Önéletrajz | Kutatási terület | Publikációk | Oktatott tárgyak | Témaajánlatok

TDK témák | Diploma témák | Szakdolgozat témák | PhD témák

Aktuális szakdolgozat ajánlatok

1.

Nem folytonos szénszálak nedves rendezési technológiájának továbbfejlesztése

Az utóbbi évtizedekben drasztikus mértékben emelkedett a kompozit hulladék mennyisége, ami magával hozta az újrahasznosítási technológiák intenzív kutatását. Jelenleg a szénszálak visszanyerése tekinthető gazdaságosnak és ipari léptékben megoldottnak, mivel a kiváló tulajdonságú szálak mechanikai jellemzői csak kis mértékben romlanak a szálvisszanyerés során. A kutatás célja, a visszanyert rövid szálak minél magasabb szintű rendezésére alkalmas eljárás kifejlesztése, mivel az egymással párhuzamosan álló rövidebb szálak a folytonos szálstruktúrákkal összemérhető terhelhetőségűek. A rendezésnek és a kétdimenziós előgyártmány kiszerelésnek köszönhetően a visszanyert szálak értéke jelentősen növekedhet, és nagy teljesítményű kompozitok gyártására alkalmassá válhatnak. Feladatok: - Adalékanyagok hatásának elemzése a szálak kezelhetőségére a rendezési folyamat alatt, és szárítás után - A rendezett szálas minták száradási folyamatának, maradék nedvességtartalmának elemzése - A kialakított erősítő szerkezetben az elemi szálak, szálkötegek orientációjának vizsgálata - Mechanikai vizsgálatra alkalmas próbatestek gyártástechnológiájának kidolgozása, a rendezett szálas, hőre nem lágyuló minták minősítése

2.

Visszanyert folytonos szénszálak rendezettségének növelésére alkalmas módszer kifejlesztése

A pirolízis technológia alkalmas folytonos szálak visszanyerésére a reaktorba táplált kompozit hulladék darabok méretével megegyező hosszban. A folytonos szálak kiemelkedő erősítő hatásának megőrzése kulcsfontosságú az újrahasznosítási folyamat során, ha a cél teherviselésre alkalmas anyag gyártása. A visszanyert folytonos szálak azonban jellemzően véletlenszerű orientációval rendelkeznek ami nem teszi lehetővé tervezett rétegrendű lemezekben történő alkalmazásukat. A kutatás célja, hogy a hagyományos textiltechnológiák alapelveit felhasználva új módszert dolgozzunk ki a folytonos visszanyert szálak rendezettségének növelésére, illetve további felhasználásra alkalmas erősítő szerkezet kialakítására.

Megvalósult szakdolgozat témák

1.	Rövid szénszálak nedves rendezési technológiájának kifejlesztése
	Teleki Zsolt Álmos - 2024

2.	Nem konvencionális töltőanyagokat tartalmazó kaucsukkeverékek fejlesztése autóipari célokra
	Az autóipar fejlődése, valamit az új fejlesztésű járművek megjelenése miatt az autókban használt gumi alapú alkatrészekkel szemben támasztott követelmények folyamatos változnak. A gumikeverékek esetében az új követelmények egyrészt a kaucsuk, másrészt a töltőanyagok megválasztásával érhető el. A kutatás kaucsukkeverékek nem konvencionális töltőanyagainak hatásával foglalkozik.
	Mindszenti-Varga Pál - 2022

3.	Szénszálas kompozitok újrahasznosításának fejlesztése
	A nagyteljesítményű, szénszállal erősített polimer mátrixú kompozitokból készülő termékek még mindösszesen néhány évtizedes múltra tekintenek vissza, azonban az első életciklusa néhány éven belül véget ér. A kiváló minőségű szénszálak a kompozit termékek használata közben kevéssé veszítenek mechanikai jellemzőikből, így a kompozitból történő visszanyerésük esetén továbbra is jó minőségű és nagy értékű erősítőanyagként tekinthetünk rájuk. A kutatás a szénszállal erősített polimer kompozitok újrahasznosíthatóságának elemzésével foglalkozik. [1] Készítsen részletes irodalomkutatást a szénszállal erősített polimer kompozitok leggyakoribb felhasználási területivel, életciklusukkal és újrahasznosítási módjaival kapcsolatosan, kiemelve a szálak visszanyerésének módszereit. [2] Készítsen szénszállal erősített polimer mátrixú kompozitokat, majd vizsgálja meg legfőbb mechanikai jellemzőit. Ezután hajtsa végre az erősítőanyagok visszanyerését termikus eljárással. Hasonlítsa össze az új és újrahasznosított szálak jellemzőit. [3] A visszanyert szálak felhasználásával készítsen ismét kompozitokat, majd minősítse azokat. Értékelje az új és az újrahasznosított szálakat tartalmazó kompozitok mechanikai vizsgálatainak eredményeit és végezzen költségkalkulációt eldöntendő, hogy gazdaságilag megéri-e a szálak termikus visszanyerése.
	Batta Tamás Barnabás - 2021

4.	A devulkanizált gumi hatásának elemzése gumikeverékek rezgéscsillapító képességére
	A gumiból készült termékek újrahasznosítása napjaink egy legnagyobb kihívása, amelyre ígéretes megoldást jelenthet a devulkanizálás és a devulkanizált részecskék kaucsukhoz adása és ebből új térhálós termékek gyártása. A kutatás keretében arra keressük a választ, hogy a devulkanizált gumi hozzáadása hogy befolyásolja a befoglaló kaucsuk rezgéscsillapító képességét.
	András Dávid - 2021

5.	Polimer kompozit előgyártmányok fejlesztése
	A fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenésével, valamint a környezetvédelmi előírások szigorodásával egyre inkább előtérbe kerülnek a megújuló, környezetbarát eljárások, technológiák használata és az ezekhez szükséges anyagok fejlesztése. A polimer kompozitok előnyös tulajdonságaiknak köszönhetően – nagy fajlagos szilárdság, tervezhető anizotrópia és mechanikai tulajdonságok, testre szabható alak - képesek megfelelni napjaink ezen kihívásainak. A műszaki alkalmazásokban az alkatrészeket a terhelés szinte soha nem azonos mértékben és azonos irányokból éri, így az anizotrop terhelésekre történő tervezés és méretezés kulcsfontosságú. Erre kínál kiváló lehetőséget a polimer kompozitokat felépítő erősítőanyag előre meghatározott elhelyezése, úgynevezett textil előforma létrehozása. A kutatás keretében elvégzendő feladatok az alábbiak: Végezzen átfogó irodalomkutatást a kompozit előgyártmányok előállítására hagyományosan alkalmazott alapanyagokkal és eljárásokkal kapcsolatban, kiemelve azok előnyeit, hátrányait és korlátait. Az irodalomkutatás alapján válassza ki a vizsgálatokhoz szükséges alapanyagokat és határozza meg az elemzésükre szolgáló eljárásokat. Készítsen átfogó kísérlettervet a kiválasztott anyagok vizsgálatára vonatkozóan. Hajtsa végre az egyes anyagok vizsgálatát és elemzését kiemelve az alakíthatóságukat és a deformációs képességüket befolyásoló jellemzőket.
	Tóth Ákos - 2021

6.	Szénszálas kompozitok újrahasznosíthatóságának elemzése
	Napjainkban a gazdaságosság egyik fő irányvonala a tömegcsökkentésben testesül meg, amelyre a polimer kompozitok kiváló lehetőséget nyújtanak. A polimer kompozitból készülő, nagy mechanikai igénybevételű mérnöki szerkezetekben elsősorban a szénszálakat használják erősítőanyagként, így az életútjuk végén ezen szerkezetek újrahasznosítása kulcsfontosságúvá válik. A dolgozat szénszálas kompozitokból kinyert szénszálak újrahasznosítási lehetőségeivel foglalkozik.
	Karácsonyi Nancy Marian - 2021

7.	Szénszálas kompozitok újrahasznosíthatóságának elemzése
	Napjainkban a gazdaságosság egyik fő irányvonala a tömegcsökkentésben testesül meg, amelyre a polimer kompozitok kiváló lehetőséget nyújtanak. A polimer kompozitból készülő, nagy mechanikai igénybevételű mérnöki szerkezetekben elsősorban a szénszálakat használják erősítőanyagként, így az életútjuk végén ezen szerkezetek újrahasznosítása kulcsfontosságúvá válik. A dolgozat szénszálas kompozitokból kinyert szénszálak újrahasznosítási lehetőségeivel foglalkozik.
	Karácsonyi Nancy Marian - 2020

8.	Környezetbarát polimer kompozit szendvics szerkezet fejlesztése
	Az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályoknak köszönhetően a polimerek és polimer kompozitok újrahasznosítása egyre nagyobb szerepet kap. A nagy mechanikai igénybevételeknek kitett polimer kompozitok merevsége viszonylag egyszerűen javítható maganyagokkal, amelyek közül a politejsav egy új és ígéretes irányvonalat jelent. A szálas erősítőanyagok közül a bazaltszál képviseli a környezetbarát, inert erősítést, illetve a térhálós mátrixanyag is készülhet megújuló erőforrásból. Ezen anyagok kombinációjával megvalósítható egy környezetbarát, nagy igénybevételeknek is ellenálló szendvics szerkezet.
	Kupcsok András - 2020

9.	A bazaltszálas kompozitok újrahasznosíthatóságának elemzése
	A fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenésének és a szigorodó környezetvédelmi szabályoknak köszönhetően egyre inkább előtérbe kerül a megújuló, környezetbarát energiaforrások használata és az ezekkel foglalkozó kutatások is. Az utóbbi két évtizedben került előtérbe egy újszerű anyag, a bazaltszál használata szálerősített kompozitokban, ami kémiai felépítésének köszönhetően jobban ellenáll a környezeti hatásoknak, valamint teljesen bioinert, természetes eredetű erősítőanyag. A kutatás végrehajtásához elvégzendő feladatok: Végezzen átfogó irodalomkutatást a bazaltszál, mint kompozit erősítőanyagok alkalmazásával kapcsolatban, mind hőre lágyuló, mind térhálós mátrixok esetében. Válassza ki a leggyakrabban alkalmazott mátrix és bazaltszál kombinációkat. Elemezze a bazaltszál és kompozitjai újrahasznosításával foglalkozó szakirodalmakat és készítsen kísérlettervet a kinyert szálak, valamint ezen szálakkal készülő, új kompozit minták vizsgálatára. Hajtsa végre a bazaltszál és kompozitja termikus kezelését, amellyel modellezni fogja az újrahasznosításukat. Elemezze és értékelje a kapott eredményket.
	Varga Dóra - 2020

10.	Önerősített polipropilén kompozit gyártási technológiájának kidolgozása vizes diszperziós eljárással
	Az önerősített polipropilén kompozitokat elő lehet állítani ataktikus polipropilén mátrixszal (tipikusan ömledékragasztó) is. Ez körülbelül annyit jelent, hogy az ömledékragasztó rendelkezésünkre áll vizes diszperzióban, amit egyszerűbben fel lehet hordani az erősítőszövetre, majd a víz eltávolítását követően a kompozit konszolidálható. Ezzel a módszerrel sokkal egyszerűbben felhordható a mátrix anyag, azonban a víz eltávolítását, a szárítást meg kell oldani. Ennek a technológiának a kidolgozása a cél.
	Koncz Dániel - 2020

11.	Polimer kompozit előgyártmányok fejlesztése
	A fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenésével, valamint a környezetvédelmi előírások szigorodásával egyre inkább előtérbe kerülnek a megújuló, környezetbarát eljárások, technológiák használata és az ezekhez szükséges anyagok fejlesztése. A polimer kompozitok előnyös tulajdonságaiknak köszönhetően – nagy fajlagos szilárdság, tervezhető anizotrópia és mechanikai tulajdonságok, testre szabható alak - képesek megfelelni napjaink ezen kihívásainak. A műszaki alkalmazásokban az alkatrészeket a terhelés szinte soha nem azonos mértékben és azonos irányokból éri, így az anizotrop terhelésekre történő tervezés és méretezés kulcsfontosságú. Erre kínál kiváló lehetőséget a polimer kompozitokat felépítő erősítőanyag előre meghatározott elhelyezése, úgynevezett textil előforma létrehozása. A kutatás keretében elvégzendő feladatok az alábbiak: Végezzen átfogó irodalomkutatást a kompozit előgyártmányok előállítására hagyományosan alkalmazott alapanyagokkal és eljárásokkal kapcsolatban, kiemelve azok előnyeit, hátrányait és korlátait. Az irodalomkutatás alapján válassza ki a vizsgálatokhoz szükséges alapanyagokat és határozza meg az elemzésükre szolgáló eljárásokat. Készítsen átfogó kísérlettervet a kiválasztott anyagok vizsgálatára vonatkozóan. Hajtsa végre az egyes anyagok vizsgálatát és elemzését kiemelve az alakíthatóságukat és a deformációs képességüket befolyásoló jellemzőket.
	Tóth Ákos - 2020

12.	A gyártástechnológia hatásának elemzése gumiőrleménnyel töltött térhálós mátrixú kompozitok tulajdonságaira
	Napjainkban az egyre növekvő számú gépjárművek egyre nagyobb mértékben magukkal hozzák a gumiabroncsok számának növekedését, amelyek előbb-utóbb hulladékká válnak, amelyek feldolgozása egyre nagyobb kihívást jelent. Az elhasználódott gumiabroncsok újrahasznosítására kínál ígéretes lehetőséget a vízsugaras őrlés, amely során a gumiabroncs futófelületéből lehet szennyezők nélküli gumit kinyerni. A kutatás feladata megvizsgálni az újrahasznosított gumiőrlet hatását térhálós mátrixú kompozitok szívósságára. A téma keretében elvégzendő feladatok: Készítsen átfogó irodalomkutatást a gumiabroncsok anyagában történő újrahasznosításával kapcsolatban, kiemelve az adalék-, töltőanyagként történő alkalmazását! Készítsen részletes kísérlettervet a vizsgálati minták gyártástechnológiájának (kézi laminálás, injektálás) mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatásának elemzésére!Készítsen gumival módosított gyanta és kompozit próbatesteket különböző eljárásokkal! Hajtsa végre az elkészített minták mechanikai és morfológiai vizsgálatát, jellemzését és összehasonlító elemzését!
	Fábián Mátyás Attila - 2019

13.	Hibrid erősítőanyagok felületkezelése a szívósságnövelés érdekében 3D nyomtatási eljárással
	A kompozitok egyre nagyobb szerepet töltenek be a szerkezeti anyagok felhasználásában. A hibrid erősítésű kompozitok megjelenésével a különböző erősítő struktúrák pozitív tulajdonságai együttesen jelenhetnek meg, így kedvezőbb viselkedést lehet elérni. Ennek további javítására további különböző lehetőségek állnak rendelkezésre. Az egyik ilyen lehetőség a határfelületi adhézió mértékének módosítása. A feladat végrehajtásához szükséges teendők: Készítsen irodalomkutatást kompozitok szívósságnövelésének lehetőségeiről; mátrix anyag, határfelületi adhézió és különösképpen az erősítő struktúra oldaláról, továbbá az adhézió mérésének lehetőségeiről, valamint általánosan a kompozitok károsodásáról. A kísérletek végrehajtásához készítsen próbatesteket. Ehhez állítson elő különböző anyagú és mintázatú lemezeket a mechanikai tulajdonságok elemzéséhez. Vizsgálja meg a határfelületi adhézió változásának mértékét, valamint a próbatesteken végezzen mechanikai és morfológiai vizsgálatokat. Elemezze a hibrid erősítőstruktúra és az adhézió mértékét módosító anyag hatását a mechanikai tulajdonságokra.
	Horváth Dávid - 2018

14.	Nagysebességű, sík vágókorongok fejlesztése mérnöki alkalmazásokhoz
	Az építőipar mellett a gépipari is előszeretettel használ különböző méretű, típusú vágókorongokat, amelyekben közös, hogy egy erősítő réteg beágyazásával érik a nagy sebességű működés elviseléséhez szükséges szilárdságot. A téma keretében fémekhez használatos vágókorong fejlesztésével kell foglalkozni.
	Süli Ábel - 2018

15.	Poliamid mátrixú kompozitok erősítő- és maganyagának nedvesség-felvételi mechanizmusának és szárításának elemzése
	Az autóiparban a tömegcsökkentésnek köszönhetően egyre inkább elterjednek a polimer kompozitok, amelyek gyártására az in-situ polimerizált poliamid, mint mátrixanyag jelent nagy perspektivát a jövőben. A poliamid jellemzőit, illetve magát a polimerizációs folyamatot a nedvességtartalom jelentősen befolyásolja. Ezért is kulcsfontosságú a kompozitot felépítő erősítőanyag és maganyag nedvességtartalmának ismerete, továbbá a nedvesedési és száradási folyamatának meghatározása is. A feladat végrehajtásához szükséges teendők a következőek: 1. Készítsen átfogó irodalomkutatást a nedvességtartalom poliamid és monomere mechanikai tulajdonságaira és morfológiai jellemzőire gyakorolt hatásával kapcsolatban. 2. Készítsen részletes kísérlettervet az egyes összetevők (erősítő-, kötő- és maganyag) nedvesség-tartalmának, nedvesedési és száradási folyamatainak vizsgálatára vonatkozóan. 3. Hajtsa végre a kísérlettervben megtervezett vizsgálatokat. Elemezze és hasonlítsa össze a kapott eredményeket. Az eredmények alapján adjon javaslatot a szárítás optimális folyamatára.
	Mészár Dániel - 2018

16.	Polimer kompozitok határfelületi adhéziójának módosítása 3D nyomtatással
	A mérnöki gyakorlatban az egyik legnagyobb kihívást a szerkezetek tervezett anizotrópiája jelenti, amelyhez a 3D nyomtatás egy optimális megoldást nyújthat. A 3D nyomatatás a határfelületi adhézió tervezett módosítását is lehetővé teszi az erősítőanyag és mátrixanyag közti kapcsolat javításával, avagy lerontásával. A feladat végrehajtásához szükséges teendők a következőek: 1. Készítsen átfogó irodalomkutatást a polimer kompozitok adhéziójával és módosítási lehetőségeivel, továbbá mérési módszereivel kapcsolatban. 2. A kísérletek végrehajtásához keressen összeférhető hőre lágyuló polimereket, válassza ki a próbatestek elkészítéséhez szükséges alapanyagokat. Készítsen el különböző anyagú és mintázatú lemezeket a tulajdonságok elemzéséhez. 3. Hajtson végre az elkészített mintákon mechanikai és morfológiai vizsgálatokat. Elemezze a mintázat és az összetevők hatását a mechanikai tulajdonságokra.
	Asztalos Marcell - 2018

17.	Polimer kompozitok szál-mátrix határfelületi adhéziójának módosítása 3D nyomtatással
	A mérnöki gyakorlatban az egyik legnagyobb kihívást a szerkezetek tervezett anizotrópiája jelenti, amelyhez a 3D nyomtatás egy optimális megoldást nyújthat. A 3D nyomatatás a határfelületi adhézió tervezett módosítását is lehetővé teszi az erősítőanyag és mátrixanyag közti kapcsolat javításával, avagy lerontásával. A feladat végrehajtásához szükséges teendők a következőek: Készítsen átfogó irodalomkutatást a polimer kompozitok adhéziójával és módosítási lehetőségeivel, továbbá mérési módszereivel kapcsolatban. A kísérletek végrehajtásához keressen összeférhető hőre lágyuló polimereket, válassza ki a próbatestek elkészítéséhez szükséges alapanyagokat. Készítsen el különböző anyagú és mintázatú lemezeket a tulajdonságok elemzéséhez. Hajtson végre az elkészített mintákon mechanikai és morfológiai vizsgálatokat. Elemezze a mintázat és az összetevők hatását a mechanikai tulajdonságokra.
	Bertalan Loretta Mária - 2018

18.	Az A320-as utasszállító repülőgép magassági kormányának termografikus vizsgálata, a kompozit szerkezet javítása
	A helyváltoztatás igénye már az emberiség hajnalán is kulcsfontosságú volt, amely felgyorsult életvitelünkkel még inkább előtérbe került. A nagy távolságok rövid idő alatt történő megtételére napjainkban a repülés a legalkalmasabb, amely közlekedés eszközöknél is a tömegcsökkentés közvetlenül költségmegtakarítást eredményez, amelynek köszönhetően a repülés szélesebb körben is elérhetővé vált. A repülőgépek magas igénybevételeknek is megfelelő anyagai között mára a szénszállal erősített polimer kompozitok is jelentős szerepet játszanak. A kutatás célja egy Airbus A320-as utasszállító repülőgép magassági kormányának termografikus vizsgálata, valamint a kompozit szerkezet javításának fejlesztése. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1. Készítsen átfogó irodalomkutatást a repülőgépiparban használt polimer kompozit anyagokkal és gyártástechnológiákkal, valamint ezen anyagok tulajdonságainak vizsgálataival kapcsolatban! 2. Mutassa be a vizsgálandó alkatrészt és ismertesse tipikus meghibásodását, előírt javítási eljárását! Készítsen részletes kísérlettervet az alkatrész vizsgálatára vonatkozóan, kiemelve a termográfiát, mint vizsgálati módszert! 3. A kísérletterv alapján hajtsa végre az adott alkatrész vizsgálatát és javítását! Foglalja össze a javítás tapasztalatait és tegyen javaslatot az eljárás javítására!
	Schultz Domokos - 2017

19.	Égésgátolt epoxigyanta mátrixú szénszálerősítésű kompozitok fejlesztése
	A polimer mátrixú szálerősített kompozit anyagok, mint például az epoxigyanta mátrixú szénszálas kompozitok, térnyerésének köszönhetően már a nagyteljesítményű műszaki alkalmazásokban is találkozhatunk ezekkel az újszerű anyagokkal. A kutatás jelentősége az epoxigyanta kompozitok égésgátlása szempontjából kiemelkedő jelentőségű, mert jelenleg ez szab gátat a nagy működési hőmérsékletű környezetben történő alkalmazásnak. Az égésgátolt epoxigyanta mátrixú szénszálas kompozitok olyan mérnöki alkalmazásokban is teret nyerhet, ahol eddig nem volt elképzelhető a felhasználásuk. Elvégzendő feladatok: Készítsen átfogó irodalomkutatást az epoxigyanta és szénszállal erősített epoxigyanta mátrixú kompozitok égésgátlásával kapcsolatban, különös tekintettel az égésgátlók hatására az üvegesedési átmeneti hőmérsékletre és a mechanikai tulajdonságokra. Készítsen kísérlettervet a kompozit minták vizsgálatára és minősítésére vonatkozóan! Hozzon létre szénszálas epoxigyanta mátrixú égésgátolt kompozit mintákat a vizsgálatok elvégzéséhez. A kísérletterv alapján hajtsa végre a minták éghetőségi és mechanikai tulajdonságainak vizsgálatát és összehasonlító elemzését.
	Turóczi Mátyás - 2017

20.	Polimer kompozitok termografikus vizsgálata
	A termográfia vagy infravörös vizsgálat során az anyagok hőátadási sebességét használjuk föl a felszín alatti elváltozások, hibák detektálására, miközben a szerkezet felületének hőmérsékletét vagy hőmérsékletének elváltozását mérjük. Kiválóan használható eljárás a becsapódás által keletkezett delamináció és repedés detektálására, de a kompozit szendvicsszerkezetek sérüléseinek, valamint a méhsejtbe való vízbejutásnak a detektálására is rendkívül alkalmas.
	Szemenyei András - 2017

21.	Növelt hőállóságú kenderszálas biokompozitok fejlesztése
	Készítsen átfogó irodalomkutatást a kenderszálas kompozitok és azok alkalmazási területei témakörében. Az irodalomkutatás alapján válassza ki a minták elkészítéséhez szükséges alapanyagokat. Készítsen kísérlettervet a kompozitok elkészítéshez és vizsgálatához. Hajtsa végre az elkészített kompozitok vizsgálatát, adjon javaslatot továbbfejlesztésükre. Készítsen költségelemzést a kenderszálas kompozitok alkalmazására vonatkozóan.
	Skriba László Gábor - 2017

22.	Optikai lencsék mechanikai és optikai tulajdonságainak elemzése
	A polimerek alkalmazása mára már szinte az élet minden területén megjelent. Az orvostechnikában, valamint a gyógyászatban is előszeretettel használnak műanyagokat. Számos - napjainkban használt - eszköz nem létezhetne polimerek nélkül. Gondoljunk például azokra a műanyag lencsékre, amelyek forradalmasították az optikai ipart. Manapság a szemüvegekben található lencsék túlnyomó többsége is műanyag, amelynek köszönhetően sokkal könnyebb, vékonyabb, emellett több speciális igénynek eszköz készíthető. A szakdolgozat célja: megvizsgálni több különböző optikai lencsét és elvégezni összehasonlító elemzésüket. Elvégzendő feladatok: 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a napjainkban használatos, polimer alapú optikai lencsék anyagaival és gyártástechnológiáival kapcsolatban, kiemelve a bevonatos optikai lencséket! 2. Az irodalomkutatás alapján készítsen kutatási tervet a lencsék vizsgálatához! A rendelkezésre álló lencsékből készítsen próbatesteket a megtervezett vizsgálatok végrehajtásához! 3. Különböző vizsgálatok elvégzésével minősítse az optikai lencséket és végezze el összehasonlító elemzésüket!
	Dobos Viktor - 2016

23.	Kompozit karosszériaelem tervezése és gyártása
	Utólagosan, kompozitból készült karosszériaelemek, aerodinamikai kiegészítő elemek tervezése az áramlási viszonyok szimulációja, és gyártása.
	Bana Krisztián - 2016

24.	Elektroaktív polimer előállítása és tulajdonságainak elemzése
	Drén Hanna - 2016

25.	Tüzeléstechnikában alkalmazott hő- és lángálló kompozit anyagrendszerek korrózióállóságának javítása
	A tüzelésnél a füstgázelvezető rendszerek erős korróziós hatásnak vannak kitéve. Ez a probléma a kondenzációs tüzelőberendezések térhódításával egyre jelentősebbé válik. A hallgató feladata egy hő- és lángálló kompozit égéstermék-elvezető rendszer korrózióállóságának javítása.
	Őri Zoltán - 2016

26.	Polimer kompozit féltengely fejlesztése
	A polimer kompozitok felhasználása a különböző sportágak területén napjainkban soha nem látott méreteket ölt. A szálerősített műanyagok alkalmazása a technikai spotágakban már elkerülhetetlenné vált, mivel alacsony tömeg mellett is magas szilárdságot garantálnak. A tömegcsökkentés kulcsfontosságú mivel egy verseny során néhány másodperc könnyedén eldöntheti, hogy ki álljon fel a dobogó legfelső fokára. A szakdolgozat keretében végezze el egy kompozit féltengely tervezését és méretezését, véges-elemes program segítségével hajtsa végre a modell analízisét és optimálását! Készítsen el egy polimer kompozit féltengelyt és végezzen rajta terhelési próbát!
	Migács Dávid - 2016

27.	Kenderszállal erősített hosszúszálas biokompozitok fejlesztése és tulajdonságaik elemzése
	A kőolajalapú polimerek valószínűsíthetően a következő évtizedekben folyamatosan vissza fognak szorulni az egyre fogyó és dráguló alapanyag miatt. Ezzel párhuzamosan a szigorodó környezetvédelmi szabályoknak is meg kell felelni, ami a lebomló/lebontható polimerek és kompozitjaik elterjedését vetíti előre. A kutatás célja préseléssel elkészülő kenderszállal erősített hosszúszálas biokompozitok fejlesztése és tulajdonságaik elemzése. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1.Készítsen átfogó irodalomkutatást a hosszúszálas lebontható biokompozitok anyagaival, gyártástechnológiával és tulajdonságaik elemzésével kapcsolatban! 2.Az irodalomkutatás alapján készítsen részletes kísérlettervet! Végezze el a rendelkezésre álló erősítőanyag tulajdonságainak elemzését és az alapanyagok előkészítését! 3.Készítsen préseléssel különböző erősítőanyag-tartalmú mintákat és hajtsa végre az elkészített anyagok teljes körű vizsgálatát! Végezze el az eredmények széleskörű elemzését!
	Egész Dénes - 2016

28.	Fröccsöntött kenderszálas biokompozitok fejlesztése
	A fröccsöntés - a nagy méretpontosságú alkatrészek elkészítésére szolgáló - legtermelékenyebb gyártástechnológia. A rövid életutat bejáró alkatrészek tekintetében problémát jelent a használatból kivont szálerősített darabok újrahasznosítása, mivel az erősítőszálak eltávolítása a mátrixból szinte lehetetlen. A hagyományosan alkalmazott mátrix- és erősítőanyagok nem lebomlóak/lebonthatóak, azonban napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak a környezetbarát biokompozitok. A kutatás célja fröccsöntött kenderszálas biokompozitok fejlesztése. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1. Készítsen átfogó irodalomkutatást a lebontható biokompozitok anyagaival és nagy-sorozatú gyártástechnológiáival, valamint tulajdonságaik elemzésével kapcsolatban! 2. Az irodalomkutatás alapján készítsen részletes kísérlettervet! Végezze el a rendelkezésre álló szálak tulajdonságainak elemzését, valamint hajtsa végre az alapanyagok kompaundálását ikercsigás extruderrel! 3. Az elkészített kompaundból készítsen fröccsöntéssel különböző száltartalmú mintákat és végezze el az elkészített anyagok teljes körű vizsgálatát! Hajtsa végre az eredmények elemzését!
	Akkerman Tamás - 2016

29.	Ismert receptúrájú térhálós elasztomerek mikrohullámú devulkanizációja: Kaucsuk típusának hatása
	Térhálós elasztomerek anyagában történő újrahasznosításához a láncok közötti térhálókötések részleges vagy teljes felbontása szükséges, amelyet különböző devulkanizációs módszerekkel érhetünk el. Az általunk preferált módszer a mikrohullámú térben való devulkanizáció, amely során a térhálós elasztomer szemcsék térhálójának C-S és S-S kötéseit megbontva lánchurkolódásra képes molekulák jönnek létre. A szakirodalomban néhány tanulmány foglalkozik abroncs gumiőrlet mikrohullámú devulkanizációjával, azonban a pontos receptúrát nem ismerik. Jelen kutatás célja lenne olyan ismert receptúrájú elasztomerek készítése, majd devulkanizációja, amelynek eredményeképpen feltárható lenne a devulkanizáció hatásosságára a kaucsuk típusa, az adalékanyagok típusa és mennyisége.
	Szabó Kristóf - 2015

30.	Önerősített polimer kompozit szendvicsszerkezetek fejlesztése
	Szendvics paneleket gyakran alkalmazzák kompozit szerkezetek esetében. Jelen kutatás célja, olyan szendvics panel kifejlesztése, amely nagy merevséggel, kis fajsúllyal rendelkezik és teljes mértékben, egyszerűen újrahasznosítható. A szendvicspanel burkoló rétege önerősített kompozit lap, a maganyag pedig különböző módszerekkel előállított habanyag. A fő cél polipropilén és polietilén tereftalát alapú rendszerek fejlesztése. A szendvicspanelek előállítása után azok minősítése különböző mechanikai vizsgálatokkal.
	Csontos Ádám - 2015

31.	A bazaltpor hatásának elemzése térhálós polimerek tulajdonságaira
	A polimer anyagok tisztán a legritkábban képesek megfelelni az egyes velük szemben támasztott követelményeknek. A tulajdonságaik módosítására a legegyszerűbb módszer erősítő- és töltőanyagok bekeverése a mátrixanyagba, mindezek mellett a töltőanyagok adagolásával csökkenthető az alapanyag ára is, így alkalmazása költséghatékonyabbá válik. A bazalt egy a természetben mindenhol előforduló anyag, amely kémiai összetételének köszönhetően a mechanikai és környezeti igénybevételekkel szemben ellenálló, továbbá teljesen bioinert, így környezetbarát is. Előnyös tulajdonságainak köszönhetően térnyerése várható. A dolgozat célja elemezni a bazaltpor tulajdonság-módosító hatását térhálós polimerek anyagszerkezeti és mechanikai tulajdonságaira. Végezzen átfogó irodalomkutatást a töltött térhálós polimer rendszerekkel, valamint legjellemzőbb töltőanyagaik tulajdonság-módosító hatásával kapcsolatban! Állítson elő különböző töltöttségi fokú bazaltporral töltött epoxi gyanta próbatesteket, amellyel a bazaltpor anyagszerkezeti és mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatását fogja vizsgálni! Mechanikai és anyagszerkezeti vizsgálatokkal minősítse az elkészített anyagokat! Elemezze a bazaltpor jelenlétének, valamint mennyiségének hatását!
	Babiczki Ádám - 2015

32.	A gumiőrlemény hatása az epoxigyanta anyagszerkezeti tulajdonságaira
	A polimerek és polimer kompozitok térnyerésének köszönhetően a felhasználásuk miatt újabb igények merülnek fel velük szemben. A kompozitok definíció szerint a mátrix anyagok tulajdonságai is fontos szerepet játszanak a mechanikai jellemzőkben. A kompozit alapanyagok ára töltőanyagok hozzáadásával jelentősen mérsékelhetőek, továbbá a mechanikai tulajdonságaik is eredményesen befolyásolhatóak. A térhálós mátrixú kompozitok tekintetében a leggyakrabban alkalmazott mátrixanyag a poliészter és az epoxi gyanta, amelyekre jellemző, hogy töltő- és/vagy erősítőanyag nélkül nagyon ridegen viselkednek, amely elasztomer jellegű töltőanyagokkal jelentősen javítható. Mindezek mellett elasztomerek alkalmazásával az egyre szigorodó - a gumi termékek újrahasznosítását célzó - környezetvédelmi előírásoknak is megfelelhetünk. A dolgozat célja elemezni a gumiőrlemény, mint töltőanyag hatását az epoxigyanta anyagszerkezeti tulajdonságaira. Végezzen átfogó irodalomkutatást az epoxigyanta mechanikai tulajdonságaival, valamint töltőanyaggal történő tulajdonság-módosításának lehetőségeivel kapcsolatban. Állítson elő öntéssel különböző töltöttségi fokú epoxi gyanta-rendszereket gumiőrlemény felhasználásával, amelyeket a próbatesteket elkészítéséhez fog felhasználni! Különböző vizsgálatok elvégzésével minősítse az elkészített anyagokat! A kapott eredmények alapján elemezze a gumiőrlemény hatását!
	Hliva Viktor - 2015

33.	Az ismétlődő igénybevételek hatása bazaltszálas hibrid kompozitok mechanikai tulajdonságaira
	A fenntartható fejlődés eszméinek terjedésének, a fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenésének és a szigorodó környezetvédelmi szabályoknak köszönhetően egyre inkább előtérbe kerül a megújuló, környezetbarát energiaforrások használata és az ezekkel foglalkozó kutatások is. Napjainkban a legdinamikusabban fejlődő energiacsoport a szélenergia, amelynek részaránya az áramtermelésben a statisztikák szerint néhány éven belül a többszörösére fog emelkedni. Az egyes erőművek hatásfokát legegyszerűbben a méretek növelésével lehet megvalósítani, ami csak kompozit anyagok felhasználásával érhető el. A hatékonyság, valamint a tájkép megőrzése miatt a szélerőműveket igyekeznek lakott területektől távol elhelyezni. A különböző környezeti hatások miatt a szélerőművek anyagai jelentős mechanikai és más igénybevételeknek vannak kitéve, amely az élettartamukat jelentős mértékben csökkentheti, így átfogó vizsgálatuk elengedhetetlen. Az utóbbi két évtizedben került előtérbe egy újszerű anyag, a bazaltszál használata szálerősített kompozitokban, ami kémiai felépítésének köszönhetően jobban ellenáll a környezeti hatásoknak. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a szélerőműveket érő környezeti változók és mechanikai igénybevételek hőre keményedő mátrixú mono és hibrid kompozitok mechanikai tulajdonságira gyakorolt hatásával kapcsolatban, különös tekintettel az ismétlődő igénybevétel hatásaira! 2. Állítson elő kézi laminálással különböző bazalt-, üveg- és szénszövettel erősített térhálós mátrixú mono és hibrid kompozit próbatesteket, amellyel az ismétlődő igénybevétel mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatását fogja vizsgálni! 3. Mechanikai vizsgálatokkal minősítse az elkészített kompozitokat! Elemezze az ismétlődő igénybevételek hatását a mechanikai tulajdonságokra, valamint a tönkremeneteli folyamatokra.
	Molnár Dániel - 2015

34.	Hőre lágyuló mátrixú hibrid szálas kompozitok fejlesztése
	A napjainkban kereskedelmi forgalomba kerülő polimer mátrixú kompozit termékek túlnyomó többsége hőre lágyuló mátrixanyag felhasználásával készül, hagyományosan egyféle erősítőanyag alkalmazásával. A kompozitok kiváló mechanikai tulajdonságainak köszönhetően olyan helyeken is felhasználhatóvá válnak, ahol használatuk eddig elképzelhetetlen volt, kiváltképpen igaz ez a hibrid kompozitokra, amelyek képesek egyesíteni a mono kompozitok előnyös tulajdonságait. A téma különböző anyagú szál formájú erősítőanyagok és hőre lágyuló mátrixanyag felhasználásával készülő mono és hibrid kompozitok elkészítésével és mechanikai tulajdonságaik vizsgálatával foglalkozik. Elvégzendő feladatok: 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a hőre lágyuló mátrixú hibrid polimer kompozitok anyagaival és gyártás-technológiával kapcsolatban! 2. Állítson elő üveg-, bazalt- és szénszállal erősített hőre lágyuló mátrixú kompozitokat fröccsöntéssel! 3. Hasonlítsa össze és elemezze a különböző mono és hibrid kompozit anyagok mechanikai tulajdonságait hagyományos mechanikai vizsgálatok elvégzésével!
	Tóth Gábor - 2015

35.	Megújuló erőforrásból előállított, rövid bazaltszállal erősített polimer kompozitok hosszútávú viselkedésének vizsgálata
	Timár Máté - 2014

36.	A gumiőrlemény hatása duromerek szívósságára
	A polimerek és polimer kompozitok térnyerésének köszönhetően a felhasználásuk miatt újabb igények merülnek fel velük szemben. A kompozitok definíció szerint a mátrix anyagok tulajdonságai is fontos szerepet játszanak a mechanikai jellemzőkben. A kompozit alapanyagok ára töltőanyagok hozzáadásával jelentősen mérsékelhetőek, továbbá a mechanikai tulajdonságaik is eredményesen befolyásolhatóak. A térhálós mátrixú kompozitok tekintetében a leggyakrabban alkalmazott mátrixanyag a poliészter és az epoxi gyanta, amelyekre jellemző, hogy töltő- és/vagy erősítőanyag nélkül nagyon ridegen viselkednek, amely elasztomer jellegű töltőanyagokkal jelentősen javítható. Mindezek mellett elasztomerek alkalmazásával az egyre szigorodó - a gumi termékek újrahasznosítását célzó - környezetvédelmi előírásoknak is megfelelhetünk. A dolgozat célja elemezni a gumiőrlemény hatását a nagy teljesítményű kompozitokban leggyakrabban használt mátrixanyag - az epoxi gyanta – mechanikai tulajdonságaira különböző töltőanyag-tartalom mellett. A kiírás részletezése: 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást az epoxigyanta mechanikai tulajdonságaival, valamint töltőanyaggal történő tulajdonság-módosításának lehetőségeivel kapcsolatban! 2. Állítson elő öntéssel különböző töltöttségi fokú gyanta-rendszereket gumiőrlemény felhasználásával, amelyeket a próbatesteket elkészítéséhez fog felhasználni! 3. Statikus és dinamikus mechanikai vizsgálatok elvégzésével minősítse az elkészített anyagokat! A kapott eredmények, valamint a töretfelületek pásztázó elektronmikroszkópi felvételei alapján elemezze a gumiőrlemény hatását!
	Göbl Richárd - 2014

37.	Mono- és hibridkompozitok repedésterjedésének vizsgálata
	A polimerek és polimer kompozitok felhasználása szempontjából kulcsfontosságú az alkalmazásuk során felmerülő igénybevételekkel szembeni magas ellenálló-képesség. A terhelésnek kitett alkatrészek tönkremenetele szívós anyagok esetén mindenkor mikro-repedések megjelenésével indul, amit ezek egyesülése követ, ami az adott alkatrész tönkremeneteléhez vezet. A repedésterjedés folyamatának vizsgálata a kompozitoknál is nagyon fontos, mivel jól reprezentálhatja a valós működési körülményeket és összehasonlíthatóvá teszi a különböző anyagokat, így az anyagfejlesztésben, valamint a véges-elemes modellezésben is létjogosultsága van. A dolgozat célja elemezni a különböző hőre lágyuló és térhálós polimerek, valamint polimer kompozitok repedésterjedését hagyományos és kevésbé elterjedt mérési eljárásokkal, illetve ezek társításával.
	Preksen András - 2014

38.	Fröccsöntött termék utólagos hűtésére szolgáló eszköz tervezése
	Szendrei László - 2014

39.	Hibrid kompozitok töltőanyaggal történő adhézió-javításának lehetőségei
	Századunk joggal nevezhető a polimer kompozitok korának. A kompozitok kiváló mechanikai tulajdonságainak köszönhetően olyan helyeken is felhasználhatóvá válnak, ahol használatuk eddig elképzelhetetlen volt, kiváltképpen igaz ez a hibrid kompozitokra, amelyek képesek egyesíteni a mono kompozitok előnyös tulajdonságait. A kompozitok szilárdságában kulcsfontosságú szerepet játszik a határfelületi adhézió minősége, amelynek javításával az anyagok jellemzői a kiindulási értékek akár többszörösére is emelkedhetnek. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1) Végezzen átfogó irodalomkutatást a hőre keményedő mátrixú kompozitok adhézió-javításának lehetőségeivel kapcsolatban, különös tekintettel a töltőanyagok hatására! 2) Állítson elő kézi laminálással különböző bazalt-, üveg- és szénszövettel erősített térhálós mátrixú kompozit próbatesteket, amellyel a töltőanyagok adhézióra gyakorolt hatását fogja vizsgálni! 3) Mechanikai vizsgálatokkal minősítse az elkészített kompozitokat! Elemezze a különböző töltőanyagok típusának és koncentrációjának hatását a mechanikai tulajdonságokra, és a határfelületi adhézióra!
	Kocsis Péter - 2013

40.	Az ismétlődő igénybevétel hatása a hibrid kompozitok jellemzőire
	A különböző szálakkal erősített hibrid kompozitok fejlesztésére napjainkban is nagy figyelem összpontosul. A kutatások fő motivációja az erősítőanyagokban rejlő előnyös tulajdonságok kombinálása, valamint az ár és teljesítmény optimalizálása. A valós igénybevételek hatását jól reprezentálhatja a kompozitok ismétlődő vizsgálata, amelynek során folyamatosan nyomon követhető az anyagok tönkremenetelének folyamata. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1) Végezzen átfogó irodalomkutatást a hőre keményedő mátrixú hibrid kompozitok és azok ismétlődő igénybevételeivel kapcsolatban! 2) Állítson elő kézi laminálással különböző bazalt-, üveg- és szénszövettel erősített térhálós mátrixú kompozit próbatesteket! Végezzen mechanikai vizsgálatokat ismétlődő igénybevételek esetén! 3) Elemezze a kompozitok viselkedését az erősítőanyagok fajtája szerint! Mutassa be a jellemző tönkremeneteli folyamatokat!
	Futó Márk János - 2013

41.	Az UV-sugárzás hatása a hibridkompozitok mechanikai tulajdonságaira
	A fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenésével egyre inkább előtérbe kerül a megújuló, környezetbarát energiaforrások használata és az ezekkel foglalkozó kutatások is. Napjainkban a legdinamikusabban fejlődő energiacsoport a szélenergia, amely a statisztikák szerint néhány éven belül a duplájára fog növekedni. Az egyes erőművek hatásfokát legegyszerűbben a méretek növelésével lehet megvalósítani, ami csak kompozit anyagok felhasználásával érhető el. A szélerőművek anyagai jelentős környezeti hatásoknak vannak kitéve, amely az élettartamukat jelentős mértékben csökkentheti, így átfogó vizsgálatuk elengedhetetlen. Az utóbbi két évtizedben került előtérbe egy újszerű anyag, a bazaltszál használata szálerősített kompozitokban, ami kémiai felépítésének köszönhetően jobban ellenáll a környezeti hatásoknak. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a környezeti változók hőre keményedő mátrixú kompozitok mechanikai tulajdonságira gyakorolt hatásával kapcsolatban, különös tekintettel az UV sugárzás hatására! 2. Állítson elő kézi laminálással különböző bazalt-, üveg- és szénszövettel erősített térhálós mátrixú kompozit próbatesteket, amellyel az UV sugárzás mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatását fogja vizsgálni! 3. Mechanikai vizsgálatokkal minősítse az elkészített kompozitokat! Elemezze a különböző időtartamú sugárzás hatását a mechanikai tulajdonságokra és a tönkremeneteli folyamatokra!
	Vargha Márton - 2013

42.	Hőre lágyuló mátrixú hibrid kompozitok mechanikai tulajdonságainak elemzése
	A napjainkban kereskedelmi forgalomba kerülő polimert mátrixú kompozit termékek túlnyomó többsége hőre lágyuló mátrixanyag felhasználásával készül, hagyományosan egyféle erősítőanyag alkalmazásával. A téma különböző anyagú szövet formájú erősítőanyagok és hőre lágyuló mátrixanyag felhasználásával készülő mono és hibrid kompozitok elkészítésével és mechanikai tulajdonságaik vizsgálatával foglalkozik. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a hőre lágyuló mátrixú hibrid polimer kompozitok anyagaival és gyártás-technológiával kapcsolatban! 2. Állítson elő üveg-, bazalt- és szénszövettel erősített hőre lágyuló mátrixú kompozitokat préseléssel, a technológiai paraméterek optimalizálása mellett! 3. Hasonlítsa össze és elemezze a különböző mono és hibrid kompozit anyagok mechanikai tulajdonságait hagyományos mechanikai vizsgálatok elvégzésével!
	Kalácska Ádám - 2013

43.	Bazaltszövettel erősített polimer mátrixú kompozitok hőállóságának elemzése
	A polimer kompozitok szerkezeti anyagként való alkalmazásának gyakran gátat szabhat viszonylag alacsony hőállóságuk, aminek javítása jelentős kihívás elé állítja a kutatókat és alapanyag-gyártókat. A bazaltszál felhasználása nem tekint vissza nagy múltra, napjainkban azonban egyre gyakrabban lehet hallani bazaltszállal erősített kompozitokról, illetve felhasználásukkal készülő termékekről. A téma célja a bazaltszövettel erősített polimer mátrixú kompozitok hőállóságának vizsgálat. A téma keretében elvégzendő feladatok: 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a polimer mátrixú kompozitok termikus igénybevételeivel és hőállóságával kapcsolatban! 2. Állítson elő polimer mátrixú bazaltszövettel erősített mono és hibrid polimer kompozitokat! 3. Hasonlítsa össze és elemezze az elkészített mono és hibrid kompozit anyagok hőállóságát különböző eljárásokkal!
	Farkas Antal - 2013

44.	Epoxi gyanta szívósságnövelésének lehetőségei gumiőrleménnyel
	A polimer kompozitok tekintetében a mátrix anyagok tulajdonságai is fontos szerepet játszanak a mechanikai jellemzők alakulásában. Jelen munka a nagy teljesítményű kompozitokban leggyakrabban használt mátrixanyag - az epoxi gyanta - gumiőrleménnyel történő szívósításának lehetőségével és vizsgálatával foglalkozik. 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a térhálós mátrixanyagokkal, ezen belül az epoxigyanta mechanikai tulajdonságaival, valamint szívósításának lehetőségeivel kapcsolatban! 2. Hozzon létre különböző gumiőrlemény-tartalmú gyanta-rendszereket és öntéssel készítse el a mechanikai tulajdonságok elemzéséhez szükséges próbatesteket! 3. Végezzen el statikus és dinamikus mechanikai vizsgálatokat, és elemezze a szívósságnövelés mechanizmusát töretfelületek pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatával. A kapott eredmények alapján foglaljon állást a gumiőrlettel való módosítás hatásosságáról!
	Kulin Anikó - 2013

45.	A sós-víz hatása a bazaltszövettel erősített kompozitokra
	Az energiahordozók árának folyamatos emelkedése miatt egyre inkább előtérbe kerül a megújuló energiaforrások kiaknázása. A nemzetközi energetikai cégek a közeljövőben a szélenergia-hasznosítás ugrásszerű növekedését jósolják. A szélerőművek hatékonysága fokozható, ha az egyes erőműveket egymással összekapcsolva tengeri szélerőmű parkokat alakítanak ki. A szélturbinák számának elterjedéséhez és hatásfokának növekedéséhez kulcsfontosságú az egyes mozgó elemek tömegének minimalizálása, a szilárdság jelentős romlása nélkül. A szélturbina lapátokat jellemzően üvegszállal erősített kompozitok felhasználásával készítik. Az üvegszál mellett azonban kísérletek folynak más erősítőanyagokkal is, melyek közül az egyik a bazaltszál. A tengeri környezet, azon belül is a sós-víz erősen korrodálhatja az erőművek egyes alkatrészeit, amely jelentős élettartam-csökkenéshez vezethet. A téma célja a sós-víz hatásának vizsgálata a bazaltszálas kompozitok mechanikai tulajdonságaira.
	Szabó Bence - 2012

46.	Bazaltszövettel erősített térhálós mátrixú kompozitok vegyszerállóságának vizsgálata
	A bazaltszál felhasználása rövid múltra tekint vissza, előnyös tulajdonságainak köszönhetően alkalmazása egyre nagyobb méreteket ölt. Felépítő kémiai eleminek vegyszerállósága kivételes. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1) Átfogó irodalomkutatás elvégzése a hőre keményedő mátrixú üveg- és bazaltszálas kompozitok vegyszerállóságával és korróziójával kapcsolatban. 2) Bazaltszövettel erősített térhálós mátrixú kompozitok készítése különböző rétegszámmal, valamint a gyártástechnológiai paraméterek optimálása. 3) Az elkészített kompozitok vegyszeres kezelése (savas és lúgos környezetben). A különböző vegyi anyagok koncentrációjának és hatóidejének, mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatásának vizsgálata.
	Tatár Nikoletta - 2012

47.	Bazaltszál erősítésű politejsav (PLA) fejlesztése
	Megújuló erőforrásból előállított lebomló polimer mechanikai tulajdonságainak, legfőképpen ütésállóságának növelése bazalt szálak hozzáadásával
	Égerházi András - 2012

48.	Hibrid kompozitok fejlesztése szélturbina lapátokhoz
	A fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenésével egyre inkább előtérbe kerül a megújuló, környezetbarát energiaforrások használata és az ezekkel foglalkozó kutatások is.A szálerősített kompozitok felhasználása tekintetében a legfrekventáltabb energiacsoport a szélenergia, melynek kihasználása folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A szélturbinák számának elterjedéséhez és teljesítményének növekedéséhez kulcsfontosságú az egyes mozgó elemek tömegének minimalizálása, a szilárdság jelentős romlása nélkül. A rotor anyagául szolgáló kompozitokat korábban üveg- és szénszállal erősített poliésztergyantából készítették, napjainkban azonban epoxigyantára cserélték a mátrixanyagot. Az üvegszál mellett kísérletek folynak más erősítőanyagokkal is, melyek közül az egyik a bazaltszál. A téma célja bazaltszálas hibridkompozitok fejlesztése szélturbina lapátokhoz.
	Czoboly Mihály - 2012

49.	A hőkezelés hatása a bazaltszövettel erősített térhálós mátrixú kompozitok tulajdonságaira
	A bazaltszövet felhasználása elsőként az egykori Szovjetunióban jelent meg, ahol az űrhajós ruha egyik rétege volt. Az bazaltgyapot alkalmazása a szigeteléstechnikában a mai napig jelentős és lassan teljesen kiszorítja az üveggyapotot. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1) Átfogó irodalomkutatás készítése a bazaltszálak és kompozitjaik hőállóságával, valamint a mechanikai tulajdonságok hőmérsékletfüggésével kapcsolatban. 2) Bazaltszövettel erősített térhálós mátrixú kompozitok készítése különböző hőkezeléssel, valamint a gyártástechnológiai paraméterek optimálása. 3) A hőkezelés hatásának meghatározása az erősítőszövet és az elkészült kompozit tulajdonságaira.
	Kovács Tamás István - 2011

© 2014 BME Polimertechnika Tanszék - Készítette: Dr. Romhány Gábor