HUN-REN-BME Kutatócsoport

Dr. Tamás-Bényei Péter

ADJUNKTUS, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI VEZETŐ, KEVERŐ SZAKLABORATÓRIUM VEZETŐ

IRODA T.300.

TELEFON 06-1-463-2004

E-MAIL tamas-benyei.peter@gpk.bme.hu

Aktuális diploma ajánlatok

Rövid szálak eloszlásának vizsgálata újrahasznosított szénszállal erősített 3D nyomtatott termoplasztikus polimer kompozitokban

A jelenleg rendelkezésre álló újrahasznosítási technológiák [1] már lehetővé teszik az erősítőanyagok bizonyos szintű visszanyerését a kompozit hulladékokból. A reciklált szálak újrafelhasználásával megvalósítható a körforgásos anyaghasználat a kompozit iparban, aminek köszönhetően az ökológiai lábnyom mérete mellett az alapanyagárak csökkenthetők és így új alkalmazási területek is elérhetővé válnak. Az újrahasznosított rövid szénszálak felhasználhatók additív gyártástechnológiákban [2], a szálerősítésnek köszönhetően növelhető a késztermékek minősége. A késztermékek minősítésénél alapvetően szükséges a gyártás során létrejövő mezo és makro szerkezet mélyebb elemzése. A vizsgálatok során feltérképezhetők az erősítőszálak orientáció eloszlása (FOD), szálhossz eloszlás (FLD), a termékben létrejött üregek mérete és eloszlása, ezek mind nagymértékben befolyásolják a termék szilárdsági jellemzőit.
Feladat részletezése:
1. Végezzen átfogó irodalomkutatást az additív gyártástechnológiák (AM) körében, kiemelve az ömledékrétegzés technológiáját (FFF), azon belül is a szálerősített rendszereket. Fektessen hangsúlyt az FFF technológiák jelentőségére és korlátaira. Tekintse át a szénszál újrahasznosítási technológiák jelenlegi állását.

2. Gyűjtse össze a nyomtatott struktúrák vizsgálati módszereit. Ismertesse a szálorientáció eloszlás (FOD), a szálhossz eloszlás (FLD) és az üregtartalom meghatározásának lehetőségeit.

3. Az irodalomkutatás alapján készítsen kísérlettervet újrahasznosított szénszállal erősített termoplasztikus kompozitok vizsgálatára. Végezze el a nyomtatott termékek gyártását és a minták előkészítését. Végezzen minősítő vizsgálatokat a feldolgozott alapanyagon és a készterméken.

4. Végezze el a termékek minőségének vizsgálatát, fektessen nagy hangsúlyt a kialakult szálorientáció vizsgálatára. Vizsgálja a mechanikai tulajdonságok nyomtatási irány függését.

[1] Zhang J., Chevali V.S., Wang H., Wang Ch-H.: Current status of carbon fibre and carbon fibre composites recycling. Composites Part B: Engineering, 193 (2020) https://doi.org/10.1016/j.compositesb.2020.108053
[2] Adeniran O., Cong W., Aremu A.: Material design factors in the additive manufacturing of Carbon Fiber Reinforced Plastic Composites: A state-of-the-art review. Advances in Industrial and Manufacturing Engineering, 5, 100100, ISSN 2666-9129 (2022) https://doi.org/10.1016/j.aime.2022.100100

Nem folytonos szénszálak nedves rendezési technológiájának továbbfejlesztése

Visszanyert folytonos szénszálak rendezettségének növelésére alkalmas módszer kifejlesztése

Megvalósult diploma témák

1.	Nagyteljesítményű hibrid szendvicsszerkezetek fejlesztése
	A tömegcsökkentés minden iparágban kulcsfontosságú, mert ezzel hatékonyabbá tehető az erőforrások kihasználása és költségcsökkentés is realizálható. A polimer kompozitok fémekkel történő kombinálása lehetővé teszi ezen anyagok előnyös tulajdonságainak ötvözését. A kutatás fémhab maganyagú és polimer kompozit héjlemezekből készülő szendvicsszerkezetek kifejlesztésével foglalkozik.
	Csutorás Barna - 2024

2.	Fenntartható multifunkcionális kompozit fűtőpanel fejlesztése
	Az elmúlt években a szénszálerősített kompozitok (CFRP) ipari felhasználása folyamatos növekedést mutatott számos alkalmazási területen, becslések alapján a CFRP iránti kereslet a jövőben is fokozódni fog. A szénszálak kiváló fajlagos mechanikai tulajdonságai mellett egyéb fizikai tulajdonságai is hasznosíthatók a kompozit szerkezetekben, ilyen például az elektromos vezetőképesség. Az így létrehozott multifunkcionális kompozitok fejlesztése egy jelenleg aktívan kutatott terület. A szénszálas kompozitok elterjedésével együtt egyre hangsúlyosabb probléma a gyártás során keletkező és az elhasználódott termékekből származó kompozit hulladék kezelése. A jelenleg rendelkezésre álló technológiák már lehetővé teszik az erősítőanyagok valamilyen mértékű visszanyerését. Az újrahasznosítás során a szénszálak fizikai tulajdonságai kis mértékben változnak, ezért lehetőség adódik a visszanyert szálak felhasználására több funkciós kompozit szerkezetekben. A kutatás feladatai: • Végezzen átfogó irodalomkutatást multifunkcionális szánszálas kompozitok alkalmazásának témakörében. Tekintse át az kompozit újrahasznosítás technológiáit és a visszanyert szálak feldolgozási lehetőségeit kiemelve azok előnyeit, hátrányait és korlátait. • Irodalomkutatás alapján készítsen kísérlet tervet az újrahasznosított szénszálas kompozitok vezetőképességének és hőfejlődésének mérésére. Állítson elő hibrid rétegrendű kompozit lemezeket vákuuminfúziós technikával. • Vizsgálja meg a gyártott kompozit lemezek vezetési tulajdonságait. Elemezze az adott áramerősség és feszültség melletti hőfejlődést. Határozza meg a fűtőpanel fajlagos ellenállását. • (MSc: Végezzen ciklikus fűtési kísérleteket. Határozza meg a fűtőpanel karakterisztikáját.) • Értékelje az eredményeket, tegyen javaslatot a kompozit fűtőpanel továbbfejlesztésére és alkalmazási lehetőségére.
	Bakucz Dániel Attila - 2023

3.	Őrölt szénszál elasztomerekben történő alkalmazhatóságának elemzése
	A környezettudatos gondolkodás, valamint az egyre dráguló nyersanyagok miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap az anyagok újrahasznosítása és a lehető legmagasabb mennyiségű visszanyerése. A gumitermékek túlnyomó többségében még mindig tetemes mennyiségben használnak fel kormot a gumikeverék jellemzőinek beállítására, azonban a jelenlegi nemzetközi helyzet miatt akadozik ezen adalékok szállítása. Az újrahasznosított őrölt szénszál egy ígéretes alternatívát jelenthet ennek kiküszöbölésére vagy önállóan vagy társítva. A kutatás az őrölt szénszál elasztomer mátrixra gyakorolt hatásának elemzésével foglalkozik. A téma feladatai: Készítsen átfogó irodalomkutatást az elasztomerek erősítőanyagaival kapcsolatban, kiemelve a nem hagyományosakat, a szálas erősítőanyagokra fókuszálva. Állítson fel követelményjegyzéket a gumikeverékkel kapcsolatban és tervezze meg a keverék receptúráját. Készítsen kísérlettervet az elkészített kaucsukkeverék minősítésére vonatkozóan és határozza meg a vulkanizálatlan jellemzőit. Vulkanizálja ki az elkészített keverékeket és jellemezze őket mechanikai és morfológiai vizsgálatokkal. Elemezze az erősítőanyag hatását a gumikeverékek jellemzőire.
	Kovács Áron - 2023

4.	A felületkezelés hatása őrölt szénszállal erősített elasztomerek jellemzőire
	A környezettudatos gondolkodás erősödésével egyre inkább előtérbe kerül az életútjuk végére erő polimer kompozitok kezelése esetében az értékes erősítőanyagok visszanyerése. Ennek egy jó példája a magas minőségű szénszálak visszanyerése kompozitokból különböző eljárásokkal, amelyek következtében a szénszálak felhasználhatók másodlagos nyersanyagként akár kaucsukkeverékekben erősítőanyagként. A kutatás a visszanyert szénszálak felületkezelésének hatását vizsgálja kaucsukkeverékek jellemzőire.
	Géczi Patrik - 2023

5.	Solar hajó szárnyrendszer vezérlőegységének anyagfejlesztése
	A fenntarthatóság a közlekedés minden szegmensében egyre nagyobb hangsúlyt kap, amelyek közül az egyik legdinamikusabban fejlődő a vízi közlekedés. Csakúgy, mint a szárazföldi közlekedés esetében a tömegcsökkentés itt is hatótávnövekedést eredményez, így a fejlesztések fókuszát jelenti. Ezen fejlesztéseket ösztönzi a műszaki tanulmányokat folytató hallgatók számára az Energyboat Challenge, ahol 2 osztályban tudják megmérettetni magukat a versenycsapatok, szem előtt tartva a fenttarthatóságot és az energiahatékonyságot.
	Batta Tamás Barnabás - 2023

6.	Autóipari célokra használható fehér töltőanyagot tartalmazó gumikeverékek fejlesztése
	A gumiipari receptúrák fejlesztése mindig újabb és újabb kihívásokkal szembesül, amelyek közül az egyik a korommentes receptúrák létrehozása. A kutatás célja autóipari célokra használható fehér töltőanyagot tartalmazó gumikeverékek fejlesztése.
	Dózsa Gergő - 2023

7.	Újrahasznosított szénszállal erősített hibrid kompozitok vizsgálata
	A jelenleg rendelkezésre álló újrahasznosítási technológiák már lehetővé teszik az erősítőanyagok kompozit hulladékból történő valamilyen szintű visszanyerését, ezek felhasználásával pedig körkörössé tehető az anyagáram a kompozit iparban [1]. A reciklált szénszálak újrafelhasználásával az alapanyagárak csökkenthetők, így lehetőség nyílik az erősítőszálak alkalmazására új területeken. Rétegrend tervezésnél az újrahasznosított szénszál szövedék rétegek beépítésével a hibrid kompozitok szívóssága, csillapítóképessége és a tönkremenetel módja nagymértékben változtatható [2]. Az előbbi paraméterek meghatározók a kompozit szerkezetek hosszútávú viselkedésénél, ezáltal befolyásolják a termékek élettartamát. 1. Készítsen átfogó irodalomkutatást a kompozitok szívós viselkedésének, valamint fáradási tulajdonságainak témakörében, fordítson figyelmet a hibrid kompozitokkal foglalkozó szakirodalmi forrásokra. Tekintse át a szénszál újrahasznosítási és újrafeldolgozási technológiák jelenlegi állását. 2. Gyűjtse össze a kompozitok szívósságának definiálására és meghatározására vonatkozó szakirodalmakat és vizsgálati szabványokat. Irodalomkutatás alapján készítsen kísérlettervet a hibrid kompozitok mechanikai tulajdonságainak vizsgálatára. 3. Gyártson hibrid kompozit lemezeket unidirekcionális szénszövet és újrahasznosított szénszál paplanok felhasználásával. Határozza meg az optimális rétegrendet véges elem módszerrel ANSYS szoftver környezetben. Végezze el a minták előkészítését. 4. Vizsgálja meg a hibrid kompozit minták repedésterjedési és fáradási tulajdonságait. Vesse össze a különböző rétegrendű minták tulajdonságait. Mikroszkópi módszerekkel vizsgálja meg a kompozitok belső szerkezetét. 5. Értékelje az eredményeket, tegyen javaslatot alkalmazási területekre és továbbfejlesztési irányokra. [1] S. Pimenta and S. T. Pinho, ‘Recycling carbon fibre reinforced polymers for structural applications: Technology review and market outlook’, Waste Management, vol. 31, no. 2, pp. 378–392, Feb. 2011, doi: 10.1016/j.wasman.2010.09.019. [2] D. Quan, U. Farooq, G. Zhao, C. Dransfeld, and R. Alderliesten, ‘Recycled carbon fibre mats for interlayer toughening of carbon fibre/epoxy composites’, Materials & Design, vol. 218, p. 110671, Jun. 2022, doi: 10.1016/j.matdes.2022.110671.
	Németh Dorottya - 2023

8.	Szénszálerősítésű multifunkciós polimer kompozit fejlesztése fűtőpanelekhez
	multifunkcionális kompozitok témája egy jelenleg aktívan kutatott terület, de ipari alkalmazásuk még messze nem elterjedt, sőt jellemzően még csak egy-egy egyedi esetben alkalmazzák az ilyen típusú kompozitokat a gyakorlatban. A multifunkcionális kompozitok lényege, hogy nem tisztán szerkezeti elemként használható termékek, hanem a fent említett szerepkörükön túl, valami „más” funkcióval is bírnak. A szénszálas multifunkcionális kompozitok esetén a multifunkcionalitás sokszor a szénszálak áramvezetőképességében rejlik. Több kutatás során is a szénszál áramvezetőképességét használták fel arra, hogy egy multifunkcionális kompozitot készítsenek és vizsgáljanak. Egy speciális alkalmazás szénszálas kompozitok energiacellákban történő felhasználása. Ez azt jelenti, hogy az akkumulátor katódjának a lítium egy oxidját használják. Az elektrolit pedig egy valamilyen lítium vegyület. A katód és az anód áramkollektora maguk a szénszálak lennének, míg az egyik koncepció esetén maga az anód is a szénszál lehetne, egy másik esetén pedig a szénszálakra felvitt grafit lenne az anód.
	Benedek László - 2022

9.	Statikus tömítéseknél használt gumik hőmérsékletfüggő mechanikai viselkedésének vizsgálata kísérleti és numerikus úton
	Az autóipar átalakulása miatt a gumi iparinak is lépést kell tartani a fejlesztésekkel, aminek egyik fő irányvonala a véges elemes szimuláció alkalmazása. A kutatás egy autóipari tömítés véges elemes szimulációjával foglalkozik.
	Bánki Csaba - 2022

10.	Transzfersajtoló szerszám fejlesztése gumiipari célokra
	Az autóipari bekövetkező trendváltozás magával hozza az autóiparban alkalmazott gumi alapú alkatrészek fejlesztését is, amely az anyagfejlesztésben is tetten érhető. Az alapanyagfejlesztés sikeressége a vulkanizált minták elemzésével ellenőrizhető, amelyhez próbatestek készítése szükséges. A próbatestek készítéséhez az egyik jól alkalmazható eljárás a transzfer sajtolása. A téma transzfer sajtoló szerszám fejlesztését célozza.
	Janzsó Balázs - 2022

11.	Újrahasznosított szénszálas kompozitok fejlesztése
	A szénszálas kompozitok elterjedésével együtt egyre nagyobb problémát okoznak az életútjuk végére ért, ilyen anyagból készülő termékek hulladékká válása és kezelése is. A téma újrahasznosított szénszál alkalmazhatóságával foglalkozik.
	Sántha Péter - 2021

12.	A felületkezelés hatásának elemzése elasztomerrel szívósított térhálós polimerek tulajdonságaira
	A gépjárművek növekvő száma magával hozza a gumiabroncsok számának növekedését is. Az elhasználódott gumiabroncsok újrahasznosítására kínál ígéretes lehetőséget a vízsugaras őrlés, amely során a gumiabroncs futófelületéből lehet szennyezők nélküli jó minőségű gumit kinyerni. A kutatás feladata megvizsgálni az újrahasznosított gumiőrlet felületkezelésének hatását térhálós polimerek és kompozitjai jellemzőire.
	Tóth Máté - 2021

13.	Polimer kompozit előgyártmány elkészítésére szolgáló szálfektető fej fejlesztése
	A műszaki alkalmazásokban az alkatrészeket a terhelés szinte soha nem azonos mértékben és azonos irányokból éri, így az anizotrop terhelésekre történő tervezés és méretezés kulcsfontosságú. Erre kínál kiváló lehetőséget a polimer kompozitokat felépítő erősítőanyag előre meghatározott elhelyezése, úgynevezett textil előforma létrehozása. Az előforma optimált elkészítése lehetővé teszi a gazdaságosabb gyártást. Az előforma létrehozására többféle megoldás létezik, amelyek alapvetően a textiliparból kerültek átvételre (például kötés, hurkolás), azonban a régi eljárások többnyire körülményesek és költségesek, illetve nehezen vagy egyáltalán nem alkalmasak bonyolult 3 dimenziós előforma létrehozására. A 3D nyomtatás, valamint a robotok elterjedésével lehetőségünk nyílik térbeli formájú szerkezetek gyors és költséghatékony gyártására, amely jó kiindulópontja a 3D-s előformák előállításának. A kutatás keretében elvégzendő feladatok az alábbiak: Végezzen átfogó irodalomkutatást a kompozit előgyártmányok előállítására hagyományosan alkalmazott nagy szabadságfokú eljárásokkal kapcsolatban, kiemelve azok előnyeit, hátrányait és korlátait. Elemezze a hagyományos FDM típusú 3D nyomtatás adaptálhatóságát kompozit előgyártmány fektetéssel történő létrehozására. Készítsen követelményjegyzéket egy szálfektető fej tervezéséhez. Tervezzen folyamatos erősítőanyag fektetésére alkalmas egyedi szálfektető fejet, amely összekapcsolható autonóm robottal.
	Biróczky Máté - 2021

14.	PVC-mentes kaucsuk keverékek habosíthatósági vizsgálata
	Parlagi Márk - 2021

15.	Újrahasznosított gumiőrlet méret-hatásának elemzése térhálós mátrixú kompozitok szívósságára
	Napjainkban az egyre növekvő számú gépjárművek egyre nagyobb mértékben magukkal hozzák a gumiabroncsok számának növekedését, amelyek előbb-utóbb hulladékká válnak, amelyek feldolgozása egyre nagyobb kihívást jelent. Az elhasználódott gumiabroncsok újrahasznosítására kínál ígéretes lehetőséget a vízsugaras őrlés, amely során a gumiabroncs futófelületéből lehet szennyezők nélküli gumit kinyerni. A kutatás feladata megvizsgálni az újrahasznosított gumiőrlet hatását térhálós mátrixú kompozitok szívósságára.
	Olgyay György Márk - 2019

16.	Devulkanizált gumiőrlemény alkalmazása termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok előállítására
	Az elhasznált gumiabroncsok reciklálása komoly kihívást jelent és igencsak aktuális napjainkban. A gumiőrlet, granulátum (GTR) ma már kereskedelmi termék. A GTR értéknövelt újrahasznosításának egyik kiváló lehetősége hőre lágyuló polimerrel termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok létrehozása. A termoplasztikus elasztomerek egyik típusa a termoplasztikus dinamikus vulkanizátumok (TDV), ahol az elasztomer fázis eloszlatását követően in situ térhálósításával alakítjuk a termoplasztikus elasztomert. A jelenlegi kutatás célja, az elasztomer fázis részbeni kiváltása devulkanizált gumiabroncs őrleménnyel, megvalósítva annak értéknövelt újrahasznosítását.
	Szabó Kristóf - 2017

17.	Mikrohullámú devulkanizációs eljárás fejlesztése hulladék gumiabroncs őrlet értéknövelt újrahasznosításához
	Napjainkban a környezetvédelmi szabályok szigorodásával,valamint a közlekedési eszközeink nagy száma miatt a gumiabroncsok újrahasznosítása kulcsfontosságúvá vált. A térhálós elasztomerek anyagában történő újrahasznosításához a láncok közötti térhálókötések részleges vagy teljes felbontása szükséges, amelyet különböző devulkanizációs módszerekkel érhetünk el. A devulkanizáció kulcsa minden esetben a megfelelő hőmérséklet elérése. Az eljáráshoz gazdaságossá tételéhez a hagyományos hőközléssel történő eljárás nem megfelelő,ezért merült fel a mikrohullámú devulkanizáció lehetősége, amely során a térhálós elasztomer szemcsék térhálójának C-S és S-S kötéseit megbontva lánchurkolódásra képes molekulák jönnek létre. A szakirodalomban néhány tanulmány már foglalkozik abroncs gumiőrlet mikrohullámú devulkanizációjával, azonban pontos és részletesen kidolgozott eljárásról, valamint kifejezetten erre a célra alkotott berendezésről nincsenek elérhető kutatások. Jelen kutatás célja egy olyan megvizsgálni, hogy a mikrohullámú devulkanizáció lehetővé teszi-e a hulladék gumiabroncs anyagában történő gazdaságos újrahasznosítását gumikeverékekben.
	Papp Dávid - 2017

18.	Polimer kompozit uszony fejlesztése
	A polimer kompozitok napjainkban nélkülözhetetlen anyagokká váltak a sporteszközökben is, köszönhetően kis tömeggel párosuló rendkívül magas szilárdságuknak. A vízi sportokban is egyre nagyobb figyelem irányul ezen anyagokra, ahol a szilárdság-tömeg arány javításán akár egy világcsúcs is múlhat. Az úszósportokban is egyre nagyobb számban találkozhatunk polimerekkel (cápabőr ruha), valamint polimer kompozitokkal is (uszony). Ezek az újszerű anyagok minden esetben a természetet próbálják meg utánozni néhol anyagukban, máshol pedig formájukat tekintve. A kutatás célja egy - úszáshoz eredményesen használható - szálerősített polimer kompozit uszony fejlesztése és gyártása.
	Babiczki Ádám - 2017

19.	Polimer kompozit monocoque fejlesztése velomobilhoz (Development of polymer composites for velomobiles )
	A gyors helyváltoztatás fejlett társadalmunkban kétségkívül szükségszerű. Az idő mellett kulcsfontosságú tényező a gazdaságosság és költséghatékonyság is, amelyet a megfelelő, racionális közlekedési eszközök megválasztásán túlmenően azok menetellenállásainak csökkentésével, például tömegük csökkentésével lehet elérni. Erre kínálnak optimális lehetőséget a polimer kompozitok, amelyek alacsony tömeg mellett is magas szilárdságot és merevséget garantálhatnak. A napjaink fejlett társadalmaira jellemző mozgáshiányra visszavezethető megbetegedések megelőzésére is egy jó megoldást kínál a velomobil, amely áramvonalas önhordó kompozit karosszériával (monocoque) rendelkező háromkerekű, emberi erő által hajtott járművet takar. Az áramvonalas burkolat biztosítja a járművel elérhető sebességet (egyes típusoknál akár 50km/h @150W), valamint védelmet nyújt az időjárás viszontagságaitól, illetve a passzív biztonságot is elősegíti egy baleset esetén. A jármű hatékonyságát és stabilitását jelentősen befolyásolja a monocoque, illetve annak merevsége, ugyanis a pedál hajtás során létrejövő deformációk folyamatos hiszterézist, veszteséget okoznak. A kutatás célja egy meglévő polimer kompozit velomobil monocoque váz merevségének javítása.
	Balásházy László - 2016

20.	Hibrid kompozit szendvicsszerkezetek fejlesztése repülőipari alkalmazásokhoz
	Századunk joggal nevezhető a polimer kompozitok korának. A kompozitok kiváló mechanikai tulajdonságainak köszönhetően olyan helyeken is felhasználhatóvá válnak, ahol használatuk eddig lehetetlen volt, kiváltképpen igaz ez a hibrid kompozitokra, amelyek képesek egyesíteni a mono kompozitok előnyös tulajdonságait. Ezen anyagok a repüléstechnikában történő alkalmazása olyan távlatokat is megnyitott ami eddig elképzelhetetlen volt, gondoljunk csak a napjainkban legnagyobb utasszállító gépekre az Airbus A380-ra vagy a Boeing 747-8-ra. A repüléstechnikában azonban jellemzően nem csak egyszerű kompozitokat, hanem szendvicsszerkezeteket is alkalmaznak, amely alacsony tömeg mellett is igen nagy terheléseknek is képes ellenállni. A feladat célja egy a repüléstechnikában is használható hibrid kompozit szendvicsszerkezet kifejlesztése. A téma kidolgozásához elvégzendő feladatok: 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a légi járműveket érő mechanikai igénybevételek hőre keményedő mátrixú mono és hibrid kompozitok mechanikai tulajdonságira gyakorolt hatásával kapcsolatban! 2. Állítson elő különböző erősítőanyagú térhálós mátrixú mono és hibrid kompozit szendvics próbatesteket, amellyel különböző igénybevételek mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatását fogja vizsgálni! 3. Mechanikai vizsgálatokkal minősítse az elkészített anyagokat! Elemezze az igénybevételek hatását a mechanikai tulajdonságokra, valamint a tönkremeneteli folyamatokra.
	Ludescher Norbert - 2015

21.	Hibrid kompozitok rétegközi tulajdonságainak elemzése ciklikus terhelés esetén
	Futó Márk János - 2015

22.	Autóipari reciklátum mechanikai tulajdonságainak vizsgálata
	Végezzen irodalomkutatást az autóiparban felhasznált anyagok, gyártási technológiák és az autóipari hulladékok hasznosítása, újrafelhasználása témakörében (különös tekintettel a polimer alkatrészekre)! Tekintse át a vonatkozó (és tervezett) környezetvédelmi rendeleteket! Végezzen az anyag-, és mechanikai tulajdonságok változásának feltérképezését szolgáló méréseket lökhárítók alapanyagául szolgáló polimerből előállított próbatesteken egyutas, illetve többutas esetben. Elemezze a kapott eredményeket, vonjon le következtetéseket, és tegyen javaslatokat a lehetséges továbblépési, fejlődési irányokra a témában.
	Böröczky Péter - 2015

23.	Abroncs gumiőrlet értéknövelt újrahasznosítása mikrohullámú devulkanizációt követően gumi keverékekben
	Az elhasznált gumiabroncsok reciklálása komoly kihívást jelent és igencsak aktuális napjainkban. Gazdasági és ökológiai szempontok, amelyeket a törvényhozás is lassan követ, arra utalnak, hogy a gumiabroncsot őrlet formájában célszerű újrahasznosítani magas nyersanyag- és a gyártáshoz befektetett energiamennyiség megőrzése végett. A gumiőrlet, granulátum (GTR) ma már kereskedelmi termék. A GTR vulkanizálható kaucsukkeverékbe vagy hőre lágyuló polimerekbe való bevitele azonban a mechanikai tulajdonságok romlásával jár. A romlás mértéke annál nagyobb minél nagyobb a GTR átlagos szemcsemérete és adott rendszerbeli mennyisége. A technika jelenlegi állása szerint legcélszerűbb az a stratégia, amely a GTR felületi molekuláinak mozgékonyságát növeli. Az ilyen molekulák a mátrixéival hurkolódásra képesek, s ez jelentősen megnöveli a GTR szemcsék és a mátrix közötti adhéziót. Ennek következtében nincs szükség igencsak költséges tapadásközvetítő polimerek alkalmazására. Kutatási stratégiánk az, hogy a GTR térhálójának C-S és S-S kötéseit megbontva lánchurkolódásra képes molekulák jöjjenek létre. Ezt mikrohullámú térben való devulkanizációval kívánjuk elérni, majd kaucsukkeverékekben alkalmazni úgy, hogy a GTR mennyiségének növelése a tulajdonságok romlása nélkül történjen meg.
	Luketics Milán - 2015

24.	Abroncs gumiőrlet értéknövelt újrahasznosítása mikrohullámú devulkanizációt követően gumi keverékekben
	Az elhasznált gumiabroncsok reciklálása komoly kihívást jelent és igencsak aktuális napjainkban. Gazdasági és ökológiai szempontok, amelyeket a törvényhozás is lassan követ, arra utalnak, hogy a gumiabroncsot őrlet formájában célszerű újrahasznosítani magas nyersanyag- és a gyártáshoz befektetett energiamennyiség megőrzése végett. A gumiőrlet, granulátum (GTR) ma már kereskedelmi termék. A GTR vulkanizálható kaucsukkeverékbe vagy hőre lágyuló polimerekbe való bevitele azonban a mechanikai tulajdonságok romlásával jár. A romlás mértéke annál nagyobb minél nagyobb a GTR átlagos szemcsemérete és adott rendszerbeli mennyisége. A technika jelenlegi állása szerint legcélszerűbb az a stratégia, amely a GTR felületi molekuláinak mozgékonyságát növeli. Az ilyen molekulák a mátrixéival hurkolódásra képesek, s ez jelentősen megnöveli a GTR szemcsék és a mátrix közötti adhéziót. Ennek következtében nincs szükség igencsak költséges tapadásközvetítő polimerek alkalmazására. Kutatási stratégiánk az, hogy a GTR térhálójának C-S és S-S kötéseit megbontva lánchurkolódásra képes molekulák jöjjenek létre. Ezt mikrohullámú térben való devulkanizációval kívánjuk elérni, majd kaucsukkeverékekben alkalmazni úgy, hogy a GTR mennyiségének növelése a tulajdonságok romlása nélkül történjen meg.
	Luketics Milán - 2015

25.	Rövid bazaltszállal erősített, valamint töltőanyagot tartalmazó biopolimer fejlesztése
	Gyovai Tímea Judit - 2014

26.	Megújuló erőforrásból előállított, hosszú bazaltszállal erősített polimer kompozitok hosszútávú viselkedésének vizsgálata
	Kovács András - 2014

27.	A bazaltpor tulajdonság-módosító hatásának elemzése
	A polimer anyagok tisztán a legritkábban képesek megfelelni az egyes velük szemben támasztott követelményeknek. A tulajdonságaik módosítására a legegyszerűbb módszer erősítő- és töltőanyagok bekeverése a mátrixanyagba, mindezek mellett a töltőanyagok adagolásával csökkenthető az alapanyag ára is, így alkalmazása költséghatékonyabbá válik. A bazalt egy a természetben mindenhol előforduló anyag, amely kémiai összetételének köszönhetően a mechanikai és környezeti igénybevételekkel szemben ellenálló, továbbá teljesen bioinert, így környezetbarát is. Előnyös tulajdonságainak köszönhetően térnyerése várható. A dolgozat célja megvizsgálni a bazaltpor eloszlathatóságát és hatását a mechanikai, valamint a reológiai tulajdonságokra. 1. Végezzen átfogó irodalomkutatást a töltött polimer rendszerekkel, továbbá a töltőanyagok hatásával és eloszlatásával kapcsolatban! 2. Állítson elő különböző töltöttségi fokú bazaltporral töltött próbatesteket, amellyel a bazaltpor mechanikai és reológiai tulajdonságokra gyakorolt hatását fogja vizsgálni! 3. Mechanikai és reológiai vizsgálatokkal minősítse az elkészített anyagokat! Elemezze a bazaltpor jelenlétének, valamint mennyiségének hatását!
	Halmschlager Rudolf - 2014

28.	Szén/bazalt szálas epoxi gyanta mátrixú hibrid kompozitok fejlesztése
	Tóth Róbert - 2009