Laboratórium
Anyagvizsgáló
Extrúziós
Fröccsöntés
Keverő
Kompozit
Metrológia
Mikroszkópia és morfológia
Mintaelőkészítő és nano
Prototípus
Reológia
Szimulációs
Munkatársak
Önéletrajz | Kutatási terület | Publikációk | Oktatott tárgyak | Témaajánlatok
TDK témák | Diploma témák | Szakdolgozat témák | PhD témák
Aktuális diploma ajánlatok
| 1. | Újrahasznosításra tervezett, eredendően égésgátolt imintípusú vitrimerek fejlesztése |
| Csatlakozz az MTA–BME Fenntartható Polimerek Kutatócsoporthoz, ahol újrahasznosításra tervezett vitrimer kompozitok kutatásával foglalkozunk! Téged keresünk, ha: rendelkezel BSc-végzettséggel (pl. gépészmérnök, vegyészmérnök), van legalább középszintű angol nyelvtudásod, elhivatott és precíz vagy, polimeres labortapasztalatod előnyt jelent. Amit nyújtunk: innovatív és aktuális kutatási téma, korszerű anyagtudományi módszerek megismerése, részvételi lehetőség TDK-konferencián, ösztöndíjpályázati támogatás, gyakornoki vagy demonstrátori pozíció lehetősége. | |
| Bővebb tájékoztató |
Megvalósult diploma témák
| 1. | Tervezetten újrahasznosítható és biztonságos vitrimer kompozitok fejlesztése |
| Készítsen átfogó irodalomkutatást a tervezetten újrahasznosítható térhálós polimerekről, különös tekintettel a vitrimerekre és kompozitjaikra, illetve ezek égésgátlására. Dolgozzon ki gyártástechnológiát szénszálerősítésű vitrimer kompozitok előállítására, majd hasonlítsa össze a vitrimer kompozitok mechanikai tulajdonságait és éghetőségét a hagyományos epoxigyanta kompozitokéival. Vizsgálati eredményekkel alátámasztva tegyen javaslatot a vitrimer mátrix égésgátlására. Fejlesszen égésgátló bevonatot a szálerősítésű vitrimer kompozitokhoz és vizsgálja azok éghetőségét. | |
| Devecser Boglárka - 2024 |
| 2. | Szerszámban történő bevonatolásra alkalmas égésgátló bevonat fejlesztése T-RTM módszerrel előállított poliamid kompozithoz |
| A kutatás célja olyan e-kaprolaktám alapú égésgátló bevonat fejlesztése, amely szerszámban történő bevonatolással felvihető (in-mould coating)e-kaprolaktám in-situ polimerizációjával előállított szálerősített poliamid kompozitok felületére a T-RTM módszerrel történő gyártás során. A technológiai megvalósítás szempontjából jelentős előrelépést jelent, hogy a termék fő komponensének bejuttatása a szerszámba és a bevonat kialakítása ugyanabban a gyártóegységben történik meg, ami mind a hatékonyság szempontjából, mind munkavédelmi szempontból előnyös. A megvalósítás során a hagyományos additív és a reaktív égésgátlási módszereket is kipróbáljuk, előtérbe helyezve a foszfortartalmú, környezetbarát égésgátlók alkalmazását. Az előállított bevonatokat először a termoanalitikai, éghetőségi eredményeket alapján szűrjük, majd a legjobb eredményt elérő bevonatokat szénszállal szálerősített polimer kompozitok felületére is felvisszük in-mould coating módszerrel, és vizsgáljuk a kompozitok éghetőségét és mechanikai tulajdonságait. A kutatás karokon átívelő együttműködés keretében is megvalósítható, optimális esetben gépészmérnök/vegyészmérnök összetételben. Az elért eredmények hasznosulását két ipari projekt is biztosítja. | |
| Lelkes Gergely - 2022 |
| 3. | Gyártástechnológia hatása epoxigyanta kompozitok éghetőségére |
| A polimer kompozitok szerkezeti anyagként történő alkalmazását jelentősen elősegítheti a reprodukálható és minél nagyobb mértékben automatizálható gyártástechnológiák bevezetése. Az alkalmazott előállítási módszerek azonban jelentős mértékben befolyásolják a kompozit száltartalmát és éghetőségét. A kutatómunka célja, hogy vizsgálja a különböző iparban alkalmazott gyártástechnológiák (kézi laminálás, préseléssel kiegészített kézi laminálás, injektálás) hatását szénszállal erősített referencia és égésgátolt epoxigyanta kompozitok száltartalmára és éghetőségére. A kutatómunka emellett kiterjed a szál-mátrix adhéziót befolyásoló tényezők felderítésére, illetve potenciálisan égésgátló hatású és szál-mátrix adhéziót elősegítő szálkezelések kidolgozására. | |
| Krecz Martin - 2021 |
| 4. | Égésgátló hatású gelcoat fejlesztése epoxigyanta mátrixú kompozitokhoz |
| A dinamikusan fejlődő polimer-mérnöki alkalmazások szélesebb körű elterjedésének számos területen gátat szab a polimer mátrix éghetősége. Az egyre szigorodó biztonságtechnikai elvárások szükségessé teszik az alkalmazott polimer rendszerek hatékony égésgátlását, a mechanikai és egyéb tulajdonságaik szinten tartása vagy esetleges javítása mellett. Az égésgátlók mátrixban történő alkalmazása mellett különösen hatékony égésgátlási módszer, ha az égésgátlót tartalmazó polimert bevonatként visszük fel a kompozit külső felületére. A többrétegű szerkezet előnye, hogy így az égésgátló nem csökkenti az alappolimer mechanikai tulajdonságait és üvegesedési hőmérsékletét, továbbá a célzott felületi égésgátlás lehetővé teszi a szükséges adalék mennyiségének csökkentését, ami egyrészt költségcsökkenést jelent, másrészt környezetvédelmi szempontból is előnyös. A feldolgozás szempontjából továbbá kedvező, hogy ezzel a módszerrel elkerülhető a szilárd fázisú égésgátlók egyenlőtlen eloszlása, illetve kiszűrődése injektálásos technológiák során. A korábban kifejlesztett bevonatok azonban nem biztosítottak megfelelő esztétikai minőséget és mechanikai védelmet, időjárásállóságuk, dörzs- és kopásállóságuk korlátozott volt. Ezek a hátrányok kiküszöbölhetők multifunkcionális ún. gelcoat típusú égésgátló hatású bevonatok fejlesztésével. A gelcoat alkalmazásával a kívánt funkciók anélkül biztosíthatók, hogy a kompozit alkatrész tömbfázisbeli tulajdonságai megváltoznának. A jelenleg alkalmazott felviteli módok közös jellemzője, hogy a késztermékre egy külön lépésben utólag viszik fel a bevonatot, ami megnehezíti a gyártástechnológia méretnövelését és automatizálását. A kutatás célja egy olyan égésgátló hatású gelcoat bevonat fejlesztése, amellyel biztosíthatók a gépjárműipar és egyéb további iparágak egyedi igényei, továbbá lehetővé teszi a bevonat felvitelét a termékgyártással azonos technológiai lépésben. | |
| Kormos László - 2019 |
| 5. | Égésgátolt epoxigyanta fejlesztése injektálásos technológiához |
| A kutatómunka célja olyan kis viszkozitású, égésgátolt epoxigyanta-rendszer fejlesztése, amely injektálásos technológiával feldolgozható. Ezeknek az égésgátolt kompozitoknak elsősorban járműipari és/vagy repülőgépipari alkalmazásokban lehet létjogosultságuk. Az alkalmazott égésgátlók többségében szilárd halmazállapotú anyagok. Az iparban használatos gyártástechnológiáknál (például gyanta injektálás [Resin Transfer Molding, RTM]) jelenleg problémát jelent ezeknek a szilárd szemcséknek az egyenletes eloszlatása a kompozitban. A kutatás további célja ezért ennek a jelenségnek a vizsgálata: az eloszlatást befolyásoló paraméterek meghatározása részecske-eloszlás vizsgálatára alkalmas módszerek pl. Raman-térképezés alkalmazásával. Diplomaterv 1. feladat részletezése: 1. Végezzen irodalomkutatást a szálerősített epoxigyanta kompozitok égésgátlása területén, különös tekintettel kis viszkozitású, injektálással feldolgozható rendszerekre. 2. Az irodalomkutatásban térjen ki az égésgátlók esetleges kiszűrődésére az injektálás során a szálerősítés által, illetve az égésgátlók eloszlásának jellemzésére alkalmas módszerekre. 3. Az irodalomkutatás alapján készítsen kísérleti tervet az égésgátlók eloszlásának, valamint ezen eloszlás hatásainak jellemzésére epoxigyanta kompozitokban. Diplomaterv 2. feladat részletezése: 1. Reológiai és injektálási előkísérletek alapján válasszon egy megfelelően kis viszkozitású epoxigyanta rendszert, amely égésgátolva is alkalmas injektálással történő feldolgozásra. 2. Készítsen referencia és égésgátolt epoxigyanta mátrix, valamint szénszálerősítésű kompozit próbatesteket szabványos mechanikai és égésgátlási vizsgálatokhoz, továbbá a Diplomaterv 1. feladat alapján kiválasztott, égésgátlók eloszlásának jellemzésére alkalmas vizsgálathoz. 3. Hasonlítsa össze az előállított rendszerek mechanikai tulajdonságait, éghetőségét, illetve az égésgátló eloszlásnak hatását az éghetőségre, továbbá az eredményekkel összhangban tegyen javaslatot a kompozitok felhasználási lehetőségeire. | |
| Bogár Judit - 2018 |
© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor