM) a kedvező gép ár (bekerülési költség) és a költséghatékony üzemeltetés okán. Az FDM technológia működési elve, hogy a berendezés a szál formátumú hőre lágyuló polimert (filamentet) bevezeti az extruderfejbe, ott megolvasztja azt, majd egy szűk fúvókán sajtolja keresztül a modelltérbe, ahol összeheged az előző réteggel és megszilárdul. A hallgató feladata az FDM gyártástechnológiával előállított kompozit szerkezeteket vizsgálata. Cél a különböző nyomtatási paramétereknek a kész kompozit szerkezet tulajdonságaira gyakorolt hatásának feltárása, továbbá a fröccsöntött kompozitokon mért eredményekkel történő összehasonlítás.
	Tóth Csenge - 2019

36.	Gyártástechnológiai paraméterek hatásának elemzése különböző vákuumformázott politejsav termékek esetén
	Csézi Gergely - 2019

37.	Additív gyártástechnológiával készült termék kúszási és relaxációs folyamatainak elemzése
	Az additív gyártástechnológiák, közismertebb néven a 3D nyomtatás egyre szélesebb körű elterjedése az alkalmazási területük bővülését is eredményezte. Ma már egyre nagyobb mértékben használják a nyomtatott termékeket végtermékként, illetve kis szériák esetén, gyártószerszámaként. Ez azonban megköveteli, a nyomtatott termékek tervezhetőségét, amelyhez a kvázistatikus, dinamikus és hőtani anyagjellemzők mellett a nyomtatott szerkezetek hosszútávú viselkedésének az ismerete is elengedhetetlen.
	Kőszegi Réka - 2019

38.	Additív gyártástechnológiával készült polimer termékek bevonatolása
	Az additív gyártástechnológiák egyre szélesebb körben való elterjedése az alkalmazási területek bővülését is magával hozta. Amíg kezdetben csak a megjelenítésre (vizualizáció) alkalmazták a nyomtatott modelleket, addig ma már akár műanyag alakító szerszámok is készülhetnek ezekkel a technológiákkal. A legnagyobb problémát a nyomtatott termékek felülete jelenti, amelyek javítása, módosítása főleg a polimer alapú AM technológiák esetén jelenleg nem megoldott. A munka keretében arra keressük a választ, hogy az utólagosan alkalmazott felületbevonás milyen hatással bír a 3D nyomtatott fröccsöntő szerszámbetét esetén. Diploma A: 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást az additív gyártástechnológiák (AM) témakörében. Kiemelten foglalkozzon polimeralapú gyártástechnológiákkal. 2. Ismertesse a polimer anyagok esetén alkalmazható felületbevonó módszereket. Térjen ki a fém-polimer határfelületi kapcsolatot erősítő kapcsolószerek hatásmechanizmusára. 3. Készítsen kísérlettervet a bevonatok minősítésére, majd tervezzen, és gyártson próbatestet, amellyel a mechanikai igénybevételek hatása különböző bevonatok esetén összehasonlíthatóvá válik. Diploma B: 1. Az irodalomkutatást egészítse ki az újonnan megjelent szakirodalmakkal. 2. Végezze el a korábban meghatározott kísérletterv alapján a szükséges méréseket és elemezze a kapott eredményeket.
	Tamás Daniel - 2019

39.	Előgyártmányra történő ráépítés lehetőségének vizsgálata polimer alapú additív gyártástechnológiák esetén
	Az additív gyártástechnológiák (3D nyomtatás) térnyerése évtizedek óta folyamatos és töretlen. Sajnálatosan azonban az egyre szélesebb körű elterjedés nem hozta magával a berendezések üzemeltetési költségeinek (alapanyagok ára) csökkenését. A fémporos lézerszinterezési technológiák körében régóta bevett módszer, hogy a gyártási költségek minimalizálása érdekében nagyobb termékek esetén, hagyományos módon előállított előgyártmányokra ráépítéssel (over sintering) hozzák létre az egyedi alaksajátosságot (pl.: formakövető hűtőkör) tartalmazó részt. Ennek a gondolatnak a nyomán a szakdolgozat arra keresi a választ, hogy ez a fajta gyártási technika a nemfémes anyagokkal működő AM technológiák esetében is alkalmazható-e.
	Turóczi Mátyás - 2019

40.	Polimer alapanyagú kisszériás fröccsöntő szerszámok tönkremeneteli folyamatának elemzése
	Az epoxi-akrilát bázisú gyanták mechanikai tulajdonságai nagyságrendekkel rosszabbak, mint a fémszerszámoké, továbbá erősen hőmérsékletfüggők is, ezért fröccsöntőszerszám-alapanyagként csak korlátozott módon alkalmazhatók a gyors tönkremenetel miatt. Ebből adódóan a szerszámélettartamot leginkább befolyásoló paraméterek ismerete és kézbentartása elengedhetetlen ezeknél a szerszámoknál. A feladat célja ezeknek a paramétereknek a feltérképezése egy erre a célra fejlesztett prototípus szerszám felhasználásával. Diploma A Végezzen irodalomkutatást az additív gyártástechnológia témakörében. Mutassa be prototípusgyártással készült szerszámok alkalmazhatóságát a fröccsöntési technológiában. Ismertesse az iparban a fröccsöntő szerszámokban alkalmazott mérőrendszereket, mutassa be azok előnyeit, hátrányait. Készítsen koncepciókat olyan additív gyártástechnológiával készített szerszámbetét-kialakításokra, amelyekben a nyomás és a hőmérséklet függvényében vizsgálható a szerszámbetét tönkremenetele. Diploma B Végezzen fröccsöntési előkísérleteket és vizsgálja a koncepciók alkalmazhatóságát. Szükség esetén módosítsa a szerszámbetéteket. Végezzen fröccsöntési kísérleteket és vizsgálja a technológiai paraméterek és szerszámkialakítások élettartamra gyakorolt hatását. Értékelje a kapott eredményeket.
	Timár-Geng Péter - 2019

41.	Irányított belső struktúrával rendelkező fröccsöntött politejsav alapú kompozit fejlesztése
	Az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek köszönhetően a műanyag termékek ma már mindennapi életünk részét képzik. Ahogyan a gépészeti elemek túlnyomó részénél, úgy gyakran a polimerből készült elemeknél is elmondható, hogy azokat jellemzően egyféle feladat ellátására tervezik, amely az alkatrészt jellemzően egy jól meghatározható módon és irányban veszi igénybe. Ennek megfelelően, ha az alkatrészt a rá ható terhelés irányában, tervezett módon meg lehet erősíteni, sokkal hatékonyabb gyártás, alapanyag takarékosság, súly és ár csökkentés valósítható meg a környezet lényegesen kisebb terhelése mellett. Ezen törekvések eléréséhez jó alapot biztosíthatnak a kompozit alapanyagok, amelyeknél ez a hatás az alapanyagban található erősítő részecskék megfelelő irányba rendezésével érhető el. A napjainkban használt nagy volumenű műanyag termék gyártási technológiák ugyan lehetővé teszik kompozit alapanyagok feldolgozását, de gyakran gyártástechnológiai sajátosságok miatt a kellő számú erősítő részecske megfelelő irányba rendezése nem oldható meg, így a megfelelő működéshez szükséges mechanikai jellemzők csak vastagabb falakkal, bordázat alkalmazásával biztosíthatóak lényegesen több alapanyag felhasználása mellett. A hallgató feladata egy olyan új eljárás kidolgozása, amelynek segítségével a polimer termékek pontos alkalmazási céljának megfelelő erősítő struktúra a termékgyártás egy köztes lépésben, jól irányított módon, 3D nyomtatással készíthető el és illeszthető az alkatrész megfelelő részeibe. Az eljárás előnye, hogy 100%-ban újrahasznosítható műanyagok és a környezetben lebomló polimerek feldolgozása során is alkalmazható, így segítségével a környezetterhelés tovább csökkenthető.
	Rózsavölgyi Gréta - 2019

42.	Nyeregízület implantátum orvosi és mérnöki szempontú követelményrendszerének felállítása és újszerű implantátum tervezése
	A kézsebészetben alkalmazható implantátumok alkalmazásával sok esetben nem sikerül az ujjak funkciójának maradéktalan megtartása, az ujjak összeérintése, egyszerű tárgyak megfogása is gondot okozhat. Megoldást jelenthet, ha a páciensek egyedi csontszerkezetének figyelembevételével tervezzük meg és gyártjuk le az implantátumot. Erre megoldást jelenthet a rendkívül dinamikusan fejlődő 3D nyomtatási technológiával elkészített implantátum.
	Krasznai Diána - 2018

43.	Fotopolimer alapú 3D nyomtatott termékek felületi mechanikai tulajdonságainak vizsgálata pontszerű terhelés esetén
	Végezzen átfogó irodalomkutatást az additív gyártástechnológiák és a ciklikus terhelés okozta deformáció témakörében. Kiemelten foglalkozzon a felületet érő nyomó igénybevétel, benyomódás hatására jelentkező viselkedéssel. Az elvégzett irodalomkutatás alapján tegyen javaslatot a nyomó igénybevételű ciklikus vizsgálatokhoz alkalmazandó próbatestek és mérési elrendezés kialakítására és a vizsgálatok elvégzésére. Gyártsa le a próbatesteket, majd végezzen nyomó igénybevételű, a felületre pontszerűen ható méréseket. Elemezze a kapott eredményeket.
	Kotrocz Luca - 2018

44.	Fotopolimer alapanyagú, additív gyártástechnológiával készült fröccsöntő szerszámbetétek deformációs folyamatának elemzése
	Hegyi Bence - 2018

45.	Autóipari műszerfal elem prototípusának és prototípus szerszámának fejlesztése és tesztelése
	Horváth Balázs Marcell - 2018

46.	Additív gyártástechnológiával készült termékek nyomó igénybevételű vizsgálata
	Az additív gyártástechnológiák, közismertebb néven a 3D nyomtatás egyre szélesebb körű elterjedése az alkalmazási területük bővülését is eredményezte. Ma már egyre nagyobb mértékben használják a nyomtatott termékeket végtermékként, illetve kis szériák esetén, gyártószerszámaként. Ez azonban megköveteli, a nyomtatott termékek tervezhetőségét, amelyhez a kvázistatikus, dinamikus és hőtani anyagjellemzők mellett a nyomtatott szerkezetek hosszútávi viselkedésének az ismeret is elengedhetetlen. A diplomázó feladatai: Diploma A: 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást az additív gyártástechnológiák (AM) témakörében. Kiemelten foglalkozzon a fotopolimer rendszerű gyártástechnológiával és azok irányfüggő mechanikai tulajdonságaival. 2. Ismertesse a hosszútávú mechanikai tulajdonságok vizsgálati lehetőségeit. Kiemelten foglalkozzon a nyomó igénybevétel hatására jelentkező kúszási viselkedéssel. 3. Az elvégzett irodalomkutatás alapján tegyen javaslatot a nyomó igénybevételű kúszás vizsgálatokhoz alkalmazandó próbatestek kialakítására és a vizsgálatok elvégzésére, majd végezzen kvázistatikus méréseket a megfelelő terhelés kiválasztásához! Diploma B: 1. Az irodalomkutatást egészítse ki az újonnan megjelent szakirodalmakkal! 2. Végezze el a korábban meghatározott terhelésekhez tartozó szoba- és emelt hőmérsékletű kúszásméréseket! 3. Elemezze a kapott eredményeket és tegyen javaslatot a tovább lépésre!
	Drén Hanna - 2018

47.	Vákuum- és préslégformázáshatósági vizsgálati eljárások fejlesztése
	Diploma B Végezzen széleskörű irodalomkutatást a vákuumformázhatósági és préslégformázhatósági vizsgálati eljárások körében. Értékelje és minősítse azokat. Végezzen széleskörű referencia szakítóvizsgálatokat vákuum- és préslégformázásra alkalmas anyag, illetve lemez típusokon. A vizsgálatok során határozza meg a bevitt alakítási- és hőenergia hatását a próbatestek tulajdonságaira, különös tekintettel a kristályos hányadra. Végezzen különböző hőmérsékleteken a fóliák alakíthatóságának vizsgálatára fejlesztett módosított golyós repesztő vizsgálatokat. Tárja fel az összefüggéseket a referencia szakítóvizsgálatok és a módosított golyós repesztő vizsgálatok között.
	Szegő Réka - 2018

48.	Szelektív lézer szinterezési technológia alkalmazhatósága egyedi implantátum fejlesztésében
	Kovács Dénes Zoltán - 2018

49.	Növelt hőállóságú és szívósságú politejsav nyomtatószál fejlesztése
	A 3D nyomtatás térnyerése Magyarországon főleg az ömledékrétegzéses gyártástechnológia (FDM) nagyfokú elterjedésének is köszönhető. Az FDM technológia szabadalmának 2012-es lejáratát követően egyre többen kezdtek ezzel a gyártástechnológiával foglalkozni, gépeket építeni. A piacon ma már az ipari berendezések mellett számos fél ipari és hobby gépek érhetők el, amelyek nyitott paraméterezhetőségének köszönhetően tetszőleges hőre lágyuló alapanyag feldolgozását lehetővé teszik. Ennek ellenére a legnépszerűbb alapanya továbbra is az ABS. A PLA megjelenése ugyan kismértékben csökkentette ezt a hegemóniát, azonban a korlátozott termikus és mechanikai jellemzőinek köszönhetően mégis háttérbe szorul az ABS mellett, amennyiben funkcionális prototípus létrehozása a cél. Jelen diplomamunka arra keresi a választ, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a PLA termikus és mechanikai tulajdonságának a növelésére és létre lehet-e hozni egy olyan PLA alapú alapanyagot, amely hosszú távon alkalmas lehet az ABS kiváltására a 3D nyomtatott funkcionális prototípusok terén.
	Enyingi Donát - 2017

50.	Járműipari vezérlők műanyag burkolatának gyors prototípus szerszámának fejlesztése
	Huszár Zsuzsanna Anett - 2017

51.	Additív gyártástechnológiával készült kisszériás fröccsöntő szerszám fejlesztése
	Hliva Viktor - 2017

52.	Eltérő additív gyártástechnológiával készült palackfúvó szerszámok összehasonlító vizsgálata
	Hizsnyai Máté - 2017

53.	Különböző additív gyártástechnológiákkal készült termékek időfüggő mechanikai tulajdonságainak elemzése
	Varga Gábor - 2017

54.	Fotopolimer alapanyagok továbbfejlesztése nagyobb igénybevételű prototípustermékek előállításához
	Wittmann Péter - 2016

55.	Növelt hőállóságú és hővezető képességű fotopolimer fejlesztése
	Hadlaczky Máté Dániel - 2016

56.	Additív gyártástechnológiával készült extrúziós fúvószerszám vizsgálata
	Béres Edit - 2016

57.	Polimer anyagok hegedésének vizsgálata többkomponensű FDM alapú 3D nyomtatási eljáráshoz
	Klinger Dávid - 2015

58.	Keverő rendszerek fejlesztése és tesztelése fröccsöntéshez
	Szép Gergely - 2015

59.	FDM alapú additív gyártástechnológiával készült termékek hosszú távú viselkedése
	Szabó Kinga - 2015

60.	Orvostechnikai készülék ütéselnyelő burkolatának fejlesztése
	Mutassa be a fejlesztés alatt álló készüléket és annak használati körülményeit! Végezzen irodalomkutatás a piacon található konkurens eszközökre vonatkozóan! Térjen ki a jellemzően alkalmazott és alkalmazható polimer alapanyagok és feldolgozási technológiák bemutatására! Állítsa fel a termékre vonatkozó követelményjegyzéket! A követelményeknek megfelelően tervezze meg a konstrukciós változatokat! Végezzen technológiai előtervezés! A konstrukciós változatoknak és a lehetséges feldolgozástechnológiának figyelembevételével válasszon alapanyagot.
	Bíró Péter Sándor - 2014

61.	Objet - PolyJet technológiával előállított fröccsöntő szerszámbetétek deformációjának meghatározása
	A hallgató feladata közé tartozik a különböző additív technológiákkal megismerése –kiemelt hangsúlyt fektetve az Objet-PolyJet eljárásra –, valamint a különböző hőmérséklet mérési és deformáció mérési módszerek áttekintése. További feladata, hogy a megszerezett információk alapján egy olyan mérési összeállítás dolgozzon ki, amellyel az Objet-PolyJet betétek deformációja meghatározható különböző hőmérsékleteken. A hallgatónak lehetősége nyílik továbbá szimulációs (Moldflow, Ansys) programok használatának elsajátítására. Itt a végső cél egy olyan mechanikai és termikus modell kidolgozása, amellyel az PolyJet betétek fröccsöntési folyamata során fellépő termikus és deformációs állapotai nagy pontossággal előre jelezhetők.
	Veres Máté - 2014

62.	Fröccsönthető polipropilén alapanyag fejlesztése gépjármű akkumulátorházakhoz
	Kasza Dóra - 2012

63.	Prototípus szerszámbetétek temperálásának fejlesztése
	Litauszki Katalin - 2012

64.	Alumínium-oxid alapú polimer-feldolgozó szerszámok fejlesztése
	A diplomaterv célja alumínium-oxid, illetve alumínium-oxid mátrixú kompozit szerszámbetétek fejlesztése, vizsgálata.
	Engyel Ferenc - 2012

65.	Objet technológiával készült darabok mechanikai tulajdonság javításának lehetőségei
	Bolemányi Tibor - 2010

66.	Objet technológiával készült kisszériás fröccsöntő szerszám analízise
	Raics Gyula - 2010

67.	Polimer és fém alapanyagú prototípus szerszámok fejlesztése és összehasonlítása
	Suplicz András - 2010

68.	Újszerű fröccsöntő szerszámbetétek termikus és mechanikai vizsgálata
	Fuchs Árpád - 2009

69.	Manufacturing Using Rapid Prototyping
	Varga Árpád - 2008

70.	Fröccsöntő szerszámbetét fejlesztése 3D nyomtatási technológia közvetlen felhasználásával
	Czupi Bálint - 2008

71.	3D-s nyomtatással készített kisszériás fröccsöntő szerszám anyagvizsgálati és tesztelési lehetőségei
	Győrbíró Gábor - 2007

© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor