HUN-REN-BME Kutatócsoport

Dr. Pomázi Ákos

ADJUNKTUS, LABORVEZETŐ, KOMPOZIT SZAKLABORATÓRIUM VEZETŐ

IRODA T.300.

TELEFON 06-1-463-2004

E-MAIL pomazi.akos@gpk.bme.hu

Aktuális szakdolgozat ajánlatok

Hőálló festékbevonat kötőanyagát képező szilikongyanta emulziók termikus jellemzése

Megvalósult szakdolgozat témák

1.	Polimer kompozitok éghetőségének előrejelzése mesterséges neurális hálón alapuló algoritmus segítségével
	A kutatás célja egy futó LENDÜLET-pályázat keretén belül egy olyan mesterséges neurális hálón alapuló algoritmus továbbfejlesztése, amely a polimer szerkezeti tulajdonságai és az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, száltartalom, valamint a kis léptékű vizsgálatok (termogravimetriai analízis, differenciális pásztázó kalorimetria, oxigénindex, UL-94 szabány szerinti vizsgálat, stb.) eredményei alapján képes megbecsülni a jelentősebb anyag- és költségigénnyel járó nagyobb léptékű éghetőségvizsgálatok eredményeit (begyulladáshoz szükséges idő, maximális hőkibocsátás, teljes hőkibocsátás, stb.). A módszer így alkalmazható lesz az égésgátolt polimer kompozitok előzetes szűrésére a fejlesztések során. A kutatás további célja, hogy a feltételezett összefüggéseket a polimer szerkezeti tulajdonságai és az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, valamint a nagy léptékű éghetőségvizsgálatok eredményei között bizonyítsa. A munka közvetlen előzménye egy szakdolgozat, amely az epoxigyanta mátrix éghetőségének előrejelzésével foglalkozott. A korábbi mérési adatok szisztematikus gyűjtése már megtörtént, így rögtön az algoritmus fejlesztésével lehet kezdeni a kutatómunkát. Feladatok szakdolgozat esetén: Készítsen átfogó irodalomkutatást a polimerek és kompozitjaik bomlását és éghetőségét jellemző paraméterekről, illetve az azok közötti összefüggésekről, különös tekintettel a mesterséges intelligencia alkalmazására ezen paraméterek előrejelzésére. Fejlesszen egy olyan mesterséges intelligencián alapuló alkalmazást, amely a polimer mátrix szerkezeti tulajdonságai, az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, és a száltartalom alapján képes megbecsülni a jelentősebb anyag- és költségigénnyel járó nagyobb léptékű éghetőségvizsgálatok eredményeit (begyulladáshoz szükséges idő, maximális hőkibocsátás, teljes hőkibocsátás, stb.). Állítson elő referencia és égésgátolt epoxigyanta kompozitokat, végezzen rajtuk éghetőségi vizsgálatokat, majd hasonlítsa össze a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazással kapott éghetőségi paramétereket a minták valós kalorimetriai eredményeivel.
	Palcsák Gergő - 2024

2.	Kondipark elemek antibakteriális felületi bevonatának fejlesztése
	Napjainkban számos területen alkalmaznak poliurea alapú felületi bevonatokat fém, polimer, valamint polimer kompozit alkatrészek felületének védelmére. Kültéri alkalmazásokban ezen bevonatok elsődleges célja a korrózióvédelem, valamint a karcállóság és a mechanikai behatások (pl.: ütés) elleni védelem. Amellett, hogy a poliurea rendszerek tulajdonságai az A és a B komponens arányának megfelelő megválasztásával módosíthatók, beállíthatók, különböző adalékanyagok segítségével a bevonat multifunkcióssá tehető (pl.: antisztatikus, antibakteriális, égésgátolt stb.). A kutatás célja olyan poliurea felületi bevonatok fejlesztése, amelyek kültéri sporteszközök fém és/vagy polimer elemeinek védelmére alkalmasak. 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a poliurea bevonatok témakörében, különös tekintettel a bevonat tulajdonságainak módosítására, a különböző antibakteriális hatóanyagokra, valamint a hatóanyag-leadásra. 2. Az irodalomkutatás alapján javasoljon olyan poliurea rendszert, amit kültéri sporteszközök fém és polimer elemeinek bevonására alkalmasnak tart. Javasoljon megfelelő antibakteriális adalékanyagot és vizsgálati módszert a hatóanyag-leadásra. 3. Állítson elő antibakteriális adalékkal ellátott poliurea rendszert és vizsgálja az adalék bevonatra gyakorolt hatásait, valamint a hatóanyag-leadást.
	Grzybovsky Ádám - 2023

3.	Újrahasznosítható mátrixú szénszálerősítésű kompozitok fejlesztése
	Készítsen átfogó irodalomkutatást a vitrimer gyanták és kompozitok újrahasznosításának lehetőségeiről, különös tekintettel az imin alapú vitrimerekre. Állítson elő szénszálerősítésű vitrimer mátrixú kompozitokat nedves préseléssel. Vizsgálja meg az előállított vitrimer kompozit dinamikus mechanikai és termikus tulajdonságait, majd hasonlítsa össze azokat hagyományos epoxigyanta kompozitok tulajdonságaival.
	Csillik Márton - 2023

4.	Kültéri sporteszközök felületi bevonatának fejlesztése
	Napjainkban számos területen alkalmaznak poliurea alapú felületi bevonatokat fém, polimer, valamint polimer kompozit alkatrészek felületének védelmére. Kültéri alkalmazásokban ezen bevonatok elsődleges célja a korrózióvédelem, valamint a karcállóság és a mechanikai behatások (pl.: ütés) elleni védelem. Amellett, hogy a poliurea rendszerek tulajdonságai az A és a B komponens arányának megfelelő megválasztásával módosíthatók, beállíthatók, különböző adalékanyagok segítségével a bevonat multifunkcióssá tehető (pl.: antisztatikus, antibakteriális, égésgátolt stb.). A kutatás célja olyan poliurea felületi bevonatok fejlesztése, amelyek kültéri sporteszközök fém és/vagy polimer elemeinek védelmére alkalmasak. 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a poliurea bevonatok témakörében, különös tekintettel a bevonat tulajdonságainak módosítására, a bevonat felületre történő felhordási technológiáira és alkalmazhatóságára vonatkozóan. 2. Az irodalomkutatás alapján javasoljon olyan poliurea rendszert, amit kültéri sporteszközök fém és polimer elemeinek bevonására alkalmasnak tart. Vizsgálja a választott rendszerek termikus és mechanikai tulajdonságait. 3. A választott poliurea bevonatot alkalmazza fém és/vagy polimer felületen és vizsgálja a felvitt bevonat keménységét, karcállóságát és adhézióját a felülethez.
	Mészáros Péter Levente - 2023

5.	Polimer kompozitok áteresztőképességének vizsgálata
	1. Készítsen átfogó irodalomkutatást az áteresztőképesség vizsgálati módszereiről, valamint a polimer kompozitok gyantainjektálásos technológiával történő előállításáról. 2. Az irodalomkutatás alapján javasoljon megfelelő vizsgálati módszert az áteresztőképesség-vizsgálatra. Vákuuminfúzió segítségével állítson elő szálerősítésű térhálós kompozitokat és vizsgálja azok áteresztőképességét a választott módszer segítségével. 3. Vizsgálja meg, hogy adott erősítőstruktúrával készített kompozit áteresztőképessége hogyan befolyásolja a kompozit tulajdonságait.
	Devecser Boglárka - 2022

6.	Szerszámban történő bevonatolásra alkalmas égésgátló bevonat fejlesztése T-RTM módszerrel előállított poliamid kompozithoz
	A kutatás célja olyan e-kaprolaktám alapú égésgátló bevonat fejlesztése, amely szerszámban történő bevonatolással felvihető (in-mould coating)e-kaprolaktám in-situ polimerizációjával előállított szálerősített poliamid kompozitok felületére a T-RTM módszerrel történő gyártás során. A technológiai megvalósítás szempontjából jelentős előrelépést jelent, hogy a termék fő komponensének bejuttatása a szerszámba és a bevonat kialakítása ugyanabban a gyártóegységben történik meg, ami mind a hatékonyság szempontjából, mind munkavédelmi szempontból előnyös. A megvalósítás során a hagyományos additív és a reaktív égésgátlási módszereket is kipróbáljuk, előtérbe helyezve a foszfortartalmú, környezetbarát égésgátlók alkalmazását. Az előállított bevonatokat először a termoanalitikai, éghetőségi eredményeket alapján szűrjük, majd a legjobb eredményt elérő bevonatokat szénszállal szálerősített polimer kompozitok felületére is felvisszük in-mould coating módszerrel, és vizsgáljuk a kompozitok éghetőségét és mechanikai tulajdonságait. A kutatás karokon átívelő együttműködés keretében is megvalósítható, optimális esetben gépészmérnök/vegyészmérnök összetételben. Az elért eredmények hasznosulását két ipari projekt is biztosítja.
	Fejős András - 2020

7.	Polimer kompozitok éghetőségének előrejelzése mesterséges intelligencia alkalmazásával
	A kutatás célja egy olyan mesterséges intelligencián alapuló alkalmazás kifejlesztése, amely a polimer szerkezeti tulajdonságai és az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, száltartalom, valamint a kis léptékű vizsgálatok (termogravimetriai analízis, differenciális pásztázó kalorimetria, oxigénindex, UL-94 szabány szerinti vizsgálat, stb.) eredményei alapján képes megbecsülni a jelentősebb anyag- és költségigénnyel járó nagyobb léptékű éghetőségvizsgálatok eredményeit (begyulladáshoz szükséges idő, maximális hőkibocsátás, teljes hőkibocsátás, stb.). A módszer így alkalmazható lesz az égésgátolt polimer összetételek előzetes szűrésére a fejlesztések során. A kutatás további célja, hogy a feltételezett összefüggéseket a polimer szerkezeti tulajdonságai és az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, valamint a nagy léptékű éghetőségvizsgálatok eredményei között bizonyítsa. További cél a módszer kiterjesztése a polimer mátrixok vizsgálata után a szálerősített polimer kompozitokra és az égésgátló bevonattal ellátott rendszerekre. A munka közvetlen előzménye egy szakdolgozat, amely az epoxigyanta mátrix éghetőségének előrejelzésével foglalkozott. A kutatómunka optimális esetben gépész/vegyész/informatikus együttműködésben valósul meg. Előnyt jelent a Matlab előzetes ismerete. Feladatok szakdolgozat esetén: Készítsen átfogó irodalomkutatást a polimerek és kompozitjaik bomlását és éghetőségét jellemző paraméterekről, illetve az azok közötti összefüggésekről, különös tekintettel a mesterséges intelligencia alkalmazására ezen paraméterek előrejelzésére. Fejlesszen egy olyan mesterséges intelligencián alapuló alkalmazást, amely a polimer mátrix szerkezeti tulajdonságai, az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, száltartalom, valamint a kis léptékű vizsgálatok (TGA, LOI, UL-94) eredményei alapján képes megbecsülni a jelentősebb anyag- és költségigénnyel járó nagyobb léptékű éghetőségvizsgálatok eredményeit (begyulladáshoz szükséges idő, maximális hőkibocsátás, teljes hőkibocsátás, stb.). Állítson elő referencia és égésgátolt epoxigyanta kompozitokat, végezzen rajtuk éghetőségi vizsgálatokat, majd hasonlítsa össze a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazással kapott éghetőségi paramétereket a minták valós kalorimetriai eredményeivel.
	Ménesi Szabolcs Áron - 2020

8.	Bevonatolt epoxigyanta kompozitok égésgátlása
	A polimer kompozitok szerkezeti anyagként történő alkalmazását jelentősen elősegítheti a reprodukálható és minél nagyobb mértékben automatizálható gyártástechnológiák bevezetése. Az alkalmazott előállítási módszerek azonban jelentős mértékben befolyásolják a kompozit száltartalmát és éghetőségét. A kutatómunka célja, hogy vizsgálja a különböző iparban alkalmazott gyártástechnológiák (kézi laminálás, préseléssel kiegészített kézi laminálás, injektálás) hatását szénszállal erősített referencia és égésgátolt epoxigyanta kompozitok száltartalmára és éghetőségére. A különböző technológiával készített kompozitok éghetőségi viselkedésének mélyebb megismeréséhez szükséges az égésgátló adalékok esetleges kiszűrődésének vizsgálata Raman-térképezéssel, valamint a szál- mátrix adhézió minősítése pásztázó elektronmikroszkópos felvételek alapján. A kutatómunka emellett kiterjed a szál-mátrix adhéziót befolyásoló tényezők felderítésére, illetve potenciálisan égésgátló hatású és szál-mátrix adhéziót elősegítő szálkezelések kidolgozására.
	Herpai László - 2019

9.	Polimerek éghetőségének előrejelzése mesterséges intelligencia alkalmazásával
	A kutatás célja egy olyan mesterséges intelligencián alapuló alkalmazás kifejlesztése, amely a polimer szerkezeti tulajdonságai és az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, valamint a kis léptékű vizsgálatok (termogravimetriai analízis, differenciális pásztázó kalorimetria, oxigénindex, UL-94 szabvány szerinti vizsgálat, stb.) eredményei alapján képes megbecsülni a jelentősebb anyag- és költségigénnyel járó nagyobb léptékű éghetőségvizsgálatok eredményeit (begyulladáshoz szükséges idő, maximális hőkibocsátás, teljes hőkibocsátás, stb.). A módszer így alkalmazható lesz az égésgátolt polimer összetételek előzetes szűrésére a fejlesztések során. A kutatás további célja, hogy a feltételezett összefüggéseket a polimer szerkezeti tulajdonságai és az alkalmazott égésgátló típusa és mennyisége, valamint a nagy léptékű éghetőségvizsgálatok eredményei között bizonyítsa. További cél a módszer kiterjesztése a polimer mátrixok vizsgálata után a szálerősített polimer kompozitokra és az égésgátló bevonattal ellátott rendszerekre. A kutatómunka optimális esetben gépész/vegyész/informatikus együttműködésben valósul meg. Előnyt jelent a Matlab és/vagy Python előzetes ismerete.
	Bencsik Dóra - 2019